Az Est, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-16 / 190. szám

2. oldal Péntek, 1918 augusztus 16 Gyűlést tartanak a negyvennyolcas honvédek A honvédmenházból kaszárnyát csináltak — "Az Est tudósítójától — A negyvennyolcas honvédek moz­golódnak. Forradalmuk valamikor nagyobb port vert fel, de azóta már nagyon elcsendesedtek. Szegény öregek mindössze tiltakozni akar­nak, gyűlésen akarják elmondani a sérelmeiket. Valóban nagy sérelem történt velük. Egyetlen kincsüket, a 48-as honvédmenházat vették el tőlük. A m­enh­ázból a háború ka­szárnyát csinált. A 48-as honvédek április 30-ikán arra ébredtek, hogy a soroksári-uti­­­n­enházban egyszerre idegenek let­tek. Egy hadosztály száz embere Molnár altábornagy vezetésével be­állított hozzájuk, az épületbe beköl­töztek az irodák, a kertben pedig tábori konyhákat ácsoltak. Feltá­­zott szuronyú katona sétál most a menház előtt. Az öreg vitézek ér­deklődni kezdtek s hamarosan meg­tudták, hogy a hadosztály parancs­noksága további intézkedésig ott fog táborozni. A 45-ös honvédmenh­áz létesíté­sét a Honvédegyletek Országos Egyesülete kezdeményezte és nem­zeti adakozásból építették fel 1869-ben. A menház ügyeit a Hon­­védm­enház felügyelő-bizottság lát­ta el, de 1882-ben arra kérték a kor­mányt, hogy az állam vegye a ke­zébe a menház vezetését. Az átvé­tel meg is történt, de azzal a kikö­téssel, hogy a­meddig negyvennyol­cas honvéd él, eddig a menházat más célra felhasználni nem szabad. Ezt a kikötést borították most fel az új rendelkezéssel. Az igaz, hogy 11 honvédmenh­áz úgyszólván üres volt. A menházban százötven sze­mélyre van hely és jelenleg a meny­házban mindössze harmincöt hon­véd tartózkodik. Ez azonban nem­ azt jelenti, hogy a 48-as honvédek már teljesen itthagytak bennünket. Negyvenhét liszt, h­atszáznyolcvan­­hat altiszt és közlegény kap nyug­­­­díjat, szóval hétszázharminchárom honvédet támogat az állam. Ezen kívül igen sok az igazolt honvéd, a­ki okmányokkal bizo­­­­nyította be, hogy a magyar szabad­ságért harcolt, vannak elegen olya­nok is, a­kik nem tudták egész ha­tározottsággal kimutatni szolgála­tukat. Akadna tehát elég aspiráns a menházi helyekre, de az öreg honvédek nem­ értenek a reklám­hoz és így senki sem tudja, hogy most már könnyű a honvédeknek bekerülni a menházba. Van még ezeken kívül háromszázkilencven­­négy tiszti özvegy, ezerhatvanegy altiszt és közlegény özvegye, a­kik ugyan az eddigi rendelkezés sze­rint nem kerülhettek be a men­házba, de egy tollvonással számuk­ra se kinyílhatna a kapu. A törvényhozás évi 800.000 koro­nát szavazott meg nyugdíj címén az öreg honvédeknek és a túllépés mindenkor nagy összeg volt. Volt olyan esztendő is, a­mikor a túl­­fizetett összeg nagyobb volt az ere­deti összegnél. A negyvennyolcas honvédek gyű­lésén a sérelmeket gyöngyöshadászi Takács Mihály hadnagy, a fel­ügyelő­bizottság ideigelenes elnöke fogja előterjeszteni és remélik a honvédek, hogy illetékes helyen alá fogják szívlelni a kéréseket. — Az Est tudósítójától — A közélelmezési kormány által elrendelt olcsó baromfiakció, mely­nek eddig még akár siker, akár bal­siker szempontjából semmiféle lát­szata nincs, de — mint azt az aláb­biakból látni fogjuk — még nem is lehet, rettentő háborúságot idézett elő a baromfikereskedelemben. A baromfi kis- és nagykereskedő ügy­nökök és egyéb kiviteli érdekeltségek egymás haját tépdesik s az egész handabandázás rettentő hangzavará­ból mint vezérmotivum viszi ki a panasz, hogy — csak a »hadkiviteli­­nek* szabad exportálni , nekünk pe­dig nem! Ez fáj mindannyiuknak, az ex­port. A magyar fogyasztóközönség érdeke Csak egy olyan pillanatnyi harceszköznek való jelszó, melyet minden baromfi kis- vagy nagykeres­kedő készségesen cserbenhagy abban a pillanatban, a­mint exportálhat. A zűrzavaros ügyben azzal a ké­réssel fordultunk dr. Nagy Ferenc­hez, a közélelmezési minisztérium államtitkárához, hogy szíveskedjék némi magyarázó felvilágosítással szol­gálni.­­ A kiskereskedőknek arra a panaszára, hogy a »Vadkiviteli” monopóliumot kap az exportra, azt válaszolhatom,­­— mondotta az államtitkár — hogy: senki semmifélé monopóliumot nem ka­pott, nem kaphat s minden keres­kedő teljesen egyenlő feltéte­k mel­lett exportálhat, csak köteles az exportálásra szánt baromfi ötven százalékért a fővétros közfogyasztására átadni még­pedig a Közélelmezési Hivatal által megállapított, már ismeretes éb­en.­­ Hogy ez idő szerint még ilyen, az olcsó baromfiakcióból származó áru nem észlelhető a piacainkon, az természetes, mert hisz, még csak most kezdődött az egész akció. A főváros ugyan már eddig is kapott 10.580 kilogramot, de a komoly szállítások csak most kezdődnek. Jelenleg kilenc vagon van jelezve a főváros részére s né­hány napon belül még nagyobb szállítások következnek. A Herceg Windischgraetzét az akció megindítására az a törekvés vezette, hogy a belföldi fogyasztó közönség érdekeit védje meg s le­­szoritsa a lehetetlenül magas baromfi­árakat. Ezt a célját az akcióval el is fogja érni. — A kereskedők körében kitört háborúskodás szerintem arra veze­tendő vissza, hogy a kereskedők tekintet nélkül, hogy nagy vagy detail, bizomártyos vagy önálló kereskedő, mind egyformán csak exportálni akarnak. Ez a mérhe­tetlen export-vágy volt fő oka an­nak, hogy az árak megfizethetetlen magasakká váltak és hogy az áru Ausztriába, főleg Bécsbe került. A mostani szabályozás ezt to­vábbra lehetetlenné teszi. — Azok a legitim kereskedők, a­kik mint bejelentett Cég idáig exporttal foglalkoztak, az egyenlő elbánás elve alapján továbbra is foglalkozhatnak exportálással, de az alkalmi háborús exportőrök garázda szerepét nem fogják to­vább tűrni. — Téves az a feltevés, mintha az árusítást egyedül a fővárosi élelmiszerüzem végezné, mert — mint erre már az akció bejelenté­sekor — megfelelő nyilatkozat tör­tént, a baromfikereskedők is kap­nak akció­árut. — Ki kapja kézhez és ki rendel­kezik a fővárosi fogyasztásra jutó baromfi felett ? — kérdeztük. — A Közélelmezési Hivatalban a Vadforgalmi Irodával kapcsola­tosan létesül egy ilyen elosztó szer­vezet, a­melyben a kereskedők is képviselve lesznek. Sajnálatos, hogy már a kezdet kezdetén egyesek az akció csődjéről beszélnek, a­mikor még fizikai idő sem volt arra, hogy a siker vagy balsiker mutatkozhassék.­­— Van-e elegendő baromfi az országban ? — Az exportőrök és egyéb szakemberek véleménye szerint baromfi bőségesen van s a főváros szükséglete fedezve lesz. Régi közellátási osztályokat létesített, a melyek természetesen az utasításo­kat a központból kapják. A köz­ellátási osztályok pontos kimutatást készítettek a lakosságról és az el­­látandókat továbbra is nyilvántart­ják. Ezek az osztályok kapják meg a jegyeket, a­melyeket a pénztárban kötelesek őrizni és mint értékeket tekintik. A bizottság a helyi szerveket folyton ellenőrizni fogja, nehogy mu­lasztások történjenek. Az árukat a központi szerv kapja meg és gondoskodni fog a gyors szétosztásról. Mind a huszonnyolc község megkapja a maga adagját és a jegyek útján egyenletesen szét­osztja. A helyi szervek addig nem kapnak árut, míg a jegyszelvényeket be nem szolgáltatják. A környék m­ától kezdve minden élelmiszert meg fog kapni, csupán még a zsír­­ellátást nem tudták biztosítani. A kész­let egyelőre olyan kevés, hogy a zsír­­osztás most még nem történhetik meg. A hatóságok igyekeznek, hogy ez a fontos élelmicikk rövidesen szintén ne­ hiányozzon a háztartá­sokból. A környéknek liszttel, cukor­ral, burgonyával, kávéval és szappan­nal való zavartalan ellátását már elérték. Száraz főzeléket a mostani viszonyok között még nem adhat a bizottság. Legtöbb községben már megkapták az élelmiszerjegyeket, né­hol ma fogják szétosztani. Holnap augusztus 16-án mindenütt megindul a vásárlás. M­in­tában és lényegében megegyezik a budapesti élelmiszerjegygyel. Az ada­gok egyformák és a jegyeket két hónapi beosztásra tervezték. A bevál­tási turnus-idő nem tíz nap, mint Budapesten, hanem két hét, illetve fél hónap. Az első jegyek augusztus 16-ától október 16-áig érvényesek. Az első turnus augusztus 10-től szep­tember elsejéig terjed, a második határnapja szeptember 16-dika. A turnusokat Budapesten színárnya­lattal jelzik, a környéken azonban a könnyebb kezelés miatt nagy római számokkal van feltüntetve a turnus ideje. A bizottság reméli, hogy szeptember 1-16l fogva petróleumot is adhat. Az új ellátás minden valószínűség szerint nem fog nagyobb árufogyasz­tást előidézni, csupán az egyenletes elosztást fogja elősegíteni. Eddig ugyanis voltak olyanok, a­kik nem kapták meg rendes adagjukat, mások azonban egyes élelmiszereket több oldalról beszereztek. A munkások ipartelepeikről megkapták a rendes ellátást, de ellenőrzés hiányában ■ adagjaikat több helyen igénybe ve­hették. A többszörös ellátást most ki fogják küszöbölni, ellenben min­denki hozzá fog jutni rendes adagjá­hoz. Telefon W-30. Szombaton, aug. 17-én a 20-ki i­ény megnyitó-elő­adása pompás és pill­g műsorral. Kezdete­k órakor. Első délutáni előadás vasárnap, aug. 16-án v.4-kor. Nagy Ferenc államtitkár az olcsó baromfiakcióról Mindenki exportálhat, de Budapestet el kell látni Ma lépett életbe a főváros környékén az élelmiszerjegy-rendszer Huszonnyolc községet Budapest mintájára Latriké! Az Est tudósítójától­­. Az Országos Közélelmezési Hivatal kezdeményezésére a kormány egy­ régi anomáliát szüntetett meg. A háborúban Budapest élelmezését a lehetőséghez képest, biztosították, a fővárost környékező falvakban azon­ban a lehető legrosszabb viszonyok uralkodtak. A főváros területén a fontosabb élelmi cikkekhez mégis csak hozzájuttatta a hatóság az embe­reket, a környéken azonban a lakos­ság még az elsőrendű élelmiszereket sem tudta megszerezni. Hosszas ta­nácskozások után elhatározták­, hogy a főváros környékét Budapest mintá­jára szervezik meg és a várost környé­kező falvakban behozzák a jegyrend­szert. Egyelőre huszonnyolc községben lesz egységes jegyrendszer. Ezek a közsé­gek a kö­vetkezők : Alag, Albertfalva, Békásm­zgyőr, Budafok, Budakalász, Budatétény, Czinkota, Csepel, Duna­­haraszti, Dunakeszi, Erzsébetfalva, Felsőgöd, Kispest, Nagytétény, Pest­­hidegkut, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Pomáz, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákospalota, Rákosszent­mihály, Soroksár, Szentendre, Török­bálint, Újpest és Vecsés. Később ezt a körzetet ki fogják szélesíteni. A környék ellátását a Budapesti Környék Közellátási Bizottsága végzi, a­melynek elnöke Pest megye alispánja, a bizottság ügyvezető alel­öke pedig Tamási József lett. A bizottság a Baross­ utca 13. számú házban ren­dezett be egy szerény kis hivatalt és a központi intézkedések innen men­­nek szét a községekbe. A bizottság valamennyi községben a községi elöl­járóságok mellé helyi szerveket, köz­ Keresem elveszett fiam Jillyan Tuliglotvskit, aki Jaziovice (Bucac ker.) ki­ürítésekor követte a magyar csapatokat és Magyar­­országba került. Fiam 13 éves, feje bal­etén sebhely van. Cint: Tutiglosztka Leontyna, Jaziovice (Bucac) Fogtechnikuanil perfekt operatív és technikai munkás élh­et keret. Ajánlatot­­szent Kossuth Lajos­ utca K­­­arám I. era. Gyógyfürdők és Gyógyint­ázatok Rt. t vezérigazgató dr. Lakatos Viktor) szeptember első felében nyitja meg Abbáziában levő szanatóriumait. Betegeket csak orvosi kironyitvány alapján vesz fel. A leutazási engedélyt a budapesti iroda (V., Vilmos csiszár­ út 36-38., telefon 113-15) szerzi be, ahol az összes felvilágosítások délelőtt 9—1 óra között megadatnak, a betegek élelmezését biztosították. |ff—| 1| ■ 'w-p W'*-«—- '•'mV * - ——‘'fr—.a.

Next