Az Est, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

Péntek, 1920. október /. A német és az amerikai hajóstársaságok egy trösztben egyesültek A világhajózás nagy eseménye ■ -sz Est tudósítójától / jr ' A világpiacnak nyjjy eseménye van­­ hosszas'tárgyaljs után egyesültek az észtalamenjdti nagy hajózási válla­latok, és ebtte az amerikai trösztbe beleolvadt Németország két legna­gyobb hajósvállalata, a Norddeutscher Lloyd és a Hamburg—Amerika Linie (Hapag). Az amerikai és a német hajósvállalatok kooperációjának gon­dolata az amerikai kereskedelmi ten­gerészet vezetőjétől, Benson admirá­listól ered. Ő volt az, a­ki a háború alatt az amerikai kereskedelmi hajó­­építést olyan arányokban fejlesztette, hogy Amerika már sokkal több hajót épített egy hónap alatt, mint Anglia. A nagyarányú terjeszkedésnek csak egy akadálya volt. Amerikának nem volt megfelelő iskolázott és begyakorolt hajósszemélyzete és nem rendelkezett megfelelő parti és kikötői intézmé­nyekkel. Ekkor támadt Bensonban az a gondolat, hogy erre a célra igénybe kell venni a németeket, a­kiknek az angolokkal egyenrangú, kitűnően be­gyakorolt és fegyelmezett tisztikara és legénysége van, azonkívül a világ minden részében nagyszerű raktár­telepei és kikötői berendezéseik is van­­nak.­­ Megkezdődtek a puhatolódzások, a tárgyalások. Az ajánlat Német­ország szempontjából is igen előnyös volt, mert a békekötés csak a hajóso­kat hagyta meg, de a ha­jókat, nem Amerikának vannak hajói és Német­országnak van kitűnő személyzete és parti berendezése. Mindkét fél meg­találhatja a maga számítását, mert­­az egyik kap hajót, a másik személy­zetet. * Az egyezség hamar létrejött. A­­mozgalom élére állt Harrimann, a leg­nagyobb amerikai hajóströszt elnöke,­­a­ki csakhamar hét nagy amerikai hajóstársaságot hozott össze és ez a tröszt megegyezett a Hamburg — Amerika Linievel. Mialatt a Harri­­mann-koncern ezt az egyesülést létre­hozta, a másik nagy amerikai hajós­tröszt, a Kerr Steamship Company a Norddeutscher Lloyddal egyezett­­ meg és mikor az egyezség megvolt,­­ a két tröszt kooperált és megalkotta United American Line-t, a­mely az mindazokat a vonalakat fogja el­látni, a­melyeken eddig a német és az amerikai társaságok járatták ha­jóikat. Az egyezség húsz évre szól és leg­főbb megállapodása a következő: minden társaság megtartja önállósá­gát, de a trösztön belül az érdekek kiegyenlítse egyforma, a hajótér fö­lött közös egyetértéssel rendelkeznek, a német társaságok használhatják az amerikai hajókat, ezek között termé­szetesen elsősorban azokat, a­melye­ket a békeszerződéssel elvettek Né­metországtól, viszont Németország, illetve a német hajóstársaságok áten­gedik az amerikai társaságok hajói részére egész berendezésüket és sze­mélyzetüket. Az észak-amerikai tengeri hajózás tehát vezetőszerepre törekszik és a­hogy a dollár a világpiacon legyűrte az angol fontot, az amerikai hajózás az angol hajózás felé akar kerekedni, nem mint eddig a harmadik helyen, hanem első helyen akar állani a világ kereske­delmi hajózásában. A nagy tröszt gazdasági és politikai éle tehát Anglia és Japán, a világ két legnagyobb ten­geri hatalma ellen irányul. német­, ország és Amerika egyesült erővel fogja a hajóépítést forszírozni és a né­met népet ismerve,­nem kell nagy jós­tehetség annak megállapításához, hogy húsz év múlva a német hajóparté na­giyobb lesz, mint volt a háború előtt. Ezt tudja Amerika is. De tudja Anglia is. A dollár és a font harcához tehát csat­lakozni fog az amerikai és az angol hajóharc is. 9000 vagon ingyen burgonya a közalkalmazottaknak 71 főváros ezer vagont kap havonta rAz Est tudósítóidnál . A fővárosban megizdt eltűnt a har­­­gonya és a hatósági­ bódékha iis a legtöbb esetben csa­lódottan^távozik a közönség, mert a f­áraó nem tudja kielégíteni a felmerült,teljes burgo­nya­szükségletet. Budapest burgonya­ellátása most teljesen a burgonya­­kereskedelemre van utalva, miután a szabolcsi zárt területről a felhozata­lok rendkívül meggyérültek. Hogy az őszi és téli hónapokban miként fog alakulni a burgonyaellátás ügye, erre nézve megkérdeztük Hegyi Dezső miniszteri tanácsost, az Országos Burgonyaközvetítő Iroda igazgató­ját, a­ki Az Est munkatársának a kö­vetkezőket mondotta: — A szabolcsi zárt területről a burgonyaszállítást egyáltalában nem szüntettük meg, csakhogy a felhoza­talok most lényegesen kisebbek, mi­után a gazdák szüreteléssel és egyéb mezőgazdasági munkával vannak el­foglalva. A szállítás nagy tempóban október 12-ikétől fogva kezdődik csak meg. Ebből­ a mennyiségből Buda­­pestnek nem, fog sok jutni,_mert az ott . _. _ _____ " található készletek legnagyobb részét az ország közalkalmazottai számára foglaltuk le, a­kiknek ellátására 9000 vagon burgonya szükséges. De azért a fővárosba is fogunk bizonyos kisebb mennyiséget felhozni, hogy ezzel ár­­mérséklően hassunk. Havonta ezer vagon burgonyát szállítunk majd Sza­bolcsból Budapestnek. Egyébként a főváros ellátása a szabad kereske­delemre lesz bízva és én úgy látom, hogy a kereskedők elég számottevő mennyiséget hoznak fel az ellátatla­nok szükségletének a kielégítésére. — Mi a burgonyát a közalkalma­zottaknak teljesen ingyen fogjuk szám­tani, csupán szállítási költségek és ki­rakodás címén számítunk fel nekik kilogramonként 50 fillért. A termelőnek megtérített árral nem akarjuk az ál­lamot terhelni, hanem ezt az össze­get úgy teremtjük elő, hogy a sza­bolcsi burgonya egy részét a külföldön nagyobb áron értékesítjük. A burgonya­kereskedők 2.50—2.80 koronáért áru­sítják a fővárosban a burgonyát, ezt az árat megokoltnak tartom, miután ők a helyszínen 1.80 —2 koronát fizet­nek a termelőnek. Egy angol előkelőség a mai Budapestről, az angol közvélemény tájékozatlanságáról és a noagyar rmivészek londoni látogatásáról { m Est­ty­ékitójától — Hunkadvájy» Arányi Adil opera­­énekesi.­Bél évi távollét után férjé­vel, Mr. A. Fachirivel Londonból Buda­pestre jött, szüleit meglátogatni. Mr. Fachiri a vezető angol körök legszorosabb környezetéhez tartozik s igy a házaspár nyilatkozata nem az impresszió, hanem a közvetlen forrás erejével hat. — Magyarországba mint magán­ember jöttem, — mondotta Mr. Fa­chiri — politikailag nem nyilatkoz­­hatom s a­mit mondok, vegye úgy, mint olyan ember véleményét, a­ki Angliából jön és Magyarországot szereti. — Budapesten most vagyok elő­ször. A város elhelyezkedése, fekvése gyönyörű és elragadó. Elsőrangú vi­lágfürdővé lehetne fejleszteni. — E kicsiny fénynek, mely az első pillanatra elkápráztatja az idegent : túlon­­ túl nagy az árnyéka. Szívbe­­markoló tudat az, hogy tíz napi itt­létem alatt egyetlenegy — nem jól — hanem rendesen öltözött embert nem láttam. A lerongyoltság kétségbeejtő. — A másik észrevételem: Buda­pest építkezésében — egy-két ház kivételével — semmi magyar vonás nem található. Egész házsorok sab­lonos német minta után készültek. Hol itt az eredetiség és a tradíció? — Örökszép, bús magyar nótákat hallgatni bejártam széltében-hosszá­­ban a várost. Hiába. Azok, a­kik a magyar dalt az egész világgal meg­kedveltették, a magyar cigányok, kozmopolita keringőket és rachimo­­kat játszanak ... Ezek az első felü­letes benyomások, de egy kis körül­tekintéssel még számtalan esetet tud­nék felsorolni. A­mi meglepett és kel­lemesen érintett, az a föltétlen rend. Az angol sajtó nyomán borzasztó dol­gokra voltam elkészülve... S itt a szót Arányi Adit vette át. — A magyarság ügyének sze­mpont­­jából a legelkesett­több jelenség a kül­föld rossz informáltsága. — Egy jellemző példa. Anglia egyi­k közismert nevű politikusa estélyt adott s ott történt velem az az eset, hogy a vita folyamán, angol lexikon­nal a kezükben rámbizonyították, hogy a »hungarian« és a »magyar« az két különböző fogalom. Az előbbi a hunok leszármazottja s az igen kevés van már, az utóbbi pedig szláv és minden egyéb nemzetiség keveréke, a mely e hallatlan erőszakossággal tartja fenn egyeduralmát a többi, számarányban jóval nagyobb nem­zetiségek fölött. S mindezt most még betetőzte a bolsevizmus. — Persze a mértékadó köröknek a missziók révén megváltozott a véle­ményük. Nem lehet eléggé dicsérni a gróf Apponyi vezetése alatt dolgozó békedelegáció munkáját. — De hogy sorsunk kereke ily irány­ban fordult, legelső sorban magukra vessenek. A külföld informálását tel­jesen elhanyagolták. A háború alatt Ausztria-Magyarországról általános felfogás volt Londonban, hogy Auszt­ria tulajdonképpen csak cégét,­ a há­borút Magyarország kezdte imperia­­lisztikus céloktól vezetve és Német­országgal karonfogva oktrojálta a sze­rencsétlen monarchia népeire. Innen magyarázható, hogy még mai is na­gyobb részvéttel vannak a német Ausztria, mint a szerencsétlen Ma­gyarország iránt. — Persze, ez a nagy tömeg véle­ménye, melyet az érdekelt felek har­minc esztendei munkával alapoztak meg. Ezt máról-holnapra megváltoz­tatni nem lehet, még ha megfeszí­tett munkát is végeznének érdeké­ben. De nem tesznek semmit. Lon­dont még ma is Bécs és Moszkva in­formálja, hogy mi módon, azt el­képzelheti. Az itt járt angol urak mindent megtesznek az igazság érdekében. De ez mind semmi ! Mit ér az, ha néhány száz embert felvilágosítunk, 351 millió ember pedig az újságok nyomán, indul 3. oldal — A magyarok legelsősorban arra törekedjenek, hogy magyarok legye­nek s győzzék meg a külföld vélemé­nyét, hogy országukban alapos a rendi és a munka utáni vágy, mert nincs az a tőke, mely egy forrongó, lázas országnak — mint a milyennek kül­földön hazánkat feltüntetik — hitelt, munkát, életlehetőséget nyújt ada. — A művészetről ? Kérem, írja meg, hogy ma London egyik legked­veltebb zeneszerzője Bartók Béla.­­ — A Sir Henry Wood vezetése alatt­ működő »Queens Hall Orchestra« Londonnak legjobban látogatott hangversenyeit tartja s legtöbbet sze­repelnek műsorán Bartók Béla szer-­ zeményei. — Anglia felé igyekvő ének- és] zeneművészeinket valami nagy siker-', fel nem kecsegtetem. Még a legjobb] kilátásuk a zongora- és a hegedű-­ művészeknek van. \ * Vasárnap jelenik meg a gazdasági testületek felírása A menekülttisztviselőtglrs lesze­­­relt katonatisztek elhelyezése — Rt.,Est tudósítójától — A Köztelek tanácskozás termékeit tegnap gyűltek össze az Omke, az Omge, a Gyosz és a Tébe kiküldöttei, hogy tető alá hozzák azt a javaslatot, a­melyet Hegedűs Lóránt terjesztett az ország, közvéleménye elé. A terv, mint már megírtuk, abban áll, hogy ennek a négy nagy intézménynek érdekköreibe tartozó vállalatok, gazdaz­daságok és cégek adjanak munkaal­­­kalmat a menekült tisztviselőknek és a háborúból visszatért katonatisz­teknek. Megkérdeztük Hegedűs Ló­rántot, hogy mik az impressziói a tegnapi tanácskozás után .­­ A hangulat igen jó volt — fe­lelte Hegedűs — és van remény rá,, hogy az akció sikerülni fog. Mostan­ folyik annak a felhívásnak a szöve­­­gezése, a­melyet a négy egyesület­ közösen ad ki vasárnap reggel. Ebben­, fel fogják hívni az érdekkörükbe tar­­­tozó vállalatokat, hogy foglalkoz­­tassanak menekült tisztviselőket és a leszerelt katonatiszteket. A fő cél, hogy Budapestről vigyék el az­ itten megélni nem tudó intellektuális új elemet és erre vonatkozólag párhuza­mosan folynak a tárgyalások úgy a kormánynyal, mint a Menekültügyi Hivatallal. Természetesen legfonto­­sabb hivatás vár a gazdákra és az akció sikere nagyrészt tőlük függ.­ Számokról beszélni, vagy adatokkal előállani még teljesen korai és idő­­­szerűtlen, mert a számszerű adatok] csalhatnak. De sürgősen kell csele­kedni, mert az entente-államok kö­zös végrehajtó tanácsának leszerelési bizottsága már legközelebb megkezdi a munkáját és szükséges, hogy ez nem érjen minket készületlenül. GRAND HOTEL te MERANER HOF MERAN DÉLTIROL ISMÉT MEGNYÍLT Legelsőrendü fogadó. Tulajdonos: Flaytag Frigyes. Használt ládákat jó és rossz állapotban megvételre keres Kürschner Jidolf szappangyára Újpest, Voloi­ut 74. sz. Telefon 153—74. tételi becsértéken felüli árnál 10—20%-kal drágábban veszek. Arany grammját 06—75—85—110 K-ig. Ezüstöt 2*50—•. 3-50-4*50-7­50 K-ig. Platinát 450-550-600 K-ig. Hartenstein ékszerüzlete, Rákócziért 9 (Pannónia mellett)-1 Két- vagy egy d­obás bútorozott vagy bútorozatlan­ lakást keresek ! Leveleket »Igényjogosult« jeligére I Vilmos császár-ut 6. szám, dohánytőzsdébe kérek. I 1---------■- ■' ■- ni. .................-Í1

Next