Autó-Motor, 2004. január-június (56. évfolyam 1-13. szám)
2004-02-25 / 4. szám
Menetpróba ► MITSUBISHI lancer evő Vili BELSŐ JELENTÉS Tommi inside! Annak ellenére, hogy Makinen pályafutása utolsó éveit a konkurens Subaru csapatánál töltötte, éreztem, hogy a négyszeres világbajnok „szelleme" jelen volt a Lancer EVŐ Vili walesi menetpróbáján, ahol a legendás RAC rali szakaszai körüli aszfaltutakon, és egy rövid távon murván is próbára tehettem az autót. Aki valaha járt a Cambriai-hegység dimbes-dombos útjain az tudja, hogy talán a legkihívóbb vonalvezetésű szakaszokkal van dolga, percenként változó időjárással, esővel, köddel és napsütéssel - nem véletlenül az egyik legnagyobb kihívást jelentő versenye a rali évadnak. A próbaút nagy részét ugyan nem murván, hanem aszfalton teljesítettem, de az EVO Vili így is maradandó emléket hagyott bennem. A motor teljesítménye elfogadható (most mondhatják, hogy miről beszélek 265 lóerőnél, de hát nem abszolút értelemben értékelünk), 4000 és 7000 között erőteljesen húz, viszont 4000-es fordulat alatt kellemetlen turbólyuk tátong, amin csak a sűrű kapcsolgatás segít. Az autó minden porcikája a sebességet kívánja, a komfort másodlagos: a kuplung csúnyán rángat alacsony fokozatban, a pedálerők nagyok, a difik sivítanak, a váltó pontos, de kemény kezet kíván. Aztán kiérve a sztráda dugós araszolásából, mint ahogy a behangoló zenekar bántó nyivákolásából a karmester intésére hirtelen rendezett szimfónia válik, úgy áll össze a „mű” a kezünk alatt. A kanyarokban elképesztő tapadással fordul, oldaldőlés szinte nem létezik, száraz időben az ívről lehetetlen leprovokálni. Nedves aszfalton is jócskán túlmegyünk a határon ahhoz, hogy végre az orrát tolja, de a kigyorsításoknál csak elvétve lehet megcsúsztatni a farát, s ilyenkor is játszi könnyedséggel kontrollálható marad. Murvás terepen látványosan csúsztatható - Tommi inside! -, de az AWC talán legnagyobb próbáját, a változó felületű kanyarban történő elindulást is halálos pontossággal lehetett végrehajtani vele. Igazából három dolog hiányzott ahhoz, hogy az élmény tökéletes legyen: nyomatékos szívómotor, erősebb fék és Tommi a bal egyből. De azért így sem panaszkodom... Az elődjénél 33%-kal merevebb karosszéria nagyban hozzájárul az EVO Vili pontos úttartásához. Ennek ellenére a csúcsmodellből sosem lesz tömegautó, a tervezett éves darabszám mindössze 3000. Csak a brit piacon létezik hatfokozatú sebességváltó, illetve 280, 300 és 330 lóerős verzió is .a 18 Auto-Motor 2004/4 • www.automotor. drg is különlegesen kifinomultnak számított. A gyári mérnökök ismét tovább léptek és módosították az egyedi, elektrohidraulikus hátsó differenciálmű mechanikus részét. Az új, bolygókerekes szerkezetnek köszönhetően nőtt az átvihető nyomaték mértéke, ami még pontosabb és erőteljesebb beavatkozást tesz lehetővé a hátsó tengely nyomatékelosztásában. A Super AYC-nek nevezett rendszer az eddig is létező Aktív Forgás Kontrol (AYC) továbbfejlesztett verziója, ami házon belül végzett tesztek szerint 10%-kal növelte a kanyarodási határértékeket az előző generációhoz képest. Továbbra is megmaradt az elektronikus vezérlésű középső differenciálmű, amely az EVO VTI-esen mutatkozott be, de ezentúl nem automatikusan választ programot, hanem a műszerfalról mi választhatunk a háromféle beállítás közül, attól függően, hogy aszfalton, murván, vagy havon autózunk. Az 50-50 %-os erőeloszlás ugyan állandó a hajtott tengelyek közt, azonban a választott beállítástól függően változtatja a differenciál nyitási/zárási sebességét és a Super AVC forgási beavatkozását. Ráadásként csökkentek a rugózatlan tömegek is, mivel az EVO Villon az összes futóműelem alumíniumból készül, s az ENKE1 új könnyűfém keréktárcsái is több mint 3 kg súlymegtakarítást jelentenek. Exkluzív A beltér alig változott, a fekete alapon vörösben pompázó műszerfal megszólalásig hasonlít az új Lancer Sport Kombiéhoz, csakúgy, mint a háromküllős Momo kormánykerék és a kezelőszervek elhelyezése. Ami viszont az EVO sajátja, azok az európai méretre szabott Recaro ülések és a két kiegészítő kapcsoló a beltérben: az egyik a már említett aktív differenciál programválasztója, a másik pedig a töltőlevegő-hűtő vízpermetezőjének indítására szolgál. Azért, hogy ne csak a technikát kényeztessük, a Lancer EVO VIII-hoz bővülések és légkondicionáló is rendelhető. A hazai piacon májustól kapható modell ára még nem ismert, azonban egy ilyen egyedi modell vásárlórétegét eddig sem az ár befolyásolta. Mondhatni: nekik 8. Wéber Gábor Jófajta Recaro ülések tartják feszesen az elöl ülőket, szerencsére európai méretekhez igazítva. A színvilág és a szövet mintája ízlés kérdése...