Az Est, 1919. január (10. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
Szerda, 1919. január 1. Az ukránok nehéz ágyukkal lövik Lemberget Bécs, december 31 (As Est bécsi szerkesztőségétől) Ukrán csapatok négy oldalról bekerítették és azokkal a nehéz ágyyukkal lövik Lemberget, amelyeket a németek kénytelenek voltak Ukrajnában hátrahagyni. Az ágyúzás már elpusztította a lembergi vízvezetéket. Az ukrán csapatok száma a lengyelekével szemben olyan fölényes, hogy Lemberg nem tarthatja magát. Véres utcai harcok Possosi utcán ak szociáldemekrata párt vette kezébe a város Ligazcnartssát Pozsony, december 31 .(Az Est tudósítójának telefonjelentése) A vasárnapról hétfőre virradó éjjelen és a tegnapi nap folyamán izgalmas események játszódtak le Pozsony utcáin. A rendőrség és a katonaság egy töredéke között valóságos ütközetek játszódtak le, amelyeknek folyamán egy ember meghalt és tizenheten megsebesültek. A katonák mindinkább sarokbaszorították a rendőrséget, majd a Pé terre vonultak a városháza elé, körülzárták az épületet és le akarták fegyverezni a rendőrséget. Hoszszas tárgyalások után sikerült a katonákat elvonulásra bírni. Hátfon délelőtt azonban szinte minden ok nélkül újabb zavargás tört ki. A csőcselék a zavart kihasználta ,és kifosztotta a katonai raktárakat, óriási mennyiségű lisztet és cukrot szabott el. A karhatalmi parancsnokság csak nehezen tudta a rendet helyreállítani. Az eseményekrevaló tekintettel a pozsonyi szociáldemokrata párt vette kezébe a város igazgatását. Az események lefolyását még nem lehetett pontosan megállapítani. A zavargásra valószínűleg az adott okot, hogyvasárnap este egy rendőrőrjárat jelent meg a Várhegy egyik éjjeli mulatójában és a katonákat távozásra szólította fel. 11 miatt az Ozer-utcában civakodás támadt a katonák és rendőrök között. A rendőrök fegyverükhöz nyúltak és egy katonaruhás embert, Müller Sándort, agyonlőttek, több katonát pedig súlyosan megsebesítettek. Erre mintegy kétháromszáz főnyi tömeg, katonák és civilek vegyesen, a rendőrök ellen fordultak. Segítségükre sietett Fechtl Aladár utászhadnagy is egy csapat katonával. Két rendőrörsiratot is lefegyvereztek az utcán. Végül a városháza elé vonultak, körülvették az épületet és már készen álltak, hogy kézigránátokkal és fegyverrel megtámadják. A rendőrség előkészült a védekezésre. Fechtl hadnagy mintegy negyven emberrel kopogtatott a városháza kapuján és be akart menni. Dr. Martin rendőralkapitány a városháza ablakából kezdett tárgyalni vele. Feditl követelte, hogy adják ki azokat a rendőröket, akik az Özer-utcai őrjáratban részt vettek. Hosszas tanácskozás után éjjel fél három órakor abban állapodtak meg, hogy hétfőn délelőtt intézik el az ügyet, mire a tömeg lassan kint eloszlott. Hétfőn délelőtt azonban a csőcselék megtámadta a katonai raktárakat és fosztogatni kezdett. A waromligeti katonai raktárakat és a közraktárakat teljesen kifosztották. A rablás és fosztogatás következtében ismét összeütközések támadtak a fosztogatók és a rendet fentartani akaró rendőrség és karhatalmi csapatok között. A vasárnapi és hétfői összeütközéseknek egy halottja és tizenhét sebesültje van. Jankó Zoltán kormánybiztos tegnap állandóan tárgyalt a rendőrséggel és a karhatalmi parancsnokságokkal, valamint a pozsonyi szociáldemokrata párttal. E tárgyalások eredménye az lett, hogy a szociáldemokrata párt vette át a város fölötti hatalmat és Wittich Pált, a szociáldemokrata párt elnökét, bízta meg a város vezetésével népbiztosi minőségben. Wittich népbiztos a maga és a munkástanács nevében kiáltványt tett közzé, amelyben megígéri, hogy a város területén levő élelmiszert nem engedi kivinni a városból, hanem a lakosság részére lefoglalja, fegyelemre hívja fel a munkásokat és a katonákat és a rend fentartására. A vérengzés ügyében vizsgálat is indult meg. A rendőrség azt mondja, hogy az Özer utcai járőr válságos helyzetben volt és azért használt fegyvert. Fedid utászhadnagy, az összeütközésben résztvett katonák vezetője, nyilatkozatában arra hivatkozik, hogy a katonák kizárólag a rend fentartására törekednek- Csupán akkor avatkoztak be, amikor hallották, hogy a rendőrök a katonákra lőttek. Mivel nem lehetett megállapítasni, hogy az eseményekért kit terhel a felelősség, egyelőre nem is tartóztattak le senkit. A rend már helyreállt Pozsonyban. 3. oldal A román szocialisták a gyulafehérvári határozat ellen Erdélyből önálló köztársaságot akarnak — rAz Est tudósítójától — A gyulafehérvári román kongresszus határozata a magyarországi román szocialisták között nagy elégedetlenséget keltett, mert a szocialisták álláspontja nem a Romániához való csatlakozás volt, és ennek kimondása az ő előzetes beleegyezésük nélkül történt. Azok, akik a gyulafehérvári kongresszuson a szocialistákat képviselték, a párt megkérdezése nélkül cselekedtek. Ezért a budapesti román szocialista frakció a buda-, pesti erdélyi, bánáti és külföldi román szocialistákat ma délelőttre kongresszusra hívta össze, hogy ezen tiltakozzék a gyulafehérvári határozat ellen. A kongresszus a Gutenberg-palotában tartja ülését és azon az ország minden részéből megjelentek a szocialista pártok képviselői. Körülbelül hetven-nyolcvan megbízott jelent meg. Brassóból, Kolozsvárról, Gyulafehérvárról, Déváról, Vajdahunyadról, Bánátból, szóval a megszállott terülétről is mindenünnen eljöttek a megbízottak. .. A kongresszus termébe csak igazolás után engedték be a hallgatóságot, mert az a hír terjedt el, hogy a nagyszebeni román kormány emberei meg akarják zavarni a kongresszus ülését. A gyűlésre eljött néhány kommunista román is, akik a megjelent képviselők és hallgatóság között a Steagul Rosu ,című román kommunista lapot terjesztették. Az erdélyi köztársaság Az Est munkatársa a kongreszszus ülésezése előtt beszélt a pártvezetőség több tagjával, akiknek álláspontja a következő: A gyulafehérvári kongresszuson hozott határozat nem a román munkásságnak az akaratát, hanem a szocialisták egy-két emberének önkényes állásfoglalását jelenti. A román szocialisták, amint hogy ellene voltak annak, hogy a román nép kultúráját a magyar imperializmus nyomja el, úgy helytelenítik azt azt is, hogy az Erdélyben lévő magyarok, szászok, székelyek romániai elnyomás alatt éljenek. Mi az Erdélyben és Bánátban lakó népek szabad önrendelkezési jogát elismerjük és követeljük, hogy Erdély, valamint Bánát független köztársaság legyen, a ■melyben minden nemzet, tehát a magyar is, teljes autonómiát élvezzen svájci minta szerint kantonokban egyesítve. Ez az önálló köztársaság később, ha Románia is köztársaság lesz, esetleg tagja, lehet a dunai konföderációnak, amelyben Magyarország és a Balkán is résztvenne. Az ilyen dunai konföderáció tervét már a háború előtt kidolgozta Rácombi, a román szocialisták vezére és Migray elvtárs. A most kezdődő kongresszuson ilyen értelemben kívánunk határozatot hozni és tiltakozunk Fineras és a gyulafehérvári kongresszuson résztvett többi szocialista magatartása ellen. A kongresszus tárgyalása tíz órakor kezdődött meg. Creculescu nyitotta meg az ülést. Elnökké Novak Trajánt (Temesvár), Grigorie Gogut (Bécs) és Dobrascat (Budapest), jegyzővé Strenger Demján Szávát (Arad) és Kardbúst (Budapest) választották meg. Kommunista románok Vreculescu megnyitójában a proletár diktatúrát követeli az egész világon, mire a megjelent kommunisták lelkesen tapsoltak. Gogu elnök felhívta a kongresszust, hogy foglaljon állást a gyulafehérvári határozattal szemben és vizsgálja meg, hogy ha hibák, vagy mulasztások történtek, ki követte el azokat. Karikás (Budapest) magyar nyelven a magyar és orosz kommunisták üdvözletét tolmácsolta., Együttes munkára szólította felaz összes proletárokat és beszédét így végezte : fogjunk fegyvert, mert csak fegyveresen tudjuk megvalósítani a kommunizmust. Kagan, Bacovici megbízottja, szintén a különböző országok kommunista pártjainak üdvözletét tolmácsolta. Hoppe. (Bécsi javasolta, hogy a kongresszus üdvözlő táviratot küldjön az orosz kommunistáknak és a német Spartacus-csoportnak. A román csapatok uralma Bresféban (Brassó) a romániai imperializmus ellen szólalt fe. A román hadsereg, amely állítólag azért vonult be, hogy felszabadítsa■ Erdélyi, elkobozta mindazokat a szabadságokat, amelyeket a magyar népköztársaság biztosított nekik. Amióta román csapatokv vannak Erdélyben, megszűnt a gyülekezési jog, megszűnt a sajtószabadság, nem engedik, hogy a román munkások megbeszéljék ügyeiket, nem engednek gyűléseket tartani. Flucras és társai a román munkásság árulói. Constein, aki néhány héttel ezelőtt szökött át Romániából, a következőket mondotta: Abból a Romániából jön, ahol üldözik a szocialistákat és ahol a nép ma, is a legnagyobb elnyomatásban él. A román szocialisták Bukarestben kommunista alapon szervezkednek és a katona-elvtársak szuronyainak védelme alatt manifesztumot adtak ki, amelyben osztályharcra szólítják fel a romániai munkásságot. Romániában letartóztatják a szocialistákat, véresre verik őket és ennek a kongresszusnak nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is be kell bizonyítania a román munkásság nemzetközi szolidaritását. Avramesov (Budapest) a hivatalos szociálist,a lapot, az Ad auerast támadta, amely meghamisította a román szocialisták álláspontját. Ha Románia, nem lesz köztársaság, akkor Ferdinand valamelyik fiát vagy unokáját fogja Magyarországba küldeni, hogy felborítsa a magyar köztársaságot és a magyar trónra üljön. Nekünk minden áldozat árán meg kell védelmeznünk, a magyar népköztársaságot. Üdvözli a magyarországi szociáldemokrata párt megbízottait. Strenga Demján Száva (Arad) , a kommunista taktika ellen szólal fel s hangsúlyozza, hogy ez a kongresszus nem a kommunisták kongresszusa. Muntean (Budapest) elmondta, hogy bejárta az erdélyi román vidékeket és azt tapasztalta, hogy a románok egyáltalában nem kívánnak Romániához csatlakozni, mert az újabb rabszolgaságot jelentene. A megszállott vidékeken cenzúrázzák az újságokat, betiltják a népgyűléseket. Nekünk össze kell fogni, hogy ha kell, fegyveresen verjük le a romániai uralmat A magyar népköztársaság is hibákat, követ el, most is grófot neveztek ki hadügyminiszternek, de azért nekünk itt több a szabadságunk és ezért a szabadságért kell küzdellünk. Ezután az igazoló eljárás következett. A kongresszust délután folytatják.