Az Est, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-01 / 232. szám
Péntek, 1920. október /. A német és az amerikai hajóstársaságok egy trösztben egyesültek A világhajózás nagy eseménye ■ -sz Est tudósítójától / jr ' A világpiacnak nyjjy eseménye van hosszas'tárgyaljs után egyesültek az észtalamenjdti nagy hajózási vállalatok, és ebtte az amerikai trösztbe beleolvadt Németország két legnagyobb hajósvállalata, a Norddeutscher Lloyd és a Hamburg—Amerika Linie (Hapag). Az amerikai és a német hajósvállalatok kooperációjának gondolata az amerikai kereskedelmi tengerészet vezetőjétől, Benson admirálistól ered. Ő volt az, aki a háború alatt az amerikai kereskedelmi hajóépítést olyan arányokban fejlesztette, hogy Amerika már sokkal több hajót épített egy hónap alatt, mint Anglia. A nagyarányú terjeszkedésnek csak egy akadálya volt. Amerikának nem volt megfelelő iskolázott és begyakorolt hajósszemélyzete és nem rendelkezett megfelelő parti és kikötői intézményekkel. Ekkor támadt Bensonban az a gondolat, hogy erre a célra igénybe kell venni a németeket, akiknek az angolokkal egyenrangú, kitűnően begyakorolt és fegyelmezett tisztikara és legénysége van, azonkívül a világ minden részében nagyszerű raktártelepei és kikötői berendezéseik is vannak. Megkezdődtek a puhatolódzások, a tárgyalások. Az ajánlat Németország szempontjából is igen előnyös volt, mert a békekötés csak a hajósokat hagyta meg, de a hajókat, nem Amerikának vannak hajói és Németországnak van kitűnő személyzete és parti berendezése. Mindkét fél megtalálhatja a maga számítását, mertaz egyik kap hajót, a másik személyzetet. * Az egyezség hamar létrejött. Amozgalom élére állt Harrimann, a legnagyobb amerikai hajóströszt elnöke,aki csakhamar hét nagy amerikai hajóstársaságot hozott össze és ez a tröszt megegyezett a Hamburg — Amerika Linievel. Mialatt a Harrimann-koncern ezt az egyesülést létrehozta, a másik nagy amerikai hajóströszt, a Kerr Steamship Company a Norddeutscher Lloyddal egyezett meg és mikor az egyezség megvolt, a két tröszt kooperált és megalkotta United American Line-t, amely az mindazokat a vonalakat fogja ellátni, amelyeken eddig a német és az amerikai társaságok járatták hajóikat. Az egyezség húsz évre szól és legfőbb megállapodása a következő: minden társaság megtartja önállóságát, de a trösztön belül az érdekek kiegyenlítse egyforma, a hajótér fölött közös egyetértéssel rendelkeznek, a német társaságok használhatják az amerikai hajókat, ezek között természetesen elsősorban azokat, amelyeket a békeszerződéssel elvettek Németországtól, viszont Németország, illetve a német hajóstársaságok átengedik az amerikai társaságok hajói részére egész berendezésüket és személyzetüket. Az észak-amerikai tengeri hajózás tehát vezetőszerepre törekszik és ahogy a dollár a világpiacon legyűrte az angol fontot, az amerikai hajózás az angol hajózás felé akar kerekedni, nem mint eddig a harmadik helyen, hanem első helyen akar állani a világ kereskedelmi hajózásában. A nagy tröszt gazdasági és politikai éle tehát Anglia és Japán, a világ két legnagyobb tengeri hatalma ellen irányul. német, ország és Amerika egyesült erővel fogja a hajóépítést forszírozni és a német népet ismerve,nem kell nagy jóstehetség annak megállapításához, hogy húsz év múlva a német hajóparté nagiyobb lesz, mint volt a háború előtt. Ezt tudja Amerika is. De tudja Anglia is. A dollár és a font harcához tehát csatlakozni fog az amerikai és az angol hajóharc is. 9000 vagon ingyen burgonya a közalkalmazottaknak 71 főváros ezer vagont kap havonta rAz Est tudósítóidnál . A fővárosban megizdt eltűnt a hargonya és a hatósági bódékha iis a legtöbb esetben csalódottan^távozik a közönség, mert a fáraó nem tudja kielégíteni a felmerült,teljes burgonyaszükségletet. Budapest burgonyaellátása most teljesen a burgonyakereskedelemre van utalva, miután a szabolcsi zárt területről a felhozatalok rendkívül meggyérültek. Hogy az őszi és téli hónapokban miként fog alakulni a burgonyaellátás ügye, erre nézve megkérdeztük Hegyi Dezső miniszteri tanácsost, az Országos Burgonyaközvetítő Iroda igazgatóját, aki Az Est munkatársának a következőket mondotta: — A szabolcsi zárt területről a burgonyaszállítást egyáltalában nem szüntettük meg, csakhogy a felhozatalok most lényegesen kisebbek, miután a gazdák szüreteléssel és egyéb mezőgazdasági munkával vannak elfoglalva. A szállítás nagy tempóban október 12-ikétől fogva kezdődik csak meg. Ebből a mennyiségből Budapestnek nem, fog sok jutni,_mert az ott . _. _ _____ " található készletek legnagyobb részét az ország közalkalmazottai számára foglaltuk le, akiknek ellátására 9000 vagon burgonya szükséges. De azért a fővárosba is fogunk bizonyos kisebb mennyiséget felhozni, hogy ezzel ármérséklően hassunk. Havonta ezer vagon burgonyát szállítunk majd Szabolcsból Budapestnek. Egyébként a főváros ellátása a szabad kereskedelemre lesz bízva és én úgy látom, hogy a kereskedők elég számottevő mennyiséget hoznak fel az ellátatlanok szükségletének a kielégítésére. — Mi a burgonyát a közalkalmazottaknak teljesen ingyen fogjuk számtani, csupán szállítási költségek és kirakodás címén számítunk fel nekik kilogramonként 50 fillért. A termelőnek megtérített árral nem akarjuk az államot terhelni, hanem ezt az összeget úgy teremtjük elő, hogy a szabolcsi burgonya egy részét a külföldön nagyobb áron értékesítjük. A burgonyakereskedők 2.50—2.80 koronáért árusítják a fővárosban a burgonyát, ezt az árat megokoltnak tartom, miután ők a helyszínen 1.80 —2 koronát fizetnek a termelőnek. Egy angol előkelőség a mai Budapestről, az angol közvélemény tájékozatlanságáról és a noagyar rmivészek londoni látogatásáról { m Esttyékitójától — Hunkadvájy» Arányi Adil operaénekesi.Bél évi távollét után férjével, Mr. A. Fachirivel Londonból Budapestre jött, szüleit meglátogatni. Mr. Fachiri a vezető angol körök legszorosabb környezetéhez tartozik s igy a házaspár nyilatkozata nem az impresszió, hanem a közvetlen forrás erejével hat. — Magyarországba mint magánember jöttem, — mondotta Mr. Fachiri — politikailag nem nyilatkozhatom s amit mondok, vegye úgy, mint olyan ember véleményét, aki Angliából jön és Magyarországot szereti. — Budapesten most vagyok először. A város elhelyezkedése, fekvése gyönyörű és elragadó. Elsőrangú világfürdővé lehetne fejleszteni. — E kicsiny fénynek, mely az első pillanatra elkápráztatja az idegent : túlon túl nagy az árnyéka. Szívbemarkoló tudat az, hogy tíz napi ittlétem alatt egyetlenegy — nem jól — hanem rendesen öltözött embert nem láttam. A lerongyoltság kétségbeejtő. — A másik észrevételem: Budapest építkezésében — egy-két ház kivételével — semmi magyar vonás nem található. Egész házsorok sablonos német minta után készültek. Hol itt az eredetiség és a tradíció? — Örökszép, bús magyar nótákat hallgatni bejártam széltében-hosszában a várost. Hiába. Azok, akik a magyar dalt az egész világgal megkedveltették, a magyar cigányok, kozmopolita keringőket és rachimokat játszanak ... Ezek az első felületes benyomások, de egy kis körültekintéssel még számtalan esetet tudnék felsorolni. Ami meglepett és kellemesen érintett, az a föltétlen rend. Az angol sajtó nyomán borzasztó dolgokra voltam elkészülve... S itt a szót Arányi Adit vette át. — A magyarság ügyének szempontjából a legelkesetttöbb jelenség a külföld rossz informáltsága. — Egy jellemző példa. Anglia egyik közismert nevű politikusa estélyt adott s ott történt velem az az eset, hogy a vita folyamán, angol lexikonnal a kezükben rámbizonyították, hogy a »hungarian« és a »magyar« az két különböző fogalom. Az előbbi a hunok leszármazottja s az igen kevés van már, az utóbbi pedig szláv és minden egyéb nemzetiség keveréke, a mely e hallatlan erőszakossággal tartja fenn egyeduralmát a többi, számarányban jóval nagyobb nemzetiségek fölött. S mindezt most még betetőzte a bolsevizmus. — Persze a mértékadó köröknek a missziók révén megváltozott a véleményük. Nem lehet eléggé dicsérni a gróf Apponyi vezetése alatt dolgozó békedelegáció munkáját. — De hogy sorsunk kereke ily irányban fordult, legelső sorban magukra vessenek. A külföld informálását teljesen elhanyagolták. A háború alatt Ausztria-Magyarországról általános felfogás volt Londonban, hogy Ausztria tulajdonképpen csak cégét, a háborút Magyarország kezdte imperialisztikus céloktól vezetve és Németországgal karonfogva oktrojálta a szerencsétlen monarchia népeire. Innen magyarázható, hogy még mai is nagyobb részvéttel vannak a német Ausztria, mint a szerencsétlen Magyarország iránt. — Persze, ez a nagy tömeg véleménye, melyet az érdekelt felek harminc esztendei munkával alapoztak meg. Ezt máról-holnapra megváltoztatni nem lehet, még ha megfeszített munkát is végeznének érdekében. De nem tesznek semmit. Londont még ma is Bécs és Moszkva informálja, hogy mi módon, azt elképzelheti. Az itt járt angol urak mindent megtesznek az igazság érdekében. De ez mind semmi ! Mit ér az, ha néhány száz embert felvilágosítunk, 351 millió ember pedig az újságok nyomán, indul 3. oldal — A magyarok legelsősorban arra törekedjenek, hogy magyarok legyenek s győzzék meg a külföld véleményét, hogy országukban alapos a rendi és a munka utáni vágy, mert nincs az a tőke, mely egy forrongó, lázas országnak — mint a milyennek külföldön hazánkat feltüntetik — hitelt, munkát, életlehetőséget nyújt ada. — A művészetről ? Kérem, írja meg, hogy ma London egyik legkedveltebb zeneszerzője Bartók Béla. — A Sir Henry Wood vezetése alatt működő »Queens Hall Orchestra« Londonnak legjobban látogatott hangversenyeit tartja s legtöbbet szerepelnek műsorán Bartók Béla szer- zeményei. — Anglia felé igyekvő ének- és] zeneművészeinket valami nagy siker-', fel nem kecsegtetem. Még a legjobb] kilátásuk a zongora- és a hegedű- művészeknek van. \ * Vasárnap jelenik meg a gazdasági testületek felírása A menekülttisztviselőtglrs leszerelt katonatisztek elhelyezése — Rt.,Est tudósítójától — A Köztelek tanácskozás termékeit tegnap gyűltek össze az Omke, az Omge, a Gyosz és a Tébe kiküldöttei, hogy tető alá hozzák azt a javaslatot, amelyet Hegedűs Lóránt terjesztett az ország, közvéleménye elé. A terv, mint már megírtuk, abban áll, hogy ennek a négy nagy intézménynek érdekköreibe tartozó vállalatok, gazdazdaságok és cégek adjanak munkaalkalmat a menekült tisztviselőknek és a háborúból visszatért katonatiszteknek. Megkérdeztük Hegedűs Lórántot, hogy mik az impressziói a tegnapi tanácskozás után . A hangulat igen jó volt — felelte Hegedűs — és van remény rá,, hogy az akció sikerülni fog. Mostan folyik annak a felhívásnak a szövegezése, amelyet a négy egyesület közösen ad ki vasárnap reggel. Ebben, fel fogják hívni az érdekkörükbe tartozó vállalatokat, hogy foglalkoztassanak menekült tisztviselőket és a leszerelt katonatiszteket. A fő cél, hogy Budapestről vigyék el az itten megélni nem tudó intellektuális új elemet és erre vonatkozólag párhuzamosan folynak a tárgyalások úgy a kormánynyal, mint a Menekültügyi Hivatallal. Természetesen legfontosabb hivatás vár a gazdákra és az akció sikere nagyrészt tőlük függ. Számokról beszélni, vagy adatokkal előállani még teljesen korai és időszerűtlen, mert a számszerű adatok] csalhatnak. De sürgősen kell cselekedni, mert az entente-államok közös végrehajtó tanácsának leszerelési bizottsága már legközelebb megkezdi a munkáját és szükséges, hogy ez nem érjen minket készületlenül. GRAND HOTEL te MERANER HOF MERAN DÉLTIROL ISMÉT MEGNYÍLT Legelsőrendü fogadó. Tulajdonos: Flaytag Frigyes. Használt ládákat jó és rossz állapotban megvételre keres Kürschner Jidolf szappangyára Újpest, Voloiut 74. sz. Telefon 153—74. tételi becsértéken felüli árnál 10—20%-kal drágábban veszek. Arany grammját 06—75—85—110 K-ig. Ezüstöt 2*50—•. 3-50-4*50-750 K-ig. Platinát 450-550-600 K-ig. Hartenstein ékszerüzlete, Rákócziért 9 (Pannónia mellett)-1 Két- vagy egy dobás bútorozott vagy bútorozatlan lakást keresek ! Leveleket »Igényjogosult« jeligére I Vilmos császár-ut 6. szám, dohánytőzsdébe kérek. I 1---------■- ■' ■- ni. .................-Í1