Az Est, 1936. október (27. évfolyam, 224-250. szám)
1936-10-01 / 224. szám
Csütörtök, FQ36 október /. 7iz.5st Az exportlíra, az új svájci frank és Magyarország MI TÖRTÉNIK A VILÁG VALUTAFRONTJAIN? *— Az Est tudósítójától — * Pesti Napló ma reggeli számában Pályi Menyhért, a csikágói egyetem tanára rendkívül érdekes cikkben mutatja meg a nyugateurópai valutaváltozások igazi okait és jelentőségét. Nincs másról szó, mint egész egyszerűen arról, hogy a spekuláció győzött és az aranyblokk ellen indított propagandának megvan a hatása. Valuták értékét mesterséges eszközökkel is fentarthatja minden állam ezt a különböző aranyblokktól távol volt államokban érvényben levő rendőri intézkedések eléggé bizonyítják. Franciaország, Svájc és Hollandia a jól bevált rendszabályokat alkalmazhatta volna és így is megvédhette volna pozícióját. A három demokrata nagyhatalom az aranyblokk alapján is megköthette volna a most diadalként hirdetett egyezményt, azonban a pillanatnyi helyzet és hangulat a kiválasztott út mellett szólt. Ez azonban a lényegen semmit sem változtat. Mindez már csak az elmélet és a történelem problémája. A ma és a holnap a változás gyakorlati oldalát vizsgálja és ennek előnyeit és hátrányait mérlegeli. Mit fognak csinálni azok a hatalmak, amelyek még »nem devalváló ttak«? ! Mit csinálj Olaszország? Mit csinál Németország? Ez a kérdés lebeg ma minden ember ajkán. Olaszország már döntött. Megalkotta az exportlíra intézményét és ezt 30%-kal kevesebbre értékeli, mint a törvényes lírát. Ez azt jelenti, hogy aki Olaszországban akar vásárolni árut, Olaszországból akar hazahozatni árut, az a mai líra 3(1%-ávalt csökkentett értékén vásárolhat, tehát ennyivel olcsóbban juthat az olasz portékához. Az olasz ipar, amely eddig az aranyblokk államaival szemben lírájával versenyképes volt, a devalvált frankok korszakában már nem tudna árut eladni a külföldnek, tehát ő is kénytelen volt a lírát 30 százalékkal leszállítani és ezzel lehetővé tenni, hogy a külföld továbbra is vásárolhassa ipari cikkeit. Pillanatnyilag igen nehéz volt Olaszország helyzete, hiszen az abeszszin háború után óriási küzdelmet folytatott valutája érdekében. _De most alkalmazkodott a világviszonylathoz és nyilván olyan intézményt fog létesíteni, amely magára vállalja annak a 30 százalékos értékdevalválásnak a terheit, amely az újabb kormányintézkedés folytán elő fog állani. Németország még nagyobb küzdelmet fojlal valutájáért, mint Olaszország. Kivitelét, csak a legnagyobb áldo-VVVWWWVOVVVVVVWVVVWAWWWV azatok árán tudta fentartani. Hisz ma már köztudomású, hogy milyen prémiumokat kellett intézményesen biztosítani az exportáló ipar javára, hogy Németország a külföldi államokban vevőket találjon vagy a meglevő, vevőket el ne veszítse. Hatalmasan fellendült autóiparát közel 30—40%-os prémiumokkal tette versenyképessé a francia és az olasz autóiparral szemben. Most, hogy Franciaország és Olaszország, a két nagy autóexportáló állam leszállította pénzének értékét, Németország legnagyobb ipara, az autóipar, de egyéb nagy ipara is veszélybe kerül, ha a német kormány nem siet megfelelő intézkedésekkel iparának további versenyképességét fentartani. Roppant érdekesen szabályozta valutáját Svájc, amelynek államtanácsa (a Staenderath) úgy döntött, hogy fentartja az arany szabadforgalmát, vagyis nem tér el az aranyalaptól, azonban a pénz értékét úgy fogja mindenkor szabályozni, hogy a többi állam pénzértékéhez képest legfeljebb 10%-os különbözet álljon elő. Svájc ezzel tulajdonképpen valutáris hegemóniáját igyekszik az európai államokkal szemben megőrzni, azt az elsőbbséget, amelyet nagy aranykészleteivel, az odamenekült arany tömegével és pénzepere, mas&s Ixtd-'’mával régebben elfoglalt. Hogy az aranykivitelt nem tiltja el, hogy az arany szabadforgalmát fentartja, ez szakértői szemmel nézve inkább csak amolyan elvkelőségi gesztusnak tűnik fel, amelyet pénzügyi érvekkel aligha lehet alátámasztani. Ez azonban ma már nem is olyan fontos, mert hisz Svájc a menekülő tőke és az elhelyezést kereső tőke szempontjából már rég nem az a piac, ami azelőtt volt. Még egy-két évvel ezelőtt csak protekcióval lehetett odakint pénzt elhelyezni. Jó idő óta azonban már Svájc kereste a tőkét és ingatlan vagyonának nagy megterhelésével volt kénytelen magán gyakran segíteni. Betétpolitikájának ingadozó, nyugtalan iránya a tőkét már rég elriasztotta tőle és így az aranykivitel és az aranyforgalom szabadságának fenntartása valóban csak elméleti és nem gyakorlati jelentőségű intézkedésnek tekinthető. Egészen más a helyzete kereskedelempolitikai vonatkozásban, amely szempontból a tervezett intézkedések pillanatnyilag inkább előnyösek, mint hátrányosak. Igaz, hogy némelyik svájci iparcikk versenyképessége csökkenni fog. De Svájc nagy élelmiszerbeviteli állam. Kenyeret importál és ezt a kenyeret a 10%-al többet érő valutájával népének most olcsóbban fogja megszerezhetni. Ott úgy okoskodnak, hogy ha az ipar egyes ágai vesztenek is, a fogyasztók nagy tömege keresni fog és a két tétel végül is kiegyenlíti majd egymást a svájci nép, a svájci forgalom javára. Még ha premizálni is fogja egyes iparcikkeinek kivitelét, kétségtelen, hogy búzáját, tehát kenyerét, olcsóbban fogja vásárolni és a svájci rendi tanács előtt ez a szociális szempont lehetett a döntő, amikor állást foglalt- A külállamok elhatározása mellett azonban természetesen bennünket legjobban Magyarország helyzete érdekel. Az, hogy nyerünk, vagy vesztünk-e majd az új valutahelyzetben. Bármelyik oldalról mérlegeljük is a kérdést, akárhányszor is megyünk végig a várható előnyökön és hátrányokon, nem lehet más véleményre jutnunk, mint arra, hogy Magyarország e nagy változásoknak inkább előnyét, mint hátrányát fogja látni. Szerencsés földrajzi elhelyezkedésünk, sikeresnek bizonyult devizapolitikánk elősegíti ezt az eredményt. Keresni fogunk az adósságok fizetésénél, keresni fogunk az importálandó cikkeknél, keresni fogunk a várható föllendülésen és ezekkel szemben csak lényegtelen az a veszteség, amely esetleg idegenforgalmunk gyengülésével előállhat. Mezőgazdasági cikkeink kivitelének jövő alakulását sem kell aggodalommal nézni. Hiszen minden mezőgazda tudja, hogy a mai nagy túltermelés időszakában mezőgazdasági cikkeink ármegállapítása nem tőlünk, hanem a világpiaci helyzet alakulásától függ és erre nekünk alig van befolyásunk. Aligha lesz ezután is. Gondjaink, melyek eddig voltak agrárcikkeink értékesítése körül, ezután is megmaradnak. De ezek enyhülhetnek annak a várható konjunktúrának eredményével, amely a devalváló államokban és ezek révén az összes világpiacokon a fogyasztás lényeges emelkedésének következménye lehet. A devalváló államokban a fellendülés az építkezés gyarapodásában, az ipar nagyobb elfoglaltságában fog mutatkozni, ennek révén több lesz a munka, többet keres a munkája, nagyobb lesz a fogyasztás és agrárcikkeink iránti kereslet aligha fog csökkenni. Ami pedig exportáló iparunkat illeti, az eddig is csak egyes zseniális iparvezérek ügyessége, kitűnően bevált trükkjei segítségével tudta az eddigi eredményeket elérni és bízni kell abban, hogy ipari vezéreink ügyessége, ipari termékeink kitűnő minősége továbbra is biztosítani fogja számunkra a nagynehezen megszerzett kiviteli piacokat. Még teljes áron váltják be nálunk a Urát Római híradás szerint az olasz kormány a francia, svájci és hollandi pénzügyi események folytán úgynevezett exportlíra bevezetését határozta el, ami a belföldi líránál állítólag 25—30%-kal fog kevesebbet érni. Minthogy a budapesti pénzintézetek a líra beváltására vonatkozólag semmi utasítást nem kaptak, ma délelőtt kérdést intéztek a Nemzeti Bankhoz, hogy beválthatják-e a hivatalos árfolyamon a hozzájuk benyújtott lírabankjegyeket? A Nemzeti Bank azt az utasítást adta a pénzintézeteknek, hogy — az 500—1000 lírás címletek kivételével — változatlanul beválthatják a hivatalos árfolyamon a hozzájuk benyújtott lírabankjegyeket pengőre. Jobb borotválkozás az elektromos úton edzett „Kék Gillette“ borotvapenge használatával Németország nem devalvál? Serin, szeptember 30 (Az Est külön tudósítójától) A birodalmi bank igazgatótanácsa Schacht bankkormányzó, gazdasági miniszter elnöklete alatt ma délután ülést tart, hogy megvitassa a francia, valamint a svájci és a hollandi forint értékcsökkentése következtében belőtt helyzetet és megtegye a kellő tézkedéseket. A Németbirodalom etikai és gazdasági vezető tényező is azon az állásponton vannak, a birodalmi márka leértékei.Vesés sem lehet. (T) : " 3 Meghalt egy pesti taxiban egy bécsi ügyvéd —Az Est tudósítójától — Ma délelőtt a Ferenc József téri taxiállomáson németül beszélő úr lépett a Bi 931 számú taxi sofőrjéhez. — Vigyen el engem a Lipót körút 22. alá — mondotta és beült a taxiba. Amikor a lipót körúti ház elé ért a kocsi, a sofőr kinyitotta a taxi ajtaját és megdöbbenve látta, hogy utasa mozdulatlanul dől hátra az ülésen■ Megfogta a kezét, az élettelenül esett vissza. A sofőr a mentők közeli székházába robogott, hogy orvosi segítséget kérjen. A mentőorvos megvizsgálta az autó utasát és rövid vizsgálódás után kijelentette: — Már halott, valószínűleg szívbénulás ölte meg. A holttestet kiemelték a taxiból és bevitték az ügyeletes orvosi szobába. Ide érkezett meg néhány perc múlva a rendőri bizottság, amely a halott zsebében talált iratokból megállapította, hogy dr. Friedrich Mandel 50 éves bécsi ügyvéd. A rendőrség megállapította, hogy dr. Mandel, aki dúsgazdag ember volt, egy bécsi nagyvállalat ügyésze, a Nova rt.-hoz készült, ott várták fontos tárgyalásra. Már tegnap este tárgyalt a Novával üzleti ügyben, ezt a tárgyalást akarták folytatni ma délelőtt. Hock János ma szanatóriumba ment Az Est tudósítójátólHock János »az aranyszájú pap«, a Józsefváros egykori népszerű plébánosa ma délben felvétette magát a Pajor-szanatóriumba. A 77 éves öregúr a maga lábán ment be ugyan a szanatóriumba, azonban igen gyönge, mert már hosszabb ideje állandó rendellenességek kínozzák. Valószínűnek tartják, hogy Hock Jánosnak sárgasága van, azonban biztosat csak az Szerentsés osztálysorsjegyek Gárdonyi Bankháznál VI., Teréz körút 41. Telefon: 1-270-91 Sürgönyeim: „JOBBSORS" orvosi konzílium és az alapos szanatóriumi vizsgálat tud majd csak mondani. Hock Jánost még a déli órákban megvizsgálják orvosai és a vizsgálat alapján hívnak majd hozzá — ha szükséges — specialistát. Az agg Hock János maga igyekszik barátait megnyugtatni, hogy állapota, nem komoly és csak elővigyázatból ment szanatóriumba. OSTENDE JÖN! BLUE STARS A FINN CSODA-JAZZ!!