Az Est, 1937. március (28. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-11 / 57. szám
Csütörtök, 1937. március //. — »Bajvan az egykén paprikával«. 31'men b. lapjuk alió 4-iki számában egy kereskedő panaszát közli a t. Szerkesztőig — kétségtelenül abból a közérdekből fogy ha vannak hibák, azok orvosoltassanak. Ugyancsak közérdekből és a tiszánlátás érdekében szükségesnek tartjuk a közleményhez néhány adatot szolgálatni , kérjük, hogy sorainknak b. lapukban helyt adni szíveskedjenek: 1. A paprika minősítését nem kényszerítették semmilyen egy kézbe, hanem azt változatlanul ugyanazok a szegedi és kalocsai állami paprikakísérleti állomások végzik, mint a mintban s ez állomások szakközegei munkájukat ugyanazzal a becsületes pontossággal hajtják végre, mint azelőtt. 2. A paprikaszövetkezetek az összes ■paprikanagykereskedőknek mindig egységes minőségű paprikát szolgáltatnak ki és ha az illető panaszos kereskedő az édes paprika helyett »könnyeztetően erős paprikát talál az állítólag szabályszerűen lepecsételt csomagban, akkor csak visszaélésről lehet szó,ami ellen az a védekezés, hogy rögtön feljelentéssel fordulon illetékes helyre. Ez esetben tehát nem a panasznak, hanem hamisítás elleni felelentésnek van helye! 3. Szóban levő kereskedő panaszos levlben utal olyan más cégek jogos panazaira, amely cégek azelőtt maguk isoglalkoztak paprikaőrléssel. Az igazság relékében le kell szögeznünk, hogy aennálló rendeletek eddig egyetlen őröletőnek ezt a jogát nem vonták el. Tiszelettel Magyar Fűszerpaprikát Értékesítő Központi Szövetkezet. — Éjszakai támadás. Ma éjszaka Csepelen a Szilágyi Dezső utcában rendőr eszméletlen férfit talált, akinek hasán nagy szúrt seb volt- Kideült, hogy Húsz Jánosnak hívják, csepeli napszámos. Életveszélyes államiban került a Szent István-kórházba. Az éjszaka valószínűleg melámadták és hasbaszúrták. A rendőrég a támadók kézrekerítésére nyomozást indított. Amíg a kukoricamagból hentesáru esz. Az országos mezőgazdasági kiállítás gyik legfontosabb és legérdekesebb csoportja a földmívelésügyi minisztérium kísérletügyi intézményeinek kiállítása esz. A mezőgazdasági üzemi intézet a taajtani, a növénynemesítő intézetek, a nagyaróvári növénytermelési kísérleti álomás és szegedi testvérintézete, a debreceni gazdasági akadémia, a növényegészégügyi intézet, a magyaróvári gazdasági népkísérleti állomás, az erjedéstani állomíás, a tejtermékek ellenőrző állomása és a főváros élelmiszervizsgáló intézete fogalt ezidén össze, hogy a március 17-én kezdődő országos mezőgazdasági kiáltáson megismertessék a közönséget a kukorca okszerű termesztésével és felhasznáásának legcélszerűbb módjával. Igen lágy jelentősége van ennek, hiszen tudok, hogy milyen végtelen kár származik aból, ha csak egy évben is rosszul sikeül a kukoricatermés. A felsorolt államintézmények a tudomány eszközeivel kilátták ki a helyes kukoricatermesztés és kukoricahasznosítás minden lehetőségét. Jazdának, hizlalónak, hentesnek, háziaszzonynak elegendő végignézni ezt a kiálítást ahhoz, hogy részletesen megismerje a tudomány eredményeit, amelyeket azuán kitűnően hasznosíthat a maga és a téz javára. A kiállítás utazási igazolványával, amelyet 1 pengő 30 fillér bélyeg leküldése ellenében bárkinek megküld a Kiállítás rendezőbizottsága (Budapest, IX. vöztelek utca 8.) már március 11-től, csüörtöktől kezdve lehet féláron Budapestre utazni. Gyümölcstermelőt, nagygazdát, kisgazdát, háziasszonyt egyaránt érdekel az , kis füzet, amely a világszerte ismert készítményről szól. Kérje a 17*-es füzetet, melyet minden érdeklődőnek díj- és porcmentesen megküld a Mezőgazdasági Rt., Budapest, IV., Hajó ucca 2. Dr. Lakatos személyesen üdülőket badeni s abbaziai .* A húsvéti hetekre már ajánlatos most jelentkezni. Carlton-szálló. Telefon T-8S-70. SZEKTÁK A magyar könyvpiacon páratlan érdekességű vállalkozás indult meg. Tíz kötetben bemutatják az országot, Magyarország keresztmetszetét adják. A vállalkozás célja, hogy ismerjük meg végre a magyar föld és a magyar nép igazi képét. Csupa fiatal író, fiatal tudós, fiatal szociográfus írja a tíz könyvet: Boldizsár Iván, Illyés Gyula, Kodolányi János, Erdei Ferenc, Németh László, Szabó Zoltán, Ortutay Gyula, Erdős Jenő, Kováts Imre, Féja Géza, akik nagy készültséggel és sok lelkesedéssel vágtak neki a nagy munkának. Módszerük, hogy személyesen bejárták azt a vidéket, amelyről könyvet írnak és a lehető legnagyobb őszinteséggel ismertetik a magyar tájat, a magyar földet, a magyar nép életét, örömét, bajait, múltját, jelenét és reményeit. Tájleírás, történelem, szociográfia, iránymutatás lesz minden egyes kötet. A hatalmas magyar munka, első könyve Féja Géza munkája, amely »Viharsarok« címmel jelenik meg, az Alsó-Tiszavidék földjéről és népéről szól. Egy ismeretlen világ képe bontakozik ki ebből a rendkívül érdekes kötetből, melynek minden egyes fejezete lenyűgöző olvasmány. A következő kilenc kötet (a vállalkozás szerkesztője: Sárközi György, a kitűnő költő és író, aki, úgy látni az első kötetből, igen gondos és alapos körültekintéssel végzi szerkesztői munkáját) az ország többi részét fogja feltárni. Az alábbiakban köztünk egy fejezetet Féja Géza Viharsarok című munkájából. A magyar szekták története igen régi , ha teljes fejlődéstörténetüket meg akarnék rajzolni, nyilván a huszitizmus korába kellene visszatérnink. Az újabb időben a magyar tudat a nazarénus mozgalommal kapcsolatban vett tudomást róluk. Justh Zsigmond, a múlt század végén elhúnyt, sokat ígérő fiatal magyar regényíró, a magyar nép erkölcsi felemelkedését várta a nazaréius-mozgalomtól. Szerette a szektákat, regényt írt a nazarénusokról, ez a különös, osztályából kinőtt nagybirtokos, aki szentetornyai birtokán parasztszínházat csinált s Moliéret és más klasszikusokat játszatott a néppel, tehát éppen az ellenkező módon kezdette meg a parasztság művelését, mint a mindenkori magyar kultúrpolitika. A nazarénus vallást a háború sem tudta megtörni, midőn pedig halál várt azokra a nazarénusokra, akik vallásuk parancsa értelmében nem fogták kézbe a fegyvert. A háború óta azonban fejlődésük megakadt, de nem azért, mintha a magyar szektákfejlődése általában, megakadt volna. A háború óta egyre-másra keletkeznek a szekták s a nazarénusoknak alapos vetélytársai akadtak a millénisták, hívők, adventisták, koplalók, reszketésük, szellemidézők, nyaponyisták, apostolok, Jehova tanúi... Nem is lehet felsorolni valamennyit, olyan rohamosan osztódnak és szaporodnak. A baptista szektát a törvény is elismerte, de a szekta terjeszkedő erejét éppen ez az elismerés törte meg. Tájunkon máris megindult a baptista szekták belső széttöredezése. Hiszen a szekta lázadás és ha az uralkodó rend immár nem lát veszélyt benne, akkor viszont a hívek nem találnak megnyugvást a hajlékában s új »hajlékot« építenek maguknak. A szekta lázadás, elvágja az úri paphoz és az »urak istenéhez« fűző fonalat. A nép se a politikai, se a társadalmi életben nem juthat szerephez, a modern Magyarország parcellákra tördelte hajdani kollektív életét, papja idegen társadalmi osztály kereteibe illeszkedik. A nép keresi a közösségiét és kereső vágya mindenütt visszautasításra talál, tehát teljes erővel a vallásos élet síkjára tör. A szekta a védekezés, a biztosító szerep a teljes belső összeomlás és meghasonlás ellen. Igen jellemző, hogy a pitvarosz »apostolok« szektáiénak feje. Ondrusz Pál kisgazda, akkor alapított szektát, midőn a község politikai életéből erőszakkal kiszorították. A pitvarosiak nem kímélték az áldozatot, hanem új templomot építettek, ahol zavartalanul, minden úri beavatkozás nélkül a saját törvényeik szerint lehetnek együtt, a maguk köréből választottak papot s olyan vallásos kultuszt teremtettek, melyben mindenki kikiabálhatja a maga vágyait, szenvedéseit s nyugtalanító élményeit. Templomukban a népi hang törhetett elő, gátlások nélkül, szabadon. A pitvarosi szekta istentiszteletein sokan így imádkoztak: »Adj Uram egy pár csizmát! Adj Uram a kenyér mellé egy kis húst!« A szektában tör ki az elnyomott, elfojtott paraszti élet utálata is és »új élet« keresésének a vágya. Óriási bűntudat tör ki olykor a népben, de ez a bűntudat tulajdonképpen a saját szociális sorsától való borzadás és a tisztább, emberibb életmód keresése. Pitvaroson, mielőtt valaki a szekta tagjainak sorába léphetne, minden bűnét jóvá kell tennie s bocsánatot kell kérnie attól, akit megbántott. Meg is indultak a processziók a mezőhegyesi cukorgyár felé s vitték a vasakat és csavarokat, melyeket mint a gyár munkásai, évek hoszszú során keresztül csentek el. A helybeli kocsmároshoz kosárnyi gyümölccsel állított be egy parasztasszony, több évvel ezelőtt lopta tőle. Az is megesett, hogy a kikapós menyecske levélben kért bocsánatot a gazdától, akinek a szeretője volt a múlt évben. Annak idején egy éjjel hiába kopogott a gazda, a menyecske nem engedte be. Most bocsánatot kér s bevallja, hogy azon az éjszakán egy lelény volt nála. Némelyik emberben egészen brutális erővel tör fel az utált sorsból valós menekülés vágya. Egy pitvarosi paraszt útnak indult a Szentföld felé s ma sem tért vissza csak a gyerekeit hozatta vissza toloncúton a hatóság. Elszakadnak a közösségtől, mely nem ad emberi életet s még a nyelvét is megtagadják. A pitvarosi »apostolok« titkos nyelven, mint mondják, »idegen« nyelven beszélnek egymás között. A szekta vezetője állítólag hét idegen nyelven beszél. Annál nagyobb a hívő tekintélye, annál közelebb jutott az Istenhez, minél több idegen nyelven szól. »Az én anyanyelvemen nem szabad beszélnem, az Isten megragadni az állkapcsomat és nem enged szólnom« — mondotta egyik asszony. Mások többórás ordító imádkozás után izzadtan összerogytak s az extázis beköszöntésekor kezdettek »idegen« nyelven beszélni, mert ilyenkor költözik beléjük a »szentlélek«. Nyilván pünkösd mítoszának magyar néni »megnyilatkozásáról« van szó. De éppen annyira kétségtelen az is, hogy az »idegen nyelv« utáni vágy az adott élet s rend további tagadása. . Abban azután kérlelhetetlenek, hogy az úri rétegtől nem fogadnak el semmit. Megadják a pápuák az adót, a »császárnak a császárét«, de templomba nem mennek s nem tekintik a papot lelki vezetőjüknek. Óvatosak, diplomatikusak, kerülik az összeütközést. Minden szavukat mérlegre teszik, ka idegennel beszélnek. Teljeezik a törvényt, mint a robotot is teljesítették. «AiWWWWWWWWWWWl’WWW de közben erőiket, hadsoraikat szervezik. Ha beteg valakijük, nem hívnak orvost hozzá. Az ő tagadásuk nem ismer megalkuvást, így azután a déli Tiszavidéken érdekes szektaszerű »népegészségügyi« mozgalom keletkezett, a »kuuoizmus«. E titokzatos fővárosi ember »minden betegséget« meggyógyító csodaszérumot árult s műveit, kitűnő parasztemberek karján is láttam az ijesztő hegeket, oltásainak a nyomát. Azt állítja mindenki, hogy meggyógyult tőle. Ez is csak azt bizonyítja, hogy szörnyű népi összeomlás történt a hajdan nem közönséges szociológiai kultúrával rendelkező viharsarokban. A nép immár öntudatlan énjébe menekül, teljesen ösztöneire bízza magát, homályos sejtéseire, különös sugallataira hallgat. Természetesen a szektákban »nyilatkozik meg« a nép immár bomlani kezdő idegrendszere is. Az éhező parasztok rájöttek az irír írrendszer túlcisigázásának »termer« ifölötti« gyönyöreire is. Az idegbajos, reszketős vésztői leány óriási sikert aratott. Csak egy közeli faluba kellett átköltöznie s mindjárt próféta lett belőle. Reszketőse tömegeket ragadott magával, a hívek térden állva addig reszkettek, míg önkívületbe nem estek. Az éhezés jó segítőtárs ehhez, az önkívület pedig hatásos »természetfeletti« vigasz az éhes ember számára. A szektát azonban mégsem lehet elintézni azzal, hogy betegség. Éppen annyira egészséges, menekülő szándék a szociális betegségből. S e nagy népmozgalmat nem lehet közigazgatási úton elintézni, mint némely lelkipásztorok szeretnék. Pitvaroson becsukta a csendőrség a templomukat s beszüntette a templom melletti medencében történő újjá kereszteléseket. A szekta azonban nem halt meg, csak katakombáé terfi életbe kényszerült, ami azt jelenti, hogy még jobban megerősödik. Nem sokkal előbb Szeghalmon harapódzott el hetek alatt a szekta-mozgalom. Ez év őszén a szegedi ■ tanyák népe csatlakozott szinte pillanatok alnt az új apostolokhoz. A szekta szociális életünk M-'görbéje s a lázat kellene gyógyítanunk. MWMMWMHmwMvwmmwmK A vér felfrissítése céljából — kiváltkép olyan egyénnek ,kinek bélürülése elégtelen szer emésztése meg van zavarva és é' nem tud aludni — ajánlatos nél napon át korán reggel egy pohár rmészetesFerenc József keserűvizet inni. 0. oldal. — Feltalálták a rádió-szavazógépet. Newyorkból jelentik: Nincs messze az idő, amikor a rádió segítségével gyorsan és költségmentesen le lehet szavaztatni egész Amerika lakosságát olyan sorsdöntő kérdések fölött, mint például a háború, vagy béke problémája. Az egyik nagy amerikai villamossági- és rádióvállalat, a National Electric Ballets Inc. mérnökei feltalálták a rádió-szavazógépet, amely lehetővé teszi a rádióhallgatók számára azt, hogy véleményüket nyilvánítsák bármilyen kérdésben. A leadóállomásán a speaker megnyom egy gombot, mire minden rádiókészüléken megszólal egy csengő vagy kigyullad egy lámpa. A rádiókészülékekben ez a jelzés áramot indít meg és ezzel úgynevezett »reakciós terhelés« keletkezik, amelyet a központi rádióleadóállomás műszerei fel tudnak fogni. A jel többszöri leadása lehetővé teszi a leadóállomás mérnökeinek, hogy megállapítsák, hány hallgató van bekapcsolva. A hallgatók ugyancsak gombnyomásra ki tudják kapcsolni vagy be tudják iktatni a »reakciós terhelést«, tehát így jelezni tudják, hogy tigeru-t vagy »nem«-et mondanak-e a feltett aktuális kérdésre. A leadóállomás finom gépei pontosan meg tudják állapítani, hányan szavaztak igennel és hányan nemmel, de természetesen ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy a rádióhallgatóknak a műsor iránti tetszésüknek vagy nemtetszésüknek is kifejezést adjanak. VVVWVVVUVVWWVVWVWWVIM3I Jól borotválkozva Jo a hangulat £. Duísberg, Budapest IV, Kossuth Lajás-utca 13