Az Est, 1914. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1914-02-02 / 28. szám

Vasárnap, február 1 Zomtémajavaslat az új választókerületekről 435 magyar képviselő — Az Est tudósítójától. —­ Benyújtották ma a választó­kerületek új beosztásáról szóló tör­vényt, a­mely Tisza választójogi reformjának kiegészítése. A javaslat így szól: Törvényjavaslat az­ országgyűlést képviselő választó­kerületek számának és székhelyének megállapításáról. 1. §. Az országgyűlési képviselő­választó­kerületek összes száma 435- ben állapíttatik meg. Az egyes vár­megyei és városi törvényhatóságok választókerületeinek száma és a vár­megyei választókerületek székhelye törvényhatóságonkint a következő: I. Vármegyei törvényhatóságok. 1. Abaúj-Torna vármegyében öt kerület. Székhelyeik: Garb­óczbog­­dány, Gönc, Sepsi, Szikszó, Torna. 2. Alsó-Fehér vármegyében négy ke­rület. Székhelyeik : Alvinc, Gyula­­fehérvár, Magyarigen, Nagyenyed. 3. Arad vármegyében hét kerület. Székhelyeik : Borosjenő, Borossebes, Elek, Kisjenő, Magyarpécska, Mária­­radna, Világos. 4. Árva vármegyében­­ két kerület. Székhelyeik : Alsókubin, Námesztó. 5. Bács-Bodrog vármegyé­ben tizenkét kerület. Székhelyeik: Apatin,­Bácsalmás, Hódság, B­erény, Kula, Óbecse, Ófutak, Palárika, Re­­gőce, Titel, Topolya, Zenta. 6. Ba­rmija vármegyében nyolc kerület. Szék­­helyeik : Dárda, Mohács, Pécsvárad, Sásd, Siklós, Szalánta, Szentlőrinc, Vilány. 7. Bars vármegyében négy (4) kerü­let. Székhelyeik: Aranyosmarót, Körmöcbánya, Léva, Nagysalló. 8. Békés vármegyében hét kerület. Szék­helyeik : Békés, Békéscsaba, Gyónta,­ Gyula, Orosháza, Szarvas, Szeghalom. 9. Bereg vármegyében négy kerület. Székhelyeik: Beregszász, Mezőka­­szony, Munkács, Szolyva. 10. Besz­­terce-Naszód vármegyében három ke­rület. Székhelyeik : Beszterce,­­Nagy­hajó, Naszód. 11. Bihar vármegyében tizenkét kerület. Székhelyeik : Belé­nyes, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Bihar­nagybajom, Cséfia, Derecske, Elesd, Magyarcsébe, Margitta, Nagy­szalonta, Szalard, Székelyhid. 12. Bor­sod vármegyében hat kerület. Szék­helyeik : Edelény, Mezőcsát, Mező­, Ic,Vescs­anád, Ózd, Sajószentpéter. 13. Biassó vármegyében öt kerület. Székhelyeik : Brassó r. t. város két kerülettel, Földvár, Hosszt­falu, Vi­­dombák. 14. Csanád vármegyében há­rom kerület. Székhelyeik: Battonya, Makó, Nagylak. 15. Csik vármegyében négy kerület. Székhelyeik : Csikszent­­márton, Csíkszereda, Ditró, Gyergyó­­szentmiklós. 16. Csongrád vármegyében három kerület. Székhelyeik: Csongrád, Mindszent, Szentes. 17. Esztergom vármegyében három kerület. Szék­helyeik : Dorog, Esztergom, Pár­kány. 18. Fejér vármegyében öt ke­rület. Székhelyeik : Adony, Lovas­­berény, Mór, Sárbogárd,­­Vál. 19. Bogaras vármegyében két kerület. Székhelyeik : Alsóárpás, Bogaras. 20. Gömör és Kis-Hont vármegyében hat kerület. Székhelyeik: Feled, Jolsva, Putnok, Ratkó, Rimaszom­bat, Rozsnyó. 21. Győr vármegyében két kerület. Székhelyeik: Ötte­­vény, Tét. 22. Hajdú vármegyében négy kerület. Székhelyeik: Hajdú­böszörmény, Hajdúnánás, Hajdú­szoboszló, Nádudvar. 23. Háromszék vármegyében öt kerület. Székhelyeik: Kézdivásárlyily, Kovászna, Nagyajta, Sepsiszentgyörgy, Uzon. 24.­­Heves vármegyében hat kerület. Székhelyeik : Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Pétervására, Tiszafüred. 25. Hont vármegyében három kerület. Szék­helyeik : Ipolyság, Ipolyszalka, Kor- РОХШ, ) 26. Hunyad vármegyében öt (5) kerület. Székhelyeik: Déva, Maros­­illye, Petrozsény, Szászváros, Vajda­­hunyad (Hunyadi vk.) 27. Jász- Nagykis-Szolnok vármegyében kilenc kerület. Székhelyeik: Jákóhalma, Jászapáti, Jászberény, Karcag, Kun­hegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok, Törökszentmiklós. 28. Kis- Küküllő vármegyében három kerület. Székhelyeik : Dicsőszentmárton, Er­zsébetváros, Hosszúaszó. 29. Kolozs vármegyében négy kerület. Székhe­lyeik : Bánffyhunyad, Hidalmás, Ko­lozs, Teke. 30. Komárom vármegyében négy kerület. Székhelyeik: Nagy­­igmánd, Nemesócsa, Ógvalia, Tata. 31. Krassó-Szörény vármegyében nyolc kerület. Székhelyeik : Bálinc, Bozo­­vtes, Karánsebes, Lugos, Marosber­kes, Oravicabánya, Orsova, Resica­­bánya. 32. Liptó vármegyében két kerület. Székhelyeik: Liptószent­­miklós, Rózsahegy.­­33. Máramaros vármegyében hat ker­ület. Székhelyeik : Aknasugatag, Felsővisó, Huszt, Mára­­marossziget, Ökörmező, Técső. 34. Maros-Torda vármegyében négy ke­rület. Székhelyeik: Gernyeszeg,­­Mező­bánd, Nyárádszereda, Szászrégen.­­35.K­ötösöm vármegyében három ke­rület.­­Székhelyeik : Magyaróvár, Ne­­zsider, . Burány. 36. Nagy-Küküllő vármegyében négy kerület. Szék­helyeik : Kőhalom, Medgyes, Seges­vár, Szentágota. 37. Nógrád várme­gyében hat kerület. Székhelyeik : Ba­lassagyarmat, Losonc, Rétság, Salgó­tarján, Szécsény, Szirák. 38. Nyitra vármegyében tíz kerület. Székhelyeik : Érsekújvár, Galgóc, Holics, Miava, Nagytapolcsány, Nyitra, Privigye, Szenice, Vágsellye, Vágújhely. 39. Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyében huszonkét kerület. Székhelyeik: Abony, Alsód­abas, Bia, Cegléd, Cin­­kota, Dunavecse, Gödöllő, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskun­halas, Kispest, Kunszentmiklós, Ho­nor, Nagykáta, Nagykőrös, Pom­áz, Ráckeve, Rákospalota, Soroksár, Új­pest, Vác. 40. Pozsony vármegyében nyolc kerület. Székhelyeik: Bazin, Dunaszerdahely, Galánta, Morva­­szentjános, Nagyszombat,­­ Somorja, Stomfa, Szene. 41. Sáros vármegyében hat kerület. Székhelyeik : Bártfa, Eperjes, Felső­­vizköz, Girált, Hétsiárs, Kisszeben. 42. Somogy vármegyében kilenc kerü­let. Székhelyeik : Csurgó, Igar, Kapos­­mérő, Kaposvár, Lengyeltóti, Mar­cali, Nagyatád, Szigetvár, Tab. 43. Sopron vármegyében hat kerület. Szék­helyeik : Csepreg, Csorna, Kapuvár, Kismarton, Lövő, Nagymarton. 44. Szabolcs vármegyében hat kerület. Székhelyeik: Kemecse, Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor, Nyíregyháza, Tiszalök. 45. Szalmár vármegyében nyolc kerület. Székhelyeik : Csenger, Erdőd, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nagybánya, Nagykároly, Nagysom­­kut, Szinérváralja. 46. Szeben vár­megyében öt kerület. Székhelyeik: Nagyszeben r. t. város két kerülettel, Szászsebes, Szelistye, Újegyház. 47. Szépen vármegyében hat kerület. Szék­helyeik : Gölnicbánya, Igló, Késmárk, Lőcse, Ólubló, Szepesszombat. 48. Szilágy vármegyében négy kerület. Székhelyeik: Szilágycseh, Szilágy­­somlyó, Tasnád, Zilah. .49. Szolnok-Doboka vármegyében öt kerület. Székhelyeik: Bethlen, Dés, Magyarlápos, Nagyilonda, Sza­mosuj­vár. 50. Temes vármegyében kilenc kerület. Székhelyeik : Buziás­­fürdő, Csak, Fehértemplom, Kisbecs­­kerék, Lippa, Temesmóra, Temes­­réká, Újarad, Vinga. 51. Tolna vár­megyében hét kerület. Székhelyeik: Bonyhád, Dombóvár, Gyönk, Paks, Szekszárd, Tamási, Tolna. 52. Torda- Aramjos vármegyében három kerület. Székhelyeik: Felvinc, Marosludas, Torda. 53. Torontál vármegyében ti­zenhárom kerület.. Székhelyeik : Alsó­elemér, Antalfalva, Bánlak, Csene, Ferenchalom, Nagybe­cs­kerek, Nagy­­kikinda, Nagyszentmiklós, Párdány, Perj­amos, Törökbecse, Törökkanizsa, Zsombolya­ é­i„ Trencsén­ juátprggyá”: ben hét kerület. Székhelyeik : Bán, Csaca (Csaca-kiszucaújhelyi vk.) Il­lává, Nagybicscse (Nagybicscse-vág­­besztercei vk.), Puhó, Trencsén, Zsolna. 55. Turóc vármegyében két kerület. Székhelyeik : Stubnyafürdő, Turócszentmárton. 56. Udvarhely vár­megyében öt kerület. Székhelyeik: Oklánd, Parajd, Székelykeresztur, Székelyudvarhely, Szentegyh­ázasfalu 57. Ugocsa vármegyében két ke­rület. Székhelyeik: Halmi, Nagy­­szőllős. 58. Ung vármegyében három kerület. Székhelyeik : Nagyberezna, Nagykapos, Ungvár. 59. Vas vár­megyében tizenegy kerület. Szék­helyeik: Celldömölk, Felsőőr, Kör­mend, Kőszeg, Muraszombat, Német­­újvár, Őriszentpéter, Sárvár, Szent­­gotthárd, Szombathely, Vasvár. 60. Veszprém vármegyében hét kerület. Székhelyeik : Devecser, Eny­ing, Nagy­vázsony, Pápa, Ugod, Veszprém, Zirc. 61. Zala vármegyében h­t kerület. Székhelyeik : Alsólendva, Csáktornya, Keszthely, Letenye, Nagykanizsa, Pacsa, Tapolca, Zalabaksa, Zala­egerszeg, Zalaszentgrót. 62. Zemplén vármegyében nyolc kerület. Szék­helyeik : Gálszécs, Homonna, Király­­helmec, Megyaszó, Sárospatak, Sátor­aljaújhely, Szarna, Tokaj. 63. Zólyom vármegyében négy kerület. Szék­helyeik : Besztercebánya, Breznó­­bánya, Nagyszalatna, Zólyom. II. Város! törvényhatóságok. 1. Budapest székesfővárosban hu­szonkét kerület;­2. Arad városban két kerület; 3. Baja városban­ (Vas­kút községgel együtt) egy kerület; 4. Debrecen városban három kerület­; 5. Győr városban, i k­ét kerület; 6. Hódmezővásárhely városban két­­kerület; 7. Kassa városban két ke­rület ; 9. Kolozsvár v­árosban két kerület; 10. Komárom városban két kerület; 11. Marosvásárhely város­ban két kerület; 12. Miskolc városban két kerület; 13. Nagyv­árad városban két­ kerület; 14. Pancsova városban (Herteleridyfalva­ községgel együtt) egy kerület; 15. Pécs városban két kerület; 16. Pozsony városban három kerület; 17. Selm­ec- és Bélabánya városban egy kerület ; 18. Sopron városban egy kerület ; 19. Szabadka városban két kerület; 20. Szatmár­németi városban­ egy kerület; 21. Sze­ged városban három kerület; 22. Székesfehérvár városban egy­ kerület.; 23. Temesvár városban két kerület ; 24. Újvidék városban egy kerület ; 25. Versec városban egy kerület; 26. Zombor városban egy kerület ; 27. Fiume város és kerületében egy válas­z­tó ker­ület. 2. §. Azt,­ hogy az egyes választó­­kerületek mely községekből (városok­ból) vagy városrészekből (utcákból, terekből) állanak, a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A belügyminiszter a választókerü­leteknek ezt a részletes beosztását köteles rendeletének kihirdetésével egyidejűleg a képviselőháznak be­mutatni. Az ekként megállapított beosztást csak­ törvény útján lehet megváltoz­tatni. 3. § E törvény életbeléptével a korábbi törvényeknek az országgyű­lési képviselőválasztó­kerület­ek­­szá­mára, beosztására és székhelyére vo­natkozó,1] rendelkezései hatályukat vesztik. Az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról szóló 1913 : XIV. t.-c. 155.?§. első bekezdésének rendelke­zését­­ez a törvény nem érinti. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a bel­ügyminiszter bizatik meg. Budapesten, 1914. évi január hó 31. Sándor János s. k. m. kir. belügyminiszter Ez a törvényjavaslat a magyar­­országi választókerületek számát 413-ról 43- re emeli fól, tehát 22-vel szaporítja. A leglényegesebben sza­porodik a Budapest székesfővárosi kerületek száma, 9-ről 22-re. Sorban utána következik Pest vármegye, a­melynek kerületei 15-ről 22-re emel­kednek. Ilyen lényeges szaporulat egy sincs. Egy-egy kerülettel sza­porodik a jövőben a baranyamegyei, somogy megyi, tolna­megyei, vasmegyei, zalamegyei, bé­késmegyei, krassószörény megyei, to­­rontálmegyei és besztercenaszód­­megyei kerületek száma. A városok közül szaporodik egy­­egy kerülettel Pécs (új beosztás sze­­rint lesz két kerület), Pozsony (3), Hódmezővásárhely (2), Szeged (3) Nagyvárad (2), Győr (2), Kassa (-)­ és Temesvár (2). Csökken a kerületek száma a követ­kező vármegyékben : Győr (3 helyett 2), Nyitra (11 helyett 10), Trencs­én (4 helyett 7), Csongrád (4 helyett 3), Heves (7 helyett 6), Abaújtorna (7 helyett 5), Urig (4 helyett 3), Szi­lágy (5 helyett 4), Alsófehér (7 he­lyett 4), Háromszék (7 helyett 5), Hunyad (6 helyett 5), Marostorda (5 helyett 4), Szeben (6 helyett 5), Szolnokdoboka (7 helyett 5), Torda­­aranyos (4 helyett 3). Feltűnő a változás az erdélyi vár­­megyék kerületeinek beosztásánál. Az erdélyi vármegyék eddig 74 kép­viselőt küldtek a parlamentbe. Ezen­túl csak 65 képviselője lesz a tizenhét vármegyének. Ez a beosztása és a mandátumoknak 11-el való csök­kentése kétségtelen összefüggésben­ azzal a nemzetiségi politikával, a­melyet a kormány a jövőben kö­vetni óhajt.­­­ Az új választói törvény szerint az összes választók száma 1.838.378, egy kerületre tehát átlagosan 4226 választó esnék. A miniszteri beosztás­a azonban ezt az átlagot nem­ tartja meg, elsősorban eltér teke Budapest székesfőváros mandátumainak meg­állapításánál. Erre vonatkozólag azt mondja a miniszter, hogy ha az átlagszám alapján dolgozott volna, úgy Budapest a vidék rovására túl­ságosan érvényesült volna, már­pedig Budapest mai nagyságát — így mondja szóról-szóra az indokolás — »nemcsak saját magának, de a vi­déknek is köszönheti«. A városok mandátumainak száma 10-el, szaporodik, Budapesttel együtt tehát a városok mandátumainak, száma 23-mal lesz nagyobb. Hogy az egyes törvényhatóságok­ területén törvényben megjelölt szék­helyekhez milyen községek tartoz­zanak és hogy egyes városokban mely városrészek, utcák és terek tartozzanak egy-egy kerülethez, azt a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az erdélyi mandátumok el­osztásán kívül ez a javaslat legfon­tosabb politikai tendenciája. Kettővel szaporodik a horváti or­szággyűlésből kiküldött képviselők száma, mert az 1868: XXX. t.-c. szerint, ha a magyar kerületek szá­mát valamely törvénynyel szaporít­ják, úgy megfelelő arányban a hor­vátországi küldöttek szá­át is sza­porítani kell. Ezt a szaporítást külön törvénynyel kell majd elintézni. 7ь oldal Zoneomo V3sp^ mig REMÉHYI MIHÁLY el»«­i'si'.sir zongora -leiepét mr.z . ^*Г|ПГТГ» nem látogefls BUDAPESTEM VI., KISALY-U. SS. Árjegyzék, prospektus díjtalan, Kedvező fi­a IS % rasitet­aetá» is engedélyezve, * at» £ .

Next