Athenaeum, 1842/1. félév
1842-02-10 / 18. szám
Irotalom. Polgári szózat (a’) kelet’ népéhez(,) 1841(ben). Irta Kuthy Lajos. — Virtuti praevalet sapientia. (Az eszes ember többet ér a’ becsületesnél.). Pesten, kiadta Heckenast Gusztáv, 1841. Ajánlva méltóságos németujvári gróf Batthyány L Lajos úrnak stb. 8r.2171. Mielőtt bíráló szavunkat hallatnék e’ munka felett, czélszerít, sőt szükséges is, tartalmával megismerkedtetni az olvasót. E’ munka 4 fejezet alatt, 10 szakaszban azt fejtegeti, hogy az ész’ követése csak jót, a’ szívnek engedelmeskedés pedig roszat hozott az országokra , a’ nemzetekre ’s ránk is; — követendi pedig e’ füzetet egy újabb füzet, mellyben szerzőnk azt fogja tárgyalni: miképen lehet a’ szív ejtette sérveket az ész’ gyógyszerei által hazánkban meggyógyítani, vagy a’ szerző’ szavaival élve: „Mit és miképen kell és belső napi helyezet — reformunk' foka — nemzeti jellem — 's külviszonyokhoz képest tenni?“ Az első fejezet a 'szív és észről szól, a’themáról , melly hazánkban már több évek előtt megpendittetett, az utósó időben pedig Széchenyi’s Kossuth’ vitája által országos érdekű kérdéssé vált, a’ nélkül hogy máig is el volna döntve. Szerzőnk az I. szakban az észt így határozza meg: „Az ész lelkünknek azon ereje, miszerint (melly) mindent, mit felfog, meghatározott czél’ szempontjából tekint. (?) Az ész és értelem közti különbséget így adja szerzőnk : „Az ész minden dologban az ideákat fürkészi, köti össze, ’s azoknak egyetemes egységét az ,istenben központosítja; az értelem pedig magán állva fog fel mindent, ’s előtte külön válvak a’ szellem az anyagtól, vagyis az eszme a’ tárgytól , a’ tárgyak egymástól, úgy hogy azoknak nem általános összeköttetéseit, hanem saját viszonyait tekinti. Melly meghatározás után így nyilatkozik szerző: „Az ész fogalmába ölelem (?) az értelem’ jelentését is. A’ felfogó, ítélő ’s okoskodó tehetségek’ észhangzó működéseit értem az ész alatt.“ A’ második szakban a’ szív’ meghatározására megy át a’ szerző és szól: A’ szív érzés’, érzelem , érzékenység, érzelgés ’s érzékiség' kútfeje; ’s tovább: „A’ szív lelkűnknek azon tehetsége, melly a' hatást 's a' benyomásokat felfogja , öntudat’ tárgyaivá teszi ’s a’ felvett benyomások természetéhez képest bizonyos ösztönt idéz elő. Ezek után mindjárt, mint szükséges, az érzés , érzelem, érzékenység, érzelgés ’s érzékiség határoztatnak meg. A’ III. szakban párvonal húzatik az ész és szív között, amannak nagy kedvezéssel, emennek nagy rövidségével. Többek közt így szól a’ szerző: „Az ész mindig okot keres, a’ szív mindenben ösztönre indul. Az ész, szép és igaz’ eszméivel mint örök elv áll; a’ szív , benyomá HATODIK ÉV. Első félév« Affél BK 83. Pest« februáriul to. 1843« 18. szám. Tartalom Irodalom: Polgári szózat a’ kelet’ népéhez, 1841-ben. Kuthy Lajostól ( Vajda ).— Párkány ( Vidor Emil ). — Tár ez a: Budapesti élet ( Zajtay) — Magyar játékszini krónika. — Böngészd (Garády). 18