Athenaeum, 1842/1. félév

1842-02-10 / 18. szám

Iro­­talom. Polgári szózat (a’) kelet’ népéhez(,) 1841(ben). Irta Kuthy Lajos. — Virtuti praevalet sapientia. (Az eszes ember többet ér a’ becsületesnél.). Pesten, kiadta Hecke­nast Gusztáv, 1841. Ajánlva méltóságos németujvári gróf Batthyány L Lajos úrnak stb. 8r.2171. Mielőtt bíráló szavunkat hallatnék e’ mun­ka felett, czélszerít, sőt szükséges is, tartalmá­val megismerkedtetni az olvasót. E’ munka 4 fejezet alatt, 10 szakaszban azt fejtegeti, hogy az ész’ követése csak jót, a’ szívnek engedel­meskedés pedig­ roszat hozott az országokra , a’ nemzetekre ’s ránk is; — követendi pedig e’ fü­zetet egy újabb füzet, mellyben szerzőnk azt fogja tárgyalni: miképen lehet a’ szív ejtette sérveket az ész’ gyógyszerei által hazánkban meggyógyítani, vagy a’ szerző’ szavaival élve: „Mit és miképen kell és belső napi helyezet — reformunk' foka — nemzeti jellem — 's kü­lviszo­­nyokhoz képest tenni?“ Az első fejezet a 'szív és észről szól, a’the­­máról , m­elly hazánkban már több évek előtt megpendittetett, az utósó időben pedig Széche­nyi’s Kossuth’ vitája által országos érdekű kér­déssé vált, a’ nélkül hogy máig is el volna dönt­ve. Szerzőnk az I. szakban az észt így hatá­rozza meg: „Az ész lelkünknek azon ereje, mi­szerint (m­elly) mindent, mit felfog, meghatáro­zott czél’ szempontjából tekint. (?) Az ész és érte­lem közti különbséget így adja szerzőnk : „Az ész minden dologban az ideákat fürkészi, köti össze, ’s azoknak egyetemes egységét az ,is­tenben központosítja; az értelem pedig magán állva fog fel mindent, ’s előtte külön válvak a’ szellem az anyagtól, vagyis az eszme a’ tárgy­tól , a’ tárgyak egymástól, úgy hogy azoknak nem általános összeköttetéseit, hanem saját vi­szonyait tekinti. Melly meghatározás után így nyilatkozik szerző: „Az ész fogalmába ölelem (?) az értelem’ jelentését is. A’ felfogó, ítélő ’s o­­koskodó tehetségek’ észhangzó működéseit értem az ész alatt.“ A’ második szakban a’ szív’ meghatározá­sára megy át a’ szerző és szól: A’ szív érzés’, érzelem , érzékenység, érzelgés ’s érzékiség' kút­feje; ’s tovább: „A’ szív lelkűnknek azon tehet­sége, melly a' hatást 's a' benyomásokat felfog­ja , öntudat’ tárgyaivá teszi ’s a’ felvett benyo­mások természetéhez képest bizonyos ösztönt idéz elő. Ezek után mindjárt, mint szükséges, az ér­zés , érzelem, érzékenység, érzelgés ’s érzéki­ség határoztatnak meg. A’ III. szakban párvonal húzatik az ész és szív között, amannak nagy kedvezéssel, emen­nek nagy rövidségével. Többek közt így szól a’ szerző: „Az ész mindig okot keres, a’ szív mindenben ösztönre indul. Az ész, szép és igaz’ eszméivel mint örök elv áll; a’ szív , benyomá­ HATODIK ÉV. Első félév« Aff­él BK­ 83. Pest« februáriul­ to. 1843« 18. szám. Tartalom­­ Irodalom: Polgári szózat a’ kelet’ népéhez, 1841-ben. Kuthy Lajostól ( Vajda ).— Párk­ány ( Vidor Emil ). — Tár ez a: Budapesti élet ( Zajtay) — Magyar játékszini krónika. — Böngészd (Garády). 18

Next