Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-04-01 / 4. szám

1008. április <Q’> ■­rfigrti paksi atomerőmű- Az első középkori magyar egyetem A Paksi Atomerőmű Zrt. évek óta­ámogatója annak a kulturális és­örténelmi szempontból is rendkí­vül jelentős tevékenységnek, mely a Pécsett feltárt első magyar kö­­épkori egyetem helyreállítását fglalja magába. A részben helyreállított épület­té együttes Pécsett, a székesegyház és a városfal között található. A pécsi egyetem létrehozását Nagy Lajos ürály határozta el, és alapítólevelét V. Iohán pápa írta alá 1367-ben. Közép­­Európában a negyedik, hazánkban az első volt. Az alapot jelentő facultas ar­­ium mellett római és kánonjogot oktat­­ak itt. Az 35 m hosszú és 10 m széles épületben egy hosszú folyosó, egy nagy­erem, az ún. „aula magna” és még két másik terem található. Az egyetem szomszédságában feltárt Aranyos Má­­ta kápolna és Keresztelő Szent János­ápolna műemléki helyreállítása szín­én a jelen feladatát képezi. A Középkori Egyetem Alapítvány és­­ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ál­­al március elején tartott sajtótájékozta­­ón örömmel jelentették be, hogy - az anyagi fedezett hiányában évek óta szü­letető - helyreállítási munkálatok ez év­ben újra indulnak. A tájékoztatón prof. dr. Font Márta, az alapítvány kuratóri­­umának elnöke elsősorban a helyreál­­ítás befejezésére és a feltárt anyagok­­ mutatására irányuló törekvéseikről­ájékoztatta a sajtó munkatársait. Prof. dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a lele­tek kultúrtörténeti jelentőségéről szólt. Tájékoztatást adott arról, hogy a központi költségvetés egy olyan elkü­lönített összeget biztosít a Középkori Egyetem Alapítvány javára, mellyel a munkák újra elindíthatók. Amennyi­ben Pécs városa és további támogatók hozzájárulása lehetővé teszi, akkor várhatóan 2010-re az egyetem helyre­állított épülete a nagyközönség számá­ra megnyitható. Dr. G. Sándor Mária az alapítvány titkára, a feltárást vezető régész, egy­ben mint élete legnagyobb és legsike­resebb munkájáról adott összegzést az ásatásokról, az eddig végzett tevé­kenységekről. Szólt a „A pécsi közép­kori egyetem története és az Aranyos Mária kápolna gótikus szobrai” c. ki­állítás terveiről, mely a helyreállított épületben kapna helyet. Schöner Lászlóné Pusztai Ilona a re­konstrukció és a helyreállítás építésze­ti terveiről és kivitelezéséről adott is­mertetést. A sajtótájékoztatót követően került sor a Püspökvár északi kertjé­ben feltárt középkori épületeket bemu­tató tájékoztatótábla felavatására, vala­mint a helyreállítási munkák helyszíni megtekintésére.­­ Ez a magyar felsőoktatás bölcsője. Több mint hatszáz évvel ezelőtt itt szü­letett a magyar felsőoktatás. Nekünk kötelességünk, hogy megfelelőképpen őrizzük ezt a helyet, és megmutassuk a fiataloknak, miből lett az a felsőokta­tás, mely tudósokat, Nobel-díjasokat, ki­tüntetett találmányok szerzőit adta en­nek az országnak. - nyilatkozta Mezős Tamás elnök úr. - Ha a múltunkat nem becsüljük, akkor valószínű, hogy jö­vőnk megalkotására sem vagyunk al­kalmasak. Mint a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal elnöke és műemlékvédel­met tanító egyetemi tanár is azt gondo­lom, hogy alapvető kötelességünk en­nek az épületegyüttesnek a rendbetéte­le és átadása a nagyközönségnek, min­denekelőtt a fiataloknak. A paksi atomerőmű mindig nagy hangsúlyt helyezett a mű­vészetek, a kultúra felkarolására, és ezt a szemléletet továbbra is fenn kívánj­a tartani. - Lovásziné Anna - ­­em járt sikerrel az a városi pál­yázat, mely a Városi Múzeum mel­­etti Deák-ház felújítását célozta meg. Az ún. norvég pályázat első fordulóján ugyan túljutott a bead­vány, a második rostán azonban sajnos már nem. Ezúttal a Dél-Du­­nántúli Regionális Operatív Prog­­amnál (DDROP) jelentkeztek. M­int azt Váradyné Péterfi Zsu­zsanna, a Városi Múzeum igaz­gatója lapunknak elmondta: lakói és dunaföldvári turizmusfejlesz­­tési ös­szefogás eredményeként eldön­­ött tervek egyik fő eleme a Deák-ház re­konstrukciója. A DDROP támogatása esetén a bekerülési költségek 15%-át tell önerőből fedezni - ez a Deák-ház esetében mintegy 120-130 millió forint. A pályáztatás kétlépcsős: az első fordu­­ó eredménye már júniusban ismertté válik, s ha ez kedvező, akkor a követke­­zőre ős­szel kell jelentkezni. Az intéz­­ményvezető szerint ideális esetben a ervek 2010-ben valósággá válhatnak. Ezen tématervek a Duna középpontba helyezéséről szólnak, hiszen a folyó mindig is meghatározta a város életét. Ugyancsak része a kulturális turiz­mus élénkítésére összeállított program­­csomagnak Lussonium. A Sánc-hegyen álló ókori erődítmény már most is egye­di a maga nemében, s mint megtudtuk, 2. ütemének lezárását ehhez ileszkedő műsorral igyekeznek június 14-én a helyszínen emlékezetessé tenni. Ezt azonban megelőzi az idén is meg­tartandó múzeumi világnap, melyet ez­úttal egy pénteki napra, május 16-ra időzítettek. A tervekről annyit tudni, hogy azon a délutánon a szervezők a '60-as, '70-es évek hangulatát akarják visszacsempészni az akkori divat és a zene segítségével. A közeljövő után a jelenről­ Dr. K. Né­meth András főmuzeológus kitartó munkáját dicséri a május 4-ig látható időszaki kiállítás. Az 1848-as forrada­lom 160. évfordulója alkalmából nyílt tárlaton levéltári kutatások alapján megtalált sírboltok fotóit és korabeli harci eszközöket is láthatunk. K. Né­meth adatgyűjtése során kilenc paksi sírt is talált, melyben 1848-49-es hon­védek nyugszanak. A tárlat célja az elő­dök emléke előtti tisztelgés mellett né­mely sír állapotának bemutatása is volt. Ezzel kapcsolatban egyébként körvo­nalazódik az elképzelés, miszerint isko­lák fogadnának örökbe sírhelyeket, s a diákok keze munkája által nyernék vis­sza méltó külsőjüket. Hír még a múzeumi élettel kapcsolat­ban, hogy folytatják a szakemberek a gyapai templom romjainál két éve szü­netelő ásatásokat is.­ ­varass­ A Deák-ház felújítása Rembrandt-tárlat interaktív koncert és zeneóra a Comeniusban Comenius, a 17. században élt hí­res cseh pedagógus nevét viseli a szekszárdi Comenius Általános iskola. Az intézmény nemcsak ne­vében, de szellemiségében is igyek­szik követni Comeniust, a reform­pedagógia atyját, a gondolkodtat­va nevelés, a tanórai szemléltetés fontosságának hangsúlyozáját. z alapítványi fenntartású iskola helyet kíván adni minden kis di­áknak, aki számára egyaránt fon­tos a tanulás és a jellemfejlődés. Az is­kolában kiemelt óraszámban folyik eti­kaoktatás. Az etikaórák segítenek fino­mítani a lelkiismeret érzékeny műsze­rét. Az órák alatt a vizsgálódás fő tárgya a Szentírás, emellett számos műalko­tás, novella, vers, regény, film segíti el­igazodni az élet útvesztőjében oly kön­­­nyen eltévedő növendékeket. Az ideális 10-15 fős osztálylétszámok az átlagosnál nagyobb teret adnak a te­hetséggondozásnak, a differenciált ok­tatásnak, amely így már a délelőtti tan­órán elkezdődhet, délután pedig külön­féle szakköri foglalkozásokkal (angol, informatika, magyar, matematika, ké­mia, diáksport), valamint művészeti ta­gozatokkal (dráma, képzőművészet) folytatódik. Nagy hangsúlyt kap a régi igazság: gyereket nevelni csak az egész család­dal együttműködve lehet. A gyakori kapcsolattartást a szülőkkel az intéz­mény családias mérete is lehetővé te­szi. Comenius nyomdokain haladva az iskola szűkebb és tágabb pátriájáért egyaránt tenni kíván. Májusban pél­dául két rendezvényére invitálja sze­­retetettel a városi és városkörnyéki ér­deklődőket.­­ Rembrandt bibliai tárgyú rézkarcai kiállítás Tárlatvezetéssel egybekötött ünnepélyes megnyitó: 2008. május 6., 14 óra. Helyszín: Comenius Általános Iskola, Szek­­szárd, Kálvin tér 19-21. A kiállítás megtekinthető: 2008. május 6- 17. között, munkanapokon, 15-18 óráig­­ Eckhardt Gábor zongoraművész inte­raktív koncertje és zeneórája. Időpont: 2008. május 28., 14-15 óráig. Helyszín: Művészetek Háza, Szekszárd, Szent István tér 28. A belépés mindkét rendezvényre díjtalan. Prancz Zoltán 15 Megjelent a Paksi Kalauz Elkészült Paks és kistérsége tu­risztikai kiadványa, melyet 2008. február 13-án mutattak be. P­aksi Kalauz címet viselő igényes, színes nyomású prospektus átfogó tájékoztatást nyújt a környék látni­valóiról, természeti szépségeiről, kulturá­lis, sportéleti és népművészeti hagyomá­nyairól, valamint a program- és szállásle­hetőségekről. A bemutatón részt vettek a kistérség polgármesterei, valamint a kü­lönböző vendéglátó-ipari egységek, pincé­szetek, szálláshelyek vezetői, képviselői. Czink Dórával, a Paksi Turisztikai Infor­mációs Iroda, valamint a helyi Tensi iro­da vezetőjével beszélgetek. Honnan származik az a kezdeménye­zés, hogy a városban turisztikai kér­désekkel foglalkozó iroda létesüljön? - A Tourinform irodájának bezárása után Paks városa megállapodott a Ten­si utazási irodával, hogy létrehozzuk a Paksi Turisztikai Információs Irodát. Az iroda elsődleges célja Paks város turisztikai fellendítésében való részvétel. Fontosnak tartjuk, hogy az idelátogató turistákat kiszolgáljuk, információval lás­suk el, számukra az érdeklődésüknek és a lehetőségeiknek megfelelő programo­kat ajánljunk. A másik cél pedig az, hogy a turisztika fellendítését célzó progra­mokban szakmailag részt vegyünk. Iyen volt például a „Komplex turisztikai ter­mékcsomag kialakítása” című pályázat, amely esetében a megfelelő szakmai hát­tér biztosítása volt a feladatunk. Irodánk arra törekszik, hogy olyan új dolgokat hívjon életre, amelyek egy kicsit fellendít­hetik a helyi kulturális és turisztikai éle­tet, és ezáltal minél több turista kapjon kedvet az idelátogatáshoz. Az a legfonto­sabb, hogy minél több vendégéjszakát töltsenek itt. Ezért jöttünk létre. Hol található az iroda Pakson? - Az iroda az Építők úti üzletsoron, a Tensi utazási irodán belül található. Melyek az iroda rövid távú tervei? - Az idén már megvalósított tervünk az Utazás 2008 turisztikai szakkiállítá­son való részvétel volt, ahol Paks váro­sát képviseltük a Tolna Megyei Turisz­tikai Kht. megyei standján. Természete­sen erre a kiállításra nemcsak a város anyagát vittük el, hanem az atomerőmű támogatásaként kapott prospektusokat is, illetve Pakson és a kistérségben ta­lálható vállalkozók bemutatkozó anya­gait. További céljaink a 2008-as évre, hogy önálló turisztikai honlapot hoz­zunk létre a városnak. Mennyi példányban jelent meg a ki­advány, és hol lehet hozzájutni? - A Paksi Kalauzt ötezer példányban je­lentettük meg magyar nyelven, de terve­ink közt szerepel, hogy németül és ango­lul is kiadjuk. A kiadvány jelenleg a Pak­si Turisztikai Információs Irodában, a Vá­rosi Művelődési Központban és a szek­szárdi Tourinform irodában érhető el. Létrehozásában kik vettek részt? - A tartalmi részt Czink Dóra készítet­te, az adategyeztetést Győri Lívia vé­gezte. A Paksi Kalauzt Wollner Pál és Molnár Gyula fotói díszítik. A paksi atomerőműtől is kaptunk támogatást a kiadvány hátoldalán elhelyezett rek­lámfelületért A kiadvány a megszokot­tól eltérően, tematikusan gyűjti össze Paks és kistérsége turisztikai attrakci­óit a kultúrturizmustól kezdve a hor­gászturizmuson keresztül a borturiz­musig. Wollner Pál

Next