Az Est, 1917. november (8. évfolyam, 270-295. szám)
1917-11-01 / 270. szám
% oldal Az aostai herceg serege még érintetlen ? Nem bírnak megállni az olaszok Heni, október 60. A mai genfi lapok nagyon pesszimisztikusan ítélik meg az olasz hadsereg helyzetét. A Journal de Génévé azt mondja, hogy Casdelo hadserege elpusztult. Az aostai herceg hadserege azonban még érintetlen. Cadornának nagy tartalékai vannak, az olaszok mégis elvesztettek mindent öt nap alatt, amit két és fél éven át oly sok emberáldozattal és egyéb veszteséggel megszereztek. A Tribune de Génévé azt mondja, hogy az offenzíva óriási lépésekkel halad. A Suisse reméli, hogyaz angol-francia segítség nem fog elkésni. Udine alig száz kilométernyire van Velencétől. Az óla balikereg e pillanatban nem képes megállni. & magyar ujsások megjelenése veszedelemben A stapirw^ömsw&iságot a Wekerte-kormány tehetetlensége oSs^sSa titkárja már július ol tudja a dóitokat, ő maga szeptember óta többször volt ififormáiva és tcd.Bi^.kc-1-' hit arról is, hogy a kereskedelmi minisztériumban milyen komikus hercehurca volt, az utbai lévő papirvayonok kisürgetéséért. On is, folyton azt ígérték, hogy lesz papír, devegy tíz nap óír hiég azt sem tudták a reszedelmi mű liszteriumban elintézni, no'jtja a v. 'felhozta mina b'vrarhó!a: ottlévíi papirkészletüket, vagy'hogy kinyomozta volna, ha) vannak azok a. vagonok, a. melyekül Bóci'bő! már, chiulitoi' de dictívóthusc és napokon át senki rém ’volt képes, a nvi.r.ú. kip.yunvzui, hogy «.ek e' vagonok i.o ra kerültek. J Iát csak természetes, hogy a hol ilyen Janytuvalggal és cinikus remlönk'ümséggel nézik azt, hogy lesz-e a tüszönséguid. újságja,, vagy. sem, ott hónapok is elnuilulnak a nélkül, hogy érdemleges intézkedés történt volna. hz élj. van ma papirhiány. és. ezért fenyeget az -i v -edeleim hogy a közönség vagy egyáltalán nem kap A. kormány cin-le tier végét; ti.' közönhetjük, hogy ma ismét., e 'zegyenteljescip szűk t eredek'ipban kény - lesen Az Est a közönség elé lépni. Nem olvashatja senki* azokat azérdekes jelentéseket, a melyem. s diadalmas eregeink pH -zországi hív - .v.v.iról kaptunk, nens közölhetünk sok . közérdekű tájékoztatót. : mindmeg. •annyi a közönség kita ni tájara. Vei-világositására való, rím adhatunk helyet közlemények.v$efc. a • melyek a közeli..?s sokirányú igényének .Idelégilesére szó-vólpAjyk. Nine;-, h- ¡ ■ mert. njme papír és csak u vek .vél *? lennek ipájuk közönljiAí'i-. ha holnap vagy holnapután egyáltalán meg tudunk• majd jelenni és ki tudjuk nyomtatni 97. u.j'íáe'oi... Wejcolde Sándor miniszterelnök aVjr,'idilíz ituurun ülésén a légtermészetesebb egy kedv tb'ég’g'ol idlentelk, hogy a közvélemény erre tényleg el lehet készülve, mart egy-két napon belül megtörténhetik a: a páratlan szégyen, amire nem volt ittig példa - r.hot. a világon, hogy a legizgalmasabb hadi i.s .]iol.in.ai időszak kdi. közepén .. kcni\kb.;ők lesznek a magyar újságok ’megszűnni és a-' közönség talán napokon át nem fog semmiről sem tájércozódhiini. A leívadabb fantáziának tág tere nyílik: terjedhetne!: majd áré iáit írd: és a hazug.ans.é. ni. ilföld megint tekhtizudka’jtui világot, 'tagg Magyarorzágon Idni a felesrdulva, még a lapok sem'denhituk ' meg és nyilván nagy belső forrataimcik vuának", azért gátolja meg a kormány a lapok megjelenését. Hat azzal a szégyenteljes nemtörödömseggel es lelkismeretenséggel,, a.melylyel a Kormány a papirkérdést kezeli, egyszer már végre a legnagyobb nyilvánosság előtt kell leszámolni. A papirhiány már a háború első hónapjában mutatkozott. A lapvállalatok, úgy ts hogy, segítették, navukon és komoly zavarban igen volt. Jó, a folytonos nehézségek mégis arra vezettek, hogy a Tisza-kompány . Az Est és a Jester Lloyd figyelmeztetése ellenére megcsinálta a Papírközpontot. Mi azt akartuk,hogy bízza a kormány a magánvállalkozás leleményességére, hogy papírt szerezzen magának, csak nehézkes hatósági szervezet ne avatkozzék a dologba, mert akkor mindjárt bajok támadnak. Ez, sajnos, be is következett,és a lapok sűrű egymásut ittban voltak kénytelenek a Trczn-fowBiánynál iuilaik'iá/.n.. hogy papírhoz juss.n?!*.. A sajtó megkövetelheti, Ingy a papi megszerzését, a kormány lehetővé tegye. Ezt •. aituál • inkább követei* * * Iteti, mert a lapok számára szükséges •papírmennyiség nagy része Ausztriálból jön és ezt a mennyiséget odaát abból a cukurözcból gyártják, amellyel a magyar kormány nemtörődömségé kienged az oszták papírgyáraknak. Hát ma Ausztriában a papír a magyar nyelvanyagból készül, akkor, ugyebár, legelemibb követelés, hogy ebből a papírból Magyarország mindig megkapja a jiavi kvótáját. Az idén pinaárban . létr n: jött ev.y megáltpatás. a mely szerint az osztrák vapjv' :rby luaonkéiá. legalább kilencrepi jjil njyui popul jog Magyantrgziijia. \:pl ilaw. v.igoale. liMs: I o 'n' ■.id. ;■« 0. . ., papír kart cl ,it.U. közud.le» e jnrüv.-i cellulóztg'yemivlél i’.ipitvakon vásárolni szokott ctfilinózín-kivel a Pap*rközponti havonl Mi.l. isgaliibb igarmlj’cöt vagon celiujózél' !.üb.l Ausztriába lido O 'preokéis egységáron. Ez a ’az. Hap ad .. biztositota volna ;■/.i. liczy o. l.uiol: n:cgtogya.Ikozott 1.'rjcd'-'ciniu-i! úgy r. éc l-.ga’ább megjc'Ic'dcjHdl; volt»«. A/nnbán a ;;nyárok tovább b.rtollik. Az ysyvilen mai vs. papírgyár nem dolgozolt. N'vii»c ejíc ./.ónhiány ívi j.!. imnévi szám .‹.-‹‚•. r.-.-i-i uj¡.:‡”)‡.• pír 111 !•‡•{• il ;'ök!;;l jiivéddnie.több másfajta papul gyársul!. Az osztrák gyárak' w voll ni. nogyim pontosak. íi.-j//,/• L.r»i zav..’’.a/: í. - voil v'.v .v.onb •:«. úgy a )ur,.\ volt papír, c/ak r.z veszetlekm fei'iyepeitl, hogy fenti .Jó vagon .cellulóz.- 'adhautiyok , luu.} adárv. felyrán : z Osztrák papir'k..rívi smi log papírt szálli'-an'í. E bizonytalan vg idejében jeli •. z Esztrkósy-kotoná ig; és a lapuk azonnal jelent krzí. k .•e löiz július- tizennyúc&dikán már átadták Pallexizini György államingéránk cvX közös mesporaixHmív . a me. vb :n l:iyc.;cití papírhiány •• o :&yói*a figyelmazo'tU'k a {«orntátívt sül.'/ő;cn kérték ;• v i '• \ í\ r. r.ciiíreályok alkuinv^zá'út. Í'Maridiá államtitkár néhány napra 'rtl múr 'yfiekerleirc is kivt.a •• lapokat, í íí/í.JímigvoU a. ankét, d.: az államtitkér felvnifiltutásán ki\ül «L-rmni m. ín'!3éténi. Jöu k.iíc. ó is é-niekiCiiöil a pipii'l.-i-i í¡ .'. icá és -y plemaer úlwi,'.,'■11. le Mi r. Viih.^ii' í;:i l'.ój':,;/) rlölf neki is iU:j|!'!Í.k li'f.:' ■‚■ :• .ídun-xl. Három léíi'! /.oiüi s jíjeli-Júok óléit l í:, a y.osl; !•:. iii'vs* i ;ik, niéjjis Lr.ili- i nk y u. p a ifi«nil»h . \i, hogy i• ui il: - IHilttiU i-Inni ipi.suli a Lajok-éi' . .:tat.tud már intézkedni olyasnőni kt!p'i:d Pedig i;’l i'iN ka ■ \ átlóinújságot, vagy ilyen szűkre 'zabolt ionnál .lesz fénytelen eltörni. És ez. :i .veszedelv.nt nem is. fogom ülni addig, a míg « kormány erélye..e» és alaposan nem intézkedik. E! móriam meg kell oldani a cdlulost-kérdést. A közönségnek tudnia kell, hogy a ceflujosc által ki'Zíil é ■ viszont a cfllulosc !? legfőbb nyersyanyaga ez ujsygpapirn •!.. Ma a cdlulos c-gyaráktól a lapok átvernek havonként 30' vágf.d’ eellulosv.l tie.'O koronás egységáron - ez.i tóOü köröné évi órái: tovább í.. esztrák papi voyá'. I Azaz. hogy adnák.. !Ma ádbat :Eor Int a cellulóz-egyárak egyé,Halón szúl'.illótuk. Do ize' gyáva«.', is ívbul kihasználjál; a hóbor.' .. hely/.' l E. brassói, a ztrizsa, a tarasszenizr.vrtoni celtilozegyárek. - megállapitltk és kikötött mennyiséget’ junius óta vgyatalan nem szólalják é; azt követelik, hogy (3500 korom) helyett 10.000 koronát adjanak nekik vitamonkint. E követelés tröjekrt be egyéni és rutint a magyar sajtó Ulies anyagi megfejtny mié érti./ A Lucapesht lapoknak évenként körülbelül PáOU vagon papírra van szüksége. Ennek az óra nekében ••1.5 r.ilKió korona volt. A. lapok évi papirkitatása kii.érpiliifirti emelkedett, tollat a négyszeresére annál:, a iv.it a ] papírért békében fizettek. Ha m.**! a cellulózé ára is megdrágu!, akkor Ugyanennél a papírmennyiségnek az ára éti millió koronára szökne fel. Ezt egy lap se birná áthárítani a közönségre. A magyar kormány magána! minder.fére. cikket. De nem Maximálta a alurosc! soha, nem is kényszeritette a gyárakat arra, hogy az elvállalt mennyiséget közérdekből kitermeljék. De hónapok óta nem tudták a lapok keze'.’.Esivin-?? ...-a". hogy tz hk'ékoszalmiiniszterek a cellulotc kérdésébi:.t b"molyait tárgyaltak volna velük, hogy t..i lehet akkor tehát csodálkozn’.. hogy • egyszeriben megakad minden ás újságot: megszűnésének veszekeim je.ny.güi a közönséget. A felelősségi:l nem lehet azzal a f. iilleg s kijelente- ..c! lerázni, mint tzt Wekovle !.d'c. mepneván, hogy a, régi kémiámn köreit nem lehet egyszerre s jóválenni. Volt bűne re?-,i komány.ink is élés.ből tulsul,. cc. annyini még italait;: sem jutottunk, hogy a. teljes meg.-¡.íi!'.és veszedelmes nyecpsse vv. j egész sajtót. ! A« zjrdnkné. / le sek íiülok/ni a cci-j h;,r, •:› sra.k ! Mi. s kitermelésre. tcs‹-‘ I !. maximálni a ceilulose árait, 1 es* 1 és. l'd' i * zni a, vállalt kötelezettségeket, de. akkor aztán telje:,igarral követelje meg a kormány Ausztriát 6!. hogy ott is teljesítse mindenki a maga kötete... égét. De ha itthon se történik semmi és Ausztriáé?:]" Szemben sem áll zárkára a kormány, ha folyton csak alantas’ liszt viselőkre hárítja a. Itérdés megoldását, de a maga ‘szakintélyével is energiájával nc.Jii tép fel; nem teszi meg mindenkivel ;tc.iri...ötele:: i/él, akkor olutsem lesz crcfiipény. Most sem Usz. ha. a kormány úgy fog rsei.'JvCaiii. ii.Jiogy tegvaj) \\ ekét’kjeszéit. Ez...! a Jeikijsii.u. íjni löüibé. I bem Ebei a raj. 6 Évet kezelni és mig ez a szeik in le.eg nem változik, a közönség se remélje, hog v . helyzet jobbra fordul. Ma még van i.jsáaja, hogy holnap mi lesz, nem tudjuk. WWWWW,A.WZVAfAWW'éV Csütörtök, 19!? november 1. Két éves kiegyezési és bank- provizórium • -- Az Est uteUisilójától — Azokon nyomctkozá okon, a melyeket a magyar és ó/osztrák kormány tagjai az utóbbi napokban Budapesten tartottak, kiegyezés és li:nks.-abaéta rom provizórikus mr.»h'j£szabbitása is -rélén kertül. Lényeges megállapodás s a két kormány között nem jönekli. itió, m?rl Seidh-r osztrák min:.-; : c;.'?li:ök, a kit v.,; arnap dóidötlro' várlak a röv.;)" bi, nem érV.szerf. meg Os nem Vitt rá I.Vl.inerti közöseikül!. Mást ér’Icsiliünk. •. M.y.yar. öt i ■ /■ és Ausztria kpücui •. ú -i megegy ríni iciriglenus: ' Ari rsztendon’ hosszabbitják meg'. A.: ÖiZ'Mk- Mng.v.v* Ban’, .••záhadujraának íveg!'.i. jrzsihfcit '‘aló'/inni.';' szintén ’ írét eszt. n.dör'szél majd. HertinT?, nem lesz Kancellár hirtin, oktober dr. Jól ért ,sül politizsi kör fik v ni.'ny-- - zevint gróf ihirtliinj knyxellärplölfc'-y-ivt / ' r ékr nem lehet szó. Egy tengeralattjáró nagy sikerei i'Urliif okletst él/. i'.-iljil; h niioUdljnró dónk, it nivly at/,’ i.'::mnut‘*Hokě i ]{‹;?, h r ‚: c n Enni kapitány, istáétě Eöf geszt:Uн•: .UtmUocu:i›ou o'« (ingói estiloi'niiL'JH nidMoi) brntGtoang (Vxnsvgas Iwdskede'mi he jó! (rit. ,1: dstilgt •:’dl hajók 'közöti volt a Vadain neali. lim ■ tonnán fölfegyverzett angol gőzös, a mn.clj lokomotivokat szét ütött, továbbá: négy n.ugy föl f egy v.erteli angol rjzös, melyek eggiftet kísérő menetből lőttük ki. .VJVA/^/,V.WV,V.V.W.W. — Tőzsde. (Mai nyitás ! Az értéktőzsdei magánforgalom lanyhán indult és csak később műfajkozott iLyési értókákbal. fotozottabb vddkodv. Fdtüuáan /.iith-a '«:a: a .. tfep »/.«.-• . it ki! linos Te t. a. v^V*;: Uir, k md:;- köze! jn kerojEvui cm-Ho elett és a Közúti, « reel/ rna vle/air tullépte ily . ei.-rkoronás uraival. B.«n k értékek ben a legszé id é s édesebb átalakulást rrtat&tkpzpfel. A[alomértékek acilEvah vpj-ták, Békcéi'lékvk ir.'. ■' uliu' . :1 1 érdeklődvs. yiaa-ur? Iliid 'ETS-E. O.-v.irók Hitel 1055 —b'*. Leszúrnifaló Bank SM—MSk Ainni'iiaak 11.15. Afa-js r Bank Haz:ii iia'uk 763—én Kerfekodeliul iBank C3»,n-- 1 osys.I-ini Bank 7Hi— ?Jb. jj'»bank VV8 - A. Mtolaiulis Takaxvkljéiiuiv 1 '• .* . i. Kő;.nii v'fí~1(téfi, \ ji'.sí -ISA—plli 131. ríiiV 375. (iizeilii, .10-tíI. Concordia lOSa, Huup'miu 128?. viktóví.-i ól. Alien,,v;.- ií 317. S.lva Kigo, 'Dipt,áh •'.70. Schlick: fiúm .iá. Kólusig Vív. Textil 750. O. .. ló?A Poltermell 2400. Tröszt 710 .