Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-08-01 / 8. szám

4. oldal Új főigazgató az Országos Műszaki Múzeum élén A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­nak (NKÖM) Internetes honlapját böngészve ta­láltam egy Magyar Táv­irati Iroda (MTI) által közzétett hírt­ .J­óczián­­né Szentpéteri Erzsébet nyerte el pályázatával az Országos Műszaki Mú­zeum (OMM) főigazga­tói tisztét.” „Az új főigazgató szeretné elérni, hogy az intézmény országos közgyűjte­ményi rangjához méltóan fejlődhessen, ne csak egy kiállítóterek nélküli raktár­múzeum legyen, és a múzeum kiszaba­duljon a bezártságából. Kócziánné Szentpéteri Erzsébet több évtizedes műszaki múzeumi tevékenysége során a Közlekedési Múzeumban tizenöt éven át tudományos főigazgató-helyet­tesként dolgozott. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának létrehozá­sa, 1998 óta a Közgyűjteményi Főosz­tály vezetőjeként tevékenykedett.” Beregnyei Miklós főszerkesztő, aki a PA Rt. üzemtörténésze, Patyi Orso­lya korrektor, aki a PA Rt. muzeoló­gusa, valamint szerkesztőségünk ne­vében gratulálunk Kócziánné főigaz­gatói kinevezéséhez. A közzétett MTI hírhez kapcsolódóan a Paksi Atom­erőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ falán el­helyezett, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztérium illetékesének kézjegyével, 2000. szeptember 11-én el­látott okmányára is szeret­nénk felhívni olvasóink fi­gyelmét. A kulturális javak védelméről, a muzeális in­tézményekről, a nyilvántartott könyv­tári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 39. §. (2) bekezdésében foglalt jogköre alapján az NKÖM, az 1995-ben alapí­tott Paksi Atomerőmű Üzemtörténeti Gyűjteményét szakgyűjteménnyé/köz­­érdekű muzeális gyűjteménnyé nyil­vánítva. Gyűjtőkör: Ipar-, technikatör­ténet, a Paksi Atomerőmű története. Gyűjtőterület: A Paksi Atomerőmű 30 km-es vonzáskörzete, illetve a hazai nukleáris iparral kapcsolatban álló üzemek és intézmények. Felügyeleti szerv: Országos Műszaki Múzeum. Kérünk minden kollégát és jó szándékú olvasót, hogy a jövőnk ér­dekében segítsék a cikkben jelzett szakemberek munkáját, a műszaki ér­tékeink utókor számára történő meg­őrzésében. Sipos László 12. Gastroblues Fesztivál Július 9-11. között három napig tartott az immár 12. Gastroblues Fesztivál Pakson. A rendezvény egyik főtámogatója a Paksi Atom­erőmű Rt. volt, utána jött a Blues Rivers, a Tűzke­­rék, a Magyar Atom, majd a sokak által legjobbnak ítélt produkciójával a holland Julian Sas és csapata. Őket követte az idei fesztivál sztárvendé­ge, a Deep Purple és a Black Sabbath frontembere, Glenn Hughes és zenekara. Vasárnap a zenei produkciók sorát a tehetséges paksi fiatalokból verbuvá­lódott Woodrock nyitotta. Fellépett a Titty Twisters (Zenta), Hodek D. Band (Komamo), Katona Tamás és a Blues Power, Coda, Török Ádám és a Mini együttes. A fesztivál zárózenekara a Deák Bill Blues Band volt. Az ESZI-csarnokban kitűnő borá­szok segítettek a vendégeknek és a zenészeknek jó hangulatot teremteni. A zene és bor mellé vasárnap csatla­kozott a gasztronómia és a sport. Benke Laci bácsi dirigálta ezúttal is a főzőverseny zsűrijét, melynek tagja volt Kovács János mesterszakács is, aki három éjjel és nap várta nemzetkö­zi ételekkel a vendégeket a Gastroblues Klubban. Ezen a napon rendezték meg a Paks és Galánta közötti hagyomá­nyos kispályás futballtornát, mely Galánta győzelmével ért végett. A Gastroblues Fesztivál idén is szín­vonalas rendezvénye volt Paksnak. Volt még egy valódi kuriózuma a ren­dezvénynek, az első nap hajnalán született meg a szervező, Gárdás György második unokája, Hollandiá­ban élő lányának második gyermeke, Viktor. Wollner Pál A nyitónapon, pénteken Virga Negra, Szűcs Gábor és a Pure Blues vendég Ripov Raskolnikoval lé­pett fel. Őket követte Jackie Orszáczky Bass Power és Tina Harrod, Varga János Projekt Takáts Tamással. Szombaton egy Jimi Hendrix emlékzenekar re­mek nyitóműsort adott, ATOMERŐMŰ Kiadja a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Felelős kiadó: Dr. Kocsis István vezérigazgató Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2004. augusztus Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós * * * Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Patyi Orsolya ATOMERŐMŰ 2004. augusztus Gyógyulni és megismerni! A paksi „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány gyógyüdülést szervezett az erdélyi Parajdra, a sóbányában kialakított gyógyhely kedvező hatá­sainak megtapasztalására. A kirándulás ötlete és programja felől Ignits Miklósnétól, az alapítvány kurátorától, a gyógyüdülőcsoport ve­zetőjétől érdeklődtem. - Miért határoztatok a parajdi ki­rándulás mellett, hisz az alapítvány szolgáltató központjában igen jól mű­ködő sóbarlang áll rendelkezésre. - Már régóta terveztem, hogy terápi­ás céllal ellátogatunk egy természetes sóbányába. Erre Parajd vagy Vielicska jöhetett szóba. Több ismerősöm járt már Paraj­don, egyöntetűen jó véle­ménnyel voltak a helyről, és javasolták az utat. Nem beszélve a gyönyörű kör­nyezetről, a Sóvidékről, amely szintén nagyon csa­logató. A 2004. évi alapít­ványi egészségvédelmi te­vékenység tervezésénél ki­dolgoztuk a gyógyüdülés költségvetését, a szóba jö­hető támogatásokkal együtt. Ez alapján az alapít­vány kuratóriuma határo­zatot hozott a gyógyüdülés megvalósításáról. - Miből állt a terápia, mivel telt a sóbányában eltöltött idő? - A terápia elsősorban a sóbányá­ban történt, másodsorban - délutáni folytatásként - a sós vizű strandon, amely töményebb sótartalmú, mint a szomszédos Medve-tó. Akik terápiás céllal, azaz légúti betegségük gyógyí­tása céljából látogatnak el a sóbányá­ba, előzetes orvosi vizsgálaton vesz­nek részt. Ez az orvosi igazolás azért is hasznos, mert ennek birtokában 50%-kal olcsóbban juthatnak le a bá­nyába. A javasolt terápia 10-12 alka­lommal napi 4 óra bányában való tar­tózkodást határoz meg. Hatalmas bányüregek, óriási terek állnak a gye­rekek, az aktív vagy elvonulni vágyó felnőttek rendelkezésére. Gyógytor­na, ökomenikus istentisztelet, múze­um és játszótér várj­a az ide érkezőket. -Milyen programokra került még sor? — Először is meg kell említenem ki­tűnő idegenvezetőnket, dr. Serdültné Benke Évikét, aki minden helyszínre elkísért bennünket, és általa megismer­tük Székelyföld kultúráját, történelmét. Emlékezetesek maradnak szívszorító elbeszélései, pl. Székelykeresztúron a Petőfi-emlékhelynél, a mádéfalvi hősi emlékműnél. A parajdi sóbánya és strand mellett ellátogattunk Szovátára, a Medve-tóhoz, Ma­rosvásárhelyre, Segesvárra, Székelyudvarhelyre, Korondra, Mádéfalvára, Székelykeresztúr­­ra, Szejke-fürdőre Orbán Balázs és Farkaslakára Tamási Áron emlékhelyére. Kirándulást tet­tünk a Gyilkos-tónál, Békás-szo­rosnál és Csíksomlyón. Hazafelé meg­álltunk Kolozsváron, Bánffyhunyadon. Hálásak vagyunk a parajdi szálloda vendégszerető fogadtatásáért. Varga Józsefnétől, az egyik részt­vevőtől, saját élményei felől érdek­lődtem. -Hogyan hatott egészségedre a só­bánya klímája? - Mikor megláttam a klub felhívá­sát, rögtön tudtam, hogy ide jelentkez­nünk kell. Tavaly augusztus óta gyötör egy asztmatikus jellegű köhögés, gom­bóc a torkomban, szárazság érzése, majd a véget érni nem akaró köhögés. Mindemellett a férjem olyan lelkese­déssel tudott beszélni egy fiatalkori er­délyi útjáról, hogy elhatározássá érett bennem, ha lehetőségem lesz megis­merni ezt az egykor Magyarországhoz tartozó országrészt, feltétlenül megte­szem. A sóbarlangban töltött négy nap csak töredéke volt a javasolt kúra idő­tartamának, de nagy örömömre, a kö­högésem még nem jelentkezett, és az eddig használt sprayket sem veszem igénybe. Mi betartottuk a tanácsokat, a napi négy órát aktív mozgással töl­töttük a barlangban. Részt vettünk a napi egyórás gyógytornán is, ahol a mozgás során a légzésen volt a hangsúly, és hosszú idő óta most éreztem elő­ször, hogy elég mély leve­gőt tudok venni. - Hogyan tudnád össze­gezni a kint töltött egy hetet? - Úgy érzem, hogy ez az utazás nemcsak a tüdőmnek tett jót, hanem az egész tes­temnek, lelkemnek, szelle­memnek. A sok gyaloglás és mozgás miatt szálkásodni kezdtek az iz­maim, az élmények és fizikai igénybe­vétel hatására álomtalan mély alvás fris­sített, nem volt problémám az elalvás­­sal. Kitűnő idegenvezetőnknek köszön­hetően kinyílott számomra egy földrajz, irodalom és történelem könyv, amely is­mert és ismeretlen történettel volt tele. A „Gyógyulni és megismerni!” szlogent, amellyel utazásunkat elindítottuk, meg­valósítottuk. Szeretnénk ezt a kúrát jö­vőre megismételni úgy, hogy akkor már a minimális 10 napos barlangi tartózko­dást megvalósíthassuk. Az Asztma­­ Allergia Klub szep­tember havi foglalkozásán a gyógy­­üdülésről bővebb információt kaphat­nak az érdeklődők, és megtekinthetik az útról készített videofelvételeket és fényképeket is. Lovásziné Anna Megjelent a Dél-Mezőföld turistatérkép Fontos állomása környezetünk tu­risztikai fejlődésének, hogy több éves előkészítő munkát követően, július 12-én megjelent a Dél- Mezőföld tájegységet bemutató tu­ristatérkép, melynek előkészületei­ben az Atomerőmű SE Természet­­járó Szakosztálya tevékeny részt vállalt. A szokásosnál kicsit na­gyobb méretű térképnek hasznát vehetik a gyalogos és kerékpáros turisták, a kirándulók és más ter­mészetjárók, illetve a környék kul­turális látnivalói után érdeklődők. Hét éve, még a múlt évezredben fo­galmaztuk meg a Tol­na Megyei Termé­szetbarát Szövetség vezetőivel közösen a gondolatot, hogy Paks környékén is vannak olyan turista­látnivalók, amelye­kért érdemes felke­resni, bebarangolni ezt a vidéket, amihez viszont szükség len­ne egy „iránytűre”. A turista legfontosabb iránytűje a térkép, ez alapján jut el egyik pontból a másikba, és ez segíti a kü­lönböző látnivalók megkeresésében is. Ahhoz viszont, hogy a térkép alap­ján eltaláljanak a tájékozódásban ke­vésbé járatosak is, szükség van turis­­tautakra. Ezért első feladatként a tu­­ristaút-hálózat kialakítását tűztük ki célul. Megkezdődtek az egyeztetések a természetvédelmi szervezettel, az erdészekkel, a vadászokkal és az er­dőtulajdonosokkal. Előfordult olyan is, hogy akadályba ütköztünk, nem engedtek át a területen, és az előre el­tervezett útvonalat kénytelenek vol­tunk módosítani. Következett az útvo­nalfestéshez szükséges pénzforrás megteremtése. Kapóra jött az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázata, ahol elnyertük a festékek, ecsetek megvá­sárlásához szükséges összeget. A szakosztály aktív tagjaiból 7-8 ember vett részt abban, hogy a jelzések elké­szüljenek. Közülük is ki kell emelnem né­gyüket: Adorján An­tal, Baksa Tamás, Ja­kab Éva és Péter Imre sok szabadidejét ál­dozta fel azért, hogy a turistajelzések a maj­dani túrázókat segít­sék. Figyelmes szem­lélő Pakson járva is találkozhat a fehér téglalap alapon látha­tó piros sáv turistajel­zéssel, melyet követ­ve egyik irányban Dunaföldvárra, a má­sik irányban pedig Vajtára juthat. Ehhez kapcsolódik a paksi halászcsárda előt­ti parkolótól induló piros keresztle­ágazás, mely az Imsósi-erdőn keresz­tül vezet át Kömlődre. Az úthálózat a térkép megjelenéséig részben készült el, vannak szakaszok, melyek befeje­zése jövő év közepéig várható. Tavaly kiválasztottuk azt a térké­pész-vállalkozást, akivel a kiadás megvalósítását terveztük. A székesfe­hérvári Tájoló Bt. nemcsak színvona­las munkáival, ugyanakkor elérhető áraival emelkedett ki a szóba jöhető vállalkozások közül, de a cégvezető turista kötődése is garanciát jelentett számunkra. Nem is csalódtunk, ös­­­szességében egy szép kiállású, infor­mációban gazdag térképet készítet­tek. A térkép kiadásához szükséges pénzügyi fedezetet reklámszerződé­sek útján, különböző önkormányzat­ok, vállalkozások révén sikerült biz­tosítanunk. A két legnagyobb támoga­tónk a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Paksi Atomerőmű Rt. voltak. A térkép ábrázolja az elkészült és a közeljövőben elkészülő turistautakat, jelölve vannak azok az útvonalak, melyek kerékpározásra alkalmasak, javasolhatók és megjelennek rajta a településeken található turistalátvá­nyosságok, múzeumok, emlékművek, szálláshelyek, éttermek stb. Nem gondoljuk, hogy a térkép tel­jesen hibátlan, az első kiadásban óha­tatlanul is előfordulhatnak kisebb té­vedések, hiányosságok. Ezeket sze­retnénk kijavítani a térkép következő kiadásánál. Ezért kérünk minden tér­képhasználót, ha hibát, hiányosságot észlel, akkor jelezze azt közvetlenül a kiadónak vagy a természetjáró szak­osztály túravezetőinek. Tervezzük, hogy a térkép hamaro­san a könyvesboltokban is kapható lesz. Jelenleg beszerezhető a paksi Tourinform Irodában ezer forintért, illetve érdeklődni lehet a szakosztály­­vezetőnél, Jakab Albertnél.

Next