Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-11-01 / 11. szám

4. oldal ATOMERŐMŰ 2001. november Ismerőseinkké, barátainkká váltak OS­ART szakemberek bemutatása A OSART vizsgálat három hete elég hosszú idő volt ahhoz, hogy az itt dolgozó külföldi szakértők és az atomerőmű szakemberei között szorosabb kapcsolat alakuljon ki. A napi találkozások alkal­mával akár az irodákban, az üzemi területeken, a primerkörben, vagy akár a folyosókon, a kapuk­nál az arcok már egyre ismerősebbek, és a gesztusok közvetlenebbek, barátságosabbak lettek. Időközben, a munka előrehaladtával az OSART munkatársai ismerőseink­ké váltak, és ezért egy rövid bemutat­kozást kértünk tőlük lapunk számára. Megkértük őket, meséljenek maguk­ról, munkájukról, családjukról. Bertil HANSSON, team-vezető: - Négyszer jártam már Magyaror­szágon, ebből két alkalommal Pak­son. Láttam a Balatont és megismer­kedtem annak környékével is. Na­gyon szeretem az itteni embereket, mert rendkívül barátságosak. A NAÜ-ben dol­gozom, fő mun­katerületem az OSART-tal kap­csolatos felada­tokból áll. Vál­tozó, hogy mi­kor milyen be­osztásban ve­szek részt a mun­kákban — vezetőként, helyettesként vagy felügyelőként. Munkámból adó­dóan sokat utazom külföldre, mindig más-más ország atomerőműveibe. Az idén jártam már Franciaországban, Kí­nában és Koreában, jövő évi terveim közt Spanyolország, Svájc és Anglia szerepel. Az utazások célja általában OSART felülvizsgálat, vagy más jelle­gű utóvizsgálat, az előírások betartásá­nak ellenőrzése. Nagy családom van. Két fiam már saját családot alapított. Öt unokánk közül a legkisebb kislány, a többi fiú. Feleségemmel együtt na­gyon örülünk az unokáknak. David LANGE, helyettes team-vezető: - Ez alkalommal negyedszer járok Magyarországon, és másodszor Pak­son. Nagyon él­vezem az itt tar­tózkodást, azért is, mert sok ked­ves ismerősöm van. Több szak­embert ismerek Paksról, akik már különböző OSART vizsgá­latokban vettek részt. Úgy ta­pasztaltam, hogy szakmai tudással a paksiak magas rendelkeznek, jó szakemberek. Paks valóban minőségi munkát végez. A NAÜ-ben az üzem­viteli biztonsági csoport vezetője va­gyok, amely szekció felelős az OSART vizsgálatokért az egész vilá­gon. Annak idején azért mentem a NAÜ-be dolgozni, hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzek, s mára már 30 éves tapasztalatom van az atom­­energetika terén. Különösen szeretem a magyar embereket, mert ismerem az elmúlt tíz év kihívásait. Bécsben élek feleségemmel, fiam és lányom családjukkal az USA-ban. Feleségem jótékony célú tevékenységet folytat az ENSZ egyik női szervezetében. Evelyn MIESNER. asszisztens: — Sokszor jár­tam már Ma­gyarországon. Mivel Bécs - ahol élek és dol­gozom - közel van, ezért a csa­ládommal gyak­ran utazunk ide, a „szomszédba”. A Fülöp-szigete­­ken születtem, itt tanultam és szereztem meg az egye­­emi diplomát. Majd tanítottam, ké­sőbb Ausztriába mentem, és az ENSZ- nek dolgoztam. Munkám, életem min­dig úgy alakult, hogy sokat voltam tá­vol családomtól, és ők ehhez már hoz­zászoktak. Egy 17 éves fiam van. A külföldön, az OSART vizsgálatok al­kalmával végzett és a NAÜ-irodabeli asszisztensi-titkárnői munka között na­gyon nagy a különbség. A NAÜ-ben egy kialakult rend szerint, nagy önálló­sággal és több felelősséggel kell végez­ni a napi munkát, ami az OSART vizs­gálatra való felkészülést jelenti. Sok OSART vizsgálatban vettem már részt. Külföldön nagyon kötötten, a napokra lebontott ütemezés szerint végzem a munkám. Egyrészt a csoport vezetőjé­nek és a helyettesének dolgozom, más­részt valamennyi résztvevőt és az egész vizsgálat munkáját próbálom összehangolni, ami nem könnyű dolog. Brian McBRIDE, szakértő (balesetelhárítás): — Az Egyesült Államokból érkez­tem, a balesetelhárítás tervezésével foglalkozom biztonsági igazgatóként a Surry ill. a North Anna atomerőmű­vekben, Virgi­nia államban. A paksi atom­erőműben zaj­ló vizsgálaton a balesetel­hárítással, an­nak tervezésé­vel foglalko­zom. Nemzet­közi vizsgálatban korábban csak „alanyként” vettem részt. A balesetel­hárítási tervezés területén alapvető különbséget abban látok, hogy Pakson kijelölt balesetelhárítási központ van, ahol az összes balesetelhárítási tevé­kenységgel foglalkoznak. Nálunk több ilyen központ létezik, ahol bizo­nyos részfeladatokkal foglalkoznak (pl. műszaki támogatással, üzemelte­tési kérdésekkel), a műszaki támoga­tást a vállalat központjából irányítják. Ezek az eltérések nem lényegi, in­kább megközelítésbeli különbségek. Eddig még nem jártam Magyarorszá­gon, nagyon szép ország. Nős vagyok és két középiskolás gyermekem van. Szabadidőmben szívesen olvasok. A családdal kempingezni járunk, háti­zsákos túrákat szervezünk. Lubomir Dobis, szakértő (sugárvédelem): - Szlovákiá­ból, a Buhonicei Atomerőműből érkeztem. Már számtalanszor jártam Magyar­­országon. Öt he­tet töltöttem a paksi atomerő­műben, amikor a 2. blokk meg­kezdte működé­sét. Több itt dolgozó munkatársat is­merek, akikkel nem csak Magyaror­szágon, hanem más országokban, töb­bek között Szlovákiában is találkoz­tam. Sok hasonló célú vizsgálaton vettem már részt. A NAÜ mellett más szervezetek, pl. a WANO munkájá­ban is közreműködtem. Eddig kilenc nemzetközi vizsgálatban tevékeny­kedtem. Ez a negyedik OSART vizs­gálatom, és szintén négy WANO vizs­gálatban dolgoztam eddig. Nagyon szerettem az „ORT-PASS” vizsgála­tot. Beutaztam a világ nagy részét, Amerikától kezdve Európán át Ázsiáig számtalan helyen jártam. Magyarországon mindig nagyon kel­lemesen érzem magam. A két ország közelsége miatt szinte ugyanaz a kul­túra, és hasonlóak a szokások. Nős vagyok, két fiam van, akik már közel állnak a felnőttkorhoz. Feleségem a külföldi távolléteket tudomásul veszi ugyan, de a hosszabb utak alatt mindig hiányol, és állandóan aggódik értem. Albert FRISCHKNECHT, szakértő (oktatás, képzés): -A Svájci Szövetségi Nukleáris Biz­tonsági Felügyelőség Üzemviteli és Biztonsági Főosztályának vezetője va­gyok. Ez az első alkalom, hogy OSART vizsgálaton rész veszek. Sváj­ci atomerőműveink azonban - nemzet­közi vizsgálatok keretében - két fran­ciaországi atomerőművel kölcsönös el­lenőrzési rend­szert működtet­nek. A paksi OSART vizsgá­lat során az okta­tás, képzés, em­beri erőforrás szakterületekkel foglalkozom. A különbséget az atomerőmű egé­szét tekintve ab­ban látom, hogy itt több blokk üzemel (nálunk egy, eset­leg kettő), sokkal nagyobb munkavál­lalói létszámmal. Az oktatás területén ami eltérés, hogy nálunk inkább az erő­művön kívül, itt pedig belül bonyolít­ják a képzéseket. Most először járok Magyarországon, de tervezem, hogy egy későbbi alkalommal itt töltöm a szabadságomat. Egyébként ritkán va­gyok távol otthonról. Két gyermekem, egy egyetemista fiam és egy lányom van. Szabadidőmben szívesen fotózok, vagy sétáltatom a kutyánkat. Adalbert GESSLER, szakértő (műszaki háttér): - Németországból, a Grundem­­mingen Atomerőműből jöttem. Szakte­rületem a nukleáris biztonság. Már 25 éve dolgozom a nukleáris iparban. Ko­rábban nem vettem részt OSART vizs­gálaton, azon­ban három WANO „peer­­review” típusú vizsgálatban már közremű­ködtem. Az ál­talam vizsgált területek - a legfontosabbakat említve - a műszaki háttéren belül az üzemviteli tapasztala­tok hasznosítása, az átalakítási folya­mat, az üzemanyag kezeléssel kapcso­latos szervezési tevékenységek. Az el­ső benyomásaim kellemesek mind az erőműről, mind a saját itteni munkám­ról. A szükséges információkat nem nehéz beszerezni, a dolgozók nyitottak, könnyű velük együttműködni. Koráb­ban két alkalommal jártam Magyaror­szágon, egyszer Budapesten, egyszer a Balatonon. Nagyon szép ország. Paks városát meghívottként, a szombati ko­sárlabda mérkőzés alkalmával láttam. Házas vagyok. Három lányom közül kettő egyetemre, a kisebbik középisko­lába jár. Szeretek vitorlázni, síelni és fi­nom, néha egzotikus ételeket főzni. Magnus HALIN, szakértő (vegyészet): - Finnországból jöttem. Tanulmá­nyaimat 1982-ben fejeztem be. Kez­detben egy 4x50 MW-os szénerőmű­ben, majd az IVÓ központjában dol­goztam vegyészként. 1988-óta va­gyok a Loviisai Atomerőmű vegyé­szeti laboratóriumában az utóbbi idő­ben osztályvezetőként. Eddig a Lovaisai Atomerőmű OSART vizsgá­latában vettem részt partner­ként. A tervezési eltérések miatt atomerőműve­ink vegyészete között is vannak különbségek. Hat vagy hét al­kalommal jár­tam Magyaror­szágon, főleg Budapesten és a Balatonon, de vol­tam többször Pakson is. Az ország tetszik, bár most az OSART nem nyújt túl sok lehetőséget kikapcsoló­dásra. Már 20 éve vagyok házas, van egy 13 éves fiam és egy 15 éves lá­nyom. Szeretek korcsolyázni, mind hagyományos, mind görkorcsolyán. Lennart SKARSTRÖM, (üzemeltetés 1.): - Svédországból jöttem, a Ringhalsi Atomerőműben dolgozom 1971 óta. Ez év áprilisától a 3. blokk termelési igazgató-helyettese vagyok, előtte öt évig ugyancsak a hármas blokk üzemviteli vezetője voltam. Vizsgálati területem a paksi OSART során is az üzemvitel. Ezért bár ez az első részvételem nemzetközi vizsgá­latban úgy érzem, a feladat összetett­sége, komolysága ellenére nem volt nehéz megbir­kózni vele, így a vizsgálat végén elmondhatom, sikeresnek ér­zem küldetésün­ket. A munka tetszett és egy­ben hasznos is volt, sok tapasz­talatot tudok ha­zavinni a hama­rosan esedékes WANO „peer-review” vizsgálatunkra való felkészüléshez. Magyarországon most jártam először, és nagyon tetszik. Az időjárás is iga­zán a kegyeibe fogadott minket, bár szabadidőnk inkább csak a hétvégé­ken volt. Otthon feleségem és két ka­masz fiam vár. Hobbim a golf, ame­lyet a helyi klubba járó sok társammal együtt igazi kikapcsolódásnak ér­zünk. Sabinov SABIN, szakértő (üzemeltetés 2.): - Bulgáriából, Kozlodujból jöttem. Immár 19 éve dolgozom ott, nagy­részt üzemeltetés területén különböző beosztásokban: 10 évet műszakban, azt követően a műszaki háttér, később az üzemeltetési részleg vezetője, majd főmérnök lettem. Az utób­bi néhány hó­napban, mint a rekonstrukciós munkákért fele­lős szervezet ve­zetője dolgo­zom. Már ne­gyedszer veszek részt OSART vizsgálatban, két alka­lommal vizsgálóként, kétszer fogadó félként működtem közre. Én voltam az 1999-es kozloduji OSART misszió koordinátora (melynek felülvizsgála­ta ez év januárjában zajlott le). Nagy­ra értékelem a Paksi Atomerőmű dol­gozóinak igyekezetét, munkáját az OSART sikere érdekében. Pakson még nem voltam, de jártam már Bu­dapesten, Balatonfüreden, Harkány­ban. Az ország történelme, hagyomá­nyai igen figyelemreméltóak. Nős va­gyok, két gyermekem van. A lányom főiskolás, a fiam pedig most lépett a tinédzserkorba, ő az extrém sportokat kedveli. Mivel időm nagy része a munkámmal telik, a maradékot a csa­ládommal töltöm. Gilles VANHOVE, szakértő (karbantartás): - Franciaországból jöttem, a Gravelines Atomerőműben dolgo­zom. Ez Európa egyik legnagyobb atomerőműve 6 darab 900 MW-os blokkal. Először szimulátor oktató voltam. Ezután üzemeltetési mérnök, majd az üzemeltetési osztály vezető­je, később projektvezető lettem. Im­már három éve dolgozom a karban­tartás területén. Többször voltam már nemzetközi felülvizsgálat résztvevő­je, közreműködtem WANO „peer­­review” és NAÜ missziókban is. Ez a munka ne­héz, de egyben érdekes felada­tot is jelent, sze­retem csinálni. Igaz, már várjuk a végét ennek a vizsgálatnak is, hiszen reggeltől késő estig dol­gozunk, és még alvás idején is a tisz­tázandó kérdéseken járnak a gondola­taink. Feleségem és egy négyéves kisfiam van. A múlt hétvégét felesé­gemmel az OSART csoporttól külön, kettesben töltöttük Budapesten, im­már második alkalommal. David SATHERLEY, szakértő (vezetés, irányítás): - Walesből érkeztem, eddig még nem jártam Magyarországon, úgy lá­tom, ez az ország nagyon hasonlít Angliához, ahol nevelkedtem. Mind­két országban sok a zöld terület, a fás környezet. A magyar embereket na­gyon barátságosnak és segítőkésznek ismertem meg. Termelésvezetőként dolgozom egy gázhűtésű reaktoros erőműben (Hinkley Point A). Irányí­tásom alá tartozik a karbantartás, a munkatervezés és a sugárvédelmi lé­tesítmények működtetése. Munkában eltöltött éveim nagy része az üzemel­tetési részleghez kapcsolódik. 27 évet dolgoztam az atomiparban, 11 évet hagyo­mányos erőmű­ben. A múlt év májusában - gaz­dasági megfon­tolásokra alapoz­va - olyan dön­tés született, hogy bezárják azt az atomerőművet, ahol korábban én is dolgoztam. Nagyon szomorú eseményként éltük ezt át. Az OSART munkacsoportnak első alka­lommal vagyok a tagja. Angliában már számos felülvizsgálat végrehajtá­sában közreműködtem. WANO mun­kaértekezleteken vettem részt Finnor­szágban, és két hetet töltöttem Atlan­tában egy INPO szemináriumon. (Az interjút készítő LA megjegyzése: Nem tartozik szorosan a bemutatkozáshoz, de úgy gondolom, hogy a megjelenés, az öltözködés és az olyan apróságok, mint pl. a nyakkendő, közrejátszik ab­ban, hogy valakiről milyen véleményt alkotunk. Személy szerint, nem tud­tam szó nélkül hagyni, hogy meg ne dicsérjem Satherley úr kedves, vidám nyakkendőjét, amit a rajzfilmbeli hí­res állatfigura, „SCOOBY-DOO" ba­rátságos, nevető képe díszített. Satherley úr örömmel mesélte, hogy a nyakkendőt a gyermekeitől kapta. Két nagy fia van, ők bíztatták, hogy bát­ran viselje, és ő ezt fiai kedvéért örömmel meg is teszi.) Zahra MEISAMI, megfigyelő: - Az Iráni Atomenergia Szervezet­től jöttem, amely egy a nukleáris ha­tósággal együttműködő kutatóintézet. Biztonsági elemző mérnökként dol­gozom az Atomerőművek Osztályán. Folytatás az 5. oldalon: Bertil Hansson Brian Mcbride Frischknecht Lennart Skarström Sabinov Sabin Gilles Vanhove David Lange Evelyn Niesner Lubomir Debis Albert Adalbert Gessler David Satherley

Next