Az Est, 1916. november (7. évfolyam, 305-334. szám)

1916-11-01 / 305. szám

BSz angolok kapcmódona Berlin, október 16. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Quern, a Berliner Tageblatt hadi­tudósítója táviratozza lapjának a német nagyfőhadiszállásról: A­ki ismeri a Sommenál folyó harcok jellegét, tudja, milyen drága ára van itt a nem sikerült támadás­nak. Nem csupán az első, gépfegy­vereink által lekaszált rohamsor az, a­mely véradót fizet a támadásért : a meghökkenő hátsó sorok, melyek a pillanat rémületében megállanak, közelről borzasztóan biztos célt nyúj­tanak. Teljesen rejtélyes jelenség ezekben a sommei csatákban, hogy ily tapasztalatok mellett ezek az erőszakolt előretörési kísérletek még lehetségesek. A támadók azonban nagyon gyak­ran részegek és ezenkívül főleg az an­gol fiatalság hisz azokban a mesék­ben, melyeket az újoncoknak elmon­danak a bapaumei »sétáról«. Csak ezzel lehet magyarázni, azt a csak­nem mindennapos megfigyelést, hogy az ellenség első rohamhullámai nyu­godtan, úgyszólván mit sem sejtve ha­ladnak előre és a kó­olák közül so­kan vállukon viszik fegyverüket. Az angol újoncok túlságosan meg vannak győződve tüzérségük pusztító hatásáról és vastag köpenyüket min­dig magukkal viszik, mert bizonyos­nak tartják, hogy a hideg éjszakát az elfoglalandó német lövészárokban­ fog­ják tölteni. A faj e tragikus pökhendi­­­ségével szemben áll e­gy felháborító szokásuk is: a fogoly angolok vidám pipázással mennek el a súlyos sebesül­tek mellett, még akkor is,, ha ezek a sebesültek is angolok. Ke. vww.veWtA.vvwyev’JVr.vjvv» | Royal­ Apolló | a Ki­sorok­ műsora | | S Estert Warwick *A királytigris« cs »A sors em­beres népszerű főszereplőjével.. Mister Robinson Amerikai történet 4 felvonásban. A legbravúrosabb filmszenzáció! Háb­ori és béke ■ -x n Dráma a nagy időkből 3 felv.-ban. |l|| JA kinematográfia remekműve! Előadások: 4, 6, 9 és 10 órakor. Telefon: 74-64. a fi»viiritiifr"“r“T‘“““^« Gazdák figyelmébe! MOTORERE: HŰTŐKET gyárt és javít Első Magyar Automobil Hűtőgyár A nyugati harcok mai jelentőségé­t Romániát is fogjuk venni.* Német narrgt­óltfiaiszállás, okt. 30. (Az Est haditudósítójának távirata) (A német nagyvezérkar jóváhagyásával) Tegnap úgy látszott, mintha a sommei fronton ismét nagy támadást tervezett volna az ellenség. A folyótól északra az egész arcvonalon erős tüzérségi tüzelés után gyalogsági tá­madások kezdődtek, főleg a Cour­­celette és Goudecourt közötti, továbbá a Lesboeufs és Rancourt közötti sza­kaszon. Az ellenséges csapatok csak igen kevés helyen ugrottak ki árkaik­ból rohamra, úgy hogy a nagy táma­dásból csupán egyes részletes vállal­kozások kerültek ki, melyek mind a Bapaumeba vezető út ellen irányultak. Az ellenségnek csak Lesboeufsnél sikerült egy kis árokrészt megszállnia, a többi helyen visszavertük táma­dásait. Viszont a brandenburgiak és berliniek Biaches és Lamaisonette közt visszavettek egy árkot, mely e hónap 19-én elveszett számunkra. Embereink tehát a hónapok óta tartó védelmi harc mellett sem vesz­tették el támadó szellemüket. A napokban a frontra utaztamban különböző csapatoknak a sommei csatából érkező embereivel beszél­getve, megállapíthattam, hogy mind­egyikük érzi, mennyire fölényben van ellenségei fölött, ha közelharcra kerül a sor. A Sommenál folyó események fej­lődését tehát nyugodtabban nézhet­jük, mióta tudjuk, hogy az ellenség kezdetben jelentkező fölénye repülők és tüzérség tekintetében már ki van egyenlítve. A népek áradata ellen, melyet Anglia tudit ellenünk, a né­met haza határaitól távol, az idegen földön gátakat és töltéseket emel­tünk. Ha a küzdelem során a töltés darabkáit el is önti a víz, az n­e nyug­talanítson bennünket: a fő dolog az, hogy az entente utolsó reménységét, Romániát erős ökölcsapásokkal le fog­juk verni és azután kellő időben majd kijavítjuk azokat a károkat is, me­lyet az árvíz a töltésen okozott. H. K. A svéd külügyminiszter­­ az angolokról Rotterdam, október 30 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Daily Chronicle stockholmi le­velezője azt táviratozza lapjának, hogy beszélt Vr­anenberg svéd külügy­miniszterrel a svéd-angol viszonyról. A miniszter kijelentette, hogy a svéd kormány eddig vonakodott általános megegyezést kötni Angliával a be­viteli és kiviteli kérdésben. Wallen­berg, a­ki állítólag a németbarát többséggel szemben a kormány ke­belében a mérsékelt irányzatot kép­viseli, bizonyos célzásokat tett arra, hogy Svédország politikájában válto­zások lesznek, majd ezt mondotta : " Svédország mindig barátságos érzelmű volt Anglia iránt és lesz a jövőben is. Ha Anglia a világháború alatt nagyobb figyelemmnel kísérte volna Svédország érdekeit és nagyobb bizalommal lett volna iránta, akkor az események sokkal kedvezőbben ala­kultak volna. De Anglia más politi­kát kezdett. Tudnia kell Angliának, hogy Svédországot nem lehet kény­szeríteni semmire. V. D­­iva Redmond az ír követelésekről Rotterdam, október 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Londonból jelentik : Redmond Higó­­ban tartott beszédében azt követelte, hogy a kormány léptesse életbe a homerület és legyen bizalommal az ír nép iránt. Ha ez bekövetkeznék, sokkal nagyobb hatással lenne a há­ború győzelmes befejezése szempont­jából, mintha Anglia egy féltucat semleges állammal szövetkeznék. A szónok rámutatott azután arra, hogy az írek összes követeléseit alkotmá­nyos eszközökkel teljesíteni lehet, és intette az íreket, hogy ne döntsék­­ veszélybe Írországot. V. D. Az angolok nem értik a német torpedó­flotta támadását Rotterdam, október 30 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Times tengerészeti szakértője írja : Míg a német torpedózurók és az angol hajók közti harcról köze­lebbi részletek ismeretessé nem vál­nak, az egész dolog kissé homályos marad. Az angol közvélemény állí­tólag kissé megrökönyödött, mikor hírét vette, hogy a tenger felszínén járó ellenséges haderők eljutottak a Manche-csatornába. Csodálatosnak tartja a közvélemény azt is, hogy bántódás nélkül eltávoz­hattak a német torpedózuzók. Annak a német jelentésnek, hogy a torpedó­­zuzak német kikötőből jöttek, minden bizonynyal megtévesztés a célja; nem német, hanem valószínűleg vala­melyik belga kikötőről van szó. Az kétségtelen, hogy eredetileg Emden­­ből, vagy más német kikötőből jöt­tek a hajók, de nem a támadás nap­ján. Bizonyára Zeebrügge kikötőjében várakoztak kedvező alkalomra, a­mikor viharos volt az idő és nem volt elég világos. Az utóbbi időben a keleti partvidéken megjelent ellenséges re­pülőgépek bizonyára értesítették a német hajók parancsnokságát arról, hogy milyen angol erők cirkálnak ezen a vidéken. W. D.­­Jent, október 31. (Az Est tudósítójától) A francia tengerészeti kormány a német torpedónaszádoknak az an­gol csatornán végrehajtott támadásá­ról jelentést adott ki, a­melyben új részlet az, hogy a német torpedó­naszádok visszafelé való útjukon két francia halászgőzössel találkoztak. a­melyeknek egyikét elsülyesztették, de a legénység nagy részét sikerült megmenteni. Henderson tengernagy az angol jelentések hitelességéről Rotterdam, október 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Times feltűnő helyen közli Hen­derson nyugalmazott tengernagy le­velét, a­ki azt írja, hogy az admirali­­tásnak a lapok részére kiadott köz­leményei az utóbbi időben, úgy lát­szik, az őszinteség híján vannak és már a közönség is kezdi ezt észre­venni. Mit higyyen az angol nép és a semlegesek, a­mikor összehasonlít­ják a csütörtök esti német torpedó­­támadásról szóló angol és német je­lentést ? A két jelentés annyira kü­lönböző, hogy csak arra lehet követ­keztetni, hogy egyiknek sem lehet teljesen hitelt adni és hogy mindegyik elhallgatott valamit. V. B. A németért új tengerparaftjáról Rotterdam, október 30. , (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Times vezércikkében a követ­kezőket írja: A német tengeralatt­járó harc újból nagy méreteket öltött. A németek tengeralattjáróinak száma az utóbbi időben erősen növekedett és a németek elküldik e hajókat nemcsak a közeli, hanem a leg­távolabbi vizekre is. Ostobaság volna eltitkolni azt a tényt, hogy az ellen­séges tengeralattjáró naszádok jelen­tékeny károkat okoznak hajóinknak és nem állhat meg az angol ad­­miralitásnak az az állítása, hogy a tengeralattjáró veszedelmen már túl vagyunk. Nem igaz az a balga híresztelés, hogy Németország nem tud új tengeralattjárókat nagy szám­­ban előállítani és nincs elég kiképzett legénysége erre a célra. A valóság az, hogy a német tengeralattjáró naszádok idővel mindinkbbb javul­tak. V. D. Sonnino lapja az entente hadviselése ellen Lugano, október 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Sonnino lapja, a Giornala d’Ralia azt kérdezi, hogy mi lett a legendás orosz seregből, a­melyről már egy év óta írják, hogy meg fogja büntetni Bulgáriát árulásáért ? Mi lett továbbá abból a haditanácsból, a­mely a múlt tavaszszal ülésezett Párisban, de az­óta semmit sem hallatott magáról ? Sajnos, — mondja az olasz lap — ezek a kérdezősködések nem javíta­nak a helyzeten, de mutatják, hogyan viselnek háborút a szövetségesek. Utó­daink ezekben fogják látni az okát a szövetségesek első vereségeinek és lassú talpraállásán­ak. Remélhető,­­hogy Románia nem fog Szerbia és Montenegró sorsára jutni. Annyi bi­zonyos, hogy ellenségeink a hadvise­lés erkölcsi fölényét is a maguk javára írhatják. La. Bródy Sándor Fehér könyve 1996 november Ára !. korona, portó ajánlón 45 fillér. Utánvét­tel nem szállniuk. Kapható „Az Est“ könyvosz­­tályjában, Budapest, VII., Erzsébet-körút 1­0. sz. Bécsben, .., Kohlm­arkt 7. szám.

Next