Az Est, 1930. augusztus (21. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-26 / 192. szám

6. oldal Okirati hamisitással gr­anasisia a belügy­*a $s 03 mm e» q «r/s» e« miniszter as nitoi vezetőjegyzest U­tasitotta as aiispánt,, hogy értesítse igyészséget a b­aváesi eljárás meg­­ind­ítása végett üllői járdaépítés titkai mWWWWWWMWWWMWMWWHWWWWWMWMWWWWWtWWWI — Az Est tudósítójától — Scitovszky Béla belügyminiszter ez év áprilisában leírt Pest vármegye alispánjához, 52.83511930/1'ez a mi­niszteri Leirat száma, amelynek utolsó oldalán a következő sorok olvasha­tók: — Értesítem továbbá az Alispán urat, hogy 76.399/1929. számú határozatában foglaltakat, mely szerint Vargha Béla üllői vezető jegyző ellen a fegyelmi el­járást elrendelte, tudomásul veszem. Minthogy azonban nevezettnek az a cse­lekménye, hogy a törvényhatósági bi­zottság határozatát, a fellebbező felek­nek nem kézbesítette ki és ennek da­cára arra a jogerősségi záradékot rá­vezette, noha hivatalos tudomása volt­ánál, h hogy az jogerőre nem emelkedett, a Bt II. XXXII. fejezetében tárgyalt ok­­irathamisítás bűncselekményének tény­álló­dékát is magában látszik foglalni, felhívom Alispán urat, hogy az 1929. évi XXX. tc. 91. §-a értelmében jelen rendeletemre utalással a budapesti kir. ügyészséget a bűnvádi eljárás megindí­tásához szükséges adatok közlése mel­lett haladéktalanul értesítse és a kifej­­tendőkhöz képest intézkedjék ... így szól a miniszteri leirat, amely­nek nyomán Üllőn teljes erőre kapott az a gyanú, amelyet addig csak sut­togtak, az a gyanú, hogy az üllői járdaépítkezés körül nincs minden rendben. A miniszteri leirat volt az a vízbe­­dobott kő, amelynek hullámai mind szélesebb körben terjedtek szét: már r­j­­ltan beszéltek arról, hogy súlyos szabálytalanságok történ­tek a járdaépítkezéseknél. A szenvedélyesebbek panamát kiál­tottak a Var­gha Béla vezetőjegyző rágalmazási pert indított Üllő község huszonkét képviselőtestületi tagja ellen. A képviselőtestület még előző évben úgy módosította a gyalogjárdák burkolása tárgyában hozott szabály­rendeletet, hogy a járda és uccaren­dezés összes költségeit az érdekelt­­ház- és telektulajdonosokra hárítja át. A vármegye jóváhagyta a sza­bályrendelet módosítást, elkövette azonban azt a hibát, hogy kormány­­hatósági megerősítésre nem terjesz­tette fel. Súlyos hiba volt ez, amely akkor mutatkozott meg, amikor később, a belügyminisz­ter nemcsak a községi képviselőtes­tület járdaszabályrendeletét nem hagyta jóvá, de a vármegye törvényhatósági bi­zottságának jóváhagyó határozatát is megsemmisítette. Ekkor azonban, 1929 májusában ez a határozat-megsemmisítés nem tör­tént még meg , az üllői képviselő­testület azért ült össze, hogy most már a járdaszabályrendelet birtoká­ban­ határozzanak is a járdaépítke­zésről. Jelen volt a képviselőtestület ülésén a járási főszolgabíró, dr. Kapa Károly is. Az ülésen felolvasták a járdaépítési versenytárgyalás ajánla­tait. — A legolcsóbb ajánlat — hangzott a verseny­tárgya­lás eredményének is­mertetése — 3,80 pengő, a legdrágább 6 pengő ... — Nem is olyan sok, — bólogattak a képviselőtestületi tagok — ezt­­még el lehet bírni! A főszolgabíró tanácsára azután a képviselőtestület nem a legolcsóbb ajánlatot fogadta el, amely harmad­rendű járda építéséről szólt, hanem egy másodrendű járdára vonatkozó ajánlatot. 250 ezer penegő kölcsön a járdaépítésre — Négyzetméterenként 3 pengő 60 fillérbe fog kerülni a­ jár­­a... — ma­gyarázták egymásnak és a község képviselőtestülete 57/1929. hgy. számú határozatával kimondotta, hogy a megtartott versenytárgyalás eredmé­nye alapján a munkálat­ok kivitelé­vel a Somoskői Bazaltbánya Rt.-et bízza meg és a költségek fedezésére a Magyar Országos Központi Taka­rékpénztártól a szükséglethez képest, de legfeljebb 250.000 pengős, 35 éven át törlesztendő kölcsönt vesz fel és az­ évenként esedékes részleteknek közadók módjára való behajtásáról gondoskodik. Az elégedetlenkedők A határozathozatal után nyomban akadtak számosan, akik azt hangoz­tatták, hogy nincs szükség járdaépí­tésre, luxus ez üllőnek. A háztulaj­donosokon, akik a járdaépítés költsé­geit viselnék, még az adókat sem tud­ják behajtani. A vármegye siet a köz­ség segítségére s előlegezte a községi tisztviselők fizetését. Ilyeneket hangoztattak s az elége­detlenkedők nézetét a járdaépítésről írásba foglalta dr. Ballun Géza pénz­ügyi titkár. Dr. Ballun és társai megfellebbezték a községi képvi­selőtestületnek a járdaépítésről szóló határozatát, ezt a fellebbezést azonban a vármegye törvényhatósági bizottsága 40.588/1929. számú határozatával elutasította. A vármegyei döntés még ekkor nem volt jogerős, a járdaépítéshez azon­ban mégis hozzákezdtek. Dr. Ballon Géza és társai megfellebbezték a vár­ Az­­üllői járdaépítés és a belü­gyminiszter 1929 május 28-án Üllő község kép­viselőtestülete fontos ülést tartott. „Az Est" könykereskedésében, VII., Erzsébet körút 18—20 sz. Telefon-előjegyzéseket is elfogadunk megyei határozatot a belügyminisz­terhez, aki azután az építkezést­­ felfüggesztette. Üllő lakossága ekkor már nagy nyugtalansággal figyelte a bonyolódó ügyet. Felháborodás a községhez Olyan hírek terjedtek el, hogy a járda négyzetméterenként nem 360 pengőbe fog kerülni, de 10 pengőnél is többe. A járdabizottság tagjai és a kép­viselője.r­ületi tagok már nem­ mehet­tek végig az utcán anélkül, hogy az üllői háztulajdonosok kérdéseikkel ne ostromolták volna őket: — tessék nyíltan megmondani, mennyibe fog kerülni a járdaépít­ke­zést ... — Mi a három pengő hatvan filléres egységárat szavaztunk meg, nem ke­rülhet többe! — válaszolhatták a képviselőtestületi tagok, a legköze­lebbi képviselőtestületi ülésen azon­ban már felvetették a kérdést Vargha Béla vezetőjegyzőnek: — Mibe kerül a járda?... — Vegyenek elő papirost és ceru­zát, majd én diktálom — válaszolta Vargha■ vezetőjegyző és a­ képviselő­­testület tagjainak legnagyobb meg­döbbenésére a következőket sorolta fel: 1. földmunkálatok ^-méterenként 1.60 2. kocsibejáratok O-méterenk­ént 12.20 3. sóder V/­m­­éterenként 3.60 4. járdaszegély folyóméterenként 3.60 5 lefolyó csatornák folyóméterenként 8.80 Pár pillanatra néma csőd követte a felsorolást, de azután annál na­gyobb erővel tört ki a vihar. — Ezeket a részletárakat eddig soha sem olvasták fel! —­ kiáltozták a képviselőt­est­üilét tagjai. — Nekünk azt mondták, hogy 3.60 pengőbe fog négyzetméterenként ke­rülni a jár­da! . . . — erősítették és mind ingerültebben állítgatták, hogy félrevezették a képviselőtestület tagjait. Most már azt is különösnek talál­ták, hogy a május 28-i képviselőtes­tületi ülés jegyzőkönyvét, amely a járdaépítkezés elhatározásáról és a­ versenytárgyalás feletti döntésről szól, csak novemberben hitelesítettek. Zúgott a község valamennyi lakója. Vádak röpködtek s Vargha vezető­­jegyző beperelte a képviselőt ési idely tagjait, a törvénybirót, az elöljáró­kat. — Csak fogás ez, — mondogatták erre — azért perelt be mindnyájun­kat, hogy tanúként ne szerepelhes­sünk. Aztán az is kiderült, hogy 300 pengő helyett 5320 pengőbe került az utcák­ mérnöki felmérése Igaz, hogy ez az összeg a vállalkozót terheli, de ha a község mégsem határozta vlna el a járdaépítést, maga fizethetett volna. Kedd, 1930. augusztus 26. ............................IMI IT I ............... 71* fflira ikftfáaessak íi:Z PítSSsk? Az üllőiek tudni akarják: 1. Hogyan történhetett meg, hogy a járatépítkezések egységárairól csak részben informálták a községi kép­v­i­set öt est illetett 2. Ki hibázott ak­kor, amikor a jár­­óaépítést elrendelő nem jogerős ha­tározatot mint jogerőst tüntették fel? 3. Miért nem kézbesítették a vár­megye fellebbezésre adott halt ro­vatát a törvény által megszabott időn belül a fellebbezőknek. 4. Hogyan lehet az, hogy a vár­megye jóváhagy egy olyan határoza­tot, melyben az van, hogy üllő köz­ség körülbelül 6 kilométer hosszú­ságu­ járdát épít és ehe­z a szükséghez képest, de legfeljebb 250.000 pengő kölcsönt vesz fel, amikor nyilván­való, hogy ha nem hal, de 9 km hosszú, átlag másfél méter szélen jár­­dát építenek, nem 3,60 pengős, de ennél sokkal magasabb 8 pengős egy­ségáron, akkor is csak 108­ 000 pen­gőre van szükség. 5. Hogyan lehetséges, hogy a járda­­építési költséget teljes egészében a házi tu­lajdonosokra akarják hárít­a­ni, amikor a miniszter egy rendeletben kimondja: a járda költ­ségeknek leg­feljebb 50%-r­a terhelheti a háztulaj­donosokat. És még sok ilyen kérdésre vár fe­leletet állő község lakossága, amely­nek képviselőtestületi tagjai a közel jövőben küldött­ség­ieg keresik fel a belügyminisztert, kérve: derítsen vi­lágosságot ezekre a kérdésekre s ez­által adja vissza a község lakóinak nyugalmát. P. Gy. A Szent Imre*ünnep* ségről beszélt rádió* prédikációjában Makkai püspök —­­Az Est tudósítójától — Vasárnap délelőtt a Kálvin téri templomban Makkai Sándor erdélyi ref. püspök, a kiváló regényíró mon­dott beszédet. Az istentiszteletet és a beszédet, rádió is közvetítette. Makkai püspök beszédében foglalkozott a Szent Imre-ünnepségekkel, a beszéd­nek ez a része feltűnést keltett. Ma reggel beszéltünk Makkal püs­pökkel, aki tegnapi prédikációjáról a következőket mondta: — Családi ügyekben tartózkodom Bu­dapesten és ezt az alkalmat felhasznál­tam, hogy prédikáljak, még­pedig rádión keresztül, mert így módomban volt szó­­la­ni erdélyi híveimhez is. A beszédemben — hiszen aktualitás volt, mindenki erről beszél — foglalkoztam a Szent Imre-ün­­nepségekkel is. Ezt mondottam körülbelül: A Szent Imre­-ünnepségek világosan mu­tatták azt az erőt és azt a hatalmat, ami­vel a katolicizmus propagálja Krisztus királyságát. Mutatták az ünnepségek, hogy a katolicizmus elsősorban erővel és hatalommal propagálja eszméit. "Rámutat­tam arra, hogy a mi egyházunknak nem­ ezek az eszközei, és ne­m ezek az útjai. Rá­mutattam, hogy nálunk minden azon fordul meg, hogy ezek nélkül a nagy külső segítő eszközök nélkül, kizárólag lelkileg, tisz­tán lelki eszközökkel lehet a­ Krisztus­eszmét élni és propagálni. Mennyivel ne­hezebb ez a feladat, mennyivel szebb és felemelőbb a, kötelesség, ez volt beszédem­nek alapgondolata. — Távol állott tőlem­, hogy kritikát gya­koroljak a Szent Imre-ünnepségekkel kap­csolatban, vagy éppen, ellene nyilatkoz­zam. Távol állott tőlem elsősorban azért is, mert hiszen én csak vendég vagyok, átutazóban Budapesten. Már­is utazom vi­dékre és azután vissza Erdélybe. WVW\A/WWS/^^V\A^^WWO>AA^VA^^AAAAAA/WWWSAA^ ■ Mokkái Sándor Almát és minden más gyümölcsöt VásároltA WILLI HOTHMANHKlfíkí (ném­etország­). Stifflöngcün : Nuthiminn f­rossmarkt Portmund

Next