Az Est, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
2 oldal. Vasárnap, 1922 január /. az indennitási javaslatba becsem- spészett egy paragrafust, amely úgy szól, hogy a nemzetgyűlés emelje törvényerőre a pénzügyminiszteri végrehajtási utasítást. Az indemnitás törvényerőre emelkedése esetén olyan kiadásokra adunk fel-jutalmazást, amelyeket adók útján fedezni nem lehet, különösen mikor szisztematikusan ölték ki a telkekből az adómorált. A fogyasztási adó maga is olyan, hogy lezülleszti az adómorált. Ezt a nemzetgyűlést a nép választotta, legtöbb szavazatát a legszegényebb osztályok köréből kapta, elképzelhetetlen, hogy olyan antiszociális adótörvényeket hozzon, amilyeneket a fogyasztási adóknál látunk, például a gyufaidénál. _ ■— A pénzügyminiszter úr kijelentette, hogy rendszeresíteni fogja az adódetektíveket. Ha ez így lesz, akkor Magyarországon minden ember detektívek ellenőrzése alatt áll. Sokkal helyesebb volna egyesíteni a sokféle adót, akkor megjavulna az adóerkölcs is. Szólnom kell ezek után a monopóliumokról, amelyeket úgyszólván társadalmi különítményeknek ad a kormány, Abonyban egy özvegy aszszonytól elvették a trafikjogot. Kérvényében, amelyben ezt megfelebbezi, azt írja, hogy férjét Szolnokon a vörösök kivégezték. Három apró gyermekével maradt hátra és most egyetlen keresetforrásától fosztják meg, a mikor elveszik a trafik jogát. Vértanú özvegyéről van tehát szó, de a mostani kormányzat előtt még a vértanú sk szent, ha véletlenül Spitz Aladárnak hívják. Ilyen az igazság, amikor elveszik a jogot, e megélhetési forrást valakitől, csak azért, mert zsidó. Ezek után azt kívánom bizonyítani, hogy milyen pénzpocsékolást űz a kormány. Olyan adattal kívánom ezt bizonyítani, mely talán az első pillanatban komikusan hat, abizonyos mértékig diszkreditált kisüst ügyével. A kisüst kérdését itt a nemzetgyűlésen bizonyos mosolygással fogadják mindig. Szimbólumot látnak benne, holott ez igen fontos, komoly gazdasági kérdés. Utó végre le kell számolni ezzel a kérdéssel itt. Mérhetetlen károkat okoz az országnak, hogy a kisüstötnem szabadították fel olyan mértékben, amint a békében volt. Ismeretes, hogy a háború idején elvették a kisüstöket. Később Teleszky pénzügyminiszter megcsinálta a központi szeszfőzőkről szóló törvényt, amely ellen a tárgyalás során annak idején négy képviselő szólalt fel : Huszár Károly, Nagyatádi Szabó István, Rakovszky István és P. Ábrahám Dezső. A többség e négy felszólalás ellenére is megszavazta a javaslatot és ezzel továbbra is meg volt bénítva a kisüst ügye. A költségvetés szerint a pénzügyőrség létszáma 170 emberrel növekedett. Valóságban a szaporulat 6000 ember, mert a pénzügyőrség egy része vámőrséggé alakult kii és új vámőrséget szerveztek leszerelt tisztekből. A vámőrségre és pénzügyőrségre az állam egy évben 309 milliót ad ki, amit meg lehetne takarítani. A pénzügyőrök a többi közalkalmazottakkal szemben meglehetős jól vannak ellátva, mert egy altiszt fix fizetésen 16.300 korona, de ezenkívül különféle jutalékokat kapnak. Egy miniszteri tanácsos jelentette ki neki nemrégiben, hogy szívesen cserélne akármelyik pénzügyőraltiszttel. Ezen a rendszeren, mely a falu népének is sok keserűséget okoz, változtatni kell. A pénzügyőrségnek túlságos nagy hatalom van a kezében. A büntetések kirovásánál a pénzügyigazgatóságnak joga ■van tízszer annyit követelni, mint amennyi járna, úgyhogy ha valakitől 40.000 koronát kérnek, az tudhatja, hogy a pénzügyigazgatóság négyezerrel is megelégszik. Hogy a kormány mindenben milyen pénzpocsékolást végez, azt mutatja az állam egészségügyi szervezetében tapasztalt példa is, ahol állandó személyzeti szaporítást látunk. Ezt részletesen ismerteti. Szabad-e úgy gazdálkodni, hogy napról-napra több szervezetet állítunk be az organizációba? (Amíg a szónok beszél, a kisgazdapárt padjai egészen kiürülnek, egy képviselő sincs közülük a teremben.) Egyelet egy kisgazdapárti képviselő sincs a teremben, ezt megállapítom, tudja meg az ország, tudja meg a nemzet, hogy a kisgazdák, amikor én a faluról, a kisestről és a falu más problémáiról beszélek, nincsenek bent, egyetlen egy sínes itt. Amikor kiről,youcerról van szó, felvonulnak sorba, mikor a falu életérdekeiről beszélek, nincsenek itt. Kerekes Mihály: Szégyelhetik magukat. Drózdy Győző: Ezután azt teszi szóvá, hogy a kormány tagjai sincsenek jelen, a miniszterelnök sem, akinek politikájáról szólni akar. Ostoba politika volt, amely inaugurálta az internáló tábort, a rendőrségnél való jelentkezést, az emigrálásokat. Őszintén örültünk mindnyájan, amikor a karácsonyi békegalamb felröpült, de ez az örömünk sem lehetett teljes. Csak a legutolsó hetekben, félhivatalos értesítés útján szereztünk tudomást arról, hogy a kormány meg akarja Gaál Gaszton elnök : A most lefolyt szavazást a házelnök iránti bizalmatlanságnak tekintem. Nagy zaj tör ki az elnök e szavainál, Szterényi József és Ugron Gábor egyszerre jelentkezik szólásra. Gaál Gaszton elnök: Felszólítottam a tisztelt Házat, hogy Csiz-madia Sándor képviselő úr esetében megadja-e a Ház elnökének a felhatalmazást, hogy őt a mentelmi bizottság elé utasítsa. A Ház azt határozta, hogy nem adja meg. Ebből azt kell- következtetnem... • Felkiáltások: Ahatározásképesség megállapítását akartuk kérni! Nagy k.gufomimam a Házban, és az elnök izgalmas hangulatban folytatja: — Készséggel defirálok, de nem engedhetem meg, hogy az elnöki tekintély lejárattassék! (Hosszantartó nagy zaj.) Az elnök csengetésére betódulnak képviselők a terembe, a kisgazdák padsorai is meglelnek, majd Breici Károly kér szót a kérdés feltevéséhez és a házszbályokhoz. Breki Károly: Azért kiáltottunk nemet, mert nem értettünk egyet a kérdés feltevésével. Az igen, tiszelt elnök úr nemutasította rendre Csizmadia képviselő urat, holott a házszabályok úgy intézkednek, hogykétszeri rendreutasítás, után lehet csak az illető képviselőt a mentelmi bizottság elé utasítani. Teljes bizalommal vagyunk az elnök úr iránt, de félreértés történt! Gaál Gaszton elnök erre felolvassa a házszabályok 25. szakaszát, amely szerint az elnök diszkrécionális joga, hogy mikor kívánja valamelyik képviselőnek a mentelmi bizottság elé utasítását. Ereki Károly félreértett szavainak helyreigazítása címén szólal fel. Jogunk volt a kérdés feltevéséhez hozzászólni. — mondotta. — Ismételten hangsúlyozza, hogy a nem-kiáltások egyáltalán nem vonatkoztak az elnök úr tiszteletreméltó személyére és ténykedésére. Gaál Gaszton elnök ezután újra felteszi a kérdést, amire a már tekintélyes számú képviselők egyhangúan megadják az elnöknek a felhatalmazást arra, hogy Csizmadia Sándort a mentelmi bizottsághoz utasítsa. Ezután Drózdy Győző folytatja beszédét. Drózdy Győző: Szinte örvendek, hogy ez a kis botrány közbejött, mert legalább megjelentek a túl- * kötni a békét a zsidósággal is. Mindez későn történt. Már jóval előbb kellett volna békejobbot nyújtani a munkásság felé és a zsidóság felé és ezeknek segítségével sokkal többet lehetett volna használni az országnak. Elsőrendű érdekünk a szabadkőművesekké való kibékülés is. Csizmadia Sándor: Minden magyarral ki kell beleülni. Láng János és Szabó József (egyszerre kiáltják): A szabadkőművesekkel soha, soha, soha ! Drózdy Győző : A kormány az utóbbi időben, amikor a közszabadságokat kezdi visszaállítani és békejobbot nyújt a munkásság felé is... ! Csizmadia Sándor az elnök többszöri figyelmeztetése ellenére állandóan közbeszól és hangos párbeszédet folytat Szabó József és Láng János felé. Gaál Gaszton elnök: Miután ■Csizmadia Sándor képviselő úr többszöri figyelmeztetésem ellenére sem alkalmazkodik a házszabályokhoz, felszólom a nemzetgyűlést, hogy a házszabályok 258. szakasza értelmében hozzájárul-e ahhoz, hogy ő mentelmi bizottság elé ■idasüiassck. Felkiáltások: Nemi Nemi Gaál Gaszton felteszi a kérdést és felszólítja a képviselőket, hogy akik elfogadják a javaslatot, álljanak fel. oldalon is a képviselő ürnék és folytathatom a kormány kritikáját.(Nagy zaja jobboldalon.) Felkiáltások: Micsoda beszéd! Nem a botrány miatt jöttünk ide. Drózdy Győző : A szociáldemokratákkal kötött egyezség első feltétele a gyorsított bűnvádi eljárás megszüntetése volt. Ürömmel fogadjuk el, de meg kell állapítani, hogy a kommunista perek 90%-a már befejezett, a többi 10%-ra pedig a rendelet színtén fenti&tehem megorsítom eljárást. Ez olyan nesze -sémindadogd meg jól, minden gyakorlói jelentőség jeléül, hogy gyorsan lehet valakit becsukni, de csak nagyon nehezen kiengedni. Két és fél év óta folynak a perek a gyorsított eljárás alapján. Kérdem az igazságügy miniszter urat, hogy meddig tartanak akkor a nem gyorsított ügyek, 25 évig talán ? Valakinek a letartóztatására elég egy névtelen levél. A tárgyalások során kiderült,hogy az ártatlanokszáma tízszer annyi, mint a bűnösöké. Az ártatlanok azonban valamennyien hosszú időn át vizsgálati fogságban ültek, amig ítélethozatalra került a sor. S rendelettel a külfölddel való kontaktust is elvesztettük. Lenéznek bennünket a rendelet miatt. A második békepont az amnesztiarendelet volt. Olyan rendeletet vártunk, amely nem arra néz, hogy ki, hány esztendőre van megbüntetve, hanem a bűncselekményt nézi. A megjelent két amnesztiarendelet közül az első a korábbi bűncselekményekre vonatkozik és csupán a másik a régebbi bűncselekményekre. Ez a felfogás nem áll tiszta hazafias erkölcsi alapon. A mi véleményünk szerint mindenki egyformán ninős, akár Kun Béla, akár Héjjas Iván nevében gyilkol vagy rabol is. Budavári László : Hogy meri ezt a két nevet együtt kiejteni ! Drózdy Győző : A kommunizmus alatt elkövetett gyilkosságok tetteseinek szabadonbocsátását sohasem kértük, de a kurzus gyilkosait sem lehet szabadon bocsátani. Az első amnesztiarendelet erkölcstelen kompromisszum eredménye volt. Ez az állami szuverenitás belső csődjét jelentette, hogy gyilkosokat szabadon bocsátottak. Minden nemzet történetében példátlan, hogy néhány héttel a bűncselekmény elkövetése után már feloldják a tetteseket. Amnesztiát kapnak olyanok is, akiknek még a nevét sem tudjuk. Vagy ki tudja, hogy ki kap amnesztiát Somogyi Béla meggyilkolása miatt ? A két rendelet nem egyenlő mértékkel mér. Az egyik kiengedi a gyilkosokat, úgy hogy most sokunknak már biztosabb helye lenne a börtönben, mert ott talán mentve van mindenki a zaklatás elől. Az igazságtalanság eklatáns pédája Haász Zoltán esel®. Ő már több mint fél éve letartóztatásban van és még ma sem került bíróság elé. Szász Zoltán a kommün a falt, olyan hazafias magatartást tanúsított, mint kevesen mások. Anyaházi-Kasnya Béla: Hős volt. Drózdy Győző : Ha mindenki úgy viselkedett volna, a kommunizmus nem tarthatott volna annyi ideig. A kommunizmus alatt beszédet mondott az Újságíró Egyesületben, és nyíltan kijelentette,hogy felháborodással és elkeseredéssel fordul a diktatúra ellen, amit zsarnokságnak és a nemzet katasztrófájának tekint. Kijelentette, hogy az ellenforradalom szabadságharc és amit a népbiztosok csinálnak, az rémuralom. Szilágyi Lajos: Mások pedig szolgálták a vörös uralmat ! Drózdy Győző: Oda mert állani és elmerte mondani véleményét a kommunizmusról. Most nagyon enyhe szavakban ítélte el a másik kilengést. Minden szava megfelel az igazságnak és minden cinkét nyíltan aláírta. Mégis hat hónap óta sínylődik börtönben és az amnesztia reá nem vonatkozik. Micsoda bűntetteket kellett volna elkövetnie, hány embert kellett volna meggyilkolnia, hogy ő is kiszabadulhasson ? A rendelet azt sem állapítja meg, hogy ki jöhet haza az emigráltak közük (Zaj a kisgazdapárton.) Felkiáltások: Nincs szükség Uiit rájuk! Andaházy-Kasnya Béla: Önöknek nem, de az országnak igenis Benedek János'. Igenis, szükség van rájuk. Drózdy Győző: Tudjuk, hogy sokan nem méltók arra, hogy az ország újból fiai közé fogadja őket, ezeket mi nem is akarjuk újból hazaengedni. Te vannak kinn kiváló hazafiak, a nemzet kiválótt vezérei. (Zaj a kisgazdapárton.) Budavári László: Miért nem jönnek haza! Anyaházi-Kasnya Béla : Mért lecsukják őket. Drózdy Győző : Ott van például Juhász Nagy Sándor, megtámadthatatlan tisztességű férfin, Garami Ernő, Lovászi Márton. Budavári László: Az a hazaáruló. (Zaj az egész Házban.) Gaál Gaszton elnök (csenget): Figyelmeztetem Budavári képviselő urat, hogy hazaáruló, vagy egyéb hasonló kifejezéssel a Házon kivül álló személyt sem szabad érinteni. — Folytatjuk a S-ik oldalon — Mindössze Bzörám-méggy széjgsvsséffS ssstvasas többség áll Ma utoljára: Sándor Mátyás az idei szezon leggrandiózusabb filmalkotása a Kamarában :3? soíksz&wosztögépesc, * viaszpapír és festékek 1 &aziwusi* 3. I 'wmpest V., Báthory-utca Vk leleten . 106-97.