Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-01-01 / 1. szám

4. oldal Géderlaki sikerek Előző számainkban már beszámol­tunk Géderlak világra szóló sikeréről, hiszen az Európai Virágos Városok és Falvak 2002-es nemzetközi versenyé­ben aranydiplomát érdemelt ki. A nemzetközi zsűri elnöke úgy nyilat­kozott, hogy nem szégyelli bevallani: a Géderlakon tapasztal­takról példát vehetnének egyes nyugat-európai országok is, mert olyan hagyományokat ápol­nak a településen, ame­lyek náluk már mólóban vannak. Kiemelte a géderlakiak vendégsze­retetét, azt a különös kapcsolatot az idegen emberekkel és az önkor­mányzat kapcsolatát a település lakóival. Azt magam is tapasz­taltam, hogy az önkor­mányzat és képviselőik minden moz­dulatából, minden megnyilvánulásuk­ból árad az a megfoghatatlan, de az idegen számára azonnal érzékelhető viszony, amely sugárzik mindkét fél­ből. Géderlakon éreztem azt, hogy az önkormányzat valóban a faluért van. Ennek a szolgálatnak az elismerése a Bács-Kiskun Megyei Falufelújítási és Műemlékvédelmi Alapítvány „Az év faluközpontja 2002” díj, és még néhány fel nem sorolt elismerés. Viszont meg kell említeni az elmúlt év utolsó nagy elismerését, a Kós Károly Díjat, amelyet december 16- án a Belügyminisztériumban adott át dr. Lampert Mónika belügyminiszter Siti László polgármesternek. A díjhoz az önkormányzat részére a köztisztvi­selői illetményalap tizenötszörösének megfelelő pénzjutalom is járt. Ennek a pénznek egy részét a december 20- án tartott nyugdíjas találkozón a nyugdíjasok és a helyi virágosítási versenyben legeredmé­nyesebben résztvevő la­kók kapják. A pénz másik részéből egy szép beltéri kompozíciót tervez ké­szíteni az önkormányzat. Az ünnepség előtt Siti László polgármester be­mutatta a gyönyörűen fel­újított községházát, majd egy nehezen abbahagyha­tó beszélgetésbe kezdtünk. - Először arra voltam kíváncsi, hogy Sill László mióta polgármester? - Tanácselnökként ke­rültem a falu élére 1985-ben, 1990-től pedig polgármesterként irányítom a települést. Pályafutásom egyik szép szakasza, hogy 1998-ban és 2002-ben egyetlen ellenszavazat nélkül válasz­tottak újra polgármesternek. A másik nagy elismerés, amely a lakosság irá­nyából felém megnyilvánult, hogy a millennium évében díszpolgárrá vá­lasztottak. Ez az elismerés természe­tesen nagy teher számomra és min­dennapos helytállást kíván. — Azt hiszem kevés olyan polgár­­mester van az országban, aki 1985- től tölti be ezt a tisztséget. Gondol­koztál már azon, hogy minek köszön­heted ezt a bizalmat? - Igen, nagyon is sokat gondolkoz­tam ezen és arra a következtetésre ju­tottam, hogy nekem emberileg és gondolkodásmódban nem kellett vál­toznom, illetve nem változtam. - Mivel foglalkoztál 1985 előtt? - Az én tisztességes szakmám kő­művesmester és tervezői képesítést is szereztem érettségi után, majd felső­fokú humánpolitikából szereztem diplomát. Önálló vállalkozó voltam, akkor még úgy hívták, hogy kisipa­ros. A TSZ-ben 15 évet dolgoztam építésvezető és személyzeti vezető munkakörben. A 60-as és 70-es évek­ben voltam építési vállalkozó Géderlakon, és utcasorokat építet­tünk. Nincs olyan lakó, akivel ne áll­tam volna valamilyen kapcsolatban, és ma is elismeréssel szólnak az ak­kori munkámról. Én egy jöttment, nem idevaló vagyok, 35 éve lakom Géderlakon, az emberek megszeret­tek, megbecsülnek. Egy fizikai dol­gozóból lett vezető vagyok, és őszin­tén el kell mondjam: a szívemhez leg­inkább a munkás, a kétkezi ember áll, a faluban pedig ebből van a legtöbb. Ebben a kis faluban nincsenek titkok, itt nincs helye a púdernak, a szépítő szereknek, pontosan tudják az embe­rek, hogy ki vagyok, mi vagyok.­­ A polgármester egy személy a testületben, azt összetartani nem lehet könnyű.­­ Szerencsés vagyok e tekintetben is, mert több képviselőtársammal még tanácstagként is együtt dolgoz­tunk, és a legtöbb képviselővel 1990 óta együtt vagyunk. Sikereinknek többek között az is titka, hogy nálunk nincsenek politikai viszálykodások, Géderlak 98 %-ban katolikus telepü­lés. Úgy gondolom, hogy a testület tagjai ismernek engem, tudják, hogy tisztességesen és becsületesen előké­szítem a döntéshez szükséges anya­gokat, amelyeken én napokig, hetekig gondolkodom. Én nem hittem abban, bár tanultuk és mondtuk, hogy az em­berek gondolkodásmódját meg lehet változtatni, és azt hiszem a sikerünk titka az, hogy a géderlaki emberek gondolkodásmódja változott meg. Az emberek mindennapi cselekedeteik­ben van jelen a falu iránt érzett szere­tet és tenni akarás. Csak egy apró pél­da: a nagy lottólázban egy iskolás kis­lány levelet írt, amelynek a lényege, ha megnyeri a főnyereményt, akkor annak felét az önkormányzatnak adja. a magyar­ köztársaság BELÜGYMINISZTERE Carder la­_ lyixseg Önk­ormány zam, RÉSZÍRH TELEPÜLÉSEINK VÉDELME ÉS SZÉPÍTÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZETT KIEMELKEDŐ MUNKÁJA ELISMERÉSEKÉNT KÓS KÁROLY DÍJAT ADOMÁNYOZ ■ LAMPE­R ERTH MÓNIKA BUDAPEST, 2001. DECEMBER 16. Már a kislány is tudja, hogy nem a polgármesternek, hanem az ön­­kormányzatnak kell adni a pénzt, hiszen az van a faluért. Egyéb­ként egymillió forintot már aján­lottak fel az önkormányzatnak, de egymilliárdot még nem. - A faluban mennyire van jelen a munkanélküliség? - Nagymértékben súlyt ben­nünket, 15-20 % között van a munkanélküliek száma, de itt mindenki dolgozik. Nem tudom érted-e mit akarok ezzel monda­ni? A géderlaki emberek nagyon szorgalmas emberek, mindig alkal­mazkodtak a körülményekhez, a jég hátán is megélő nép ez.­­ Géderlakiak! További szép sike­reket kívánok! Beregnyei M. Sill László FORTUNA rádió „Jókedv-csináló laboratórium”, „Ön bekapcsol, mi kikapcsoljuk” - ilyen és ehhez hasonló vidám, len­dületes szlogenek és stílus jellemzi a 96,3 MHz-n szóló Fortuna rádiót, a környék egyik vezető médiumát, a „hangadót”! Beszélgetőpartne­rem Strasszer Andrea, a rádió fő­­szerkesztője. - Köszönöm szépen ezt a kedves felvezetést, és megtisztelő számunkra az újság megkeresése. Valóban, a rádió a tér­ség leghallgatottabb­­ja, Pakson 36 %-os hallgatottsággal az elsők vagyunk, ami 10 %-kal megelőzi a követke­zőt, a Danubiust. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy sikerült egy mindig sikeréhes, 20 fős profi stábot összekovácsolni, akik képe­sek a siker ellenére időről-időre megújulni, hiszen ha az ember csak egy pillanatra is lassít, lemarad. - Napi 24 órában működtök, 70 kilométeres körzetben vagytok hall­hatóak. Melyek a legfőbb célok, mi adja ezt a dinamizmust?­­ A rengeteg információ, a helyi hírek, a helyszíni tudósítások, az „azonnaliság”. A szerkesztőségben állandóan csörög a telefon, óriási az információbázisunk és sok minden­ben tudunk segíteni. Egységes arcu­lat, állandó műsorszámok, lendületes reklámok, felvezetők, ajánlók — ez jellemező ránk. Esténként beszélge­tős műsorok itt élő emberekkel, aktu­alitásokkal - ez­által válik igazán he­lyivé egy rádió, és tudja betölteni a közszolgálati szerepét. Nekünk az a legfontosabb, hogy a hallgatók jól érezzék magukat, ezért nálunk a leg­nagyobb slágerek hallhatóak. A dinamizmust 96.3 MHz azok a játékok, ese­mények, road show-k. Mindig van vala­mi, amiért érdemes velünk tartani, nagy sikere volt annak, amikor görög­­országi nyaralást, vagy amikor 100.000 forintot lehetett nálunk nyerni. - Milyen segítségre számíthattok ebben a munkában? - Mindenek előtt az Atomerőművet kell, hogy megemlítsem, ők segítik a munkánkat, mint főszponzor, mint a régió motorja, mecénása. Mi igyek­szünk ezt meghálálni, hiszen minden eseményen, rendezvényen ott va­gyunk, beszámolunk róla, és mindig bekapcsolva áll a mikrofonunk, ha az erőműnek közlendője van a térséggel. - Hol vagytok megtalálhatóak, el­érhetőek? Mik a közeljövő tervei? - Először is az FM 96,3 MHz-en, szeptembertől pedig a világ bármely pontjáról hallhatóak vagyunk az Interneten, a www.fortunaradio.hu honla­pon. Tervek? Jövőre szeret­nénk felépíteni az újonnan megvásárolt telephelyünkön egy új stúdiót, amire most már óriási szükségünk van. Továb­bá jövő év elején leszünk 8 évesek, ebből az alkalomból újra hihetetlen ajándékokkal, újdonságokkal, műsorokkal és persze kiváló hangulattal vár­juk a hallgatókat!­­ Köszönöm a tájékoztatást és to­vábbi jókedvet kívánok! Wollner Pál mények is generálják, amelyekkel kilé­pünk az emberek közé: állandó rendet­ ATOMERŐMŰ Az Rt. vezérigazgatója: Dr. Kocsis István Főszerkesztő: Beregnyei Miklós Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné Olvasószerkesztő: Varga József A szerkesztőség tagjai: yUU Enyedi Bernadett, Gyulai II. János, Hadnagy Lajos, Majoros ,Plfl János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Felelős kiadó: Kováts Balázs főosztályvezető Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztő: Kertai Edit Nyomás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd Felelős vezető: A Séd Nyomda Kft. ügyvezetője Szerződésszám: 4500006428 ATOMERŐMŰ Eredményesebb esztendőben reménykednek Folytatás a 3. oldalról. A borturizmusra is ráfér az előrelé­pés, erre jó lehetőséget nyújthat a borba­rangolás, mikor három-négy pince nyit­ja ki kapuját a látogatók előtt, kóstolás­ra invitálva őket. A civil szervezet ma már közel hetven tagot számlál. To­vábbra is nyitott bárki előtt - attól füg­getlenül, van-e és hol présháza. Az egyesület más szerveződések felé is nyitott: együttműködnek a Borbarát Klubbal, és Polgár Zoltán - Mayer Ist­ván elnök társaságában - jelen volt az idei Gastroblues - és az Összművészeti Fesztiválon is, mindkét helyen a paksi bort népszerűsítendő. A szüreti fesztivál lebonyolításában aktív szerepet vállal­tak a Borászvirtus elnevezésű vetélke­dővel. Segédkeztek a tér virágosításá­­ban is, hozzájárulva ezzel Paks hazai és nemzetközi elismerésének kivívásához. Következő feladatuk, hogy az alapsza­bályban foglaltaknak megfelelően tiszt­újító közgyűlést hívjanak össze. - Idén szeretném megszerezni a pa­lackozásról szóló engedélyt is - tér rá saját terveire Polgár Zoltán. - A ven­déglátás területén a tagsággal kell elő­relépni. A sikerhez azonban elenged­hetetlennek látszik a közműhálózat kiépítése. Nagyon várjuk már a Tourinform Iroda gondozásában meg­jelenő reklám­térképet is, amelyen négyen - Mayer István, Szedmák Ist­ván, Konnáth Ferenc és én - jelenünk meg borainkkal. Vöröss Endre 2003. január TelePaks városi televízió A helyi hír mindig elsőbbséget fog élvezni - vallja Kovács Tibor, a TelePaks Városi Televízió első em­bere, aki 3 éve tölti be a főszerkesz­tői posztot a kht. élén. - Kérem, mutasd be a paksi városi televíziót az újság olvasóinak! - 1989. február 2-án köszöntött be a paksi háztartásokba a városi televí­zió. A kábelrendszeren futó PAV Video heti 1-2 órás műsorral jelentke­zett péntekenként, amelyben az atom­erőmű és a város hírei kaptak helyet. A négyfős műszaki stáb az atomerő­mű alkalmazottaiból került ki, az öt szerkesztő mellékállásban vetette bele magát a televíziózás világába. Ma, 14 év­vel később, csaknem ugyanennyi munka­társsal 24 órás adás látható a helyi csator­nán. A délelőtti képúj­ságot saját gyártású műsorok, majd más helyi televíziók pro­dukciói követik. Az esti fő műsoridő pe­dig ismét a paksi tör­ténéseké. A közvéle­mény-kutatásokból kiderül: a nézők ki­emelt figyelemmel kísérik a híradót és a sportközvetítéseket. - Felmerül a kérdés: mi ma a helyi televízió feladata, és meg tud-e felel­ni ennek? - A paksi televízió feladata nem változott az évek során - mondja Ko­vács Tibor. A helyi közösségi igény hívta életre, és továbbra is ennek ki­elégítése a fő cél: mutassuk meg, mi történik körülöttünk a városban, vagy akár a szomszéd utcában. Az embe­rek elvárása azonban változott az el­múlt időszakban. Ma már több műsor közül választhatnak, és sokan az or­szágos csatornákhoz hasonlítják a he­lyi adót. Egy helyi televíziót azonban soha nem szabad a „nagyokhoz” ha­sonlítani, hiszen sem technikai, sem személyi feltételeiben nem tud olyan dinamikusan fejlődni. Helyi tv-t csak helyi tv-vel lehet összemérni, és eb­ben a versengésben - úgy gondolom - megállja a helyét a TelePaks. Olyannyira, hogy az elmúlt évben több, országosan levetített dokumen­tumfilmet készítettünk, és a közel­múltban elnyertük a most induló Hír Tv Tolna megyei tudósítója címét. — Vajon ha tíz év múlva kérnélek fel egy ilyen beszélgetésre, lenne-e miről beszélgetni, mi a jövője a TelePaksnak? - A televízió jövője elsősorban a fenntartók szándékától függ. A tájé­koztatás fejében a paksi atomerőmű és a város önkormányzata közösen finan­szírozzák működésünket. A nézők ér­deklődése jelenleg leginkább a keres­kedelmi televíziók fele fordul. Ám Eu­rópa nyugati felében már megfigyel­hető az a tendencia, hogy a globálistól ismét a helyi közösség felé fordulnak az emberek, és a plázák helyett újra a fűszereshez járnak. Persze fontos az is, hogy mi történik Calcuttában, ám a helyi híreket be tudják azonosítani, tudják hol épül a rendelő, milyen ütemben halad az építkezés. Számukra és számunkra is ez a fontos - a helyi hír mindig elsőbbséget fog élvezni.­­ Köszönöm a tájékoztatást! WP

Next