Az Est, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-26 / 266. szám
2. old all-v .VyX fSSif 2^urr*Szombat, 1921. november 26. A német márka győzte le a világpiacon az angol fontot Emelkedik az angol munkanélküliek száma Vörös tüntetés a névtelen hős gyászünnepén London, november hót (Az Ént tudósítójától) Egy bölcs angol egyetemi tanár, J .Keynes, aki a békekonferenciáin pénzügyi szakértő volt, mégigy gyalágok idején megjósolta, ai lesz a kegyetlen tipke követelezménye. Persze, nem hallgattják rá, mire a professzorszépen raigköszönte az állását és otthajtja a konferenciát. Megírta kedvét, a mélyben megjósolja a mai állapotot, azt, hogy a gyfőző diktálni fog, a vesztes fizet ésszenvnki, a végén pedig tönkremegy,mint a kettő. Az angol font ntána indult a német márkával és győzött. Néhány angol fonttal vagyont lehet Berlinben vásárolni, tehát Németország területén a diadal tökéletes, ellenben a világpiacon a márka győzte le az angol fontot, mert egyik pozíciót a másik után foglalja el az angol ipar elöl és az olcsó német iparcikk egymásután hódítja el az angol piacokat. A végső eredmény az, hogy állnak az angol gyárak, a munkanélküliek serege pedig napról-napra növekedik és általános javulásra még csak kilátás sincs. Az elmúlt napokban az angol királyságbeli hajójavítógyárak elnöke, Sir Frederick Henderson jajdult fel az angol ipar nevében és egész nyíltan bevallotta, hogy az angolok a hajójavító-ipar terén nem tudnak a németekkel versenyezni. Pedig a hajójavítás egyik legfontosabb iparágunk — mondotta Henderson — és ma alig akad munkánk. Milliókra megy az elvesztett munkabérek összege, az angol gyáraknak alig akadt munkájuk, míg a német hasonló gyárakban szakadatlan és tüzes munka folyik. Henderson egy-két adata teljesen megvilágítja a helyzetet. A mersey kerületben egymagában tízezer hajógyári munkás áll tétlenül. Az Ulversmead pedig (amely a nyugati gőzhajózási társasághoz tartozott) arra jött rá, hogy Spanyolországban sokkal olcsóbb a munka, ezért a javításra átadott hajókat odavontatja és ott dolgoztat. Legolcsóbb munkát azonban a hamburgi gyártelepek végeznek. Németország a napokban nyolcezer font sterlingért vállalt olyan munkát, amelyért a legolcsóbb angol ajánlat is 1,5.000 font sterlinget kért. Ezzel párhuzamosan emelkedik a munkanélküliek száma. Október végén már némi javulás mutatkozott, amennyiben a júniusi 2,177.899-ről 11176-ra csökkent a munkanélküliek száma, de a november 4-iki hivatalos kimutatásban már újra 110.000-rel emelke-dett 3 szánjuk és e szerint 1,722.060 munkanélküli volt Angliában. A, jó módhoz szokott angol munkás lakásába beköszöntött a nélkülözés és a gond. Látszik ez a munkásmozgalmaikon is, amelyek egyre élesebb tüntetésekben fejeződnek ki. A nyugalmáról híres angol munkás ma már könnyen kapható szélsőséges tüntetésekre. Csak nemrégen folyt le Dundee-ben egy tüntetés, amely békésen indult ugyan, de véres zavargássá fajult. Általános feltűnést keltett az a tüntetés, amelyet az angol munkásság az amerikai névtelen hős gyászünnepsége alkalmával rendezett. A munkanélküliek külön menetben vonultak fel Vörös zászlók aló" haladtak, öt zenekarral. A menetben ezernyi asszony haladt, akik gyermeküket vitték karjukon. Azokon a koszorúkon, a melyeket a ravatalon elhelyeztek, ilyen felírások állottak :Annak emlékére, a ki a járadékért»« kamatart és a profitért halt meg — azoktól, a kik megérték a hékét, de szenvedésük rosszabb a halálnál. Egy másik szalagon ez állt: »A kapitalizmus élő áldozatai — a kapitalizmus halott áldozatának meg egy másikon . Annak emlékére, aki hiába halt meg! Jobb a halál, mint az éhség !« — olvasható tovább. Mikor a tömeg a ravatal előtt elvonult, az egyik zenekart,a Vörös Zászló című munkás ének dallamát játszotta. A munkáskérdés egyre nagyobb gondot ad az angoloknak és ez is hozzá fog járulni bizonyosan ahhoz, hogy az angol kormány bizonyos jóakaratot tanúsít a gazdasági kibontakozás tervei iránt. Ezek a szomorú adatok egyébként nem német tanokból, hanem a londoni Daily Mail-ből és a Daily Telegraph-ból valók. A fővárosi malmok beszállították a gabona-koralszigenst Január közepéig meghosszabbítják a lisztkivitel határidejét — Az Est tudósítójától . A lisztkivitel engedélyezésére kitűzött határidő november 30-án lejár. Minthogy aközbejött csinstények elzártak bennünket a kenőidtől, az érdekelteik a határság meghosszabbítását kérték a kormánytól". Ebben a kérdésben Bacher Emil, a Fővárosi Malomegyesület elnöke a következők at mondotta Az Est munkatársának : — Mindenekelt il meg kell állapítanom, hogy a fővárosi nagymalmok azt a gabonamennyiséget, amit az ellátatlanok szükségletére át kellett adniok, már beszállították és a földművelésügyi minisztérium rendelkezésére bocsátották. Ennek ellenére a kormány a budapesti magn okát is ellenőrzés alá helyezte. Ez ellen nem tiltakozunk, sőt örömmel vesszük tudomásul. De igen, fontosnak tartjuk, hogy a hatóságok az országban levő vámmalmokat is ellenőrizzék. Ami a külföldre való lisztszállítást illeti, az az utolsó hetekben igen nagy akadályokkal küzdött. A dunai raktárak annyira megteltek, hogy vidéki állomásokról nem is vettek fel sokáig oda irányított szállítmányokat. Ezenkívül az osztrák és a cseh határ is hetekig el volt zárva, a cseh határ csak két nappal ezelőtt, nyílt meg. Ilyen kikülmények között szükségesnek mutatkozik, a lisztkivitel november 80-ára kitűző* határidejének a meghosszabbítsa és úgy halljuk, hogy a kormány hajlandó is arra, hogy a őszi kivitelt január 15-ig meghosszabbítsa. Az alapítványi hölgy táncintézete és a hercegné fodrászszalonja — Az Est tudósítójától — Nagyanyáink és anyáink, ez exkluzív életű magyar nagyasszonyok korában, vájjon ki gondolt volna arra, hogy a magyar úrinő alig egy emberöltő, leforgása alatt megfutja azt a szédületes karriert, amely a vidéki kastélyo és kúriák levendulai alatti, naiv elszigeteltségéből, a műhely, a dolgoszoba, az orvosi rendelő és a divatszalon modern aktivitásába ível át már a legkonzervatívabb családi szenélyek ajtaján is diadalmas erővel tódul be az élet, amely túl a háztartás szűk munkakörén, a magyar úrinőtől sokkal többet kivon : tudást, tettet, kultúrmunkát, azt, hogy a maga helyén és a maga szakmájában a férfi munkájával párhuzamosan dolgozzék az egyetemes jólét céljaiért. Ebben a nagy szerepváltozásban az úttörőké a legnehezebb munka, akik bátran nekivágnak a munkának és megmutatják az utat az utánuk következő generációnak is. Budapesten ma a leggyakorlatibb foglalkozási ágakat űző nők között nem ritkák a hamisítatlan csengésű arisztokrata és többpredikátumos nemesi nevek viselői. Elmentünk a Belvárosba és végigjártuk néhány társaságbeli úrihölgy üzletét, hogy megtudjuk , mit mond róluk a közönségük és mit mondanak ők maguk magukról. Az alapítványi hölgy táncintézete Elsőnek a Ferenciek bazárjába látogattunk el. Itt az, első emelet tágas, szép helyiségeiben nyílt meg nemrég Barkóczy Ilona bárónő, alapítványi hölgy finom kis táncszalonja, a Cranciosa-táncintézet. A budapesti úritársaság apraja-nagyja Itt tanulja elsőrendű szakemberek vezetése mellett az összes modern táncokat. A fehérfalu terem ajtajában mosolyogva fogad a tulajdonos, Barkóczy Ilona bárónő. Elmondja, hogy nagyon sok a dolga, a szezon elején már ötszáz növendéke van és negyven külön tánccsoportja. A bárónő maga vezeti az üzletet, a könyveket, a beírásokat, mindennel törődik és nagy öröme telik a naprólnapra mutatkozó sikerben. Csütörtökön és vasárnap öttől kilencig össztánc van, a többi napokon oktatás és különórák, vasárnap ezenkívül Jazzband tea is van. A tél folyamán báró Barkóczyné táncszalonjában fogják rendezni ez őszi esték fiókbáljait, a nagyok táncóráit, valamint kisebb hangversenyeket, szinielőadásokat is. Ahőgy áthaladtunk a nagy termen, a zongora előtt bájos gyermekcsoport állított meg. A matrózruhás kislányok és apró gavallérok egy kedves fiatal leány vezényszavaira libbentek ide-oda, Lehning Erzsébet a mesterük, aki kilenc évig tanította a modern táncokat Endrédy intézetében. Előkerül a másik táncprofesszor is, Geiger kapitány, aki régebben az osztrák-magyar hadseregben szolgált, Ed de Vynos néven máris jó nevet szerzett az európai színpadokon. A zongorán friss ütemek csendülnek, az apró párok mély bókkal kezdik a négyes első figuráját. A merre néz az ember, mindenütt színes magyaros kancsók, tálak, a fehér falon zöld futónövények indái, rózsaszínű muskátlik üdítik a szemet. Kedélyes sarkokban puha, skarlátpiros karosszékek csábítanak pihenőre. A hercegné fotis■ázshalottja A Harisbazár félemeletén, az Ede fodrászszalon, ajtaján, nyittrafc be azután. .Ennek a tulajdonosa Odescalcki hercegné Andrássy Klára grófnő. Vidáglap csattogó onduláló vasak és zúgó vaflanygépek kísérőzenéje mellett beszélgetünk László úrral, az üzlet vezetőjével, aki elmondja kérdésünkre, hogy az üzletraji felerészben a hercegnő, felerép(ll&n e a gazdája. A her-.' cegnő veaj^i az üzleti könyveket, nagyon isomolyan foglalkozik mindennel, n^^Eretet öt hónappal ezelőtt kezdték v«V/“JVg és a vállalkozásukat a legteljesebb siker koronázza. Arcápolás, hajfestés, kézápolás, a kozmetika minden, ága avatott kézben van náluk. A lebbenő függönyök mögött minden kabin csillogó tükörlapján egy-egy női fejet látunk megvillanni és a fürge sütővasak szőke, fekete és vörös hajhullámok sűrűjében csattognak. Bonyhádi Veregetné kalapszalonja A Türr István utca egyik hatalmas bérpalotájában a félemeleten van a Persze kalapszalon, ennek a tulajdonosa bonyhádi Perccel Tiborné. Bájos, halk Biedemieyer-hangulat az alaptónusa a fehérfüggönyös szalonnak, ahol fürgén tesz-vesz a tulajdonosáé. A falakon hamvasszinti műlt századbeli divatképek, a commode fölött régi aranyrámás tükör. És milyen ellentét, asztalon, polcon, amerre nézünk, mindenütt a legújabb divatú kalapkreációk, pánisi stílusú téli modelek virítanak. — Nem szeretem a reklámot — mondja az üzlet tulajdonosnője — és elmondhatom, hogy az üzletem sikerét semmi mással nem vívtam ki, mint a magam csendes, kitartó munkájával. A trafik Körútunk végén, hogy a kép teljes legyen, benyitunk a Zvossuth Lajosutcai trafikba is, ahol az új tulajdonos, Fábry Istvánné Ghyllány Márta, eleinte mosolygó szerénységgel tiltakozik az »interjú« ellen. Később mégis megtudunk annyit, hogy öt hónap óta vezeti az üzletet, két fiatal lány a munkában a segítője, ezekre szüksége is van, mert a nagyforgalmú üzletben a vevők egymásnak adják a kilincset, egymaga aligha győzné a munkát. Néhány hét előtt egy őrizetlen pillanatban megrabolták a pénztárt — harmincezer koronát emeltek el és habár azóta a betörők már rendőrkézre kerültek, a pénz többé nem került elő. — Bizony most már nagyon óvatos vagyok,- mondja Fábryné — okultam a történteken és azzal vigasztalódom, hogy minden új vállalkozásnál meg kell fizetni a tandíjat. Mindennél fontosabb, hogy az ember kedvvel, hittel dolgozzék és én a munkámat — elmondhatom — nagyon szeretem, így azután bizalommal nézek a jövőbe. Sz. A. i Legolcsóbb ajándék karácsonista 10 lenghipés levelezőlap ' K-tól fe'.iebb ••! ! Telefon: 108—64. illiftGÁSHA" fényképészeti társaság. IV., Károly-i Kör ut 24 57., a központi városházánál. I |í Modern Könyvtár II.gumbh.6H -73./száma. Ciinmisso Adalbert Schlemil Péter csodálatos története 4TM SS kor. Kapható: JiSds'J könyvkereskedésében, VIL, Erzsibet-kiSml 1b—V0. sz.,1 i'., Váci-utca 12. sz. V.,Vilmos császár-ut 1 . sz. és a * Magyarországi könyvkereskedésében, VII, Erzsibetkörut 0. sz.