Az Est, 1922. december (13. évfolyam, 274-295. szám)
1922-12-01 / 274. szám
Vétitek, 1922. december t. mmmammmmmmmmmmrnsmmmBLa Klebelsberg miniszter beszéde a magyar kultúráról A A nemzetgyűlés egyhangúan megszavazta az akadémiai javaslatot — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Leitovszky Bélaelnök. Az elnöki bejelentések után következett a Magyar Tudományos Akadémia támogatásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az első felszólaló Szakács Andor, aki azt mondja, hogy sokkal jelentékenyebb összeget kellene az Akadémia támogatására szánni, mert ebből alig telik nyolc könyv kinyomtatására. Az állam évi bevétele hozzávetőlegesen 100 milliárd lehet s ebből csak ilyen nevetségesen kis összeget kap a magyar tudomány. Foglalkozik az Akadémia múltjával, tovább Ferenc császárikorával és elmondja hogy, akkoriban a képviselők leveleit felbontották, bizalmas közléseiket elolvasták.Pakots József és Szilágyi Lajos:A mai helyzetről beszéljen a képviselő úr. . . Szakács Andor: A képviselőket címek adományozásávaal kenyerezték le. „ Horváth Zoltán: Kormányfőtanácsosok. Szakács Andor a Habsburgokkal foglalkozik ezután, akik nem engedték kifejlődni a magyar kultúrát. Horváth Zoltán: Vannak akik Visszakivánják a Habsburgokat. Strausz István : Hatalmas volt a nemzet a Habsburgok alatt. Horváth Zoltán : Szolga volt. Strausz István: Ma is az. Horváth Zoltán: A Habsburgok korrumpálták az országot. Nagy Ernő : A világ legkulönb népe vagyunk és most leghátul vagyunk. . ... . Horváth Zoltán : A főváros mostis tüntetett. Dinici Ödön : Nem fizette meg senki őket Spontán tüntettek. Szakács Andor: A kultuszminiszter említette az Akadémia objektivitását a tudományban. Az Akadémia nem vindikálhatja magának, hogy objektív szellemben ápolja a magyar tudományt. Kossuth Lajosról az Akadémia sora tudomást semi vett, noha ő nála nagyobb tudós, publicista és államférfi nem volt Magyarországon. Ha valamikor megírják az etikai összeomlástörténetét Magyarországon, figyelembe kell venni, hogy az Akadémia kötelességének tartotta kiadni ezt a munkát, mely egyik legideálisabb történeti alakunkat tapossa sárba. Horváth Zoltán : Szekfű: II. Rákóczi Ferenc. Szakács Andor : Azt írta meg az a könyv, hogy a magyar történelem legnagyobb alakja kártyabarlang pinkapénzétől tengette életét. A tudománynak az a hivatása, hogy az igazat állapítsa meg. A kultuszminiszter a mohácsi vészre hivatkozott az akadémiai javaslat benyújtásánál. A mohácsi vész nem következett volna be, ha a Dózsa-lázadás utáni elnyomatás nincs.. Ellenfeleinkkel csak akkor vetődjük fel a küzdelmet, ha itthon rend van. A javaslatot elfogadja. Utána Jánosi Zoltán szólalt fel. Jánosi Zoltán: Mint ellenzéki politikus hivatásomat nem abban találom, hogy minden kormányjavaslattal szemben állást foglaljak, hanem a kormánytól függetlenül gyakoroljam a kritika jogát. A legnagyobb örömmel jelentem ki, hogy a javaslatot elfogadom. Ha a közelmúltban mm láttam volna, hogy a túloldal egyik vezére energikusan az asztalra csapott, midőn látta, hogy pártja tagjainak egy része tisztán lelkiismeretére hallgatva, az ellenzékkel együtt szavazott, akkor most indítványoznám azt, hogy azAkadémiának szánt segélyt emeljük fel a kétszeresére. Felkiáltások a kormánypárton: Próbálja meg. Jánosi Zoltán: Amennyiben a túloldal bátorít, az Akadémia iránti elismeréstől vezettetve, indítványozom, hogy az összeget a kétszeresére emeljük fel. A háború előtt a kulturális kívánságokat a törvényhozás a nagy katonai terhek miatt nem elégíthette ki. Örömmel üdvözlök egy olyan politikát, mely a szó nemes értelmében nemzeti kultúrpolitika. Fejleszteni kell tudományos és irodalmi intézeteinket, fejleszteni kell a népoktatást. . _ A Magyar Tudományos Akadémia azzal, hogy eredeti munkákat adott ki és a világirodalom eredeti remekeit lefordíttatta, rendkívüli kultúrai hatást teljesített. Csak azt kérem, hogy ne engedjen az Akadémia a politikai irányzatnak, a napi áramlatoknak, emelkedjék olyan magasságra, ahol elfogulatlanul foglalkozhat nemcsak a múlt, de a jelen kérdéseivel is. Én például nem helytelenítem, hogy az Akadémia kiadta Szekfű Gyulának »A száműzött Rákóczi« című könyvét, bár ’ helytelenítem azt a fölényes és lekicsinylő hangot Rákóczival szemben, akit a maga erkölcsiségéért és martíriumáért valamennyien csodálunk. Az a baj ebben a könyvben, hogy tudományos eszközzel dolgozik ugyan, de nem tudományos módszerrel. Jól tette azért az Akadéma, hogy ezt a fölfogást is szóhoz juttatta, de szerettük volna, ha szóhoz jutott volna az a felfogás is, mely Rákóczi nagyságát emeli, ki. A Magyar Tudományos Akadémia nem zárkózik el a kortól. Annak hullámverései az Akadémiába is becsapnak. Ezt bizonyítja a Simonyi-féle eset is. Ezt bizonyítja az is, hogy a nemzeti tanácsnál — magam is jelen voltam azon az ülésen — megjelent az Akadémia képviseletében Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Heinrich Gusztáv és engedelmességi fogadalmat tettek, bár erre nem kényszerítette senki. 1918 november 5-én pedig az Akadémia kijelentette, hogy magát az ország vezetésére hivatott nemzeti tanács rendelkezésére bocsátja. (Nagy zaj és ellentmondások a kormánypárton.) Az Akadémiát idézem. A javaslatot elfogadja azzal a módosítással, hogy ne 12 milliót, hanem 24 milliót adjunk az Akadémiának. Ezután f Clebelsberg Kunó kultuszminiszter szólalt fel Klebelsberg Kunó . Azt hiszem, hogy nem hivatásunk itt e javaslat kapcsán irodalom- és művelődéstörténeti vitát folytatni és ezért csupán egy-két ténymegállapításra kívánok reflektálni. Szakács Andor képviselő úr nem velem, hanem felsőbüki Nagy Pállal vitatkozott. Ő belőle idézett, s így vélteképen én nem válaszolhatunk az észrevételeire. Jánosi képviselő úr az én felszólalásomat olykér értelmezte, mintha én azt állítottam volna, hogy a reformáció korszakát nem tekintem egyébnek, mint egy interieur epochának. Ez tévedés. Én azt mondottam, hogy amohácsi vész előtt viruló olasz kultúra a mohácsi vészszél összeomlott. Ezután ifjaink a német egyetemekre mentek tanulni és az ottani kultúrát sajátították el. Ez a második kultúra a nemzet életében nem jelentett kevesebbet és kevésbé jót, mint az előbbi. Én jó katholikus vagyok, de azért egyetlen felekezettg szemben sem vagyok elfogult. Ennélfogva arra kérek mindenkit, hogy ugyanezt az elfogulatlanságot a kathotikusokkal szemben is tanúsítsák. Tanúsítsanak, vele, szemben ugyanannyi megértést is, mint ahogy én egész közpályámon tanúsítottam és ma is tanúsítok a protestáns egyházakkal szemben. Még néhány tudománypolitikai kérdésre szeretnék kitérni .Ne higyyék a képviselő urak, hogy az akadémiát csak nálunk támadják. Ezt a jelenséget mindenütt a világon meg lehet találni s ugyancsak könnyű e panaszok kútfonására ráakadni. Az Akadémia, nemde egy zártkörű testület, s így azok, akik oda be szeretnének jutni, de ezt a vágyukat el nem érhetik, emberileg érthetőért csalódottnak érzik magukat Ezt a csalódásukat azután panaszokba és lamentációkba öntik. Mindenki, akinek a kéziratát az Akadémia nem adja ki, vagy akinek a munkásságát nem tekinti eléggé tudományosnak, nekimegy az Akadémiának. Ebből, keletkeznek azok a panaszok, amelyek a közönség rétegeibe átszivárognak s ott az Akadémia ellen hangudatot támasztanak. Mindez azonban az Akadémia lényegét és alapját nem érintheti.. Nagy köszönettel tartozom a pénzügyminisster úrnak, hogy lehetővé tette a tulaményos munkák kiadása céljából, hogy 16 millióért papirost szerezhettem be. (Nagy zaj és mozgás minden oldalon. Elnök csenget.) A mai helyzetben nagy áldozatot hozott a pénzügyminiszter úr. Megcsonkított létünk mellett ilyen nagy összeget adott erre a célra. Több képviselő részéről elhangzott az az óhaj is, ahogy más tudományos intézeteket is részesítsünk állami támogatásban. Említették így többek között a Petőfi Társaságot is. A legnagyobb örömmel vagyok hajlandó erre vonatkozólag előzetes tárgyalásokba bocsátkozni és •n a legnagyobb készséggel óhajtok más tudományos intézetet is állami támogatásban részesíteni az idei költségvetés keretein külel Rassay Károly: Hol van az a költségvetés? Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter : Csodálkoznom kell azonban Várnai képviselő úr megjegyzései fölött, hogy ellenzéki képviselő létére követeli az Akadémia részéről az elszámolást. Követeli pedig ezt olyan ellenzéki képviselő, ki velem szükségképpen ellentétes politikai állásponton Van. Blassay Károly: De még menynyire! Klebelsberg Kunó : A tudomány szabadságát sértené ez az elszámolási kötelezettség s. én kénytelen volnék javaslatomat visszavonni, ha ezt az elszámolást kötelezővé tennék, mert ezáltal nagy csorba esne a tudomány és gondolkozás szabadságán. Kassay Károly: És mi van az egyéni szabadsággal? . . Klebelsberg Kunó : Várnai képviselő, úr utalt Korniss professzor könyvére is. A váddal nem akarok itt foglalkozni, de Korniss érdemes személyét meg kell védenem. Együtt tanítottam Kornissal a közgazdasági egyetemen. Nagyon jól tudom, hogy ez ifjúság milyen lelkesedéssel hallgatta előadásait. Ugyancsak Várnai említette a népoktatás kérdését is. Egész életemben a népoktatással foglalkoztam, de — engedelmet kérek — egyszerre nem jöhetek mindennel, mihelyt befejezem a tudományos és kulturális ügyekre vonatkozó javaslataim előterjesztését, ide fogok állani a népoktatás problémájával is. Azt hiszem, hogy ezt a legrövideb idő alatt, megtehetem. Pakots képviselő úr az ifjúságnak az iskolai színielőadások alatt tanúsított magatartására hívta fel a figyelmemet. Ne törjünk pálcát felettük. Gondoljuk meg, hogy mi történt az elmúlt években, mi mindenen mentek át a gyermekek, akiknek kötelességükké tették felvilágosító előadások látogatását is annak idején. (Zaj és mozgás a baloldalon.) Ne tegyük felelőssé mindenért a szegény gyermeket. Gondom lesz arra, hogy Budapesten minden érettségi vizsga alkalmával a kirendelt főigazgató behatóan érdeklődjék, hogy a vizsgázó milyen jártasságot tanúsít a magyar irodalomtörténetben ezekkel az előadásokkal kapcsolatban. Gondom lesz rá, hogy a fiatalember, aki víg volt az előadáson, víg legyen az érettségin is. Sok szó este a kutatóintézetekről. Kutatóintézetek mindig voltak és lesznek is. Kultuszminiszteri államtitkár koromban állítottuk fel a konstantinápolyi kutatóintézetet Remélem, hogy a változott viszonyok lehetővé fogják tenni ennek az intézetnek a reaktiválásá. Ez mindenesetre kívánatos volna már csak azért is, mert az a hatkötet melyet a konstantinápolyi tudományos intézetünk eddig kiadott és amely német és francia nyelvre is lefordítva élénk feltűnést keltett egész Európa tudományos világában, olyan fényes eredmény, hogy annak nem volna szabad megszakadni. Mint a történelmi társulat elnöke alapítottam a bécsi tudományos intézetet melynek céljaira a kormányzó úr őfőméltósága, a testőrség bécsi palotáját bocsátotta rendelkezésre. A római tudományos intézet hosszú időn át nem működhetett, azonban épp a napokban kaptam kézhez az olasz szenátus kiváló tagjának magánlevelét melyben arról értesít, hogy a római intézetet a háborús zár alól felmentették. Ilyen körülmények között remélem, hogy ez az intézet ismét megkezdheti tudományos működését. Pakots képviselő úr azt mondotta, hogy az én kultúrpolitikai beszédeim frázisok. Lehet hogy az ő számára azok, de véresen komolyak az én számomra. Amikor esténként hazamegyek, úgy látom a szobám falán függő Eötvös és Trefort arcképét, mint akik részvéttel néznek rám, hogy a mai rettenetes viszonyok között küzdök. Félek, hogy a társadalom azt fogja mondani, hogy az állami segítés után nincs mit tenni. Három év múlva lesz az Akadémia centennáriuma, addiiz fel kell ébreszteni a közönséget, hogy megtalálja szívét az adakozásra. A javaslatot elfogadásra ajánlja, amelyet a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogad. Következik a részletes tárgyalás. Jánossi Zoltán azt indítványozza, hogy a segítést 24 millióra emeljék fel. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ragaszkodik a szakasz eredeti szövegében való elfogadásához. Szavazás következett Jánossi Zoltán indítványára és 48 szavazattal 38 ellenében a szakaszt eredeti szövegezésében fogadják el A javaslat többi szakaszait vita nélkül fogadják el, mire az elnök jelenti, hogy a javaslatot részleteiben is elfogadta a Ház. 3. oldal 3 sidger, fekete, rrimminvarrott férficipői..........56OO K ! fekete, rányinvarrott női cipő......... 4500 K ! Teveszőr házicipő.............................. 3100 K ! Földbirtokos úr hölgy Belvárosban vagy környékén két szoba és südőszobából álló akásrészt keres téli hónapokra, butorozatlanul is, megemberért, kívánatra naturálisért. Válasz sürgősen IV., Ferenc József rakpart 27. sz . II. evv. 9. sz. alá küldendő