Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
6. oldal Tolna megyei természetfotósok tárlata JEzTcí r'cy /??. cLtom.crom.7Zves dolgozó is L cí td cl tótz A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza Hollós László Természet- és Környezetvédelmi Oktatóbázisa 1983 óta működik. Elsődleges célja a környezettudatos szemlélet kialakítása minden korosztályban. A cél elérésének érdekében széleskörű tevékenységet folytatunk a városban, a megyében, rendezvényeink gyakran a régióra is kiterjednek. Nagyon fontos elemnek tartjuk a szakemberek bevonását, a terepi bemutatáson kívül tartós, szemléletformálásra alkalmas kiállítási anyagok létrehozását és azok vándoroltatását. A természetfotót művészi, hangulati, szakmai tartalma miatt is nagyon alkalmas műfajnak tartjuk a környezeti szemléletformálásban. Minden évben, néha évente több alkalommal is rendezünk fotókiállításokat intézményünkben, melyeknek minden esetben több ezer látogatója van. Ezek közül kiemelten kedvelt a „Találkozás a Természettel - az Év Természetfotósa” című pályázatok bemutató kiállítása. Már ebben az anyagban is szinte minden évben jelentkeznek munkáikkal a tolna megyéhez kötődő, itt dolgozó természetfotósok. Segítségükkel eddig négy tematikus kiállítási anyagot is készítettünk és sikerrel vándoroltattuk az országban és a megyében. Mindezek hozzájárultak ahhoz az ötlethez, hogy 1999-ben Tolna Megyei Természetfotósok Tárlata címmel új kiállítási anyagot hozzunk létre, mutassuk be a város és a megye számára, ugyanakkor ezzel is megismertethessük az alkotókat, és tovább növeljük a természetfotózás iránti érdeklődést, annak megbecsülését. A szakmai előkészítésben közreműködő dr. Kalotás Zsolt (a Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke) segítsége a garancia a minőségre, az alkotók közül többen már korábban is bemutatkoztak országos fórumokon. Szeretnénk, ha ez alkalommal Tolna megye is kiemelten odafigyelne munkásságukra. Halmai Gáborné A kiállításon négy paksi természetfotóstól is láthatunk képeket, közülük hárman a Paksi Atomerőmű Rt. dolgozói. Voigt Wilfried A tárlaton mecseki varjúháj című fotója szerepel. „A természet iránti érdeklődés többet jelent nekem puszta hobbinál, szabadidő töltésnél. Gyökere a legkorábbi gyermekkori emlékeim ködébe vész, s eszerint egyfajta belső elhivatottságból fakad. Fényképezni viszonylag későn kezdtem el, csak miután családot alapítottam és anyagilag konszolidálódtam. A fotózás technikáját folyamatos önképzés útján sajátítottam el. A természet végtelenül sok megnyilvánulása, színei és formái mind egyformán kedvesek nekem. Eszköztáram leginkább a közeli motívumok megörökítésére alkalmas, s ezért ábrázol több ezer képem zömmel növényeket. Legfőbb képalkotási szempontom a gondosan kiválasztott, legtöbbször belső szépségű téma valósághű dokumentálása. Zörényi Miklós A tárlaton az Álom és a Foltos Szalamandra című fotóit állították ki. „Hogy milyen a szemléletem, 900 karakterben? Nos. Az emberekkel és a természettel szemben is próbálom magam a következőkhöz tartani (sajnos nem mindig sikerül): Olyan dolgokat tenni, ami a lehető legtöbb jót eredményezi a lehető legtöbb dolognak, élőlénynek, illetve ami a lehető legkevesebbet árt, minél kevesebb élőlénynek, embernek. Szerintem ez vezetne a Föld túléléséhez. Ha mindenki a tudásához, lehetőségeihez képest betartaná ezt az elvet, a környezetünk sokkal jobb állapotban lehetne, és vele az emberek is. Pl. egy kicsivel többet fizetni a környezetbarát termékekért: jelenleg kiadás nekem, de a gyerekeimnek óriási bevétel. (Ha elegen tesznek így!) Ez is a túlélés egy része. Komolyabban 1979 óta foglalkozom a természettel. Sok mindent megnézek, az egész természet érdekel. A fotózás nem az erősségem, de szeretnék megmutatni dolgokat, amit egy "közönséges" ember sohasem lát. Ezért tartottam diavetítéseket, előadásokat, kiállításokat több helyen.” Farkas Sándor A kiállításon a Struccharaszt, a Fehér acsalapu, a Hegyi kövirózsa, a Borzas szulák és a Bársonyos kakukkszegfű című fotói szerepelnek. A „Paks határának védett növényei” című önálló fotókiállítás kapcsán Farkas Sándorral interjút készítettünk. Farkas Sándor a Pa Rt. rendészeti osztályán rendszerkezelőként dolgozik. Szabadidejének nagy részében a természeti környezet, főként a védett vadvirágok tanulmányozásával, fotózásával foglalkozik. Neve botanikusként és természetfotósként egyaránt ismert szűkebb és tágabb hazánkban. Könyvekben, újságokban számos fotójával találkozhattunk, és ismertté váltak előttünk helyi jellegű kiadványai is. Lapunk már hosszú ideje örömmel ad helyet a védett növényfajokat bemutató cikksorozatának. — Hogyan jött létre ez a kiállítás? — A kiállítás a Paksi Városi Múzeum gondozásában, a városi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának anyagi támogatásával jött létre. Reményeink szerint a helyi biológiai-természetvédelmi oktatás, szemléletformálás egyik segédlete lesz. — Amint képeidről is láthatjuk, nagyon szereted a természetet. Melyik kezdődött előbb, a növények fotózása vagy tanulmányozása? — Valójában a kettő együtt kezdődött. Amikor (kb. 15 évvel ezelőtt) elkezdtem botanikával foglalkozni, akkor került komolyabb fényképezőgép is a kezembe. Nagy lendülettel kezdtem neki a magyarországi növényfajok fotókon történő összegyűjtésének. Mára az egyik legnagyobb, legteljesebb rendszertani, valamint védett növényeinket bemutató fotóanyaggal rendelkezem. — Van olyan virág vagy fotó, amely különösen kedves számodra? — A növények között kimondottan kedvencem nincs, de talán közelebb állnak hozzám a mások számára sokszor „észre sem vehető”, szerény megjelenésű fajok ill. növénynemzetségek, mint pl. a sásfélék. Sokat foglalkoztam egy rendszertanilag bonyolult helyzetű, zömmel hegyi réteken élő, apró sárgászöld virágú - így nem éppen látványos megjelenésű - csoporttal, a palásfüvekkel. E területen Magyarországon specialistának számítok. A fotók minőségét illetően maximalista elvárás jellemez, de a gyűjteményemben ma már vannak kockák, melyekkel elégedett vagyok, melyeket bárkinek bátran meg merek mutatni. — Úgy tudom madarakkal, madárgyűrűzéssel is foglalkozol. — Ez már inkább múlt idő. Igyekszem az itteni tudásomat szinten tartani és a lehetőségekhez mérten próbálok részt vállalni a madártani munkában, de ma sokkal inkább a botanika vonz. — Képeiddel több kiállításon részt vettél. Melyek voltak ezek? — Eddig három önálló kiállításom készült el (Tolna megye védett növényei, Magyarország fokozottan védett és védett növényei, Paks határának védett növényei), de megjelentek képeim egy gyógynövényeket bemutató anyagban, valamint a „Tolna megyei természetfotósok tárlata” c. kiállításon is. — Milyen kiadványok kerültek ki a kezed alól? — „Tolna megye védett növényei” címmel 1990-ben, „A paksi határ növényvilága” címmel (társszerzőként) 1996-ban jelent meg könyvem. Több tudományos cikkemet közölték botanikus, szakmai folyóiratokban és számos fotómat tették közzé ismeretterjesztő kiadványokban. — Hamarosan várható a „Magyarország védett növényei" c. országos kiadású könyv és a „Paks határának védett növényei” c. helyi vonatkozású kiadvány megjelenése. Előbbi egy közel kilencéves, nagyszabású munka eredménye. Az utóbbi a jelenlegi kiállítás fotóanyagát fogja tartalmazni, azonban a szöveganyaga jóval bővebb, részletesebb lesz. Mindkettő közel azonos időben, terveink szerint a nyár elején fog megjelenni. Mindkét könyv előzetesen is megrendelhető. A „Magyarország védett növényei” a Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítványnál - a könyvesbolti árnál olcsóbban - rendelhető meg a 7101 Szekszárd, Pf. 90. postacímen, ill. a 30/9372-784 mobiltelefonon. A „Paks határának védett növényei” c. kiadványra előzetes megrendelést a városi múzeumban, a városi könyvtárban és a VMK könyvtárában, a Tourinform irodában, az ifjúsági irodában, a Pelikán és a Szivárvány könyvesboltban, valamint a paksi Fortuna Rádióban lehet leadni. — Vannak újabb terveid? — A hazai botanikus társadalom közreműködésével elkezdtem egy újabb, további kb. 500 növényfajunkat bemutató könyvön dolgozni, amely tulajdonképpen a „Magyarország védett növényei” folytatása lesz. Lovászi Anna Farkas Sándor amatőr botanikus 1999. április 7-én nyílt meg a városi múzeumban Farkas Sándor „Paks határának védett növényei” c. fotókiállítása. A nagyított, színes fotókon a város határában napjainkban is előforduló 44 védett növényfaj látható. TOLNA MEGYEI TERMÉSZETFOTÓSOK TÁRLATA A Föld napján környezetvédelmi vetélkedőt rendeztek az ESZI-ben a Föld napja alkalmából. Csercsicsné Illyés Ágnes a műszaki környezettechnikus szak vezetője a városi környezetvédelmi bizottság felhívására - mely a Föld napjához kapcsolódó rendezvények támogatását tartalmazta - kezdett a szervezéshez. Az elsősorban szakmai jellegű témaköröket a természetvédelem, a vízminőség, a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaság, a környezetvédelmi jog, az energetika és a nukleáris környezetvédelem ölelte fel. A versenyzők többsége természetesen a környezettechnikus szak tanulói közül került ki, de a minőségbiztosítás szakról is jelentkezett diák. A szellemi megmérettetés két és fél órán át tartott. A 75 diák négy csoportban dolgozott. Minden csoportban egyenlő arányban vettek részt a különböző évfolyamok tanulói, így egyforma eséllyel indulhattak. A verseny kissé mozgalmasan, zajosan kezdődött, hiszen a csapattagok ekkor még nem ismerték egymást és időbe telt, amíg képet kaptak arról, hogy ki miben erős, milyen a képessége, a tudása. A feladatok megválaszolásának módja változatossá, érdekessé tette a vetélkedőt. Szerepelt tesztlap kitöltése és gyorsasági feladat azonnali válaszadással. Egy-egy téma kidolgozására (biológia, hulladékgazdálkodás) viszont több időt kaptak a versenyzők. Az elérhető maximális pontszám 120 volt. A versenyzők többsége 95-110 pontot éét el, az első helyezett 110,5 ponttal nyert. Minden résztvevő jutalomban részesült, helyezésüknek megfelelő értékben nagyon szép nyereményeket kaptak. A jó hangulatú verseny köszönhető a szervezők, Csercsicsné Illyés Ágnes, Mittler István, Csajáginé Niki Katalin, Katona Réka, Antus Andrea és Bányai Jutka lelkes közreműködésének. ATOMERŐMŰ 1999. május Horgászsarok: A Paksi Atomerőmű Horgászegyesület március 28-án tartotta évi rendhagyó közgyűlését. A napirendi pontok elfogadása után sor került a vezetőségi beszámoló megtartására, az 1998. évi zárszámadás és mérleg ismertetésére, az 1999. évi költségvetés tervezet megvitatására majd elfogadására. A megüresedett vezetőségi funkciókra történt jelölés után megtörtént az új vezetőségi tagok megválasztása. Ez alapján a lemondott Schaffer Károly, Hanz Ádám és Magó Mihály megüresedett helyére Cseh Attila eddigi vezetőségi tag titkárnak, Kecskeméti Gyula alelnöknek, Nagy László és Horváth Károly vezetőségi tagnak lett megválasztva. A leköszönt jelölő bizottság helyére új jelölő bizottság lett jelölve és megválasztva, majd az alapszabály és a szervezeti szabályzat módosítás tervezet került elfogadásra. A módosításokra több ok miatt került sor, javarészt az FM halászati törvényben történt változások, illetve olyan tapasztalatok alapján, amik ezt igényelték. A felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság beszámolójának elfogadása után egyebek között tájékoztatást kapott a közgyűlés a MOHOSZ jelenlegi helyzetéről, az egyesülettel meglévő kapcsolatáról. Az észrevételek, hozzászólások, javaslatok után több, az egyesületi életet érintő kérdésben született döntés meghozatalával a közgyűlés befejezte munkáját. Az elmúlt időszakban megtörténtek a tavaszi telepítések, melyek az alábbiak voltak: 1999. 03. 12, Füzes-tavak: 2639 kg ponty 03. 13. 851 kg ponty 03. 13. 198 kg süllő Kondor-tó, 03.13. 748 kg ponty Összesen: 4436 kg Ezen felül a Kondor-tóba kihelyezésre került 30.000 db. csuka ivadék. A jó idő beálltával jelentősen megemelkedett a horgászaink által tavainkon fogott halak súlyos darabszáma, április 30-ig bezárólag közel 4700 db halat zsákmányoltak 8925 kg összsúlyban. Több rekordlistás példány is horogra akadt. Kifogóiknak gratulálunk, remélve, hogy több tagunknak is hasonló horgászélményben lesz része. Antal Lajos