Az Est, 1922. december (13. évfolyam, 274-295. szám)
1922-12-08 / 280. szám
Előfizetési árak: egy hónapra 200.— korona r£ét hónapra 370.—korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám áralO korona Ausztriában JOOO o.K Politikai napilap •*» FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Szerkesztőség: vl. kerület, Erzsébet körút V• Kiadóhivatal: VII., Erzsébet körút 1g —20. SZeciákekiadó hivatalok: ü. Vilmos császár út 14. szám és IV., Váci ucca 92. Szerkesztőség Bécsben I., Kohlmarkt 7. Ha valóban megtörténhetnék, — amiben egy pillanatra komolyan nem hihetünk — hogy a tegnap benyújtott közrendjavaslat változatlanul törvényerőre emelkedik, akkor Magyarországon nem lehet igazi béke és szabadság. Akkor ez a nemzet elveszti évezredes arculatát, amely válságaiban, nyomorúságában, megaláztatása korszakaiban is szimpatikussá tette a világ népei előtt. Akkor önként feladtuk azokat a szent, vívmányokat, amelyekért Bocskay István, Bethlen Gábor, a Rákócziak lelkesedtek, a magyarság ezrei elvérzettek, a fölvilágosodás korának nagyjai küzdöttek, Kölcsey,felsőbüki Nagy Pál, Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös halhatatlanokká lettek. Akkor egyetlenegy hasítással elvágtuk azt a köteléket, amely bennünket a múlthoz fűz, ahoz a múlthoz, amelyre állva, tovább építhettünk volna. A polgári közszabadságok elnyomva. Az egyesülés és gyülekezés joga korlátozva. A sajtó a kormány önkényének kiszolgáltatva. Az egyén jóléte, szabadsága közigazgatási tisztviselők jó- vagy rosszakaratára bízva. Politikát csinálni ilyen világban nem lehet. A levél, a telefon, a távirat cenzúrának van alávetve. Megszűnik a bizalmas érintkezés ember és ember, sőt jó barát és jó barát között, mert soha nem lehet tudni , nem les-e kéretlen hallgató. Hova jutottunk? Hol élünk? Háborúban vagyunk? Nem verte le és tette lehetetlenné a konszolidáció a forradalmakat? Mi szükség van erre a törvényre, amelyen Drákó és Prottmann szelleme együtt dolgozott, békés országban ? Mert hiszen nyilvánvaló, hogy a felfordulást annyi felfordulás után nem óhajtja senki. Sem a matrózok kézigránátjait, sem a Cserny-fiúk szuronyát, sem a géprombolók feszítővasait, sem a tömeggyilkosok pokolgépét. Mindenki béke után áhítozik a háború és a forradalmak kilencedfél esztendeje után. De nekünk nem kell az erőszak békéje. És a béke szabadság nélkül — nem a magyar nép békéje. Pedig ez a nemzet élni, dolgozni, épülni és gyarapodni akar. Mindezt pedig nem lehet bilincsbe vert kezekkel. Elhalasztódott a döntés a jóvátétel kérdésében — Az Est tudósítójától — A jóvátétellel kapcsolatban mindenféle híresztelések keltek szárnyra az utóbbi napokban. Az Est munkatársát illetékes helyen felhatalmazták a következők közlésére : — Báró Korányi Frigyes Londonba való elutazásával kapcsolatban különféle kombinációk szállingóznak a levegőben és különféle magyarázatokat fűznek londoni utazásához. Az, hogy Korányi Londonba utazott, teljesen programszerűen történt, nem rendkívüli esemény közbejötté tette szükségessé londoni utazását, így volt ez már előre meghatározva, hogy Korányi Párizsból hazajön Budapestre, itt tölt 5-6 napot, megbeszéléseket folytat a kormánnyal a további teendők ügyében, majd elutazik Londonba, ahol továbbviszi a tárgyalásokat, Londonból újból visszajön Budapestre, majd megint Párizsba megy. Mindez ismétlem, nem rendkívüli esemény kapcsán történt, amely a jóvátétel kérdésében közbejött volna. A jóvátételi tárgyalások normális keretek között rendes mederben folytatódnak és véleményünk szerint az egész magyar jóvátétel kérdése elhalasztódik. Hogy időben mennyit jelent ez az elhalasztás, az bizonytalan, de azok a híresztelések, melyek arra vonatkoznak hogy a magyar jóvátétel rendezése a közeli időben aktuális lesz, nem felelnek meg a valóságnak. WWVWVWWWWVAVVVWVVW\^AAV\AAAAWAVWWVVWW Amerika delegátusa a Dardanellák szabadságáért A nemzetközi bizottság terve előtérben — Izmed basa még mindig hallgat — Csicserin és Curzon új mérkőzése Az oroszok a hadihajók kérdésében engedékenységre hajlandók Lausanne, december 7 (Az Est kiküldött tudósítójától) A tengerszorosok bizottságában a tegnapi ülés fordulópontot jelent, mert amitől féltek, a konferencia hirtelen félbeszakítása nem következett be. Ciarrére a francia kormány nevében csatlakozott Child nagykövet amerikai megfigyelő felfogásához, amely abban csúcsosodott ki, hogy ha valamely nemzetközi tengeri út egy vagy két parti állam hatalmában van, az nem adhat jogot azoknak a parti országoknak ahoz, hogy az átkelést megtiltsák. Az átkelést viszont szabályozni kell, mert ellenkező esetben veszedelem származhatnék belőle a parti államokra nézve és szuverenitásuk fenyegetve volna. Garroni olasz delegátus élénken helyeselt ennél az elvi kijelentésnél, majd Child nagykövet beszélt: — Az amerikai Egyesült Államok mindig a teljesen szabad kereskedelmi hajózásért küzdöttek. Az amerikai kormány a tengerszorosok kérdésében most is elvként állítja fel, hogy semmi olyasvalaminek nem szabd történnie, ami valamely parti állam biztonságát vagy valamelyik ország kereskedelmi szabadságát veszélyeztetné. Amerika nem érthet egyet azzal, hogy a tengerszorosok szabadsága olyan kérdés, amely csupán a Parti államokra tartozik. Ez sértené az amerikai nemzet jogérzését, sőt maguknak a parti államoknak és az egész világnak a jog feltétlen uralmába vetett hitét. A Feketetenger szabadsága csak akkor volna igazi szabadság, ha a hozzávezető tengeri út partjait katonailag lefegyvereznék. Ebben a kérdésben bizalomra van szükség s a bizalmat a katonai erő nem pótolhatja, hanem a kölcsönös megnyugvást csak egy nemzetközi bizottság hozhatja meg. Ami azt az orosz javaslatot illeti, hogy minden idegen hadihajót ki kell zárni a Fekete-tengerre , arra nézve Child nagykövetnek az a válaszi, hogy ugyanilyen joggal követelni lehetne, hogy bármely más tengerre vezető utat is el kell zárni bizonyos hadihajók elől. Amerika, mely leglelkiismeretesebben hajtotta végre a hashingtoni konferenciának a tengerészeti leszerelésről szóló határozatát, joggal tiltakozhatik az ellen, hogy hadihajói ki legyenek rekesztve valahonnan, ahová esetleg a béke föntartása érdekében el kell menniök. Amerika sohasem fogja megengedni, hogy hadihajói erei valahol el legyen járva az út, ahol a maga Sseresfced...CIiS ha ózásának is kereskedő polgárainak érdekeit kell megvételmeznie. Spalajkovics (Jugoszlávia) rövid helyeslő nyilatkozata után lord Curzon, mint a bizottság elnöke azzal a kérdéssel fordult Izmed basához, hogy hajlandó-e most mér a török programot kifejteni? Izmed időt kért hogy a javaslatokat alaposan megfontolhassa. Csicserin jelentkezett szólásra. Előrebocsátotta hogy az orosz delegáció is minden részletre kiterjedően meg akarja vizsgálni a javaslatokat, de már most figyelmeztetni kívánja a brit külügyminisztert, hogy az orosz és az angol szerep fölcserélődött. Ez egészen természetes, mert a megújhodott Oroszország minden imperialisztikus célt elutasított magától és politikája egyenesen a háború ellen irányul. Két módon lehet megoltalmazni a Dardanellák szabadságát, nevezetesen Törökország által vagy a nemzetközi biiottsima segítségével. Ő az elsőt választja, mert jobb. A nemzetközi bizottság egyet jelent a nemzetközi zavarokkal, a nemzetközi együttműködés nem más, mint nemzetközi konkurrencia, örökös vetélykedés. Az a terv, amelyet a szövetségesek vetettek föl, kényszerítené Oroszországot, hogy fegyverkezzék és megint csak fegyverkezzék. A legjobb kezesség Törökország szabadságára és függetlenségére az orosz javaslat, mert Oroszország békét akar, de kapitulálnotok eseni fog. Lord Curzon a zárszó jogával élve, feltűnően barátságos hangon megjegyezte, hogy a török delegációnak tökéletesen igaza van, mikor időt kér a javaslatok megfontolására, csak azt sajnálja, hogy Csicserin nem követte ezt a példát. Nyitott ajtót döngetett, mert ha ő is alaposan meggondolta volna a szövetségesek javaslatait s akkor belátta volna, hogy aggodalmai alaptalanok. Maró gúnnyal tette azután hozzá, hogy semmivel sem szerezhetett volna neki nagyobb örömet Csicserin, mint azzal, hogy Oroszország békés szándékairól tett hitvatást és ha ez a békevágy őszinte, akkor remélnie kell, hogy Csicserin javaslatainak legnagyobb részét vissza fogja vonni. A bizottság legközelebbi ülése pénteken délelőtt lesz. A nap legnagyobb eseménye és a meglepetés erejével hat, hogy Csicserin az ülés után fogadta az amerikai hírlapírókat s azt mondta nekik, hogy Child nagykövet javaslatai, amelyek a szövetségesek javaslatait is tartalmazzák, elfogadható alapot nyújtanak a további tárgyalásokra s ő az amerikai álláspontot bingóévá tehetné, ha Child megfelelő formában úgy szövegezné meg a tételt, hogy hadihajóknak csak békém f