Athenaeum, 1842/1. félév
1842-05-10 / 56. szám
885 886 lést is tanuljon, és társalkodóknak Homerost, Sophoclest, Platont, Aristophanest és Demosthenest. A’ czél benne nem az, hogy eredetiségét veszítse, mi nélkül a’ nyelv nem szép, hogy p. o. a’ hangrendet elvesse, vagy az igét, mellynek párját változatosság- és bőségre nézve híjába keresnénk az európai nyelvek között, az activum poss. és med. kaptájára szabja; hanem inkább az, hogy tiszta ízlést, szóval alakítóságot tanuljon. Sok ingatagságot kellene még szilárdítanunk, kivált a’ szókötésben; sok göröngyöt , kinövést simítanunk , nyesnünk , mig csinos, erőteljes, nevére méltó, az az,cum omine folyó beszédünk lesz. Erre nézve jól tudják a’ dologérték , mennyit remélhetünk Homeros , Platon, Demosth. stb. nem szolgai fordításából , hanem mind a’ két nyelv’ lehető legalaposabb ismeretén épített és tiszta ízléssel kivitt magyarításából. Jól tudták és tudják ezt Kazinczy , Kölcsey stb., bizonyos kéziratoknak nem kellene mind eddig nyomatlanul heverniük. Egyébiránt a’ dolog azok után, miket Péczely, Kossuth , Hunfalvi és a’ tudós-iskolaügyröl irt czikk’ szerzője ajánlására felhoztak , minden további dicsérgetés nélkül ellehet. Stéri Pál. (Vége következik.) Párhuzam az újoncz és régi tanító Tiszt. Szerfölött nagy különbséget találunk azon ujoncz és régi tanítók közt, kiket a’ jelenkor elönkbe mutat.’S ha e’ különbséget szigorúabban akarjuk meghatározni, alkalmasint a’ következő pontokban szabad megállapodnunk : 1) Az ujoncz tanítók eszesebbek; de a’ régiek értelmesebbek. 2) A’ fiatalok okosabbak; de az öregek bölcsebbek. 3) Az ujonczok többet adnak a’ betsületre; de a’ régiek nagyobb tiszteletben ’s becsületben állanak. 4) A’ fiatalok többet tudnak; de az öregek többet tesznek. 5) Az ujonczok többet beszélnek; de a’ régiek többet és józanabban mívelnek. 6) A’ fiataloknak nagyobb tekintetök; de az öregeknek nagyobb ’s több méltóságok. 7) Az ujonczoknál nagyobb a’ hév és buzgalom; a’ régieknél több ’s nagyobb a’ komolyság. 8) A’ fiatalok korlátlan uraknak tartják magokat az iskolában; az öregek úgy lépnek fel, mint szeretetreméltó atyák. 9) Az ujonczok többet szorgoskodnak állapotjokról; a’ régiek tisztüket és hivatásokat tartják örökön szemeik előtt. . 10) A’ fiatalok több művésziséggel, az öregek több természetiséggel bírnak. 11) Az ujonczok jobban ismerik istent; de a’ régiek bensőbben szeretik őt. 12) A’ fiatalok kellemesbben énekelnek; de az öregek ájtatosabban imádkoznak. 13) Az ujonczok inkább a’ világ’, a’ régiek pedig inkább isten’s egyház’szolgái. 14) A’ fiatalok jobban emberek; az öregek inkább szellemek. 15) Az ujonczok vigyáztalanul, minden előleges ismeret nélkül balgatagokkal is kötnek barátságot; a’régiek csupán tiszttársaikat érdemesítik barátságokra. 16) A’ fiatalok majd kizárólag csak az iskolában tanítók ; de az öregek bánásmódjukban az emberekkel is azok. 17) Az ujonczok díszesebben járnak ’s öltözködnek; de rendesebben a’régiek. 18) A’ fiatalok helyesebben; az öregek őszintébben ’s igazabban beszélnek. 19) Az ujonczok föllengzőbben gondolkodnak ; a’ régiek józanabban’s mintegy mennyeiség. 20) A’ fiatalok többet kívánnak; a’ régiek többet bírnak. 21) Az ujonczok szigorúabban ítélnek mindenről; de szerényebben a’ régiek. 22) A’ fiatalok inkább nöszemélyeknek; az öregek inkább férfiaknak vagynak tetszeni. 23) Az ujonczok többet tanulnak; a’ régiek többet nevelnek. 24) A’fiatalok többet isznak; az öregek pedig többet esznek. Végre: 25) Az ujonczok többet örködnek éjje; a’ régiek pedig nappal. Ne neheztelj rám, tisztelt olvasó , e’ kemény szavakért! A’tapasztalás sugallá, ezeket tollam által ez engedékeny anyagra festenem. ’S ne fordulj ellenem, ki védtelen vagyok, ezekért póznákkal; nincsenek illyenek birtokomban , miután az utolsót is nem rég a’ zsémbes nemesember sövényemből kihuzá, és elvivé; de ne támadj ellenem korbácscsal se, mert én tehetetlen öszfej, nem hordozok illyet hónom alatt, ’s inkább a’ városi suhancznak engedem át örö