Athenaeum, 1837/1. félév

1837-06-25 / 51. szám

(KJ­S­ (K) Tudom­ányos­’ és szésim­űvészetek’ tára. Kiadó szerkesztők: SCHEDE E. VÖRÖS MARTY- szerkesztőtárs: RAJZA.­ pest. Junius’ SS-ként 1885. 51. szint. Tartalom : A’ vaszkok (Dalnoki), 401.1. — Népdalok (Szilágy), 404.1. — Az elhagyott kastély (7 -6­), 404.1. ......................Nem sokaság, hanem Lélek ’s szabad nép tesz csuda dolgokat. Ez tette Romát föld* urává, Ez Marathont *$ Budavárt híressé. Berzsenyi. JL*, vas­a hole. Van egy nemzet Európában, melly nyelvét, szokásait, ’s egész nemzetiségét tekintve, földrészünk’ törzsnépei között talán a’ leg­régibb. Ezen nép nem számos, ’s mióta a’ történet róla emlékezik, mindig­ a’ leghatal­masabb népektől körülvéve , mellyek hódítá­sára törekedtek, egy kis, hegyektől átszag­gatott hazára szoríttatva, máig fel tudá tar­tani ősiségét, alkotmányát, sőt némi tekin­tetben függetlenségét is; nyilvános például, mit tehet egy elszánt ’s erős akarattal egy czélra törekvő kis csapat a’ legnagyobb erő­szak ellen,’s megmutatá, hogy a’nemzet, ha önléte elvész, leginkább saját gyávaságá­nak és hibáinak köszönheti azt. Ezen kis nép ma is azon nyelven bátorítja fiait csatá­ra a’ spanyolok ellen, mellyen ezt Roma’, Carthago’ és Nagy Károly’ idejében téve. Azok a’ világ’ birtokáért vivának , e’ kis nép csak a’ hódítók’ özönének szegezé magát ellen; azok elenyésztek a’ földről, roppant birodalmokban más nemzetek osztozának nyelveik vagy eltűntek, vagy csak iskolák­ban ’s tudósok’ szobáiban élnek, míg az ál­latok meg nem hódítható kis nemzet, ez­­redeken átélt nyelvét eleven ajkakon be­szélve, most is olly erőben él honi hegyei között, mint a’ merész Hannibal’ idejében, vagy midőn Roma’ hatalmának tetőpontján Horácz ezt mondá: — — — „Videmus Cantabrian indoctum iuga ferre nostra.“ Vagy midőn a’ rettenetes Roland, a’ lovagi­­ság’ virága ’s csodája, nyilaik alatt elesett. — ’S ez az Europa’ figyelmét ma is olly nagy mértékben magára vonó V a s­z­k nemzet. E’ nemzet két részre oszlik, a’ spanyol és franczia vaszkokra ; az utóbbiak, bár ibé­riai rokonikkal még most is azon egy ősi nyelvet beszélik , nem olly nevezetesek ’s nem tárták föl olly tisztán nemzetiségüket, számra is csekélyebbek lévén (108.000 ); ’s e’ mellett polgárai a’ roppant franczia biro­dalomnak, mellynek alkotmányában már rég minden saját törvényeik és szokásaik ele­nyésztek; könnyen képzelhető, hogy saját­ságaik’ nagy részét elveszték, míg hegye­ken túl lakó rokonaik a’ nem annyira köz­pontosított és sokkal gyengébb kormányu 51

Next