Az Est, 1918. szeptember (9. évfolyam, 204-228. szám)
1918-09-07 / 209. szám
Budapest, 1918 * JiZOfíZÜCK +szé ------- Előfizetési árak: S£ry hónapra.. « »5.— Scorort«» Negyedévre —. « '£.*■«■ /rorOrso JFel'évre ... - ^ - rtf.— te or ortet £ géz 2 évre.. ■*. - $2— korona Megjelenik délután Egyes szám ára 13 fifíl&v*« JMinden közlem&nsiinte után* n Jpirtása tilos Politikai napilap Felelős szerkesztő • Miklós jAnbor Szerkesztő$égi Oil. ketiit&t, ÉráSéSdefc&drt * l^tadóhioc&kilí V21. £ra*éber’körút JJÓ* Fiák-kiadLátni való: óla Veimot rö- -ra, ét XV., Vác VAt Viegí: F^ofitrriar'f'i 9» Nagy sírás, rimánkodás tölti meg a várost. Mindenünnen valami bankigazgatót, nagyvállalkozót, nagyiparost, vagy a közgazdasági élet más nagyságát hallani, hogy ri. Fölháborodva mutogatják a nagy sebet, amit a kormány most ütött a magyar közgazdaságiéleten és könyörögnek, hogy mulassák el tőlük a keserű pohárt. ■ v A kormány közben egész nyíltan lelepleződik, miért is hozta azt a rendeletet, hogy magyar vállalat. ■ bank vagy gyár csak a kormány külön engedélyével emelheti alaptőkéjét. A kormányra az osztrákok parancsoltak rá. Ma ugyanis megjelent egy osztrák kormányrendelet, amely a régi osztrák intézkedést az alaptőke fölemelésének korlátozásáról, a magyar rendelet értelmében egészíti ki. Az a magyar rendelet tehát osztrák rendelet volt. A két ország gazdasági életét még ilyen, teljesen magánérdekbe vágó kérdésben is egységesítik, közössé teszik, hogy Bécsből annál könnyebben lehessen kormányozható. És még idejében megelőzzék, hogy a háborús termelés különös viszonyai folytán, a monarchia gazdasági súlya Magyarországba ne helyeződjék, Magyarországon a termelési alkalmakat ki ne használhassák. , A kormány ványadi, gyávaengedékenysége ebben a tőkeemelési kérdésben szégyenletes". "Amennyire fölháborítónak találjuk azonban az ország kárát, oly kevéssé sajnáljuk a bankigazgatókat és más közgazdaságinagyokat, akik most rínak, rimánkodnak. Ezek a közgazdasági nagyok, a kik oly vitézül siránkoznak most, ezek voltak a gazdasági közösség fő támaszai. Sírnak. ..Mégis mindig ők voltak a testőrei a gazdasági közösségnek. Mert a hatalom Bécsből osztódik és csak annak jutott a hatalom árnyékából, a ki a közösségüdvösségét hazudta. És a máért mindig eladták a holnapot. *, Most a tőkefelemelési tilalom, amely az ország fejlődését akar.ha megakadályozni, a husuikká vág. De most is csak ezt a" pillanatnyi sérelmet igyekeznek tvritítósikodni, nem merik mondni, hogy a bajt gyökerében kell gyógyítani , meg kell szüntetni a közösséget Ausztriával. Erzberger a béke kérdéséről „A nők és a vagyonosok szánjanak síkra a békéért“ Berlin, szeptember 6 (Az Est rendes tudósítóidnak távirata) A Berliner Tageblatt tudósítója beszélgetett Erzberger képviselővel a békéről. Arra a kérdésre, kik a béke ellenségei, Erzberger ezt válaszolta : — Először a veszedelmes illúziók, másodszor a politikai gyávaság. Politikai illúziókat vég nélkül találunk az ententenál, amelynél sokan még mindig hiszik, hogy Németországot legyűrhetik, ami pedig valósággal gonosz ámítása önmaguknak és másoknak. Másrészt Németországban is sok annexionista azon a nézeten van, hogy leteperhetjük az entente-hatalmakat, ami épp olyan veszedelmes ámítás. Általában az olyan béke, amely csupán katonai legyűrés eredménye, a másik hatalmi csoport számára csupán fegyverszünet volna, amely a világot két nagy részre szakítaná és a militarizmust tenné minden nép urává. Csak a birodalmi gyűlés rezoluciójának keretében jöhet létre az állandó világbéke. A második akadály a politikai gyávaság, amely abban nyilvánul, hogy sokan a béke mellett való nyílt vallomástételben a hazafias érzés hiányát látják és ezért inkább elhallgatják véleményüket. Erzberger azután úgy nyilatkozott, hogy főleg a nőknek és a tehetős osztálynak kellene zárt sorokban a béke mellett síkra szállani. Az előbbiek érthető aggodalomból, az utóbbiak attól való félelmükben, hogy a háború hoszszabb tartama esetén a bolsevikizzmás mégis tért nyerhetne és a tulajdon veszélyeztetve lehetne. Erzberger végül kijelentette, hogy az ő eszméje a népszövetség, amely öt erős oszlopon nyugodnék. A középoszlopot és forgópontot a kötelező döntőbíróság, a többi négy oszlopot pedig ezek alkotnák: a fegyverkezések korlátozása a világforgalom szabadsága a nyitott ajtó elve a legtöbb kedvezménynek az egész vonalon való érvényesítésével és valamennyi nemzet egyenjogúsításával, végül pedig a nemzetek megegyezése Afrikának a kultúrába való bevonásáról. Erzberger megállapítja, hogy ezek a követelések összhangban vannak ■Wilson, és az entente más vezető államférfiaknak nézeteivel. Ke. 735. évfolyam * 20.9. szám. Mzang&Simpsk német területéseipm EstMäsüvetifemwepeSözmek Rotterdam, szeptember 5 (Az Est rendes tudósítóinak távirata) A Times foglalkozik azokkal a jelentésekkel, melyek szerint a németek visszavonulásakál teljesen elpusztítják az elhagyott területeket. Itt az ideje, — írja,„az angol lap* — hogy világosan megmondjuk a németeknek, hogy a francia területek elpusztításáért megfelelő és keserves elégtételt fognak követelni, mihelyt a szövetséges csapatok Németország területén lesznek. A Daily Mail hasonló szellemben K. Y. D. Z. nagy stratégiai harctér a Sorsame mellett Stockholm, szeptember 5 (Az Est rendes tudósítóidnak távirata) A Dagens Nyheter haditudósítája jelenti az angol frontról: A régi Somme-csatatér harcaiban most jól ismert községek, városok, erdők nevei szerepelnek, sőt ugyanazok a csapatok is, amelyek már egyszer ezen a területen harcoltak, így például a Delville-erdőt ugyanazok a walesi csapatok foglalták el, amelyek 1916-ban elvesztették. Bapaume-ot 1910-ban újzélandiak foglalták el, most ausztráliaiak. A helyzet most ! mégis más. A régi kényeri-centa nary seregek harca volt, amelyet azonban hosszas, rettenetes ágymláselőzött meg. A nehéz tüzérség hatalmas működése után száz meg százezer ember ugrott elő a lövészárkokból és egy hadosztály mindössze legfeljebb egy kilométer frontra volt összezsúfolva. Akkor a frontális támadás volt az egyetlen lehetséges taktika. A mostani harrcok eselben csak a dandárok mérkőzései, kis egységek harcolnak függetlenül egymástól, megkerülésekkel, szamytamacusokkal keresve azt a pontot, ahol az ellenség gyengébb. A frontális támadások igen ritkák. Egy divízió most jóval nagyobb frontot foglal el, mint 1916-ban. A hadvezér energiája a döntő. A Somme-csata területe most igazi stratégiai harctér. Nincs egy zöld foltja, nincsenek épületei, csak fekete fatörzsek maradványai, romhalmazok és még térképpel is nehéz eligazodni, hogy hol voltak az egyes falvak. Még az 1916-ban elpusztított tankok is ott hevernek az utón. Albert városa puszta romhalmaz. Bryk, Az onorei Brezigan zunlasz és az Korai felé Rotterdam, szeptember 5 (Az Est rendes tudósítóidnak távirata. A Reuter - ügynökség jelenti . A francia lovasság egy mértföldre áll Guisearától Az angolok megszállották Macavrest. Y. D. (A Reuter-jelentés a tegnapi német kommünikében közölt visszavonulás után tulajdonképpen semmi újat sem mond, mert a németek már tegnap jelentették, hogy Boyetől keletre a Voyennes—Guiscard—Appilly-vonalra mentek vissza. Az új vonat mintegy 11 kilométerre északkeletre húzódik Tioyóntól. — Moravres Cambraite( 101 kilométerre van nyugatra) Mz csmg&Z&fc msEinsa FS.ait^~át(£Ei g&.G&O fogoly és ?£?0 ,£,gyzs négyszer?» alatt —r, szeptemlxT 5 (Angol hivatalos jelentést Tegnap a Lystől északra keény harc folyt. Csapataink reggel megtámadták a 63- as magaslatot Messinestől nyugatra, elfoglalták azt és 103 foglyot ejtettek. Délután megtámadtuk Pro e *■