Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-06-01 / 6. szám

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága az Atomerőműben Dr. Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóság elnökének meghívását elfogadva, az Országgyű­lés Gazdasági Bizottsága - Dr. Latorczai János vezetésével - május 24-én délelőtt a Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központjában tartotta kihelyezett ülését. A kötelező napirend - a Magyar Energia Hivatal beszámolója feletti vita - után Baji Csaba vezérigazgató félórás prezentációjában bemutatta a Pak­si Atomerőmű jelenét, az élettartam hosszabbításra, teljesítménynövelésre alapozott jövőképét, majd a képviselők Dr. Vámos Gábor műszaki vezérigazgató-helyettes és Lenkei István műszaki igazgató kíséreté­ben tapasztalatgyűjtő látogatást tettek az erőműben.-----------------------------------------------------­ A Gazdasági Bizottság tíz órakor kezdődött ülésén először megtárgyal­ta a Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló írásos be­számolóját, amit Dr. Kaderják Péter MEH főigazgató szóban kiegészített és válaszolt a képviselők kérdéseire. Az erről szóló országgyűlési javas­lat-tervezetet a képviselők többségi szavazattal (9 igen, 4 nem, 4 tartóz­kodott) támogatták. A napirendek kö­zött a Gazdasági Bizottság kihelye­zett ülésén szót ejtettek a Magyar Energia Hivatal küldöttségének az USA-ban tett látogatásáról, majd Ba­ji Csaba, a Paksi Atomerőmű Rt. ve­zérigazgatója rövid előadásában be­mutatta a Paksi Atomerőmű jelenét, az élettartam hosszabbításra, a telje­sítménynövelésre alapozott jövőkép­ét. Az érdeklődő képviselői kérdé­sekre a vezérigazgató úr mellett Dr. Mészáros György, a PA Rt. Igazgató­ság elnöke és Dr. Vöröss Lajos, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese vála­szolt. A prezentáció és konzultáció után Dr. Vámos Gábor műszaki ve­zérigazgató-helyettes és Lenkei Ist­ván műszaki igazgató kíséretében ta­pasztalatgyűjtő látogatást tettek a képviselők az erőműben, ahol képet kaphattak az erőmű működéséről is. Dr. Latorczai János, a Gazdasági Bizottság elnöke a látogatás után szervezett sajtótájékoztatón elmond­ta:­­ „Bizottságunk időről-időre meglátogatja az országban a nagyobb cégeket, így most az Atomerőművet is. Ma sem közömbös számunkra Paks. A menedzsment által felvázolt jövőkép megnyugtató, úgy látjuk, hogy nincs olyan biztonsági korlát, amely az atomerőmű élettartamának tíz-húsz évvel való megnövelését nem tenné lehetővé, akár 2030-ig is. Erre mód és lehetőség nyílik megfele­lő feltételrendszer kimunkálásával, a blokkok folyamatos karbantartásával, illetve a részben elavuló technika megújításával. E felvázolt célok el­éréséhez nem szükségeltetik az or­szággyűlés engedélye, csak új erőmű, illetve új reaktorblokk létesítéséhez.” Megtudtuk, hogy a Gazdasági Bizott­ság tagjai úgy ítélik meg, hogy meg­felelő előkészítés nyomán rövidesen lehetséges lesz Magyarországon egy olyan hulladék tárolókapacitás kiala­kítása, amely hosszabb távon is meg­oldja - akár a kibővített élettartamnak megfelelően - a biztonságos műkö­dést. Sajnálattal állapította meg a bi­zottság elnöke azonban azt a tényt, hogy az emberek tudatában még min­dig téves információk jelennek meg a hulladéktároló kapcsán, annak elle­nére, hogy a közvéleménykutatási adatok szerint csupán a lakosság öt százaléka ellenzi az atomerőmű mű­ködését. A napisajtóban fel-felröppe­­nő privatizációs elképzelésekkel kap­csolatban Dr. Latorczai János hivat­kozott a miniszterelnök nyilatkozatá­ra, és hangsúlyozta:­­ „Az atomerő­mű eladása számunkra fel sem me­rült. Volt olyan elképzelés, hogy for­rásbevonás érdekében célszerű meg­vizsgálni egy privatizációs stratégia lehetőségét. Akkor is csak kisebbségi tulajdonlás jöhetne létre, a többségi, Magyar Villamos Művek Rt.-én ke­resztüli állami tulajdonrész megtartá­sa mellett, de ebben a kormányzati ciklusban még ennek a vizsgálatára sem kerül sor.” Sípos László Árvízi segély is. A TLK és Vásárosnamény polgár­­mestere közötti egyeztetés során má­jus 16. került kijelölésre az áramje­gyek átadására. Jüttner polgármester úr vállalta a másik kilenc polgármes­ter értesítését, illetve felajánlotta a városháza nagytermét a rendezvény lebonyolítására. Részvénytársasá­gunknál közben befejeződött az áramjegyek pénzügyi hátterének ki­dolgozása, a kötelezően rájuk kerülő adatok és cégreklám egyeztetése. Kü­lön használati utasítás gyártásáról gondoskodtunk az érintett családok részére, amely részletezi a károsult, az önkormányzat és a HÉRA Alapít­vány tennivalóit. Már kezdetben is morfondíroztam a szállítási lehetőségekről, így ami­kor a nyomda közölte az áramjegyek térfogatát és tömegét, nem ért külö­nösebb meglepetés. Az áramjegyek (30 ezer db, egyenként 1.000 Ft név­értékű sorszámozott lapocska), a tud­nivalók, a cégreklámok és tájékozta­tó anyagok együttesen kb. 500 kg-ot nyomtak. Településenkénti válogatás és csomagolás után sikerült mindent egy kisbuszba rendezni, majd hosszú út után elérni Vásárosnaményt. Az önkormányzati hivatal páncélszekré­nye kicsinek bizonyult ekkora tétel befogadására, a polgármester úr se­gítségét kértük hát. Javaslata a városi rendőrség fogdája volt (csak a papí­roknak), de a helyszínen Beregnyei Miklós kollégámmal rábeszéltük a hatóság embereit arra, hogy­­ elkerü­lendő a többszöri anyagmozgatást - a rendőrség egyik garázsát használhas­suk. Így történt, hogy a Ford Transit - legalábbis egy éjszakára - biztos helyen volt. Másnap délelőtt berendeztük a ter­met, lassan befutott az országos és a helyi sajtó. Megérkeztek a polgár­­mesterek, részvénytársaságunk kép­viselői és a megyei szervezetek veze­tői is. Kováts Balázs úr, a TLK veze­tője, majd Baji Csaba vezérigazgató úr köszöntötte a megjelenteket. Be­szédében ismertette részvénytársasá­gunk állásfoglalását és megerősítette cégünk segítő szándékát a térséget ért károk enyhítése érdeké­ben. A 30 millió forint értékű jelképes áramjegyet Jüttner Csaba polgármester vette át, majd - mint térségi önkor­mányzati koordinátor - a tíz település nevében megkö­szönte a térségbe juttatott se­gítséget. A megyei vezetést Dr. Helmeczy László,a Köz­gyűlés elnöke és Dr. Kovács János államtitkár, a Közigaz­gatási Hivatal vezetője képvi­selte. Mindketten elismerően nyilatkoztak az atomerőmű nemes gesztusáról, amely egyúttal azt is biztosítja, hogy valóban a rászorulókhoz jus­son el a támogatás. Az áramjegyek tényleges szétosz­tását az önkormányzatok végzik a rá­szorultság függvényében. A tíz tele­pülésen 2.891 család kapott átlago­san 10 ezer forintnyi áramjegyet, amelyeket a következő hat hónapban válthatnak be a helyi áramszolgálta­tónál. Vámosatya község, ahol igen jelentős károk keletkeztek, lett Tolna megye kiemelten támogatandó tele­pülése. Emiatt a részvénytársaság ve­zetése is indokoltnak látta, hogy az erőmű is markánsabban járuljon hoz­zá a sokat szenvedett falu kárainak enyhítéséhez, így oda 25 %-kal több támogatás került. Varga József Új kapcsolatok Május 25-én erőművünkbe látogatott a Dukovany Atomerőmű körüli települé­seket képviselő Polgári Biztonsági Testület vezetősége és néhány polgár­­mester. A testület a TEIT-hez hasonló­an működik és civil felügyeletet gya­korol az erőmű felett. A szervezet 1997-ben alakult és működésének fel­tételeit az erőművel kötött szerződés garantálja. Érdekesség, hogy néhány tagot az erőmű delegált a testületbe, el­lentétben a magyar gyakorlattal, ahol nincsenek erőművesek a szervezetben. Különbség mutatkozik a méretekben is, ugyanis Csehországban az atomtör­vény 20 km-es sugarú körre terjeszti ki a veszélyeztetettséget. Emiatt száznál több település esik bele az információ­val ellátandó területbe. Kováts Balázs úr köszöntötte a ven­dégeket, rövid ismertetést adott a ha­zai lakossági kapcsolatokról és az erő­mű elfogadottságáról. Ezt követően Borivoj Zupa úr, a delegáció polgári vezetője ismertette a pozitív cseh gya­korlatot és elemezte azokat az előnyö­ket, amiket egy ilyen közvetlen kap­csolat jelent. Célkitűzéseik megvalósí­tását az erőmű semmilyen formában nem korlátozza, bármikor beléphetnek az erőműbe, megtekinthetnek terveket és dokumentációkat. Közvetlenül be­szélgethetnek az üzemi személyzettel és részt vehetnek az üzemzavarok ki­vizsgálásában (!). A Dukovany Atom­erőmű képviseletében Jana Matouskova asszony, a kommunikációs főosztály vezetője jellemezte röviden a partneri viszonyt és az eddigi eredményeket. Magyar részről Nagy Ferencné, Ten­­gelic polgármestere (a TEIT alelnö­­ke) számolt be a térségi eredmények­ről és a lakossági kapcsolatok pozitív változásáról. A találkozó további ré­szében a gyakorlati kérdésekről (ipar­űzési adó, támogatási rendszer, sajtó­­kapcsolatok) tárgyaltak egymással a két testület képviselői. A késő dél­utánba nyúló program a KGYK meg­tekintésével fejeződött be. Örömünkre szolgált, hogy a már másfél évtizedes szakmai kapcsolat után sikerült megismerkednünk a cseh partnererőmű környezetében élőket reprezentáló társadalmi szervezettel is. További konzultációk reményében Zupa úr csehországi látogatásra hívta meg a TEIT tagjait. Varga József

Next