Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-23 / 41. szám
TUDOMÁNVYOH ÉS SZÉPMÜVÉSZETEH.’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHELEM*, VÖRÖSMARTY. surkm. tár.: BAJZA. »MINT HARMADIK ÉV»»— Peat . majus* S3« 1830. 41. uám. Tartalom! Az új philosophia, szellemvilági fejletében. II. közlés (Szeremlei Gábor). — Az égetett agyagról, mint ásvány-trágyáról (Balásházy János). — A’ sütőlány. Folytatás (Zoványi Samu). — Hangászati szemle (Cs..). — Első félév. Az új philosophia, szellemvilági fejletében. Második közlés. Láttuk, a’ lét’ és tudat’ plulosophiája mint éré el Kant és Fichte’ idealismusában a’ tudat, Schelling’ természet-philosophiájában a’ lét’ túlságát, mint téríttetett Hegeltől jó útras mint képez philosophiája létbéli indultával egyetemes kört. Ebből induljunk ki tehát mi is , tanyában bővebb ismeretekre jutandók; annyival inkább, mivel maga az értekezés is innen indúland, ha a’ tudat’ genetica elsőbbsége (a’ tudat’ képviselője, Plato, megelőzte a’ létét, vagy Aristotelest) azt megengedendő Hogy a’ létnek meg kell a’ tudatot előzni , kétségen kívüli. Valóban akár a’ villanynak , akár a’ gözgépelyeknek, de akár mellyi és újkori találmánynak is, tétele előtt, mi tudata volt? — De hogy a’ tudatnak is elválhatlanúl kell követnie, azt sem hozandja kétségbe egy is, ki öntudatáig, vagy a’ lét’ és tudat’ egységéig, vele történtekről mi bizonyost sem tud. — Külön tehát sem a’ létben, sem a’ tudatban nincs igazság vagy bizonyosság. Nemzetünknek tudattól külön vált létele volt ásiábani laktában, még lakhelye sem bizonyos. — Lételök van a’ földsarkak körüli helyeknek, de tudat’ hiányában voltaképen ismertetnek-e ? Ellenben van tudata a’ görög tűznek, de létele nem lévén többé szintúgy ismeretlen. Van tudatok akármelly agyszörnyeknek is, de lételök hibázván nem igazak. — Innen Az igazság, a’ lét és tudat’ egységében, egymásnak szükségképi feltételében áll — *). Úgyde, mi egymást szükségkép teszi, az közvetlenül van. És így a’ közvetlen vanban áll az igazság és bizonyosság. Már közönségesen is az igazság abban állván, hogy a’ fogalmak a’ tárgyakkal megegyeznek ; semmi különös, hogy az új tanban is a’ lét tárgy , és tudat , fogalom, egységébe helyeztetik; különös!) az, mit Helf) Az Athenaeum’ 1838. II. 2-i-dik számában álló „Hegel a mint van“ czímű értekezésben, a’ lét és tudat lény és fogalomnak van nevezve , de ez csak a’ feltett kérdés’ értelmében áll így, egyébiránt a’ hason kitételek értelemben is igen meg egyeznek.41