Az Est, 1936. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

41. oldal lyek lehetővé teszik az olasz hadsereg számára az életet az esős időszak alatt is.) 9. A »J. F. and H. Roberts Ltd.« manchesteri világcég idei közgyűlé­sén Percy C. Fish elnök megállapí­totta megnyitó beszédében, hogy az angol árunak a világpiacon azért is vissza kellett szorulnia, mert túlságo­san szolid volt. Úgy látszik számolnunk kell azzal a ténnyel, — mondotta — hogy a kevésbé szolid anyagból ké­szült ruhákat előnyben részesítik. Nem áll többé az az elv, hogy »p­é­nz­­­e­m é­r­t jót akaro­k«. A tetszetős és divatos legyőzte az »alapos« és ko­moly munkát. A kirakatba helyezett »párizsi modelt« inkább veszik, mint a »jó brit munkát«. Hatalmas tért hó­dított a kész ruha is. Sokan lemond­tak arról, hogy j­ó szövetet vásárolja­nak s j­ó szabónál j­ó ruhát csináltas­sanak. Még a hölgyek is szívesen vá­sárolják a legutolsó divat szerint ké­szült kész toalettet, amely olcsóbb, mint a szabónál csináltatott ruha. 10. Az angol kormány Fehér Könyv formájában közzétette a háborús sí­rok karbantartására kötött egyessé­­get Németországgal és Franciaország­gal. Az új megállapodás - írja a Ti­mes - a kegyeletes megemlékezés kapcsolatával fűzi egybe Anglia, Né­metország és Franciaország népét. (A halottak békésen megférnek egy­más mellett.) »WWWWWWWWMWWWWW» a %éftMoM WMtytye James, Mittm reg­ény­e Mióta a közlekedés új technikája szédítő iramban kifejlődött, a kaland úgyszólván teljesen eltűnt a földről. Ma, amikor vassínek bordázzák a me­zőket, gépkocsik rohannak a nagy he­gyek körül s repülőgépek suhannak el a legrejtettebb szakadékok felett, alig van hely az Ismeretlen izgalma számára. Rien que la Terre... Csak a Föld... Ennek a címnek, amelyet Paul Morand írt világcsavargásai naplójára, szimbolikus jelentősége van. Csak a Föld! Vége a Kalandnak s a regény legősibb fajtájának, a Ka­landregénynek. Azért még sincs egészen vége. Ja­mes Hilton például szinte megdöb­bentő találékonysággal, a modern technika összes vívmányait legyőző ravaszsággal olyan kalandregényt épített, mely a mi keserűen józan ko­runkban játszik s elhitető ereje, kí­sérteties realizmusa és realisztikus képzeletvilága mégis felveszi a ver­senyt a műfaj klasszikus remekeivel. Éppen a legmodernebb­­ közlekedési eszközt, a repülőgépet állította a fan­tasztikus kaland szolgálatába. Repü­lőgépen rabolják el hőseit, négy gya­nútlan utast: Roberta Brinklow kis­asszonyt, a Keleti Misszió nővérét, Henry D. Barnard amerikai állam­polgárt, Hugh Conway angol királyi konzult és Charles Mallinson kapi­tányt, angol királyi vicekonzult. A Földnek olyan részére viszik őket, mely a még titkokat őrző kevesek kö­zé tartozik: a tibeti fensíkra. E komor táj egy különös pontján, melyet úttalan magassága véd a fe­hér ember mohó kíváncsisága­ elől, emelkedik a világ legfurcsább kolos­tora. Ez a kolostor raboltatja el a négy utast, de nem azért, hogy vált­ságdíjat zsaroljon ki értük... Éppen ellenkezőleg. Meg akarja váltani őket a hasztalan vágyak és törekvé­sek szenvedésétől s az idő nyugodt, mély örömével akarja megajándé­kozni őket. A Kék Hold vidéke azzal a képességgel rendelkezik, hogy bol­dog fiatalságban, majd boldog öreg­­ségben évszázadokig konzerválni tudja az emberi testet és lelket. James Hilton megtette a csodát, hogy a Kaland és az Ismeretlen bor­zongásával ajándékozta meg a modern embert. De mást is tett. Pompás élet­től sugárzó fi­gtúrákat teremtett, akik­nek a sorsa akkor is érdekelne ben­nünket, ha a hétköznapból nem len­dülne át merész és szürséges íveléssel a titokzatosba. 10s külső kalandba a lélek nagy belső Klaudiát vettette: ez a regény a lélek tibeti fensíkján is játszik... (-hgy) HARC A PROTEKCIONIZMUS ELLEN Szállítsanak a kisemberek is! — Az Est tudósítóidtól — A közszállításokban új rendszer be­vezetését tervezik. Illetékes helyről úgy értesülünk, hogy az állami üze­mek és intézmények szállításainál első­sorban azt a reformot akarják megvalósítani, hogy kiküszöbölik a protekcionizmust. Szigorúan ügyelni fognak a köz­­szállítási­ szabályzat egyes pontjainak megtartására és nem fogják tűrni azoknak kijátszását. Ezek a szempon­tok nemcsak az állami intézmények, elsősorban a minisztériumok és az alárendelt hivatalok anyagbeszerzésé­nél fognak erőteljesebben érvényesül­ni, hanem az egyes nagy intézmények élelmezésénél is. A szigorúbb rendszabályok meg­valósítását olyan jelenségek tették szükségessé, amelyekre elsősorban az érdekeltségek panaszai hívták fel az illetékesek figyelmét. A versenytárgyalások elbírálásá­nál olyan nyomást gyakorolnak egyes közintézmények gazdasági hivata­laira, amelynek eredménye első­sor­ban abban mutatkozik, hogy a közszállításoktól legtöbbször el­esnek a kisemberek és a legjobb összeköttetésekkel ren­delkező nagyszállítók részesülnek előnyben. Legutóbb néhány állami intézmény­nek a tejellátását tették szóvá a gaz­dasági érdekképviseletek körében. Kifogásolják, hogy az állami tejszál­lításokban, nagy intézmények tejellátásánál elsősorban a befolyással rendel­kező nagyuradalmak részesülnek előnyben. Konkrét esetekre is történt­­ hivat­kozás: a MABI tejszükségletének te­kintélyes részét gróf Pálffy-Daun Jó­zsef országgyűlési képviselő bicskei uradalma látja el. A képviselő 1936 január 1-től december 31-ig terjedő szerződése értelmében naponkint át­lag 200 liter tejet szállít a MABI-nak, ami havonként 6000 litert tesz ki. Az érdekeltség felveti azt a kérdést is: vájjon nem összeférhetetlen-e egy or­szággyűlési képviselőnek közintéz­ménnyel kötött szállítási szerződései Egy másik nagy állami intézet tej­­szállítói között szerepelt egészen a legutóbbi időkig Marton Béla ország­­gyűlési képviselő is, akinek uradalma a­ Ludovika Akadémiát látta el állan­dóan tejjel. Az állami intézmények egyébként a 11 filléres termelői tej­árnál rendszerint nagyobb árat fizetnek. A tejgazdaságok általá­ban meglehetősen nehéz körülmé­nyek között jutnak közüzemi szállításokhoz. Éppen ez a kö­rülmény vezeti az illetékes, té­nyezőket annál az elhatározásnál, hogy az állami és közüzemi szállítá­soknál minden mellék­szempontra való tekintet nélkül oldják meg a megren­delések kérdését s ügyeljenek arra, hogy az összeköttetésekkel nem ren­delkező gazdaságok is az üzemek el­látásába megfelelő mértékben bekap­csolódhassanak, bajtársaink többn­api látogatást kí­vánnak tőlünk. Látogatásunknak a­z volt a legérdekesebb vonása, hogy a háború óta ezúttal ültek elsőízben az angol frontharcosok elnökének meg­hívására a tanácskozó asztalhoz azok­nak a frontharcosoknak képviselői, akik a világháborúban két táborhoz tartoztak. Ennek nem volt ugyan formaszerű értekezlet jellege, de a zárt alkalom nyílott arra, hogy a meg­felelő üdvözlések keretében kiki néhány mondattal véleményt nyilvá­nítson a frontharcosok közeledéséről, a népek megértésének előmozdítása érdekében. Arról, ami itt bizalmas ke­retek között elhangzott, most csak annyit mondhatok, hogy mind a nagy-, mind a kishatalmak fronthar­cosai felszólalásaikban azonos irány­elveket hangoztattak és egyhangú lel­kesedéssel és hangos helyesléssel fo­gadták a magyar küldöttség vezetőjé­nek felszólalását, aki a frontharcosok kerekasztalérte­­kezletét sürgette. Ez annyit jelent, hogy ezen az érte­kezleten nem lesznek szövetségesek és ellenségek, sem győztesek és legyő­zöttek, hanem teljesen egyenrangú ta­nácskozó felek és bajtársak, akik egy­más szenvedéseinek és törekvéseinek kölcsönös megértésére fognak töre­kedni a népek összhangja érdekében.­­ A magyar küldöttség a nemzeti gyászra való tekintettel csupán egy vidéki meghívást fogadott el, hogy viszonozza a swindoni angol főcsoport elnökének, Birley ezredesnek a nyá­ron a magyar frontharcosoknál tett látogatását. A fogadtatás itt is a le­hető legszívélyesebb volt és a magyar frontharcosküldöttség azzal az érzés­sel indulhatott haza, hogy a legjobb lelkiismerete szerint teljesítette köte­lességét hazájával és bajtársaival szemben. A tuagj­az favídUazw$oU tárotgatása MELEG, BARÁTI FOGADTATÁS London, január 31 Gróf Takách-Tolvaj József­­ tábor­nok, a magyar frontharcos szövetség elnöke, a következő nyilatkozatot tette: — Londoni útunknak az a különös jelentősége, hogy a magyar frontharcosok küldött­sége ezúttal első ízben látogatott hivatalos meghívásra Angliába. Felhasználtuk ezt az alkalmat arra, hogy megfelelő keretek között kibő­­vítsü­k azt a barátságot, amely az angol frontharcosok nyári látogatása óta a két nemzet frontharcosai között határozottan fennáll. Egyenesen VIII. Edward őfelsége még velszi herceg korában nyilvánított intencióinak fe­lel meg a nemzetközi bajtársi kapcso­latok felvétele a British Legion ré­széről. Az angol frontharcosok szövet­ségének vezetősége a legőszintébb melegséggel köszönte meg, hogy ele­­get tettünk a meghívásnak és szem­­mel láthatólag igen kedvező benyű­ KEREKASZTAL KONFERENCIA mást gyakorolt, hogy a­­ magyar frontharcosok tiszteletének és kegye­letének kifejezéséül megkoszorúztuk V. György király sírját, valamint a londoni Hősi-emlékművet is. Ezt az­ utóbbi kegyeletes tényün­­ket az elhúnyt uralkodó temetésére Londonba gyűlt óriási tömegek lát­ták és a magyarság iránti rokon­­szenv hangos nyilvánításával kísér­ték.­­ Egyébként látogatásunk szomorú háttere nem adott alkalmat forma­szerű tanácskozásra, de azért a teme­tés után meglátogattuk a British Legiont, ahol a legmelegebb és a legszívélyesebb fogadtatásban része­sültünk. Szó volt a múlt nyáron Bu­dapesten megbeszélt londoni magyar viszontlátogatás részleteiről is és okunk van remélni, hogy az a prog­ram, amelyben itt megegyeztünk, végrehajtható is lesz. Egyelőre csak annyit mondhatok erről, hogy angol SVSCD a ti aa iGlIM­­ KPVA Távbeszélő: 87-9-65 A M. kir. postatakarékpénztár 50 éves fennállása alkalmából rendezett Jubiláris ím.AJ©Ás ff k \a « * * ««Művészeti Aukció m Megnyitás­a 1936 február 1-én déli 12 órakor. AUKCIÓ If ^((3) PH Kiállítás­­ február hó 2-án d.e. 10—H2. február hó 3-án, 4-én és 5-én d. e. 10—'­, 2, d.u. 4-­i 4 órák között. Árverések s február 6-ától 13-áig hét­köznapokon d. u. 14 órától. Ezen az aukciónkon hagyatékokból és ma­gángyűjteményekből származó válogatott műtárgyakat és néhai janovai és zsombo­lyai Csákon­its Endre gróf kir. főasztal­­nokmester könyvtárát árverezzük. Szomba­t 1936 február­­. WWWWWWWWWVWWHUWIHWHI rádió Mainardi gordonkázik, Bodó Erzsi énekel Péntek: Budapest X., 4.10 Diákfélóra. — 5.00 Burányi Lajos: A dolgozó Kassa. — 5.30 Burányi Lili zongorázik. — 6.25 Szalonötös. — 7.00 Glass Imre: Egyiptomról. — 7.30 Bodó Erzsi énekel. — 8.10 Két egyfelvonásos. — 9.20 Hanglemezek. — 10.00 Operaházi zenekar, Mainardi gordonkások. — 11.15 Cigányzene. Budapest II.: 6.10 és 7.00 Szalonötös. — Köz­­ben 6.25 Gyorsírás. — 7.35 Babits Mihály: A »Hiúság vásárá”-ről. Külföld. A nürnbergi mester­dalnokok (Bukarest, 7.0­1). Telmányi hegedüs zene­karral (Hamburg, 9.10), Thais (Radio Párizs, 9.30). Régi hanglemezek (Bécs, 10.10). Nyílttér E rovatban közöltekért nem vállal felelőssége) sem a ■erkesztőség, sem a kiadóhivatal. Ebben a rovatban a hirdetések ára milliméter, soronként hétköznap 70, vasárnap 80 fillér. A legkisebb hirdetés ára 7, illetve 8 pengő. Ha az arcszíne fakó, szürkéssárga és tekintete bágyadt, ha szomorú, han­gulata nyomott és nehéz álmok gyöt­rik, ha a bél túlságos rothadási folya­matai, gyomorfájás és­ epepangás kí­nozzák, olyankor tanácsos néhány na­pon át reggel éhgyomorra egy-egy pohár természetes Ferenc József ke­­serűvizet innia. Az orvosok ajánlják. Áruház bérbeadja űrdesirat osztályát a tőkeerős cégnek. »Kedvező felté­telek 26959« jelige alatt a kiadóba

Next