Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)
1920-07-01 / 19. szám
sebességét, s ez módot nyújt a rétegek elasztikus viselkedésének kiszámítására. Mint talán köztudomású, a földrengés alkalmával a hypocentrumból háromféle hullám indul útnak : longitudinális (hosszanti rezgésű), transverzális (keresztrezgésű) hullámok s ú. n. felszíni vagy Raleigh hullámok. Miután az egyes hullámok sebessége különböző, az epicentrumtól bizonyos távolságra levő szeizmológiai állomáshoz különböző időben érkeznek el az egyes hullámok, mint az egy állomásról egyszerre induló gyors-, személyi- és tehervonat. A toscanai (szept. 7.) földrengés szeizmogrammját a budapesti szeizmológiai obszervatórium Wiechertingájának ATDS componense feljegyezte. A háromféle hullám itt jól kivehető. A legelső igen kis kilengésű (amplitúdójú) hullámok a longitudinális, a következő nagyobb amplitúdójú hullámok a transverzális és végül az igen nagy amplitúdójú hullámok a felületi hullámoknak felelnek meg, amelyek idővel a rezgés csillapodásának megfelelőleg mindinkább kisebbednek. Minden további nélkül világos, hogy ismerve az egyes hullámok terjedési sebességét, az egyes hullámok érkezési idejének időkülönbségéből az epicentrum távolságát egyetlen állomás szeizmogrammjából kiszámíthatjuk. így találtuk a toscanai rengésnél az első (longitudinális) és második (transverzális) hullámok időkülönbségéből (Imin 30sec) a távolságot 760 kmnek, ami a valóságban levő 800 km távolságnak jól megfelel. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az epicentrum helyének meghatározásához szükséges másik adat : az irány a két összetevő első hullámának nagyságából kiszámítható. A műszer ugyanis úgy van készítve, hogy a talajrészecskék mozgását két összetevőre (észak-déli és kelet-nyugatira) bontja fel. Nem minden esetben lehetséges ez, csak akkor, ha az első hullám határozott kilengéssel kezdődik. E kitérés után lássuk, mit árulnak el a földrengési hullámok a föld belsejéről. Az eddigi kutatások kimutatták, hogy a háromféle hullám sebessége nem teljesen állandó, hanem változik aszerint, hogy milyen mélységű rétegeken haladtak keresztül, mert az elastikus hullámok (mint a földrengési hullámok is) sebessége a közeg rugalmasságától és sűrűségétől függ. A sebesség ismeretéből tehát következtetést vonhatunk az anyag lineáris rugalmasságára és az alakváltozással szemben kifejtett rugalmasságra, ha ismerjük a sűrűséget. A sűrűség eloszlására a föld belsejében pedig több észlelhető jelenségből, így : a föld lapultságából, a közép és felszíni sűrűség viszonyaiból, a nehézségerő eloszlásából a föld felszínén, a precézió és mutáció jelenségéből, továbbá a hold mozgásának egyik egyenlőtlenségéből következtethetünk s sikerült is egyszerű feltevések mellett sűrűsödési törvényhez jutni. A két fentebb említett értékből s a sebességekből sikerült levezetni az egyes rétegekre a Poisson-féle állandót (a harantos összehúzódás és hosszanti kiterjedés viszonya) és a compressio állandót (valamely nyomástöbblet által elért térfogatkisebbedés). A hullámok sebessége és útja szorosan összefügg egymással. A hullámnak általában annál nagyobb a sebessége, minél mélyebben fekvő