Az Est, 1920. június (11. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
2. oldal. Csütörtök, 1920. június 3. fésmm Az angolhivatalos közlés annak a kijelentésére szorítkozik csupán, hogy előzetes tanácskozás volt Oroszország és Nyugat-Európa kereskedelmi összeköttetésének újból való megkezdéséről. A Petit Parisien ezzel szemben részleteket is közöl a konferenciáról. A lap szerint politikai kérdésekről nem volt szó és Kraszin semmiféle olyan indítványt nem tett, amelylyel azt a látszatot kelthete volna, hogy politikai küldetésben jött. Azt a kívánságot sem fejezte ki, hogy ezt az alkalmat felhasználja aszovjet kormány elismertetésére. Erről egyáltalán szó sem volt. Kraszin bámulatba ejtette az angol miniszterelnököt azokkal a részletekkel, amelyeket Oroszország segédforrásairól elmondott, azokról az árukról, amelyeket Oroszország exportálhat, főképp nagymennyiségű gabonáról, bőrről, kenderről és petróleumról beszélt, ami kivitelre készen vár Oroszországban. (A bolseviki agitátorok mindig ezzel az érvveligyekeznek kivívni elismertetésüket.) Lloyd George nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást, majd a kormány nevében kijelentette, hogy a kötelező tárgyalások megkezdése előtt két feltételt kell kikötnie. Az első az, hogy az Oroszországban lévő angol hadifoglyokat kivétel nélkül és sürgősen küldjék haza, a másik pedig, hogy Oroszország ne használja fel a kereskedelmi összeköttetés megkezdését a külföldön megindítandó bolseviki propagandára. Lloyd George és Kraszin a legközelebbi napokban folytatják a tanácskozást. Paris, Junius Mihi Lmernból jelentik, Lloyd George hétfőn délután fogadtaKrasnt, 331fet megelőzően jegyzék érkezést a francia kormánytól, amely hivatkozik arra, hogy San Remaium csupán az Oroszországgal való gazdasági tárgyalások megkezdését határozták el. Ha Leninnel és Trockijjal hivatalosan tárgyalnak, akkor előbb vagy utóbb hivatalosan el kellene ismerni Szovjet-Oroszországot. Franciaország ezért nem küld politikai megbízottakat, hanem legfeljebb kereskedelmi szakértőkkel képviselteti magát. Lloyd George, Curzonlord és Sir Robert Homes jelenlétében fogadta Kraszint, akit Klisko nevű munkatársa kísért. A beszélgetés egészen rövid ideig tartott és csupán előzetes eszmecsere volt. A találkozás azangol külügyi hivatalban történt. Perzsa szőnyegeit mielőtt eladná, forduljon Révész Jenő céghez, régi posta u. 11, szőnyegkereskedő. Érzékeny és fájós lábakra készít cipőket (Cipszöntvények készítése orvosi előírás szerint.) Gerti Adó!? fia ortopäd cipészmester, Budapest, IV. ker., Kossuth Lajos utca 4. A Budapesti Bútorszállitó Munkások Szállítási és Fuvarozási Szövetkezete Budapest, VII., Nagydiófa utca 17. szám. Vállal költözködést helyben Telefon József 54—93 és vidékre, pénzszekrény- és zongoraszállitást. Olcsó érák Megbízható munkaerők!ÉsntyÉisÉ feőmítse Budapesten csak nálam létező speciális villanygépen Szigeti illatszertár, VI., Dessewffy-utca 1 Hagyatéki ékszerek elárverezése az V. kerületi elöljáróságnál (Honvéd-utca 20.) június hó 5-án délelőtt 11 órakor. A lengyelen megállítottál 13 bolsevilmi offenzívát Ijf Varsó, junius 2 (Az Est tudósítójától) A lengyel főhadiszállás jelenti május 31-iki kelettel, hogy erős ellenállás után a vörös hadsereg támadása a Duna és a Pripjet között megtörött, a bolsevik lovasság kénytelen volt visszavonulni s úgy Kiev, mint Minszk is a lengyelek kezén van. Viharos jalenetek a cseh Jielszetgyűlésen / JT Bécs, június 2 A cseh újenyzetgyűlés viharos lefolyású keddi üléséről prágai táviratok a következő részleteket jelentik a reggeli lapoknak: A németek több ízben félbeszakították a miniszterelnök beszédét. Mikor Tusár elmondta a német parlamenti szövetség ellen irányuló általános gyanúsításait, nagy zaj támadt a teremben. A miniszterelnök megjegyezte, hogy ilyen zajban nem folytathatja beszédét. Béren képviselő közbeszólt: Jobb lenne, ha nem is folytatná. Egy szó sem igaz abból, amit mond. A miniszterelnöki beszédének további folyamán ilyen közbeszólások hallatszottak: — Csupa hazugság, csupa komédia ! Rendőrállam! Mikor Tusár befejezte beszédét, a csehek tapsoltak, a németek pedig »pfuj« kiáltásokkal támadták meg. A miniszterelnök után Lodgemann német képviselő lépett a szónoki emelvényre, akit a német polgári párti képviselők zajosan üdvözöltek. Föltűnt, hogy a német szociáldemokraták teljesen távol tartották magukat ettől a tüntetéstől, valamint a később megnyilvánult tüntetésektől is. Lodgemann beszéde közben több incidens történt. Amikor ugyanis Szentiványi magyar képviselő a terembe lépett, akit az amnesztia alapján szabadlábra helyeztek, a magyarok zajos éljenzéssel fogadták. A midőn később Lodgemann kijelentette : — Mi, németek, demokraták akarunk lenni, — a szociáldemokraták ezt kiáltották feléje : — Ferenc József demokratái ! Mikor megismételte ezt a két szót: — Mi, németek. — Halni reichtenbergi német szociáldemokrata képviselő ezt kiáltotta feléje : — Kapitalista németek ! A német nemzetiek megtámadták Hahnt és ezt kiáltották oda neki: — Demagógok vagytok, a nép árulói ! Tomasek elnök ezután rendreutasította Lodgemann képviselőt, mert ez azt mondta, hogy a németek nem ismerik el a cseh állam törvényeit. Az elnök kijelentette, hogy ez a nyilatkozat ellentmond Lodgemann dr. esküjének. Amikor Olló, a nemzetgyűlés tót nemzetiségű alelnöke cseh nyelvű kijelentéssel felfüggesztette az ülést, Juriga Nándor ezt kiáltotta feléje : — Az elnökségnek tót tagja is van, de nem akar rótul beszélni. Akkor mirevaló? A németek ezt kiabálták : — Német tagja is van az elnökségnek, de annak nem szabad németül beszélnie ! Szünet után Olló alelnök tótul szólalt fel és tetétette Szentiványival az esküt. A magyar és a német képviselők újabb viharos éljenzéssel üdvözölték Szentiványit. A törvény megszavazása után egy hónappal kiírják a fővárosi választásokat A nemzetgyűlés ülése — ’iszteisz tudósítójától — A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy óra után nyitotta meg Rakovszky elnök. Előterjesztette a budapesti kereskedelmi és iparkamara kérvényét az árdrágításról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. Ezután felolvasták az indítványokat és interpellációkat, amelyeknek tárgyalására a Ház egy órakor fog áttérni. A napirenden a fővárosi törvény részletes tárgyalása van. A 13. szakaszhoz Bárczy István szólal fel. Bárczy István: Kifogásolom, hogy míg a törvényhatósági bizottságok számát leszállítják, addig a hivatalból kirendeltek számát emelik. A törvényhatósági bizottságot a polgárság választja. Még az is helytelen, hogy a főtisztviselőknek a közgyűlésen szavazati joguk van, de ezt mégis inkább el lehet nézni, mert ez a régi törvényben is benne van, tehát ez bizonyos konzervativizmusra mutat. Ellenben nem hagyhatom szó nélkül, hogy a fővárosi törvényjavaslatról szóló kritikából a lapokban a cenzúra sokat törölt. Egy hetilapban Szterényi József véleményéből, aki pedi£ a közszempontokat nagyon szem előtt tartja, sokat töröltek, továbbá nem engedélyeztek egy cikket, amelyetSpringer Ferenc írt. Hegyeshalmy Lajos: Springer is törzsfőnök volt. Bárczy István: Kívánom, hogy a leendő fővárosnak sok olyan törzsfőnöke legyen, mint Springer Ferenc. Meg kell jegyeznem, hogy a cenzúra törlése nemcsak sporadikus eset, hanem valóságos rendszer. . . Túri Béla: Ez így volt a Bárczyéra alatt is. Bárczy István: A képviselő úr mint szerkesztő bizonyára tudja jól, hogy a cenzúra kezelése nem tőlem függött és hogy én intézkedtem, hogy a cenzúrát vigyék el a miniszterelnökségre. Most sem mondom, hogy a cenzúrát a belügyminiszter úr irányítja, de mondhatom, hogy a cenzúra mai működése mellett semmi értelme sincs annak, hogy a lapok megjelenjenek. Ernst Sándor: Hallatlan! Ennek a beszédnek célzata van. Bárczy István: Biztosíthatom a képviselő urat, hogy nincs semmi célzata. Ernst Sándor: De igen, diszkreditálni akarja a parlamentet. (Nagy zaj.) Bárczy István: Bocsánat, a parlamentnek a cenzúra kezeléséhez nincs semmi köze. Az elnök (csönget): Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a parlamentnek minden közügyhöz, így tehát a cenzúra kezeléséhez is van köze. Bárczy István : Bocsánatot kérek ... Az elnök (csönget) : Az elnök megjegyzésével nem lehet szembeszállni. Ernst Sándor : Hallatlan ! Bárczy István: Ami a törvényhatósági bizottság külső tagjait illeti, a második szakasz itt már prejudikált. De ha már így külső tagoknak egyáltalában kell lenniök, sokkal célszerűbbnek tartanám, ha ez a főváros lakossága különféle rétegeinek: tisztviselők, tanárok, tanítók, orvosok, építészek stb. képviseletén alapulna. Ez annál fontosabb, mivel mindig a véletlentől függ, hogy mint választott törvényhatósági bizottsági tag milyen foglalkozású ember kerül be. Teoretikusan fel lehet ternni például, hogy egyetlen építész sem jut be választás útján, holott nagy szükség van rájuk. Nem kívánná az egész kérdést hevenyészve elintézni, éppen azért legcélszerűbbnek azt tartaná, hogy — ha a kormány és a többség helyesli — a törvényjavaslatot adják vissza a bizottságnak. Dömötör Mihály belügyminiszter csodálkozását fejezi ki, hogy Bárczy Springer Ferencnek a cenzúra által törölt cikkét felolvasta. Itt minden képviselő és minden vélemény szóhoz juthat, de hogy emeritált városatyák rendre leadják véleményüket, az nem járja. Reflektál azokra a kifogásokra, amelyek a 13. szakasz ellen elhangzottak és amelyek követelik, hogy az ügyvédi kamara elnöke is helyet foglaljon hivatalból a főváros közgyűlésén. Erre azt feleli, hogy az ügyvédi kamara elnökét ügyvédek küldik ki, akik így dupla szavazathoz jutnának, a kereskedelmi kamara elnökének kiküldése pedig nem volna egyéb, mint érdekképviselet, amit a javaslat eliminálni igyekszik. Az elnök bezárja a vitát . a Ház a 13. szakaszt változatlanul elfogadja. Változás nélkül fogadják el a 14. és 15. szakaszokat is. A 16. szakaszhoz Pető Sándor szólt hozzá. Elfogadja ugyan a javaslatot, de kérdezi a belügyminisztert, hogy hajlandó-e még a választások előtt reparálni a választói névjegyzéket és kérdi, igaz-e, hogy már júniusban, vagy július elején meg akarja tartani a választásokat ? Dömötör Mihály belügyminiszter kijelenti, hogy a közgyűlés összehívását oly rendkívül fontos közérdeknek tartja, hogy a választásokat a javaslatnak törvényerőre való emelkedése után egy hónapon belül ki fogja íratni. Ezért nincs abban a helyzetben, hogy a választási listákat, noha szükséges volna, reparáltassa. A 16. szakaszt a Ház változatlanul elfogadja, ugyancsak változás nélkül fogadják el a 17. szakaszt is. A 19., 29. és 21. szakaszt változatlanul elfogadták. Indítványok és interpellációk A nemzetgyűlés mBi ülésén felolvasták az indítvános-és interpellációs könyvet.Iro do Arényt jegyzett be Róbert Emil, a Országos Gazdasági Tanács létesítése ügyében és Karafiáth Irmő testnevelési főiskola és ifjúsági játszóterek kötelező létesítése dolgában. Interpellációt jegyeztek be : Hegedűs György a járásbírósági értékhatár kiterjesztése, Czettler Jenő román katonai lovak nyilvántartása,, Sándor Pál az importálandó szén ára, Usetty Ferenc a megüresedő fővárosi állások betöltése, Szabó Balázs a zsidóságról szóló törvény sürgetése, Tunkovics János a lezárt malmok, részes aratók, fuvarosok és kovácsok bevonulása tárgyában, Ruppert Rezső a vidéki hírlapok papírellátása, postai kedvezménye és cenzúrája tárgyában, ugyancsak Koppert Rezső a téli fűtőanyag biztosítását, Hermann Miksa a kisbányák szenének ármegállapítása, Avarfy Elek a távbeszélők díjszabásának felemelése tárgyában. Tükörüveget tükröket, konzol-tükröket, tükörüveg-címtáblákat, kirakattáblákat mindenkinél, drágábban vesz Emieh, Práter utca 84. sz. Telefon: József 45—77.