Az Est, 1930. augusztus (21. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-26 / 192. szám
6. oldal Okirati hamisitással granasisia a belügy*a $s 03 mm e» q «r/s» e« miniszter as nitoi vezetőjegyzest Utasitotta as aiispánt,, hogy értesítse igyészséget a baváesi eljárás megindítása végett üllői járdaépítés titkai mWWWWWWMWWWMWMWWHWWWWWMWMWWWWWtWWWI — Az Est tudósítójától — Scitovszky Béla belügyminiszter ez év áprilisában leírt Pest vármegye alispánjához, 52.83511930/1'ez a miniszteri Leirat száma, amelynek utolsó oldalán a következő sorok olvashatók: — Értesítem továbbá az Alispán urat, hogy 76.399/1929. számú határozatában foglaltakat, mely szerint Vargha Béla üllői vezető jegyző ellen a fegyelmi eljárást elrendelte, tudomásul veszem. Minthogy azonban nevezettnek az a cselekménye, hogy a törvényhatósági bizottság határozatát, a fellebbező feleknek nem kézbesítette ki és ennek dacára arra a jogerősségi záradékot rávezette, noha hivatalos tudomása voltánál, h hogy az jogerőre nem emelkedett, a Bt II. XXXII. fejezetében tárgyalt okirathamisítás bűncselekményének tényállódékát is magában látszik foglalni, felhívom Alispán urat, hogy az 1929. évi XXX. tc. 91. §-a értelmében jelen rendeletemre utalással a budapesti kir. ügyészséget a bűnvádi eljárás megindításához szükséges adatok közlése mellett haladéktalanul értesítse és a kifejtendőkhöz képest intézkedjék ... így szól a miniszteri leirat, amelynek nyomán Üllőn teljes erőre kapott az a gyanú, amelyet addig csak suttogtak, az a gyanú, hogy az üllői járdaépítkezés körül nincs minden rendben. A miniszteri leirat volt az a vízbedobott kő, amelynek hullámai mind szélesebb körben terjedtek szét: már rjltan beszéltek arról, hogy súlyos szabálytalanságok történtek a járdaépítkezéseknél. A szenvedélyesebbek panamát kiáltottak a Vargha Béla vezetőjegyző rágalmazási pert indított Üllő község huszonkét képviselőtestületi tagja ellen. A képviselőtestület még előző évben úgy módosította a gyalogjárdák burkolása tárgyában hozott szabályrendeletet, hogy a járda és uccarendezés összes költségeit az érdekeltház- és telektulajdonosokra hárítja át. A vármegye jóváhagyta a szabályrendelet módosítást, elkövette azonban azt a hibát, hogy kormányhatósági megerősítésre nem terjesztette fel. Súlyos hiba volt ez, amely akkor mutatkozott meg, amikor később, a belügyminiszter nemcsak a községi képviselőtestület járdaszabályrendeletét nem hagyta jóvá, de a vármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyó határozatát is megsemmisítette. Ekkor azonban, 1929 májusában ez a határozat-megsemmisítés nem történt még meg , az üllői képviselőtestület azért ült össze, hogy most már a járdaszabályrendelet birtokában határozzanak is a járdaépítkezésről. Jelen volt a képviselőtestület ülésén a járási főszolgabíró, dr. Kapa Károly is. Az ülésen felolvasták a járdaépítési versenytárgyalás ajánlatait. — A legolcsóbb ajánlat — hangzott a versenytárgyalás eredményének ismertetése — 3,80 pengő, a legdrágább 6 pengő ... — Nem is olyan sok, — bólogattak a képviselőtestületi tagok — eztmég el lehet bírni! A főszolgabíró tanácsára azután a képviselőtestület nem a legolcsóbb ajánlatot fogadta el, amely harmadrendű járda építéséről szólt, hanem egy másodrendű járdára vonatkozó ajánlatot. 250 ezer penegő kölcsön a járdaépítésre — Négyzetméterenként 3 pengő 60 fillérbe fog kerülni a jára... — magyarázták egymásnak és a község képviselőtestülete 57/1929. hgy. számú határozatával kimondotta, hogy a megtartott versenytárgyalás eredménye alapján a munkálatok kivitelével a Somoskői Bazaltbánya Rt.-et bízza meg és a költségek fedezésére a Magyar Országos Központi Takarékpénztártól a szükséglethez képest, de legfeljebb 250.000 pengős, 35 éven át törlesztendő kölcsönt vesz fel és az évenként esedékes részleteknek közadók módjára való behajtásáról gondoskodik. Az elégedetlenkedők A határozathozatal után nyomban akadtak számosan, akik azt hangoztatták, hogy nincs szükség járdaépítésre, luxus ez üllőnek. A háztulajdonosokon, akik a járdaépítés költségeit viselnék, még az adókat sem tudják behajtani. A vármegye siet a község segítségére s előlegezte a községi tisztviselők fizetését. Ilyeneket hangoztattak s az elégedetlenkedők nézetét a járdaépítésről írásba foglalta dr. Ballun Géza pénzügyi titkár. Dr. Ballun és társai megfellebbezték a községi képviselőtestületnek a járdaépítésről szóló határozatát, ezt a fellebbezést azonban a vármegye törvényhatósági bizottsága 40.588/1929. számú határozatával elutasította. A vármegyei döntés még ekkor nem volt jogerős, a járdaépítéshez azonban mégis hozzákezdtek. Dr. Ballon Géza és társai megfellebbezték a vár Azüllői járdaépítés és a belügyminiszter 1929 május 28-án Üllő község képviselőtestülete fontos ülést tartott. „Az Est" könykereskedésében, VII., Erzsébet körút 18—20 sz. Telefon-előjegyzéseket is elfogadunk megyei határozatot a belügyminiszterhez, aki azután az építkezést felfüggesztette. Üllő lakossága ekkor már nagy nyugtalansággal figyelte a bonyolódó ügyet. Felháborodás a községhez Olyan hírek terjedtek el, hogy a járda négyzetméterenként nem 360 pengőbe fog kerülni, de 10 pengőnél is többe. A járdabizottság tagjai és a képviselője.rületi tagok már nem mehettek végig az utcán anélkül, hogy az üllői háztulajdonosok kérdéseikkel ne ostromolták volna őket: — tessék nyíltan megmondani, mennyibe fog kerülni a járdaépítkezést ... — Mi a három pengő hatvan filléres egységárat szavaztunk meg, nem kerülhet többe! — válaszolhatták a képviselőtestületi tagok, a legközelebbi képviselőtestületi ülésen azonban már felvetették a kérdést Vargha Béla vezetőjegyzőnek: — Mibe kerül a járda?... — Vegyenek elő papirost és ceruzát, majd én diktálom — válaszolta Vargha■ vezetőjegyző és a képviselőtestület tagjainak legnagyobb megdöbbenésére a következőket sorolta fel: 1. földmunkálatok ^-méterenként 1.60 2. kocsibejáratok O-méterenként 12.20 3. sóder V/méterenként 3.60 4. járdaszegély folyóméterenként 3.60 5 lefolyó csatornák folyóméterenként 8.80 Pár pillanatra néma csőd követte a felsorolást, de azután annál nagyobb erővel tört ki a vihar. — Ezeket a részletárakat eddig soha sem olvasták fel! — kiáltozták a képviselőtestüilét tagjai. — Nekünk azt mondták, hogy 3.60 pengőbe fog négyzetméterenként kerülni a járda! . . . — erősítették és mind ingerültebben állítgatták, hogy félrevezették a képviselőtestület tagjait. Most már azt is különösnek találták, hogy a május 28-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvét, amely a járdaépítkezés elhatározásáról és a versenytárgyalás feletti döntésről szól, csak novemberben hitelesítettek. Zúgott a község valamennyi lakója. Vádak röpködtek s Vargha vezetőjegyző beperelte a képviselőt ési idely tagjait, a törvénybirót, az elöljárókat. — Csak fogás ez, — mondogatták erre — azért perelt be mindnyájunkat, hogy tanúként ne szerepelhessünk. Aztán az is kiderült, hogy 300 pengő helyett 5320 pengőbe került az utcák mérnöki felmérése Igaz, hogy ez az összeg a vállalkozót terheli, de ha a község mégsem határozta vlna el a járdaépítést, maga fizethetett volna. Kedd, 1930. augusztus 26. ............................IMI IT I ............... 71* fflira ikftfáaessak íi:Z PítSSsk? Az üllőiek tudni akarják: 1. Hogyan történhetett meg, hogy a járatépítkezések egységárairól csak részben informálták a községi képviset öt est illetett 2. Ki hibázott akkor, amikor a járóaépítést elrendelő nem jogerős határozatot mint jogerőst tüntették fel? 3. Miért nem kézbesítették a vármegye fellebbezésre adott halt rovatát a törvény által megszabott időn belül a fellebbezőknek. 4. Hogyan lehet az, hogy a vármegye jóváhagy egy olyan határozatot, melyben az van, hogy üllő község körülbelül 6 kilométer hosszúságu járdát épít és ehez a szükséghez képest, de legfeljebb 250.000 pengő kölcsönt vesz fel, amikor nyilvánvaló, hogy ha nem hal, de 9 km hosszú, átlag másfél méter szélen járdát építenek, nem 3,60 pengős, de ennél sokkal magasabb 8 pengős egységáron, akkor is csak 108 000 pengőre van szükség. 5. Hogyan lehetséges, hogy a járdaépítési költséget teljes egészében a házi tulajdonosokra akarják hárítani, amikor a miniszter egy rendeletben kimondja: a járda költségeknek legfeljebb 50%-ra terhelheti a háztulajdonosokat. És még sok ilyen kérdésre vár feleletet állő község lakossága, amelynek képviselőtestületi tagjai a közel jövőben küldöttségieg keresik fel a belügyminisztert, kérve: derítsen világosságot ezekre a kérdésekre s ezáltal adja vissza a község lakóinak nyugalmát. P. Gy. A Szent Imre*ünnep* ségről beszélt rádió* prédikációjában Makkai püspök —Az Est tudósítójától — Vasárnap délelőtt a Kálvin téri templomban Makkai Sándor erdélyi ref. püspök, a kiváló regényíró mondott beszédet. Az istentiszteletet és a beszédet, rádió is közvetítette. Makkai püspök beszédében foglalkozott a Szent Imre-ünnepségekkel, a beszédnek ez a része feltűnést keltett. Ma reggel beszéltünk Makkal püspökkel, aki tegnapi prédikációjáról a következőket mondta: — Családi ügyekben tartózkodom Budapesten és ezt az alkalmat felhasználtam, hogy prédikáljak, mégpedig rádión keresztül, mert így módomban volt szólani erdélyi híveimhez is. A beszédemben — hiszen aktualitás volt, mindenki erről beszél — foglalkoztam a Szent Imre-ünnepségekkel is. Ezt mondottam körülbelül: A Szent Imre-ünnepségek világosan mutatták azt az erőt és azt a hatalmat, amivel a katolicizmus propagálja Krisztus királyságát. Mutatták az ünnepségek, hogy a katolicizmus elsősorban erővel és hatalommal propagálja eszméit. "Rámutattam arra, hogy a mi egyházunknak nem ezek az eszközei, és nem ezek az útjai. Rámutattam, hogy nálunk minden azon fordul meg, hogy ezek nélkül a nagy külső segítő eszközök nélkül, kizárólag lelkileg, tisztán lelki eszközökkel lehet a Krisztuseszmét élni és propagálni. Mennyivel nehezebb ez a feladat, mennyivel szebb és felemelőbb a, kötelesség, ez volt beszédemnek alapgondolata. — Távol állott tőlem, hogy kritikát gyakoroljak a Szent Imre-ünnepségekkel kapcsolatban, vagy éppen, ellene nyilatkozzam. Távol állott tőlem elsősorban azért is, mert hiszen én csak vendég vagyok, átutazóban Budapesten. Máris utazom vidékre és azután vissza Erdélybe. WVW\A/WWS/^^V\A^^WWO>AA^VA^^AAAAAA/WWWSAA^ ■ Mokkái Sándor Almát és minden más gyümölcsöt VásároltA WILLI HOTHMANHKlfíkí (németország). Stifflöngcün : Nuthiminn frossmarkt Portmund