Az Est, 1915. július (6. évfolyam, 183-213. szám)
1915-07-22 / 204. szám
4. oldal Az entente hadseregei nem támadnak Fontos határozatok a calaisi haditanácson Hága, július 21. (az Est távirati jelentése) A négyes entente katonai vezéreinek Calaisban minap megtartott nagy haditanácsáról most néhány érdekes részlet szivárog ki, így kitudódott, hogy angol részről öt tábornok, köztük Kitchener és French, francia részről három, név szerint: Joffre, Foche és Castelnau, továbbá két belga generális vett részt a tanácskozásokon. Olasz részről nem volt jelen senki, mert Porto tábornok már csak a haditanács befejezte után érkezett Calaisban csak annyi ideje maradt, hogy a szövetségesek tábornokaitól értesüljön megbeszéléseik eredményéről. A haditanács egy hétig tartott. A tanácskozások fő eredménye, hogy elhatározták, visszatérnek a régi kifárasztási rendszerhez, vagyis hogy rendszeres defenzívában maradnak. A tanácskozás különböző csapateltolásokat is határozott el, de e felől természetesen nem lehet megtudni közelebbi részleteket. Továbbá megbeszélték egy bekövetkezhető téli háború előkészületen is. Mitau kihaitt Berlin, július 21. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Mitau városa mintha ki volna halva. A minisztérium előírta a teológiai fakultás vezetőinek, hogy a jövő félévi* kezdve az orosz nyelvben gyakorlati oktatást is tartsanak. Ke* M francia Lapok számtanuk Varsó éléstára Genf, július 21. (Az Est tudósítójától) A francia sajtó, amely eddig csak óvatosan mutatott rá arra, hogy a német seregeknek az a szándékuk, hogy Varsót elfoglalják, most egész nyíltan előkészíti a franciákat erre az eshetőségre és azzal vigasztalja őket, hogy Varsó elfoglalásával egy nagy város jut ugyan a németek kezére, de ezzel sem érik el fő céljukat : •az orosz sereg megsemmisítését. Öt balti tartamállapokból hat protestáns lelkészt száműztek Berlin, július 21. [Az Est rendes tudósítójának távirata) Az utóbbi napokban újabb hat protestáns lelkészt száműzött az orosz kormány a balti tartományokból Szibériába. A hat lelkész között van egy, aki ellen a száműzetésen kívül még hazaárulási pert is indítanak, mert prédikációjában felhívta községét arra, hogy ne meneküljön az érkező németek elől és ha el is menekül, ne pusztítsa el vagyonát, jószágát. Ke. végsőkig szeretnék folytatni s akik ebben a pillanatban még kezükben tartják a hatalmat. Meg kell azonban állapítani, hogy a békeáramlat mindinkább nő Oroszországban. Witte halálával éppenséggel nem szűnt meg az országban az a ■törekvés, hogy Németországgal alkalmas pillanatban még áldozat árán is békét kell kötni s minden múló nappal inkább inkább szaporodik a béke híveinek száma. Kétségkívül a reakcionáriusok is minden követ megmozgatnak, hogy a terjedő békegondolatot elnyomják, de ezt a tábort az események ellenállhatatlan ereje mind kisebbre zsugorítja össze. Ma már az orosz nemesség és középosztály is, a mely sokáig vezetni engedte magát a nemzeti jelszavakat hangoztató reakcionáriusoktól, nyíltan hajlik a békekötés gondolata fele s ennek a fölfogásának mind hangosabban ad kifejezést. E mellett a belső események alakulása is nagy mértékben aggasztja a reakcionáriusokat. Jól tudják ugyanis, hogy a háború az alkotmányosság problémáját közelebb vitte a megvalósuláshoz s bármennyire szemet szúr is ez a reakcionáriusoknak, teljes erővel mégsem mernek szembeszállni vele, hogy a már meglevő válság mellett újabb válságot ne idézzenek elő az országban. A demokrata Oroszország hívei azonban teljesenelkészülten várják a további események elkövetkezését. A reakciós párt híveit ilyen körülmények között szintén gondolkozóba kezdi ejteni, várjon az a szövetség, amelyben most Oroszország van, nem fogja-e még jobban megerősíteni a demokrata reformokért lelkesedők táborát. Tudják, hogy a Franciaországgal való szoros szövetség Oroszországban is a demokratikus áramlat terjedését fogja elősegíteni s a francia demokratizmus erősebb föllobbanása az orosz közvéleményben is ellenállhatatlanul fogja érvényesíteni hatását. Van olyan hang is a reakcionáriusok között, amely az Angliával való szövetségtől is félti Oroszország belső politikáját s az angol alkotmányosságban a maguk készveszedelmét látják. BéreefrajtandWf>?&570rszégb2n ? Bukarest, július 21. (Az Est távirati jelentése) Az Adeverul, amelynek az orosz körökkel való összeköttetése ismeretes, legutóbbi számában pétervári tudósítást közöl, amely nagy föltünést kelt. — Oroszország előkelő köreiben — írja a tudósító — tagadhatatlanul megvan a békére való vágyakozás. Hasonlóképpen a vezető államférfiak között is vannak olyanok, akik a minél előbb való béke gondolatával foglalkoznak, de természetes, hogy ezek a vezető politikusok éppen felelős helyzetüknél fogva ma még nyíltan nem állhatnak azok mellé, akik velük együk a helyzetet a békekötésre megérlelődő testek tekintik. Gyanússá tennék magukat azoknak szemében, akik a háborút a fizess Csütörtök, július 22. Ez a minden polgári szabadságtól lázasan rettegő retrográd szellem, amely aprólékos dolgokon rágódik most is, amikor a világesemények forgataga ragadja magával egész Európát, mind több és több hívüktől fosztotta meg a reakcionáriusokat. Nevezetesebb politikusaik egymás után vonulnak vissza tőlük s nyíltan hangoztatják, hogy készen kell lenni az országban várható nagy átalakulásra. A Ruszkoje Szlovo egyik legutóbbi számában megírja, hogy közel az idő, amikor Oroszország az új idők szellemének megfelelő belső átalakulás útjára fog térni. A nagy átalakulást s a reakciósok háttérbe szorulását mutatja a kormánynak az az elhatározása, hogy ezentúl a városi testületeknek, a zemsztvóknak szavát is meg fogja hallgatni. Az orosz demokrácia tehát mindinkább döntő tényező kezd lenni Oroszországban s ha még szemben is találja magával a merev reakciót, csak idő kérdése, hogy teljesen fölülkerekedjék. A demokrácia megerősödése pedig a béke gondolatával halad együtt. Szaszonov minisztersége fölőtt Bukarestben és Szófiában döntenek Berlin, július 21. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Szaszonov orosz külügyminiszter az orosz pártvezérek előtt tegnap azt a kijelentést tette, hogy miniszterségének sorsa fölött legközelebb fognak dönteni Bukarestben és Szófiában ; legutolsó kihallgatása alkalmával a cár ezt egész világosan megmondta neki. Még a teljesen hivatalos jellegű Konokol is azt írta egyik minapi vezércikkében, hogy a Goremykin-féle kormányzat egészen nyíltan állást foglal és semmi hajlandóságot sem mutat, hogy a jelenlegi néphangulatnak kedvezzen. Az állam kormányánál legszívesebben látnának olyan egyéniségeket, akik szociális értéküket energiával és mély tapasztalatokkal tudják egyesíteni. Ke. Újabb alkotmányjogokat ígérnek Finnországnak Zürich, július 21. (Az Est tudósítójától A Novoje Vremia azt írja, hogy parlamenti körök értesülése szerint Finnországnak kilátásba helyezték, hogy törvényjavaslatot dolgoznak ki, amely újabb alkotmányos jogokat biztosít a finneknek. Milyen idő várható? — A meteorológiai intézet jelentése — Melegebb idő várható, elvétve esővel, esetleg zivatarral. Sürgöny prognózis: Melegebb, elvétve csapadék, zivatarok. Déli hőmérséklet 21,6 Celsius. Két művész tragédiája — Az Est tudósítójától -Nagyon szomorú történet ez, ami itt következik. A érjet Galimberti Sándornak, a feleségét Galimbertiné Dénes Valériának hívják. Mindkettő művész. Párisban a Salon d’Automne és az Independant kiállításán szerepeltek először a nyilvánosság előtt. Gaiimberti Sándor négy évvel ezelőtt feleségül vette Páriban Dénes Valériát. Három évvel ezelőtt fiuk született, Galimberti Maria. Párisban éltek. Csak egyszer jöttek haza Pestre, 1914 február havában. A Nemzeti Szalon állította ki a művéspár képeit. Szép sikerük volt. Azután visszamentek Párisba. Mikor újra hazafelé jöttek, már menekültek. A világháború legelején hagyták el Parist és Návay Aladár segítségével Belgiumba jutottak. Belgium sem adott pihenőt a kis családnak. Bruggeböléjnek idején szöktek. Fantasztikus volt a szökésük módja, veszedelmes minden lépésük a szuronyokkal őrzött éjszakában. Megmenekültek, Amsterdamban telepedtek le. 1915 február havában Galimberti Sándor önként jelentkezett katonai szolgálatra az amsterdami követségen. Alkalmatlannak találták, ekkor hazajött. Itt soroztatta magát. Azt ...ondta, hogy semmi baja sincs. Katona akar lenni. Besorozták. Áprilisban Pécsre vitték. Tiszti iskolába került. Egyszerre két csillagot kapott. Boldog volt, megelégedett. Készült a harctérre. A felesége sírt és éjjel-nappal az uráért imádkozott. A sok szenvedést nem bírta el, Galimbertiné ■Dénes Valéria 1915 július 18-án meghalt. Árván maradt Galimberti Sándor ,és a kis Galimberti Maria. Az asszony családja hazahozatta Pestre a halottat. Vele jött az ura is, a kis Maria is. Galimberti Sándor katona volt, háborúba készülő katona. Nem sírt. Megcsókolta a fiát. Megcsókolta az anyját. Ez tegnap délelőtt történt. Megkérdezték, hova megy. »Elintézni való dolgaim vannak« — mondta és elment. Ez délelőtt történt. Délben értesítette a rendőrség a családot, hogy Galimberti Sándor tizedes a Városligetben szíven lőtte magát. Meghalt. Levelet találtak nála: »Vak nélkül nem tudok élni. Feleségemmel egy sírba temessetek. A jegygyűrűmet hagyjátok az ujjamon. Vigyázzatok Mariba. Sándor.* A kis Mario, a három éves. Aranyszőke a haja, kék a szeme. — Ou est Papa ?... Ou est Mama?.* kérdezi és senki se tud neki válaszolni. ...