Athenaeum, 1838/1. félév
1838-04-22 / 32. szám
AVaBUQ y j'yJ. TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPSztÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEMEL,, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA, . ■l| | MÁSODIK ÉV. TI Első Félév. Pest. április* IS. 1838. 33. szám. Tartalom: A’ tanulási érdek’ különféle nemeiről (Peregriny Elek). — Vándor!n! (Spetykó Gáspár). — Egy nap’ regénye. Angolból (T. L.). — Magyar játékszíni krónika (Bajza és ***). — Egyveleg. A' tanulási érdelem lenkinféle nemeiröl. Német forrásról. Hogy a’ tanítási tárgyaknál a’ tanulókban az eleven részvétel’ fölébresztésére a’ tanítónak fő gondja legyen, már a’ felett megvan az általános egyezés, ’s e’tárgy már annyi oldalról meghányatott, hogy fölösleges volna annak újabb fontolgatásaiba ereszkedni. De a’ kérdés’ minden vizsgálatainál, mennyiben emeli az eleven érdekű’ tanítás kikerülését? ’s minő Eszközök által gerjesztetik az? az érdek’ különféle nemeinek pontos megkülönözését, azon többféle források szerint, mellyekből erednek, még mindig nem találom ; minthogy pedig én az analysist nem tartom terméketlen speculationak, de létalaposan szükségesnek a’ tanulási részvételt illető kérdések’ megfejtésére, a’következendőkben kívánom adni a’ tanulási érdek’ taglaltját , midőn azt különféle nemekre és alnemekre osztván, egyenkénti rövid magyarázásaikba bocsátkozom. Legelőször is háromféle részvételt különböztetek meg, u. m. dologérdeket, mellékérdeket és közös térdeket. A’ dologérdek közvetlen magáitól a’ dologból jó, mellyel foglalatoskodunk és onnan ered, hogy a’ tárgy egy vagy több lelkitehetségeinket kedves munkásságba helyezi. A’ mellékérdek nem meríttetett közvetlen magából a’ dologból, de azon tárgyakból örömből származik, melylyek a’ főtárgygyal összekötvék, vagy azt követik, vagy azon dolgok’képzeteiből, melylyek mint a’ főtárgy’ foganatai és hatásai váratnak. A’ közölt érdek végre az ember’ azon sajátságain nyugszik, mellyek szerint mások’ indulatai, mellyek élénken és tartósabban nyilatkoznak, velünk észrevehetlenűl és halkkal, sőt gyakran hirtelen, közösülnek. Ha egy mathematicus, nem tekintve a’nyereséges és hirtszerző alkalmazásra, mellyet későbben tudományából csinálhat, nem is vetélkedés által ösztönöztetik a’ munkásságra s általában minden melléktekintetek nélkül, csupán dologiránti hajlandóságból követ egy érdekes feladatot , annak tiszta dologérdeket tulajdonítunk. Ha pedig a’ malhesis’ tanulásánál nem elméje’ élhető foglalatossága által, hanem a’ hasznos alkalmazások’képzete által ösztönöztetik annak buzgó stúdiumára , akkor mellék- 32