Az Est, 1922. július (13. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-01 / 146. szám

Szombat, 1922. július 1. Bethlen minisz részletes kormányprogramot adott Jogrendet, felekezeti békét és gazdasági konszolidációt hirdet — Az Est tudósítójától — Tizenegy óra után néhány perc­sel nyitja meg­ a nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök. A képvise­lők közül negyvenen vannak jelen, a miniszterek közül Bethlen és Kállay. Az elnök jelenti, hogy pa­nasz­ érkezett be Pakots József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Haller István, Berki­ Gyula, gróf Apponyi Antal, Lukács György, Paid­ Gyula, Szeder Ferenc és báró Urbán Péter mandátuma ellen. Bemutatja továbbá az elnök a Haller­ István lemondása után be­hívott Hom­an­na­­­ Tivadar megbí­zólevelét. Jelenti, hogy a magyar­­amerikai társaság meghívót, kül­dött, a július 4-én tartandó Wa­­shington-ünnepélyre. A­ nemzet­gyűlés Huszár Károlyt küldi ki, a­ki Washington szobrára el fogja helyezni a nemzetgyűlés koszorú­ját. '■ 1 • - -deklarációkat szabad felolvasni 'Ezután az elnök a következőket mondja: — Múltkori elnöki, eljárásomra vonatkozólag helyreigazítással tar­tozom saját magammal szemben. Peidl Gyula egy deklarációt olva­sott fel. Én figyelmeztettem arra, hogy felolvasni nem szabad. A ház­szabályok értelmében tényleg nem szabad felolvasni, de átnéztem a precedenseket és megállapítom, hogy vannak­­ precedensek, a­me­lyek a deklarációk­­felolvasását megengedik- Őszintén bevallom te­hát, hogy tévedtem. (Éljenzés.) A leghelye­seb­bek és legférfiasabb­nak tartom, ha tévedését mindenki őszintén beismeri. Egyben kijelen­tem, hogy az én eljárásom nem le­het precedens. " Az elnök jelenti ezután, hogy Kabók Lajos sürgős interpellációra kért engedélyt, miután a azonban úgyis interpellációs nap van, az­ in­terpellációra az engedélyt nem adta meg. Figyelmezteti azonban Kabókot, hogy kérelmét a Ház elé terjesztheti. Felkiáltások: Miről szól az in­terpelláció ? • Farkas István­ szociáldemokrata: A W­ekerle-telepi munkások kila­koltatásáról. A Ház, többsége az engedélyt nem adja meg.­­ Ezután következik az indeennitásról szóló törvény­­javaslat tárgyalása. Ivády Béla előadó foglalja el az előadói széket és beterjeszti a ja­vaslatot, a­­mely az, 1922 —23. költ­ségvetési év első hat hónapjáról szól. . . fs A kormány a javaslatot három új szakaszszal egészítette ki. Az egyik az, hogy 1922 december végé­vel megszüntethesse a közmunka­tanács intézményét. A másik, hogy az országos ügyvédi, és gyámpénz­tár évi járulékait 1200 k­oronára emelhesse fel. A harmadikban pe­dig a pénzügyminiszter kér felha­talmazást arra, hogy egy-, két-, üt­és tízkoronás államjegyek helyében fémpénzt verethessen. A javaslatot­ elfogadásra ajánlja a kormány há­rom módosításával . Nagy Emil, mint a kisebbségi vé­­lemény előadója, engedélyt kér hogy indokolását később mondhas­sa el. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök emelkedik szólásra Gróf Bethlen István: Mikor a kormány engedélyt kér a nemzet­­gyűléstől az állami jövedelmek be­szerzésére­ és felhasználására, szük­ségesnek tartom, hogy­­ tájékoztassam a nemzetgyűlést néhány politikai kérdésről és egyúttal munkaprogramot is adjak. Nem akarok szerves kormánypro­gramot adni. A nemzetgyűlési vá­lasztások alatt bőven kifejtettem mindazokat, az elveket, a­melyek­nek alapján a­ kormány áll. Hogy most összefoglalom ezeket az elve­ket, teszem azért, mert egyik-má­sik részletesebb megvilágításra szorulhat. Ebben az országban mindenek­előtt belső békére és békés mun­kálkodásra van szükség. (Helyeslés az egész Házban.) Semmi áldozat sem elég arra, hogy ezt a célt elérjük. (Helyeslés a balolda­lon is.) A magyar kormány a kiengesz­­i éledés politikáját folytatja. Horváth Zoltán : Azért ölte meg a polgári ellenzéket ! Gróf Bethlen István : Arra van szükség, hgy minden társadalmi osztály le­tegyen arról, hogy osztályural­mat akarjon gyakorolni... Rupert Rezső: Két éve beszé­lünk erről, de mi akkor destruktí­vak voltunk! Gróf Bethlen István miniszterel­nek . . . csakis az ország javait szolgálja. Adui valója nincs az ál­lamnak. Rupert Rezső : Gyalázó röpira­­tokra volt pénze. Gróf Bethlen István miniszterel­nök : A maga részéről közös, har­monikus munkára hív fel minden­kit és ha egyes osztályok között súr­lódások támadnának, a kor­mány felajánlja a közvetítést. Objektív szempontokkal fogja ezt a közvetítő munkát végezni. Felekezeti békére és harmóniá­ra van szükség. Rupert Rezső : Itt van végre a destrukció ! Gróf Bethlen István miniszterel­nök : Erős kézzel kívánja végrehaj­tani a­ jogrendet. A kormány felszó­lít minden felekezetet, hogy minden erőt egyesítve harmonikus munká­ra fordítsa figyelmét a felekezeti torzsalkodások he­lyett, mert minden munkát csakis a nem­zet javára szabad, felhasználni. (Taps az egész Házban és tapsol a szélsőbal is.) Békére van szükség politikai éle­tünkben is. Ennek a békének a létesítésére a kormány kész és kapható. Ennek az­ érdekében az ország ér­dekeinek feláldozása nélkül min­den áldozatra kész. Minden ebbéli indítványt objektíven és jóindulat­tal fogad. Kéri a Ház minden tag­ját és pártját, hogy gondoljon azokra a nagy felelősségekre, a­melyeket vállalna azzal, ha ebben a munkában nem nyújtana segítő­­kezet. Az ellenzéket megilleti a­­kritika­ joga, de viszont a kor­mányt és a többséget megilleti a ■parlament vezetésének a joga. A kormány nem akarja kor­látozni a kritika jogát, de arra kéri az ellenzéket, ne igyekez­zék a vezetést a korm­án­y kezé­ből a magáéba átjátszani, mert erre a kormány nem kapható. Nemzetünk jövője a par­lament munkaképességétől függ és a par­lament munkaképességétől függ ,az is, hogy minél rövidebb legyen az az átmeneti idő, hogy minél hamarabb visszatérhessünk a nor­mális állapotokra. Ezt az átme­neti időt a kormány nem kívánja nyújtani, de az előfeltételeket a parlamentnek meg kell teremte­nie. Már a nemzetgyűlésen ígére­tet tett a kormány, hogy aprán­­­kint hatályon kívül helyezi a ki­vételes hatalom alapján kiadott ■rendeleteket. Ez már részben meg­­is­ történt, másrészt pedig a kor­mány utasítást küldött a hatóságok­nak arról, hogy a fentartott ren­deleteket is enyhébben alkal­mazzák. Megszüntettük a sajtócenzúrát, a bel- és külföldi levélcenzúrát, a gyorsított eljárást, a katonai bírás­kodást a civilek fölött a kémkedés kivételével és a katonai felügyele­tet a bányáknál. Rupert Rezső: Óriási vivmá­­­nyok! Gróf Bethlen István miniszterel­nök : Az internáltak számát apasz­tottuk. Farkas István : Most is internál­nak. . . . . Gróf Bethlen István miniszterel­nök . Megszüntettünk több intézke­dést, a­melyek a szakszervezeti sza­badságot gátolták és ezen az úton tovább is fogunk menni, mielőtt azonban ezzel részletesen foglalkoz­nék, legyen szabad egy megjegy­zést tennem a Peidl Gyula képvi­selő úr által előadott program­ra. Ő általános amnesztiáit követel, hogy nyíljanak meg a börtönök aj­tajai és mindenki szabaduljon ki. Föl­kiáltások a szociáldem­okra­­táknál: Csak a politikai foglyok! Gróf Bethlen István miniszterel­nök: Én arra kapható nem vagyok, hogy a börtönök kapuit kinyis­sam. Drózdy Győző: Elég, ám a gyil­kosokat szabadon engedik. Gróf Bethlen István miniszterel­nök: A börtönökben biróilag el­itélt emberek ülnek és én bízom a független magyar bíróság ítéleté­ben. Különben már kétszer adtunk amnesztiát. Fölkiáltások a szociáldemokra­táknál. De nem hajtották végre! Grázdy Győző : Ugyan ! Még az akasztott embereket is szabadon en­gedték. Gróf Bethlen István miniszterel­nök : Arra sem vagyok hajlandó, hogy az emigránsoknak egy­formán amnesztiát adjak. Fölkiáltások a szociáld­emokra­­táknál: Hol a kiengesztelődés szel­leme­­! Gróf Bethlen István miniszterel­nök : Mindenki hazajöhet, senkinek az útja elé akadályokat nem gördítünk, a­mennyiben bünte­tendő cselekményt nem köve­tett el. De ha elkövetett, akkor nem lehe­tek vele szemben enyhébb, mint azokkal szem­ben, a­kik itthon ma­­radtak. Mert az emigránsok bűnü­ket tetézték még azzal, hogy kint az ország jóhírnevét megtépték­. Fölkiálások a szociáldemokra­táknál : Csak a kurzusét! Gróf Bethlen István miniszterel­nök : Propagandát folytattak és folytatnak még az ország ellen. A­míg legalább a megbánás­ jelét nem lehet észrevenni , náluk- addig iga­zmi ' nem leh­e­t 'amnesstiéra gondol­va Felkiáltások a kormánypárton: Maradjanak ott, nincs szükség rá­juk. Gróf Bethlen István miniszterel­nök : A rendkívüli hatalom leépí­tése terén egy lépéssel tovább me­gyünk most. Július 26-ig volt meg­hosszabbítva ez a kivételes hata­lom, de a törvényben volt intézke­dés arra is, hogy ha szükséges, a kormány a nemzetgyűlés szünete­lése esetén további 3 hónapig meg­hosszabbíthassa ezt. Mi korlátok között ezzel a fel­hatalmazással élni akarunk. Csak ama rendelkezések érvé­nyességét fogjuk meghosszabbí­tani, a­melyek vagy a trianoni béke végrehajtásával kapcsolat­ban, vagy a háborús gazdasági ál­lapotról a békegazdaságra való át­téréssel kapcsolatban, vagy közér­dekből és közrend szempontjából szükségesek. Mindezt csak hat hónapra kér­jük, a­mely időn belül törvény­javaslatokkal fogjuk rendezni ezt, a kérdést. Hatalmi korlátokat is állítunk­, a­mennyiben felhatalmazásunkat a nemzetgyűléssel megosztjuk és a nemzetgyűlés elé terjesztjük a ren­­deleteket. Hat hónapon belül teljes mér­tékben meg fog szűnni a ki-­vételes hatalom. A kormány könnyen nem élhet vele addig sem. Egyik percről a­­másikra nem lehet megszüntetni. Felkiáltások a szociáldemo­kratáknál : Négy év múlt el a há­ború óta. Gróf Bethlen István miniszter­elnök : Meg vagyok győződve róla,­­hogy ha az ellenzék ülne itt és le­mondana a­ kivételes rendelkezések jogáról, akkor holnap ő is újból kérné ezt a jogot. A békeszerződések megrendítet­ték egész Európában a gazdasági élet alapjait s ennek következtében "a társadalom legszélesebb rétegei­ben olyan elégedetlenségek vannak, hogy lehetetlen a kivételes rendel­kezésekről teljesen lemondani. Mert a mostani állapotokon csakis a győző államok tudnának segí­teni, nekünk magunknak, a legyőzöttek­nek nincs módunkban, hogy a se­beket orvosolhassuk, dacára annak, hogy körülbelül kétezer rendeletet hatályon kívül helyezünk, néhány százat még kénytelenek vagyunk megtartani. Valósággal heroikus erőfeszítést kell tennünk pénzügyi helyzetünk helyreállítására. Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter úr reform­­ténykedései óta rohamosan meg­változott a helyzet s egyre rosz­­szabb lesz, úgy­hogy ma azt kell mondanunk, hogy ha nem akarunk Ausztria sor­sára jutni, múlhatatlanul szük­séges, hogy kezünkbe vegyük a pénzügyi helyzet helyreállí­tásának igen fontos kérdését. Fel kell hívnunk tehát a nemze­tet, hogy menjen el az áldozat­készség terén a legmesszebbmenő határig. Ez volna a megoldásnak egyik módja, a másik pedig egy külföldi kölcsön lehető­sége. Hunort Rezső : Azt csak demo­kratikus kormány teheti. Nem bíz­nak másban. (Nagy zaj az­ egész Háiban.) Elnök (csönget.) — Folytatjuk a S­üc oldalon. — 3. oldal Zoltán-utcában felépítendő házban modern irodahelyiségek Mádért Értekezni lehet­eil 4-től 5-ig. Loránd Zsiamoni­ építész műtermében, Tátra-utca 6. Telefon 124-13.

Next