Az Est, 1917. március (8. évfolyam, 60-87. szám)
1917-03-01 / 60. szám
Budapest, 1017 * Csütörtök , március ) MIS fizetési árak: '£sy hónapra* * 2.— kar A séfnedéore « »» ár.,- korom? Mgés? care* « * 20.— koron** « Megjelenik délután *■ Strám ára az országban ** Mil«* Alxsztriában S fülle +Mfixben közleményünk títusu nyomása tilos Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁMBOR Vili, évfolyam *60. szám? Szerkesztőség s &t?» kerülete Erzsébetek timt X* Bitad áhin atal t W/., Erzsébetek ti rat l&m&tU Flékekiadó hivatalaki 1 9., Vilin 09 császárját 14. ,14. és IV., Vác Letito a 12. Vilenben • Kohlmarkt 7« Uj népet nemzett a háború, az uj népnek : uj jogok kellenek A nép jogainak uj rendezése nem a politikusok tetszésétől függ, nem az ő kegyességük adja meg a népneks nem az ő konokságuk tagadja meg az uj néptől az uj jogokat. Az uj jogokat nem szabad úgy felfogni, mintha azokkal megjutalmaznák a népet azért, amit tett; a lövészárkok lakóinak nemlehet borravalót adni. A politika és államtudomány szótárában még nincs meg a helyes kifejezés az új nép új jogrendezésére. Ez a gondolat Bethmaim-Hollweg tegnap mondott nagy beszédének egyik fő motívuma, a másik pedig az, hogy mindaz a keserű küzdelem, amely még fölöttünk van és megküzdésre vár, a földön, a fönd alatt, hegyek tetején, tengerek mélyén és fenn a levegőben a békéért fog megtörténni. A kancellár ki meri mondani reményét, hogy a víz alatt járó hajók munkája meghozza a világ népeinek a békét. A pontot e mondat után a világ népeinek szíve dobbanása üti. A béke, mint a háború végső célja, mindennél jobban érdekel bennünket. Hiszen ha csak magáért a vad öldöklésért, a rombolás virtusáért folyna a küzdelem, talán egyetlen fegyver sem sülne el. De mi jól tudjuk, hogy a békességért harcolunk. Küzdenünk kell, hogy földünket el ne vegyék, hogy szabadságunkat el ne rabolják, hogy munkánkat a magunk és az emberiség javára folytathassuk. Ezt a háborút az emberiség ügyének gonosz vezetői idézték fel; azok az entente-politikusok és diplomaták, akiket a nép helyezett magas pozíciójukba, akik a világ jogkincsének túlnyomó többségét tartották kezükben, világos tehát, hogy a kancellárnak igaza van, mikor az emberi jogok új rendezését követeli. A politikusok és diplomaták kezéből ki kell venni azt a jogfelesleget, amely nekik túltengő hatalmukat adja, s a nép kezébe kell helyezni a jogok többségét. Ne határozhasson ezentúl népek és országuk sorsa felől más, mint maga a nép. Amerikaiak is meghaltak a „Laconia“ elsülyesztésekor Js háború veszedelme növekedett Rotterdam, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Laconia elsülyesztése áll ebben a pillanatban a tengeri események előterében. Izgatott feszültséggel várják, váljon ez-e az az „eset“, amely végre előidézi Wilson döntő lépését? A Laconia, ha személyszállító voltát tekintjük, csaknem üresen haladt Newyorkból Liverpool felé, mert a közel 20.000 tonnás hajón a személyzetet is beleszámítva, összesen csak háromszáz ember volt. A hatalmas Cunard-gőzös tehát minden valószínűség szerint hadianyaggal volt megrakva. A hajót előzetes figyelmeztetés nélkül süllyesztették el vasárnap este fél tízkor. Két torpedólövés érte. Összesen nyolc ember vesztette életét, közöttük két chigacói hölgy. A Reuter ügynökség az amerikai közvéleménynek azt szuggerálja, hogy egy újabb „Luhania-esetről“ van szó, ha mindjárt kevesebb ember veszett is el. A megmenekült utasok között négy amerikai is van. Londonból táviratozzák. Az a két amerikai nő, aki a Szironján utazott, a hajó megtorpedózása után a hidegtől meghalt. Van Dyk Berlin, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Laconia elsülyesztésének részleteiről újabban a következő távirat jött Hágából: Az eltűnt utasok között van az amerikai Hoy Mary és leánya, Erzsébet, mind a ketten Chicagóból valók, továbbá öt más utas, köztük az amerikai Waring tanár és a Chicago Tribune haditudósítója, Gibbons. A Laconia legénysége között húsz amerikai volt. Ke. Amszterdam, február 27. Az Altgo moon H an del abladnak jelentik Londonból. A Laconia megtorpedózásáról szóló jelentésekből kiderült, hogy a hajót két torpedó érte. A második húsz perccel az első után, amikor a mentő csónakokat már lebocsátották. A nyolc mentócsónak vasárnap este 16 órától hétfő reggelig hánykolódott a tengeren. Az egyik csónakban, amely léket kapott, néhány utas a kimerültségtől meghalt. Azt hiszik, hogy IS ember eltűnt, köztük két amerikai nő. A Chicago Tribune haditudósítója, Gibbons szintén a megmentettek között van. London, február 27. A Lloyd ügynökség jelenti: Megerősítik azt a jelentést, hogy a Laconia megtorpedózásánál két amerikai nő megfagyott. Wilson nem Genf, február 27. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Petit Parisien kábeltávirata jelenti: A washingtoni szenátus szombati ülése példátlanul izgalom volt. Amikor Lodge szenátor kijelentette, hogy ha Wilson nem cselekszik, elveszti a szenátus bizalmát, irtózatos vihar tört ki, amely csúcspontját Fal szenátor azon javaslatánál érte el, hogy Wilson önhatalmúlag rendelkezzék a flotta és a hadsereg fölött. Fal javaslatát az g utolsó pillanatban a külügyi bizottság elé utasították és az ülést csütörtökig elnapolták. Wilson nagy figyelemmel kiséri az eseményeket és a pszichológiai pillanatban akar csak a kongresszus előn megjelenni. W. M. Genf, február 28. (Az Est tudósítójának távirata) A párisi Iffewyork Herald közli, hogy az amerikai kongresszus utolsó ülésén izgalmas jeleneteket idézett el a Lodge szenátor beszéde, amelyben bejelentette, hogy a köztársasági párt nem fogja tovább támogatni Wilsollt, ha nem cselekszik erélyesen, meg hevesebb lett a hangulat, mikor a demokrata párt Indítványt terjeszt«» elő, hogy a kormány tiltson el minden eleségkivitelt Európa felé. Izgalmas vita után leszavazták az indítványt. Berlin, február 27. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Kölnische Zeitungnak jelentik Amsterdamból: Illetékes, körök Fal szenátor javaslatának a külügyi bizottsághoz való utasítását hallgatólagos elutasításnak tekintik. Rendkívüli ülésszakot akarnak kierőszakolni, hogy az elnök ne juthasson olyan helyzetbe, hogy egyedül cselekedjék. Ke. Amerika nagy városát a háború ellen Genf, február 27. (Az Est kiküldőd tudósítójának távirata) A Matin írja San Franciscóba!t Nyugat-Amerika teljesen háborúellenes. Az Egyesült Államok és Németország között való diplomáciai viszony megszakítása napján Kalifornia kormányzója a legélesebben elítélte, hogy egy olyan nemzettel akarnak háborúba keveredni, amelylyel mindig barátságos viszonyban éltek. — Néhány hajó nem éri azt meg nekünk, — mondta — hogy felkoncolassuk gyermekeinket egy pár kereskedőhöz érdeke miatt. Chicago, Cincinatti, Cleveland,Silwaukee, Saint Louis és Kansas City a bábon) ellen foglalt állást. B.ÜL (Ezek a városok az amerikai németek legnagyobb telepei.) Egy angol gőzös gépeit elpusztította a legénysége Rotterdam, február 27. A Tosca nevű angol gőzös, amelynek 26-án kellett volna tengerre mennie, nem juthatott ki, mert saját legénysége a gépeket részben elpusztlította.