Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-15 / 40. szám
2. oldal, emelésVasárnap, 1920. február 15. A volt bécsi német nagykövet szószegéssel vádolja Károly Királyt Berlin, február 11 (Az Est tudósítójától) Gróf Wedel egykori bécsi német nagykövet a Telegrafen Union útján hosszabb közleményben ismerteti gróf Czernin Ottokár volt külügyminiszter és Erzberger jelenlegi német birodalmi pénzügyminiszter szerepét a monarchiának és nevezetesen a volt császárnak és királynak különbékére irányuló törekvései körül. Leírja és hiteles okmányokkal támogatja, hogy Erzberger több ízben tanácskozott Hohenlohe herceggel a bécsi külügyminisztérium küszöbön álló lépéséről. Erzberger úgy tünteti fel a dolgot, mintha gróf Czernin emlékiratát nem magától Károly császártól, hanem az emlékezetes audiencia után való napon a császárhoz nagyon közel álló részről kapta volna. Abban a jelentésben, amelyet Erzberger a német birodalmi külügyi hivatalhoz juttatott, azt, írja bécsi útjáról, hogy az audienciát követő napon sűrűn megfordul a Parma hercegi család hölgytagjainak társaságában, akik őt meghittjükké avatták. Koronatanúnak jelentkezett Erzberger arra nézve, hogy gróf Czerninnek tudomása volt arról a levélről, a melyet a császár sógorához, Sixtus herceghez intézett s eleve tudóst a Franciaország címére küldött különbékejavaslatról, sőt mind a kettőben része volt. Ez az állítás csak arra való, hogy Erzberger megingassa egy rá nézve kellemetlen tanú szavahihetőségét. »Mikor Clémenceau leleplezte a Sixtus-levelet, amelyben a volt császár elismerte Franciaországnak Elzász- Lotharingiára való igényét, gróf Czernint nyomott hangulatban találtam — írja gróf Wedel. — A külügyminiszter fölöte nyugtalan volt. Nyilván nem tudta még, hogy mi a célja Clémenceaunak ezzel a leleplezéssel és ez a bizonytalanság aggasztotta. Mikor aztán másodszor látogattam meg gróf Czernint, már nyugodt volt. Azt mondta nekem, hogy mázsás kő esett le szivéről, mert most már tudja, hogy a császár levelét tényleg meghamisították.Az uralkodó neki (Czerninnek) írásosan becsületszavával fogadta meg : 1. hogy sógorának, Sixtus hercegnek csak egy levelet irt, 2. a herceget nem hatalmazta fel arra, hogy levelét megmutassa a francia kormánynak, 3. Belgiumról nem volt említés a levélben és 4. a levélnek az a része, a melyet Démenceau nyilvánosságra hozott, minthogy Franciaországnak Elzász-Lotharingiára való jogos igénye mellett tanúskodott, hamisítás.* Így szól a továbbiak során gróf Wedel cikke: »Gróf Czernin megmutatta nekem a császár írását, hogy meggyőzzön engem, akit aggasztott az, hogy az uralkodó a német katonai meghatalmazottnak, Cramont tábornoknak szintén becsületszóval erősítette meg ugyanezt az állítását. Néhány nappal később gróf Czernin lemondott a külügyminiszterségről. Sikerült megtudnom, hogy azért köszönt le, mert meggyőződött a császár állításának valótlanságáról.« Közelgő koronázáshoz középtermetre pazar drezmagyar viszkarddal, 46 darab ékszerrel eladó. Megtekinthető: Rózsa utca 16. sz., I.em. 4. ajtó, délután 3—4 óra közt. Apáhla dönt Pfeiffer tőzsdebizományos bűnössége ügyében A cukorpanama kulisszái mögül — Az Est tudósítójától — Néhány héttel ezelőtt nagy port vert fel a több milliós cukorpanama ügye, amelynek központjában Pfeiffer Gyula tőzsdebizományos állott. Vagonlételek röpködtek a levegőben, hihetetlen összegekről beszéltek, sőt azt emlegették, hogy egy magasállású köztisztviselő keze is belejátszott az ügy intézésébe. Azután a nyilatkozatok özöne még bonyolultabbá tette az amúgy is zavaros helyzetet, majd egyszerre mindenki elhallgatott, pár nap múlva pedig letartóztatták Pfeiffer Gyulát és három társát. Azóta ismét szünetelt az ügy, míg végre egy-két nappal ezelőtt 200.000 korona óvadék ellenében — mint megírtuk — szabadlábra helyezték a tőzsdebizományost. Az ügyészség most váratlanul megfelebbezte a vádtanácsnak ezt a határozatát és fél milliót kér Pfeiffer Gyuláért. Utána jártunk a bonyolult bűnügynek és megállapítottuk, hogy jelenleg minden a jogi kérdések eldöntésétől függ . A felebbezés Pfeiffer Gyula érdekeit nem sérti, mert ilyen esetekben, amikor az ügyészség csak a pénzösszeget kifogásolja, szabadlábra helyezik az illetőt, bár az eljárást folytatják. A kétszáz vagon cukor története. Pfeiffer Gyula tőzsdebizományos összeköttetést létesített a szegedi francia misszióval és ez engedélyt adott neki arra, hogy 200 vagon cukrot vásároljon Csehországban és az árut Szegedre szállítsa. Szénszállítmányról is szó volt, az engedélyt meg is kapta, de szállításra már nem került sor. A tőzsdeügynök csak úgy vállalta a megbízást, ha 60 vagont Budapest számára irányíthat. Ezt a kikötést a francia misszió elfogadta. Pfeiffer a francia misszió egyik tagjával kiutazott Prágába, a kötést megcsinálták és hamarosan megindult a cukor szállítása. Nemsokára befutott 50—60 vagon cukor Budapestre. Az átszállításnál nem voltakk nehézségek, mert az árukon a francia misszió pecsétje szerepelt. Pfeiffer a neki átengedett 60 vagon cukorból 22 vagont eladott egyes fogyasztási szövetkezeteknek. A vizsgálatot ebben az ügyben Ruszinkó vizsgálóbíró és Szilassy Pál államügyész vezette. Megállapították, hogy a cukrot részint a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, az Államvasutak Gazdasági Hivatala, Máv. Osztálymérnökség, az Osztrák-Magyar Bank, a Tőzsde és egyéb intézmények beszerzési csoportjai kapták. Az árunak a beszerzési csoportok nagyon megörültek és Pfeiffer csak azt az inkorrektséget követte el, hogy nem mondotta meg, hogy az áru már Budapesten van, hanem arra kötelezte a beszerzési csoportokat, hogy a pénzügyminisztertől behozatali engedélyt szerezzenek. A cukrot 60—68 koronás árban szabta meg, amelyet a szövetkezetek ki is fizettek. A pénzügyminiszteri engedélyekre azért volt szüksége Pfeiffernek, mert külföldön a valuta megóvása miatt csak pénzügyminiszteri engedélylyel szabad vásárolni. Pfeiffer vallomásáról mindenféle álhírek terjedtek el, arról beszéltek, hogy leleplező vallomásokat tett, sok embert kompromittált. Ebből egy szó sem igaz. Pfeiffer csak azt hangoztatta, hogy ő csupán a beszerzési szövetkezeteknek adott árut, egyéb dologról ő semmit sem tud. Megindul a láncolás A kiutalt cukor egy része láncosok kezébe került. Ma még nem lehet megállapítani, hogy az Államvasutak beszerzési csoportjából vagy a tőzsde beszerzési csoportjából-e, de e kettő egyikéből illetéktelen kerek kaparintották meg a cukrot és hamarosan százhúsz koronára verték fel az árat. Ez még decemberben történt, amikor a cukor ára nem volt olyan nagy, mint most. A láncosokat , Kenyeres női szabót, Mátét és Appelt letartóztatták és még mindig fogva is vannak. A jogi kérdések harca miatt éppen a kérdésnek leglényegesebb része sikkad el. Ezen a ponton kellene megfogni a dolgot, ki kellene deríteni, hogy a cukrot ki játszotta át az üzérkedők kezére és az ő szerepüket kellene tisztázni. Miért tartóztatták le Pfeiffert? Amikor a botrány nagy port vert fel, az a felfogás alakult ki, hogy Pfeiffer nem nagykereskedő és így illetéktelenül foglalkozott a cukor behozatalával. Az árdrágításra vonatkozó rendelet első szakasza alapján Ruszinkó vizsgálóbíró elrendelte a letartóztatását. Pfeiffer felebbezett a vádtanácshoz, amely 200.000 korona óvadék ellenében szabadlábra helyezte. Azzal, hogy a vádtanács óvadékot követel, maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy Pfeiffer bűnös, különben nem kért volna pénzt szabadlábra helyezés esetére. Még egy jogi kérdés Az árdrágító visszaélésről szóló rendelet értelmében ez az ügy gyorsított eljárás szabályo,alá tartoznék és ennek ellenére mégis a rendes bírósági eljárás alapján vezetik az ügyet. Ennek az az oka, hogy az egyik letartóztatott láncos, kenyeres női szabó ellen még hamis vád és személyes szabadság megsértése miatt is folyik az eljárás. A rendelet kimondja, hogy ilyen esetben a gyorsított eljárás szabályai nem érvényesek. Az történt, ugyanis, hogy katonai nyomozók dolgoztak ebben az ügyben és Pfeiffer két detektívet megvádolt hogy bolsevikiek és egyéb bűnesetek, melyeket állított róluk. Erre a katonák letartóztatták a két detektívet és csak később engedték szabadon. A törvényszéken és az ügyészségen az a felfogás, hogy először Pfeiffer ügyét kell tisztázni és ha ez a kérdés már eldőlt, akkor fogják magukat teljes erővel rávetni arra, hogy a táncosok bűneit felderítsék. Mindenesetre vizsgálat fog megindulni abban az irányban, hogy melyik szövetkezet engedte ki raktárából a cukrot és miképpen kapták azt meg az illetéktelen kezek. Ha Pfeiffer nem is bűnös, visszaélés feltétlenül történt, csak az kérdés, hogy kinek a részéről. Felhívás Budapest Jósika u. 11. alatti Jágnes-mosoda tulajdonost cserélt. Alulírott megblzott felhívom esetleges hitelezőket, hogy követeléseiket 1990 évi február 1. délelőtt 10 óráig nálam jelentsék be Későbbi bejelentésekért az új tulajdonos felelősséget nem vállal, Budravné, Szentkirályi u. 22. III. em. 20. I •• 8 ! XTpkfi és javítási munkák, hagy választék kész, csiszolt tükrökben. HépkereteZSS, Rosenberg C.t táblaüveg-raktára VII., Károly-körut 5. Tel József 115-64. Kiszebétterem Vili., József körút 56. Minden este zalai Pepita Gyula zenekara /Metropole-szálló volt cigányzenéjel hangversenyez ! Híres, jó konyha. Kitűnő borok. 1%.TÍM3Sfip£@11 kiváló angoltanár kezdő és társalgó C'Eojíchaar&SoijfamnaB feLjpstás* 17-én &exc8cíc reeis a frSeforrot IV, Semmelweis-u 19. Szakszerű foldifások! Elegáns kiEttsanfék bérelhetők külföldre, vidékre és a városban bármely időben . Király Automobil Részet.Társ.-nél Budapest,VII. Király utca 11. Tel.Józs. 124—01 . 124—02. 124—03. 181 JJffSgyöngyöt platinát, PajStatíiatl.lSB jákazert aranyat. MUatötís SSgSSBEl Korié**, ékszerész régiséget SÍKSSABSISa Király utca 85. szám. Telefon József 124-55. j