Az Est, 1921. július (12. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-31 / 168. szám

Budapest, 1921 * Vasárnap * julius St, Előfizetési, árak : egy hónapra •—­30.­— korona Negyedévre 90.— korona Félévre ISO.— korona Égész évre.„......360.— korona Kaim Idé­n a fenti érték kétszerese Egyes szám ára 2 korona XII. évfolyam * 10S. szám. . .XTIXIXTXFJiaXIXXTXCrm. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS VIKT­OR Szerkesztőségi III. kerület, Erzsébetik&zm&i Kiadóhivatal* UU"Erzsé­bet.köruttS—30# Fiók-kiadó hivatalok* V., Vilmos császárját l6.­­44 és II., VácUuttpi tg. , Wien­s I., Kohlmarkt 7. Ki lesz­­ az új elnök? Ha holnapig már csak ez a kémes marad itt a nagy viharból, a­miny Ra­­kovszky István gladi­átori alak­ját lesodorta­ a nemzetgyűlés elnöki székéből, akkor tulajdon­képpen nincs semmi baj. Fé­lünk azonban, hogy nem így lesz, félünk, hogy a csattanó el­nökválság csak tünet volt, egyik tünete a láznak, a­mely az utóbbi időkben közéletünket megremegteti. Tüneteket látni, furcsa, el­lentmondó jelenségeket, zava­ros fényjeleit egy betegségnek, sajátságos, kóros elváltozáso­kat pártok, csoportok magatar­tásában, csupa megmagyaráz­hatatlan hadállást. Valami van itt a dolgok mögött, valami ti­tokzatos probléma, a­melynek rejtélyes kapuján méreganya­gok tódulnak be a szervezetbe. — Mi van mögötte ? — ezt kérdik minden beszédnél, min­den interpellációnál, úgy hogy a legtöbbször nem is a szerint foglalnak állást, hogy mi van a beszédben vagy interpelláció­ban, hanem a szerint, hogy mi van, vagy mi látszik, vagy mit keresnek, vagy mit találnak mögötte? Beszédek hangzanak el és senki sem tudja: miért épp most? Vadító plakátok jelennek meg a falakon és senki sem tudja, miért épp most? Gróf Bethlen Istváné a feladat, a­ki­nek rendetakarásában bíznia kell mindenkinek, hogy ráüssön végre az asztalra, hogy aztán eltűnjön az a háttér és lássunk tisztán. A­ki rendet, békét, nyu­galmat akar, — és Bethlen, a régi konzervatív politikus nem is akarhat mást — az nem tűr­het hátteret. Itt sokkal fonto­sabb kérdések vannak az elő­térben, semhogy a háttér ár­nyékjátékai megbéníthassák életünket. Itt van a kenyérárak kérdése; itt van Nyugat-Ma­­gyarország kérdése; itt van Ba­ranya; itt van a magyar ko­rona lecsúszása; itt van a hadi­foglyok, a köztisztviselők s a­­közmunkák megkezdésének ügye. Ezek a fontos kérdések,­­— ki beszél róluk ! ? Itt van­nak a nemzet örökkévaló érde­kei és itt vannak a mindennapi­­élet súlyos, nagy és komoly kérdései, — de nem eshetik szó semmelyekről sem, mert a hát­tér miatt nem juthat szóhoz az­­előtér. T­ allaii Ferenc tanúvallomása Rákóczi-úti nyomozóirodáról Elmondta, hogy miért volt bizalmatlan a rendőrség iránt — Az Est tudósítói­tól — A legnagyobb érdeklődés mel­lett nyitotta meg dr. Gadó István a Tisza-per mai tárgyalását dél­előtt féltíz órakor. Első­sorban azt tisztázta Ulainnal, hogy a nyomo­zás során nem a Tisza-család jogi képviselőjeként szerepelt, hanem mint Almásy Denis grófnő meg­bízottja. Ezután figyelmeztette az elnök, hogy nem köteles a bűn­vádi perrendtartás 205. szakaszá­nak második bekezdése szerint mindenről vállalni, m­int jogi kép­viselő, de­­ A­llain kijelenti, hogy ő min­denről vallani kivan. Tisztázni akarta az elnök azt is, kinek a révén juthatott fel a Nemzeti Kaszinóba a Hüttner szembesítéséről szól­ó jegyzőkönyv másolata, de Alláin nem tud fel­­világosítást­ adni. Az elnök megjegyzi, hogy Fried­­richnek, mint­ érdekelt félnek, jo­ga volt a jegyzőkönyv megtekin­tésére, jegyzetek készítésére, eset­leg lemásolására. Kijelenti ez­után­ az elnök, hogy addig, a­míg az orvosi szakértőket meg nem hallgatja a bíróság, Kovács vizs­gálóbíró esete körül nem lehet sem pro, sem kontra állást foglalni. Ulain ezután folytatja vallomá­sát. Kovács vizsgálóbíró halála után néhány nappal a fővezér úr­hoz fordultunk egy beadványnyal, — mondotta — a­melyben kifejtet­tük, hogy a polgári hatóságoknál nem egészen úgy megy a dolog, a­mint kellene. Említettük Kovács vizsgálóbíró rejtélyes halálát, a Hüttner—Friedrich-féle szembesí­tés furcsa történetét. Megírtuk, hogy Hüttner­ voltaképpen aktív tiszt, a­ki még mindig a polgári hatóságok kezén van és kértük, hogy a fővezér úr nyúljon bele a dologba. A beadványnak az lett a követ­kezménye, hogy hosszú idő múlva kineveztek egy katonai előadót a Tisza-per számára, Sztupka őr­nagy úr személyében. Sztupka még januárban sem bírt semmiféle in­formációval az ügyről, s Hüttner még mindig a polgári hatóság ke­zén volt. A­mikor Paksyt felfüg­gesztették, közölt velem egyes dol­gokat, a­melyek újabb nyugtalan­ságot ébresztett­ bennem. Elmon­dotta a Hüttnerrel való éjszakai beszélgetést. Elmondta a Deutsch-Faragó­­ügyet, a­mi újabb meglepetés volt számomra. December közepén úgy állott a dolog, hogy sehonnan sem­mi támogatás, zátonyra futott a per. Kezdjünk mi nyomozni — ve­tődött fel a gondolat. A Tisza-csa­lád helyeselte a dolgot A pénzügyi költségeket gróf Károlyi Imre, gróf Károlyi Gyula viselte és Al­­másy Denis édesanyja is hozzájár­­rult. Gróf Károlyi Imre előlegezte a költségeket. A Rákóczi-uti nyomozó Iroda A Rákóczi-úti nyomozó­­ irodát a védelem itt már nagyúrt sokszor szóvá tette. Elmondott s mindent er­ről. Gróf Károlyi Im­rene­k támadt az az ötlete, hogy szakembert kel­lene szerezni, így kérte fel Dietz volt főkapitányt azzal, hogy a leg­szigorúbb tárgyilagossággal és a legkorrektebb­ eszközökkel dolgoz­zék Dietz szivesen vállalkozott, csak egyetlen feltételt kötött ki, azt, hogy ha a politikai viszonyok majd megváltoznak, rehabilitálásá­hoz legyen segítségére a gróf. A. gróf ezt szivesen kilátásba he­lyezte. Dietz fogadott fel detektíveket. Annyira­­ kizár­ólag ő vezette az ügyeket, hogy én az iratok egy részét nem is ismertem. Pehm de­tektívet, a­kit már, januárban fel­fogadtak, én csak májusban is­mertem meg. Rendes összejövete­leinket Szilágyi Artur Károly ügyvédnek, Károlyi Imre ügyé­szének irodájában tartottuk. Töb­ben összejöttünk ott napról-napra, így Dietz Károly, Károlyi Imre, Sándor Tivadart és mások. Szi­lágyinak azonban terhére volt az állandó déli kaszinózás, ezért az az eszme vetődött fel, hogy dr. Pecznik ügyvédnek, Beniczky ,volt belügyminiszter Bogotának az iro­dájában jöjjünk össze. Ez nyugtalanított engem egy kissé, tudva azt, hogy Beniczky és Friedrich között milyen erős kapcsolat van. Szilágyi azonban megnyugtatott és ettől kezdve Pecznik irodájában jöttünk össze a déli órákban. Szó került arról, hogy Kelemen Kornélt kellene fel­kérni, hogy segítsen az adminisz­trációs ügyekben. Aggályom volt, mivel Kelemen sógorsági viszony­ban van Friedrichhel. Károlyi azonban­ kijelentette, hogy Kele­men feltétlen úriember, a Keresz­tény Nemzeti Egyesülés Pártjá-­ nak is vezető tagja, jó lesz az ő adminisztrációs működése, mert legalább látni fogják, hogy egy odavaló ember csinálta, tehát sem­mi inkorrektséget nem követünk el.Fényes László valamit közbe­szól, mire az elnök csendre inti. Fényes László: De kérem, ez már nem tartozik ide! Az elnök (csenget): Igen is, ide tartozik. Ulain­ Kelemen később kijelen­tette, hogy őt zsenirozza a rokoni kapcsolat, meg azután a pártnak Friedrich az elnöke, kellemetlen­ségei lehetnek. Ekkor én dr. Lárdfi Andort ajánlottam. Lázár kitért­ azzal, hogy ő nem kriminalista, meg hogy sok a dolga. Ekkor Ká­­rolyi Józsefre, sógoromra esett a’, választás, a ki vállalta is a dolgod* A pénzt Károlyi Imre Szilágyi­nak adta át azzal, hogy ő tudni sem akar róla, hogy mi ezt hova, teszszük, nehogy meggyanúsítsák, hogy ő belefolyt a nyomozásba. Na­gyon sokba került minden, a bécsi utazások, a­melyeknek mindig be* csapás volt a vége. Pecznik később kimaradt, zsenirozta a dolog. Eskü alatt vallom, hogy­­, abszolút korrekt, becsületes emberek abszolút korrekt munkája folyt a Rákóczi­ úti irodában. A legnagyobb precizitással, be-*e­csületes eszközökkel folyt ott a­ munka. Eddig csak egyetlen egy­ tanú akadt, a­ki meggyanúsítottál az irodát, más senki. Tehát ez a hírhedt iroda két-há­­rom hónapon át folytatott m­unkát és az itteni, túlságosan lelkiismere­tes védői kar egy inkorrektséget sem tudott rábizonyítani. Dr. Gál és dr. Polónyi közbeszól valamit. Az elnök: Ne tessék a védői kart aposztrofálni ! Tessék a tényekről tárgyilagosan nyilatkozni a bíróság számára !­­ Miért volt szükség az Irodára? Ulain: Tartozom válaszolni arra a kérdésre is, miért volt szükség a Rákóczi-uti irodára? Miért éreztem én azt, hogy legjobban a magára munkájában bízhatom meg. Én ki­jelentem, abban a tudatban, hogy, azok, a­kiket kijelentésem érint, esetleg büntető eljárást indíthat­nak ellenem, sőt remélem is, hogy ezt meg fogják tenni, hogy azért tartottam szükségesnek ezt az iro­dát, mert abszolúte elvesztettem a hitemet a rendőrfőkapitánynyal szemben. Ezt a kijelentésemet a­ következőkkel okolom meg. ,. Paksy János közölte velem, hogy a rendőrségen nyomozott a­ Deutsch—Faragó-féle ügyben és ez­zel kapcsolatban eltussolási akció­ történt Nagy Károly detektívfőnök utasítására. Ez engem nyugtalan!-,­­ott Paksyról el kellett hinnem, hogy megbízható ember, később meg is győződtem, hogy valóban, az is. Paksy azt mondotta, hogy­ Szalay detektívfőfelügyelővel dol­gozott ebben az ügyben. Én talál­,­kozni akartam Szalay főfelügyelő-,­vel, hogy Paksyt ellenőrizhessem." Néhány heti próbálkozás után el­­­értem annyit, hogy Szalay azt­ üzente, hogy szívesen lát, de fél. Abban az esetben azonban, ha gróf Károlyi, Imre, is jelen lesz a be­­j.

Next