Az Est, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-22 / 250. szám

2. oldal. Egy fényképész különös pőre Riedl Frigyes ellen —­­Ad Est tudósítanál — Riedl Frigyest nagyon szeretik a hallgatói. Ipi.z estejemen mindig egész udvara Jmn diák kisasszo­nyokból. de lutímokon mindig van egy-két ló­gpitója közülök. Ha az Ronnatájban mennek, akkor a tanár úr szokott bájos közvetlen­ségével a kávéja felével kínálja m­eg őket. A hallgatók valamennyiének tit­kos vágya az, hogy egy fényképet szerezzenek Riedl Frigyesről. Ez pedig szinte leküzdhetetlen aka­dályba ütközik, mert Riedl Fri­gyes életében sohasem engedte magát sem lefényképezni, sem le­rajzolni vagy lefesteni. Ez utóbbit még Benczúr Gyulának sem en­gedte meg. Hogy ehhez az elvéhez milyen törhetetlenül ragaszkodik, arra érdekes bizonyíték a követ­kező história: 1914-ben a tudományegyetem böl­csészeti kara hivatalosan elhatá­rozta, hogy lefényképezheti magát. A kép elkészítésével megbízták Kurzweil Frigyes fényképészt, a­ki 53 tanár képével hamarosan el is készült és egyedül Riedl Fri­gyes volt még hátra, a­ki azonban a fényképezésbe most sem akart belemenni semmi áron. A fényképész hosszú, sikertelen könyörgése után Alexander Ber­tát, az akkori dékán vállalkozott a nehéz feladatra, hogy rábeszélje a tanár urat. Azonban ez a kísér­let is eredménytelennek bizonyult és ekkor Kurzweil Frigyes végső elkeseredésében bepörölte Riedlt 500 korona kártérítés erejéig, mert ennyit vesztett azzal, hogy a képet nem tudta elkészíteni.. A pör meg­indult, a tárgyalásra beidézték ta­núnak a dékánt és a kar több tag­ját. A tanár urak zúgolódtak a fölösleges zavarás miatt. Kurz­weil Frigyes megijedt, hogy meg­haragszanak a jó üzletfelek és a tárgyalás második napján már ő sem jelent meg. A pör így elaludt, de még a mai napig sem ért tulaj­donképp véget. Riedl Frigyes több ízben tett egyezkedési ajánlatot. 50—60 koronát hindít fel kártérítés fejében, kedves diákkisasszonyok jártak kibékíteni a fényképészt, de nem sikerült. Kurzweil Frigyes ma is nagyon haragszik a profesz­­szor úrra. Hajlandó azonban meg­bocsátani, ha Riedl Frigyes jóvá­­teszi hibáját. Mert még ma sem késő. A tabló megvan, rajta egy üres hely, Riedl fényképének árva helye. És ha Riedl Frigyes ma el­menne Kurzweil bácsi műtermé­be, hát minden rendbejönne. A szép kész képet megkapná a tanári kar minden tagja és Riedl tanár úr képéből kaphatnának azok a hallgatók is,, a­kik egyre járnak a fényképészhez érte. Mert — mint Kurzweil Frigyes mondja — van­nak még, tudja Isten, a­kik sze­retik Riedl Frigyest. És szinte ha­ragosan teszi hozzá az elbeszélés végén : — Nagyon haragszom az újsá­gokra, hogy ilyenekkel foglalkoz­nak ilyen izgalmas időkben. En­gem ma például nagyon izgat Szerbia és Bulgária helyzete és kit érdekel ma egy szegény fényké­pész sorsa, a­ki hiába dolgozott­­ sütőpor, Gusto­vanisin-cukor a legjobb­. Gyár: Rosenbiller-i­.,46. mam Péntek, 1920. október 22. Nagy botrány és üres nézőtér a „Bohémélet*” tegnapi előadásán —­­Az Est tudósítójától . Tegnap este a „Bohémélet“ előadásán szokatlan és kínos botrányok szín­helye volt az Operaház nézőtere. Bot­rány volt a színpadon is, a­hol az előre hirdetett „Aida“ helyett heve­nyészett előadásban és kísérletező kez­dőkkel került színre Puccini népszerű dalműve, úgy hogy az előadást gyakran szakította félbe hangos pisszegés, sőt a mi ritkaság az Operaházban és általában budapesti színházi nézőtéren, erőteljes fütyülés is.­ A botrány szálai a kulisszák mögé, még az Aida próbáira nyúlnak vissza. Kerner István főzeneigazgató hétfőn tartott próbát Verdi operájából, a­melynek a szerdai lett volna idei első előadása. A próbán Kerner több­­ízben adott kifejezést elégedetlenségének ama tempókkal szemben, a­melyeket régebbi előadá­sokon Tango, majd Ábrányi honosított meg. Kerner elégedetlensége még in­kább fokozódott kedden a szoba­próbán, a­hol Környei Bélával volt több kiben összeütközése. Környei, a­ki Radamesz szerepét énekelte volna, Kerner sze­rint állandóan gyors tempót vett és a vele próbáló főzeneigazgató mindun­talan megállíttatta a próbát, mert, mint mondta, „nem lehet az Aidát pálka­­tempóban játszani“. A színpadi próbán már Környei meg sem jelent, a­mi csak fokozta Kerner idegességét, úgy hogy próba közben hirtelen lecsapta pálcáját és kijelentette, hogy ilyen körülmé­nyek között nem adhatja elő az „Aidá“-t, mert hetek kellenének, a­míg a múltból maradt hibákat kija­víthatná. Az „Aida“ helyett tehát kedden a „Bohémélet“-et tűzték mű­sorra és Rodolphe szerepét Környei­­nek osztották ki. A művész azonban arra hivatkozva, hogy beteg, lemon­dotta az előadást. Gábor József, a­kit szintén felkértek a szerep eléneklésé­­re, rekedtségére hivatkozott és ugyan­csak kijelentette, hogy nem lép fel. Az Operaház, hogy az újabb darab­változás kisebbik botrányát elkerülje, előkerítette hirtelen Tihanyi Zoltán tenoristát, a­ki a múlt évben már há­­rom ízben teljes kudarccal vendégszerepelt az Operaházban és jelenleg nem is tagja a színháznak. Ez a fiatal énekes lépett fel Környei és Gábor helyett a „Bohémélet“ férfi főszerepében, de a színlap még este is Környei fellépését hirdette. Csak a fekete tábláról érte­sült a közönség az újabb változásról és erre tömegesen vitték vissza a jegye­ket a pénztárhoz. Hozzávetőleges becslés szerint, körülbelül 20—25.000 korona ára jegyet adtak vissza. Ilyen körülmények között meglehe­tősen izgatott hangulatban kezdődött meg az előadás a harmadrészben üres nézőtér előtt. Tihanyi első jelenése után, szórványos taps hangzott fel, de erre erőteljes pisszegés volt a vá­lasz. Pisszegett a többség akkor is, mikor az énekes a felvonás végén a függöny előtt megjelent. Az előadás további folyamán egyre nagyobb lett a nyugtalanság, az opera legszebb ré­szeit hangos pisszegés szakította félbe és az utolsó felvonásban,a mikor Mimi meghal és Rodolphenak szerepe sze­rint prózában kell kiáltania: „Mit bámultok úgy rám ?“, nemcsak erős pisszegés és pfuj-kiáltások hangzottak, hanem éles fütyülés is sivított végig a nézőtéren. Ugyanakkor a harmadik emeleten valaki harsányan elkiál­totta : — Éljen Tangó! Jöjjön vissza Tangó! A közönség felugrált a helyéről és a harmadik emeleten egy hatalmas pofon csattant el és hangos dulakodás támadt. A közön­ség sietve, menekült ki a színházból, az utolsó jelenet jóforatán már üres nézőtér előtt játszódott le. Az Operaház új vezetőségének szo­morú vizsgaelőadása volt a tegnap esti. Az évad eddigi előadásai, a sivár, változatosság nélkül való műsora, a munka és a munkakedv teljes hiá­nya már eddig is éreztette hatásait. A közönség, a­mely immár nem az el­múlt évek mindent befogadó és min­dent eltűrő hadiközönsége, egyre elé­gedetlenebb az Operaházzal szemben, melynek eredménytelen munkáját mi sem jellemzi jobban, minthogy „A bo­lond“ reprizere, a­melyre az évad eleje óta készülnek, nem tudtak a Rákosi­­jubileumra elkészülni. A tagok között teljes a fegyelmezetlenség. Az Operaház élén kormánybiztos áll, de a fiatal báró Wlassics Gyula, a­ki eddig a vidéki színészet ügyeinek volt előadója, úgy látszik csak abban véli, kimeríteni kormánybiztosi műkö­désének felelősségteljes szerepét, hogy esténként beül az intendánsi páholyba. Erőskezű­ vezetőre volna szüksége az Operaháznak. Az a nívótlanság, a­mit ma az Operaház produkál, olyan luxus, a­mit valóban nem bírhat el ez a sze­gény ország. Még nem állapították meg a cukor árét A pénzügyminiszter válasza Ereky, interpelláíciójára — AziEst tudósítójától — Megkérdesztüss'váró Korányi Fri­gyes pénzügyymniniszterre Ereky Ká­roly tegnapi cukor-interpellációjá­ra vonatkozólag és tőle a követ­kező nyilatkozatot kaptuk : — Csak az esti lapokból értesül­tem, hogy Ereky a nemzetgyűlés tegnapi ülésén a cukorárak meg­állapítása ügyében a parlamenti gyakorlattól eltérően nem engem, hanem a miniszterelnököt inter­pellálta meg. A­míg a gyorsírói feljegyzéseket nem láttam, nem mondhatok végleges véleményt er­ről az interpellációról, mert az egyes lapokban megjelent közlések zavarosak. —­ Már most is közölhetem azon­ban önökkel, hogy a cukorárak még nincsenek megállapítva s a tárgyalások még folynak és egy erre vonatkozó szaktanácskoz­­mányt hivtam össze. — a­mint az hosszú éveken át a rendes gyakor­lat volt — a­mely hétfőn ül össze. Az, hogy a minisztérium egyik fő­tisztviselője állapított volna meg bármilyen árat, mintegy tudomá­som nélkül, vagy — mint az egyik lapban olvastam — akképp, hogy velem egy aktát ,,aláíratott“, át­látszóan tendenciózus beállítás. A­ki ismeri kissé a minisztériumi prakszist, az tudja, hogy ilyen nagyjelentőségű kérdésekben lelki­­ismeretes miniszter nem ír alá ak­tát, mielőtt az ügy­gyel nem fog­lalkozott s maga állást nem fog­lalt volna. A cukor árának meg­állapítására vonatkozólag eddig folyt tárgyalásokról mindenkor tudomással bírtam, a tárgyalások minden részlete irányításom sze­rint történt, mert hisz természe­tes, hogy két heti távollétem ide­jére is megadtam a kellő utasítá­sokat. A támadásnak azt a módját illetőleg, a­melylyel Ereky a nem­­zetgy­ű­lésen a minisztérium egyik régi kipróbált s­s igen érdemes fo­cisát viselőjét alaptalanul mentja- nosította, csak azt jegyzem meg, hogy az ilyen becsületbegázolás csak az azt elkövetőt állítja kétes világításba.­­ 3 lapot olvashat naponta PESTI NAPLÓ AZ EST ----­MAGYARORSZÁG 3 hónapig 200­0-ért ­ Nagy német-osztrák a iparvállalat a posztó- és ruhá­zati szakmából, szakavatott, önálló képviselőt keres aki hatóságoknál, vasutaknál, ban­koknál, gyáraknál, szövetkezeteknél stb. legjobban be van vezetve. Személyes bemutatkozás csütörtökön és pénteken 4-6 óra között a Hungária­­szálló 321. számú szobájában.­ Egy koronával társat v. finanszírozót keres 12 év óta fennálló bpesti cég üzletének nagyobbitásá­­hoz, befektetett tőke teljesen biztosítva. Ajánlatok :Ex­port 7115, jelűére Blockner hird.-be, Semmelwreis-u. Brill­iánsokat ez­üstöt, gyöngyöt, régiségeket legmagasabb áron vásárol Singer, Teréz-körút 8. Saját műhely. Telefon 5—80, napi három vagon termelő­képességgel, kocsiparkkal, májusig bérbeadó, vagy tűzifával rendelkező társ kerestetik. Ajánlatok »G­őz favágó­ja« jelige alatt a kiadóba. Én 100 Koronát fizetek ■,M 1 80 koronáért veszek 14 karátosat, brilliánsokat, használt ékszert pedig teljes értékben. fenyőt g., Vilmos császár-út 56.­ Elsőrendű női perzsa bunda Biedermeyer-bútor, díszmagyar, perzsaszőnyeg eladó. Bulyovszky-utca 27. szám, II. emelet 5­­*W£S£0QESSlER Hamis fogakért, ékszerekért horribilis árakat fizetek. £ TMnw,al,1 «««rész, Rottenhiler­ utca 62 Elsőrendű kókuszszir nagyban és kicsinyben kapható Strobentz és Orth-nál, Vil., Sfirátiy utca 45. Tel. József 128—26 Bvilián­okat, ékszereket és ha­­misfogakat legdrágábban veszek. Grosxim­­ tál, Budapest, József-köru­t 23. sz., félemelet. Hí­dagy lelet nagy itti V—VI­ .kerület belterületén megvételig keres­tetik. Ügynök dijaztatik. Cim a kiadóhivatalban. LAKÁSÁT TAKARÍTSA Telefon: József 116-55 DITRICHSTEIN SzÖBJS, Axm­inster, Argam­an, Smyrna,­­ Perzsa és egyéb fajta tulányos árban kapható Rudas és Hadi, IV. ker., Betöri-tér 5. (Bristol-szállodával szemben ) ■ 10—60 hektoliteres • a sz&kkopslók I rendű szlavóniai tölgyfából, transzport- és félhordók állandóan raktáron, filéii­­Ss fftsschnzfig Budapest,VT, Király­ utca 26. Kisüzemre vagy műhelyre átalakítható L Cím a kiadóban Veszek brittf&nsoUQt, ékszer tárgyakat a leg­magasabb _ ,&1«aran­y„,,i,80K,4,ft„.lk Deutsch !xi«ro» ékszerész, Berlini­ tér 6. ______Vigszinh.tz-kivéházzal szemben.

Next