Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)
1920-07-01 / 19. szám
Följegyzések. Pogrom Írországban. Ez alkalommal nem zsidó, hanem katholikus pogromról van szó. A szellem azonban teljesen ugyanaz. Ulsterban az unionisták teljesen a pogrom módszer alapján dolgoznak. Belfastban alig van el nem pusztított katholikus üzlet és a ■ gyárakban, így a világhírű hajógyárakban is, egyetlen katholikus munkás sem dolgozik. A módszer az, hogy unionista tömegek fegyveresen megszállják a gyárat vagy műhelyt és minden egyes munkástól azt követelik, hogy reprodukálhatatlan szavakkal szidalmazza a pápát. Aki ezt vonakodik megtenni, azt kiverik. Éjjel fegyveres tömegek támadják meg a katholikus városnegyedet, a békés lakókat kiűzik és ritka az az éjjel, amikor több, gyújtogatásból eredő tűz ne ütne ki. A kisebb ulsteri városokban és falvakban fenyegető hirdetések szólítják föl azonnali kiköltözésre a katholikus lakosságot, néha pedig és idején kényszerítik őket menekülésre. A menekülők közt nők és gyermekek vannak, akik vagyonukból csupán azt menthetik meg, amit magukkal vihetnek, mert házaikat kifosztják vagy fölgyújtják. A nagyobb ír városok zsidóivá vannak menekülőkkel. Ritka az a nap, hogy több gyilkosság hírét ne hoznák az angol napilapok. A katonaság teljesen képtelen a közrendet helyreállítani, mert természetesen nem pártatlan. Lehetetlen kívánság volna azt várni, hogy angol katonaság oly tömegre adjon le sortüzet, amely angol lobogóval a kezében tüntet és harcol a Brit Birodalom egységéért. A katonaság így csak fokozza a zavart. A katholikusok idegen betörőknek tekintik az angol katonaságot és kisebb katonai osztagokat fegyveresen támadnak meg, aminek nem ritkán vannak áldozatai. A katonaság viszont a legvadabb represszáliókkal él : egy katonáért öt polgári áldozatot kíván és megesik, hogy egész helységeket pusztít el. Írország egyes részei, olvashatjuk angol napilapokban, olyanok, mint Északfranciaország német pusztította területei. India és Egyiptom szeme Írországon függ. Az angol kormány tanácstalan és egyelőre a szénbányászok ügye köti le minden figyelmét. Fanyar vigasztalásul szolgálhatnak ezek nekünk. íme, ez hát a képe a világ politikailag legfejlettebb népének a háború után. De viszont, ha háború után minden azonnal rendbe jönne, mi tanulság volna levonható a háborúból ? A falusi parasztlegények vasárnap vagy búcsún agyba-főbe verik egymást, és ha a következő vasárnapra vagy búcsúra ép a fejük, újból folytathatják a verekedést. Van valami haszon abból, hogy még a győztes államok feje sem jön egyhamar rendbe