Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-05-01 / 5. szám

6. oldal Tolna megyei természetfotósok tárlata JEzTcí r'cy /??. cLtom.cr­om.7Zves dolgozó is L cí td cl tó­tz A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza Hollós László Természet- és Környezetvédelmi Oktató­bázisa 1983 óta működik. El­sődleges célja a környezettuda­tos szemlélet kialakítása min­den korosztályban. A cél eléré­sének érdekében széleskörű te­vékenységet folytatunk a vá­rosban, a megyében, rendezvé­nyeink gyakran a régióra is ki­terjednek. Nagyon fontos elemnek tartjuk a szakemberek bevonását, a terepi bemutatáson kívül tartós, szemléletformá­lásra alkalmas kiállítási anya­gok létrehozását és azok vándo­roltatását. A természetfotót művészi, hangulati, szakmai tartalma miatt is nagyon alkal­mas műfajnak tartjuk a környe­zeti szemléletformálásban. Minden évben, néha évente több alkalommal is rendezünk fotókiállításokat intézmé­nyünkben, melyeknek minden esetben több ezer látogatója van. Ezek közül kiemelten ked­velt a „Találkozás a Természet­tel - az Év Természetfotósa” című pályázatok bemutató kiál­lítása. Már ebben az anyagban is szinte minden évben jelent­keznek munkáikkal a tolna me­gyéhez kötődő, itt dolgozó ter­mészetfotósok. Segítségükkel eddig négy tematikus kiállítási anyagot is készítettünk és siker­rel vándoroltattuk az országban és a megyében. Mindezek hozzájárultak ah­hoz az ötlethez, hogy 1999-ben Tolna Megyei Természetfotó­sok Tárlata címmel új kiállítási anyagot hozzunk létre, mutas­suk be a város és a megye szá­mára, ugyanakkor ezzel is meg­ismertethessük az alkotókat, és tovább növeljük a természetfo­tózás iránti érdeklődést, annak megbecsülését. A szakmai elő­készítésben közreműködő dr. Kalotás Zsolt (a Magyar Ter­mészetfotósok Szövetségének elnöke) segítsége a garancia a minőségre, az alkotók közül többen már korábban is bemu­tatkoztak országos fórumokon. Szeretnénk, ha ez alkalommal Tolna megye is kiemelten oda­figyelne munkásságukra. Halmai Gáborné A kiállításon négy paksi termé­szetfotóstól is láthatunk képe­ket, közülük hárman a Paksi Atomerőmű Rt. dolgozói. Voigt Wilfried A tárlaton mecseki varjúháj című fotója szerepel. „A természet iránti érdeklő­dés többet jelent nekem puszta hobbinál, szabadidő töltésnél. Gyökere a legkorábbi gyer­mekkori emlékeim ködébe vész, s eszerint egyfajta belső elhivatottságból fakad. Fény­képezni viszonylag későn kezd­tem el, csak miután családot alapítottam és anyagilag kon­szolidálódtam. A fotózás tech­nikáját folyamatos önképzés út­ján sajátítottam el. A természet végtelenül sok megnyilvánu­lása, színei és formái mind egy­formán kedvesek nekem. Esz­köztáram leginkább a közeli motívumok megörökítésére al­kalmas, s ezért ábrázol több ezer képem zömmel növénye­ket. Legfőbb képalkotási szem­pontom a gondosan kiválasz­tott, legtöbbször belső szépségű téma valósághű dokumentá­lása. Zörényi Miklós A tárlaton az Álom és a Fol­tos Szalamandra című fotóit ál­lították ki. „Hogy milyen a szemléle­tem, 900 karakterben? Nos. Az emberekkel és a természettel szemben is próbálom magam a következőkhöz tartani (sajnos nem mindig sikerül): Olyan dolgokat tenni, ami a lehető legtöbb jót eredményezi a le­hető legtöbb dolognak, élő­lénynek, illetve ami a lehető legkevesebbet árt, minél keve­sebb élőlénynek, embernek. Szerintem ez vezetne a Föld túléléséhez. Ha mindenki a tu­dásához, lehetőségeihez képest betartaná ezt az elvet, a környe­zetünk sokkal jobb állapotban lehetne, és vele az emberek is. Pl. egy kicsivel többet fizetni a környezetbarát termékekért: je­lenleg kiadás nekem, de a gye­rekeimnek óriási bevétel. (Ha elegen tesznek így!) Ez is a túl­élés egy része. Komolyabban 1979 óta fog­lalkozom a természettel. Sok mindent megnézek, az egész természet érdekel. A fotózás nem az erősségem, de szeretnék megmutatni dolgokat, amit egy "közönséges" ember sohasem lát. Ezért tartottam diavetítése­ket, előadásokat, kiállításokat több helyen.” Farkas Sándor A kiállításon a Struccha­­raszt, a Fehér acsalapu, a Hegyi kövirózsa, a Borzas szulák és a Bársonyos kakukkszegfű című fotói szerepelnek. A „Paks ha­tárának védett növényei” című önálló fotókiállítás kapcsán Farkas Sándorral interjút készí­tettünk. Farkas Sándor a Pa Rt. rendészeti osztályán rendszerkezelőként dolgo­zik. Szabadidejének nagy részében a természeti környezet, főként a védett vadvirágok tanulmányozásával, fotó­zásával foglalkozik. Neve botanikus­ként és természetfotósként egyaránt ismert szűkebb és tágabb hazánkban. Könyvekben, újságokban számos fo­tójával találkozhattunk, és ismertté váltak előttünk helyi jellegű kiadvá­nyai is. Lapunk már hosszú ideje örömmel ad helyet a védett növény­fajokat bemutató cikksorozatának. — Hogyan jött létre ez a kiállítás? — A kiállítás a Paksi Városi Mú­zeum gondozásában, a városi ön­­kormányzat környezetvédelmi bi­zottságának anyagi támogatásával jött létre. Reményeink szerint a helyi biológiai-természetvédelmi oktatás, szemléletformálás egyik segédlete lesz. — Amint képeidről is láthatjuk, nagyon szereted a természetet. Me­lyik kezdődött előbb, a növények fo­tózása vagy tanulmányozása? — Valójában a kettő együtt kez­dődött. Amikor (kb. 15 évvel ezelőtt) elkezdtem botanikával foglalkozni, akkor került komolyabb fényképező­gép is a kezembe. Nagy lendülettel kezdtem neki a magyarországi nö­vényfajok fotókon történő összegyűj­tésének. Mára az egyik legnagyobb, legteljesebb rendszertani, valamint védett növényeinket bemutató fotó­anyaggal rendelkezem. — Van olyan virág vagy fotó, amely különösen kedves számodra? — A növények között kimondot­tan kedvencem nincs, de talán köze­lebb állnak hozzám a mások számára sokszor „észre sem vehető”, szerény megjelenésű fajok ill. növénynem­zetségek, mint pl. a sásfélék. Sokat foglalkoztam egy rendszertanilag bonyolult helyzetű, zömmel hegyi ré­teken élő, apró sárgászöld virágú - így nem éppen látványos megjele­nésű - csoporttal, a palásfüvekkel. E területen Magyarországon specialis­tának számítok. A fotók minőségét illetően maxi­malista elvárás jellemez, de a gyűj­teményemben ma már vannak koc­kák, melyekkel elégedett vagyok, melyeket bárkinek bátran meg merek mutatni. — Úgy tudom madarakkal, ma­­dárgyűrű­zéssel is foglalkozol. — Ez már inkább múlt idő. Igyekszem az itteni tudásomat szin­ten tartani és a lehetőségekhez mér­ten próbálok részt vállalni a madár­tani munkában, de ma sokkal inkább a botanika vonz. — Képeiddel több kiállításon részt vettél. Melyek voltak ezek? — Eddig három önálló kiállítá­som készült el (Tolna megye védett növényei, Magyarország fokozottan védett és védett növényei, Paks hatá­rának védett növényei), de megjelen­tek képeim egy gyógynövényeket bemutató anyagban, valamint a „Tolna megyei természetfotósok tár­lata” c. kiállításon is. — Milyen kiadványok kerültek ki a kezed alól? — „Tolna megye védett növé­nyei” címmel 1990-ben, „A paksi ha­tár növényvilága” címmel (társszer­zőként) 1996-ban jelent meg köny­vem. Több tudományos cikkemet közölték botanikus, szakmai folyói­ratokban és számos fotómat tették közzé ismeretterjesztő kiadványok­ban. — Hamarosan várható a „Ma­gyarország védett növényei" c. or­szágos kiadású könyv és a „Paks ha­tárának védett növényei” c. he­lyi vonatkozású kiadvány meg­jelenése.­­ Előbbi egy közel kilencéves, nagyszabású munka eredménye. Az utóbbi a jelenlegi kiállítás fotóanya­gát fogja tartalmazni, azonban a szö­veganyaga jóval bővebb, részlete­sebb lesz. Mindkettő közel azonos időben, terveink szerint a nyár elején fog megjelenni. Mindkét könyv elő­zetesen is megrendelhető. A „Ma­gyarország védett növényei” a Tolna Megyei Természetvédelmi Alapít­ványnál - a könyvesbolti árnál ol­csóbban - rendelhető meg a 7101 Szekszárd, Pf. 90. postacímen, ill. a 30/9372-784 mobiltelefonon. A „Paks határának védett növényei” c. kiadványra előzetes megrendelést a városi múzeumban, a városi könyv­tárban és a VMK könyvtárában, a Tourinform irodában, az ifjúsági irodában, a Pelikán és a Szivárvány könyvesboltban, valamint a paksi Fortuna Rádióban lehet leadni. — Vannak újabb terveid? — A hazai botanikus társadalom közreműködésével elkezdtem egy újabb, további kb. 500 növényfajun­kat bemutató könyvön dolgozni, amely tulajdonképpen a „Magyaror­szág védett növényei” folytatása lesz. Lovászi Anna Farkas Sándor amatőr botanikus 1999. április 7-én nyílt meg a városi múzeumban Farkas Sándor „Paks határának védett növényei” c. fotókiállítása. A nagyított, színes fotókon a város határában napjainkban is előforduló 44 védett növényfaj látható. TOLNA MEGYEI TERMÉSZETFOTÓSOK TÁRLATA A Föld napján környezetvédelmi vetélkedőt rendeztek az ESZI-ben a Föld napja alkalmából. Cser­­csicsné Illyés Ágnes a műszaki környezet­technikus szak vezetője a városi környe­zetvédelmi bizottság felhívására - mely a Föld napjához kapcsolódó rendezvények támogatását tartalmazta - kezdett a szer­vezéshez. Az elsősorban szakmai jellegű témaköröket a természetvédelem, a vízminőség, a hulladék­­gazdálkodás, a levegő­­tisztaság, a környezetvé­delmi jog, az energetika és a nukleáris környezet­­védelem ölelte fel. A versenyzők többsége természetesen a környe­zettechnikus szak tanulói közül került ki, de a mi­nőségbiztosítás szakról is jelentkezett diák. A szel­lemi megmérettetés két és fél órán át tartott. A 75 diák négy csoportban dolgozott. Minden cso­portban egyenlő arányban vettek részt a különböző évfolyamok tanulói, így egyforma eséllyel indul­hattak. A verseny kissé moz­galmasan, zajosan kez­dődött, hiszen a csapatta­gok ekkor még nem is­merték egymást és időbe telt, amíg képet kaptak arról, hogy ki miben erős, milyen a képessége, a tu­dása. A feladatok megvá­laszolásának módja vál­tozatossá, érdekessé tette a vetélkedőt. Szerepelt tesztlap kitöltése és gyor­sasági feladat azonnali válaszadással. Egy-egy téma kidolgozására (bio­lógia, hulladékgazdálko­dás) viszont több időt kaptak a versenyzők. Az elérhető maximális pont­szám 120 volt. A ver­senyzők többsége 95-110 pontot éét el, az első he­lyezett 110,5 ponttal nyert. Minden résztvevő juta­lomban részesült, helye­zésüknek megfelelő ér­tékben nagyon szép nye­reményeket kaptak. A jó hangulatú verseny kö­szönhető a szervezők, Csercsicsné Illyés Ágnes, Mittler István, Csajáginé Niki Katalin, Katona Réka, Antus Andrea és Bányai Jutka lelkes köz­reműködésének. ATOMERŐMŰ 1999. május Horgászsarok: A Paksi Atomerőmű Horgász­egyesület március 28-án tartotta évi rendhagyó közgyűlését. A napirendi pontok elfogadása után sor került a vezetőségi be­számoló megtartására, az 1998. évi zárszámadás és mérleg is­mertetésére, az 1999. évi költ­ségvetés tervezet megvitatására majd elfogadására. A megürese­dett vezetőségi funkciókra tör­tént jelölés után megtörtént az új vezetőségi tagok megválasztása. Ez alapján a lemondott Schaffer Károly, Hanz Ádám és Magó Mihály megüresedett helyére Cseh Attila eddigi vezetőségi tag titkárnak, Kecskeméti Gyula alelnöknek, Nagy László és Horváth Károly vezetőségi tag­nak lett megválasztva. A lekö­szönt jelölő bizottság helyére új jelölő bizottság lett jelölve és megválasztva, majd az alapsza­bály és a szervezeti szabályzat módosítás tervezet került elfo­gadásra. A módosításokra több ok miatt került sor, javarészt az FM halászati törvényben történt változások, illetve olyan tapasz­talatok alapján, amik ezt igé­nyelték. A felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság beszámoló­jának elfogadása után egyebek között tájékoztatást kapott a közgyűlés a MOHOSZ jelenlegi helyzetéről, az egyesülettel meg­lévő kapcsolatáról. Az észrevé­telek, hozzászólások, javaslatok után több, az egyesületi életet érintő kérdésben született döntés meghozatalával a közgyűlés be­fejezte munkáját. Az elmúlt időszakban megtör­téntek a tavaszi telepítések, me­lyek az alábbiak voltak: 1999. 03. 12, Füzes-tavak: 2639 kg ponty 03. 13. 851 kg ponty 03. 13. 198 kg süllő Kondor-tó, 03.13. 748 kg ponty Összesen: 4436 kg Ezen felül a Kondor-tóba ki­helyezésre került 30.000 db. csuka ivadék. A jó idő beálltával jelentősen megemelkedett a horgászaink által tavainkon fo­gott halak súly­os darabszáma, április 30-ig bezárólag közel 4700 db halat zsákmányoltak 8925 kg összsúlyban. Több re­kordlistás példány is horogra akadt. Kifogóiknak gratulálunk, remélve, hogy több tagunknak is hasonló horgászélményben lesz része. Antal Lajos

Next