Az Ujság, 1908. június (6. évfolyam, 132-156. szám)
1908-06-30 / 156. szám
, nem mert ők csinálták. A nemzet prüszkölhet tőlük, jajgathat miattuk, lázadozhat ellenük, de azért mégis be kell vennie mindent, amit a koalícziótól kap, mert a koalícziót tette meg urává, bálványává és nemzeti kisugárzássá. De a kortesfogásra célzó törvénygyártás csak egyik jellege a rendszernek. A másik jellege az az irány, mely e törvények legtöbbjében kifejezésre jut. Hazug jelszavak alatt a magyar törvénytárba csempésznek rendelkezéseket, a melyek a haladás és fejlődés szellemével ellenkeznek s a melyekről az életben s a praxisban ki fog derülni, hogy tudatosan szolgálnak reakczionárius czélokat. A koalíczió, amely többségében sötéten reakcziós, mennél több intézménybe s törvénybe akarja beleplántálni fekete szellemét, hogy annál erősebb akadályait teremtse meg minden más rendszernek, mely nem az övé. Uralmának gyászos nyomait akarja mennél tovább hátrahagyni, ha majdan az ország kijózanodása megfosztja magától az uralomtól. Ilyen törvényhozási munka után, aminőt az utóbbi hónapokban produkáltak, csak azok élvezhetik lelki nyugalommal a parlamenti vakációt, akik tudják, hogy a maguk sötét szándékainak szolgáltak, vagy akik öntudatlanul estek bele a koalíciós politika hínárjaiba. Csak nagyon kevesen vannak, akik fájdalmasan érzik a felelősséget oly törvényekért, amelyeknek szellemét és tartalmát perhorreszkálják, de amelyeket elég gyengék voltak megszavazni a mandátum kedvéért. S tán ezek a kevesek még aggódva gondolnak az őszi parlamenti korszakra, amely a koalíció sorsára döntő lesz, meghozván a két legsúlyosabb próbát: a Választói reformot s a katonai létszámemelést. Ezek talán töprengenek a vakáció alatt azokon az esélyeken, a melyek problémák nyomán a nemzetre végzetes alakulatokat teremthetnek. De hallgatni fognak s miként a nagy zöm, a mely csak a hatalmat s a mandátumot tos eredményeket érnek el a bajor művészek. Faustban az arkangyalok — erős, szép férfiak, kicsiny, fantasztikus milienben — emberfölötti, álomszerű óriásokként hatnak. Máshol három-négy igazi fa egy sűrű erdő teljes képét adja, anélkül, hogy időnk volna ezzel számolni ; a színész dominál újra e színpadon és nem beállításai a modern tárgyilagosságnak. Ennek az új, különös színháznak, melynek feltétlenül nagy jelentősége lesz a modern színpadon, a programmja meglepően, sőt néhol igen furcsán van összeállítva. Attól kell félnünk, hogy itt a festői szempont nagyon is dominál. A Faust és a »Was ihr wollt« mellett kizárólag ismeretlen és különös szempontokból válogatott művek szerepelnek, melyek előadatása csak akkor lesz majd előttünk világos, ha láttuk őket: Arisztofanész »Wölkenkuckucksheim« -ja, »Herr Peter Sequenz« (Gryphiusz), Cervantes »Wundertheater«-ja, Kotzebue »A kisvárosiak«-ja, Gluck zenés »Májusi királynő«-je és Bischoff »Táncslegendá«-ja várják még előadatásukat. A »Faust« és a »Was ihr wollt« előadások sikere óriási és komoly jelentőségű volt. Erler és Diez díszletei és kosztümjei tökéleteseknek hatottak. Persze, a színészek — csupa mérsékelt nagyságú egyéniség — játéka sokhelyt elavultnak és erőtlennek tűnt ez új világban. De ez a jövő feladata : szintézis a színművészetben is, egyszerűség és nagy vonás a játékban és kifejezésben. Feiksz Jenő: ASZ ÚJSÁG félti, ők is rábízzák magukat a kormányra , tegyen velük, amit jónak lát, csak biztosítsa törvényhozói életüket. A kormány pedig, mely maga sem tudja ma, mit hoz holnap a jövő, rábízza magát a vak véletlenre. Csak két dologban bízik s érzi magát erősnek. Fölfelé engedni a végletekig, lefelé terrorizálni azon túl is. Csoda lenne, ha ily körülmények közt politikai gondoktól engedné zavarni jól kiérdemelt nyári vakációját. BELFÖLD* – A képviselőház ülése. A képviselőház holnap, kedden, délelőtt tíz órakor ülést tart. A szeszadójavaslat harmadik olvasása, a radiotelegráfegyezményről, a munkásházak építéséről, a curiai bíráskodás meghosszabbításáról és a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslatok vannak napirenden. . ." A horvát bán titkos tanácsossága. A hivatalos lap vasárnapi számában teszi közzé, hogy a király Rauch Pál bárónak, Horvát-Szlavónországok bánjának a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. A medve bőre. A tél folyamán felvetődött az a gondolat, hogy a román nemzetiségi táborban el kell különíteni az intranzigens csoportot a békés kibontakozás híveitől, akik megfelelő pillanatban való zászlóbontás esetén hamar túlsúlyra juthatnának. Babes Emil dr., a román metropolia ügyésze vetette fel a tervet, amely azóta egyre behatóbb vita tárgya a hazai románság intelligenciájának soraiban és különösen a román nemzetiségi sajtóban. Arról, hogy az idea ma még megvalósuljon, alig beszélhetni, de ilyen kétségtelenül nagy fontosságú gondolat megtestesülése nem is köthető hetekhez vagy hónapokhoz. Azonban nehogy valami meglepetés történjék és a kezdeményezés mentős előbb czéljához jusson, a függetlenségi párt sietve emel torlaszokat a békés kibontakozás elé. Nagy hangon hirdeti egyik kisded román lapjában, hogy az itt szóban forgó mérsékelt román nemzetiségi párt létrehozása meddő kísérletezés, mert nem a függetlenségi párt protektorátusa alatt keletkezett, más kibontakozás nincs, mint amit a függetlenségi párt vezére támogat. És ez iránt Balázsfalván már meg is indítottak egy kontramérsékelt mozgalmat. És már isznak is a medve bőrére, noha még az erdőt se látják. A főrendiház ülése. A főrendiház július 3-án, pénteken, délelőtt tíz órakor ülést tart, amelyben a képviselőház által elfogadott összes törvényjavaslatokat fogja tárgyalni. A főrendiház tagjai ez után is felkéretnek, hogy az ülésen mennél nagyobb számban szíveskedjenek megjelenni. A Jegyzők és az sidersform. — A jegyző-egyesület gyűlése. — (Saját tudósítónktól.) A Magyarországi Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesülete hétfőn délelőtt kilenc órakor a vármegyeházán, Csizmadia László alelnök vezetése alatt, rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen a belügyminisztérium képviseletében Madrász Elemér belügyminiszteri osztálytanácsos jelent meg. Fodor Jenő, az egyesület volt főjegyzője, lemondott tisztségéről s helyébe Jászberényi Miklóst választották meg. Ezután a jegyzők gyermekei és árvái számára tervezett internátusok ügyével foglalkoztak, amelyet a belügyminisztérium is már hosszabb idő óta tárgyal. Madarász belügyminiszteri osztálytanácsos kijelentette a közgyűlés előtt, hogy az egyesület az internátusok dolgában teljes bizonyossággal számíthat a kormány támogatására. A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének kérelmére a kormány hajlandó a jegyzők leányai számára ötven díjmentes helyet a czinkotai intézetben magára vállalni. A közgyűlés ezt éljenzéssel fogadta. Kedd, június 30. Oszkay Bálint elnöknek az egyesület vezetősége nevében tett jelentése került ezután sorra : az egyenes adók reformjára és a közadók kezelésére vonatkozó törvényjavaslatokról. A kormány adóreformterve — mondja a jelentés a többek között — amíg egyfelől megvédi a legkisebb exisztenciákat, addig a középosztálynak azt a rétegét, amely közvetlenül a létminimumot meghaladó jövedelemmel rendelkezik, — egyenesen megöli. Mert ne ringassa magát senki abba a tévedésbe, hogy a helyhatósági adónak csupán a kulcsa változik, terhe nem. Igen, a létminimum alá esőkre nézve nem csak nem jelent a pótadó kulcs emelése teheremelést, hanem ellenkezőleg tehercsökkenést, hisz azok csupán pár filléres föld- és házadójuk után lesznek a magasabb pótadóval megróva , de viszont a közép adózót sújtani fogja a helyi adókban az egész vonalon egy oly mérvű progresszió, amelyet a pénzügyi kormányzat a hozadéki adókra nézve az állami adónál tüzetes indokolással teljesen mellőzni láván s a mily mérvűt az egyedüli progresszív természetű jövedelemadónál sem tervez. Az a szociális eredmény tehát, amelyet a kormány az adóreformtól ebben az irányban vár, bekövetkezni nem fog, sőt a középosztály a vállaira áttolt újabb terheket meg nem bírván, a községi háztartások is a csőd szélére jutnak. Kivételt ez alól a veszély alól csupán egy-két gazdagabb község vagy város fog képezni. Az állami egyenes adóreform megvalósítása a községi háztartások reformjától különválasztva a mai formájában veszedelmes kísérlet. Amennyiben a kormány és a törvényhozás mégis ragaszkodnék a reformnak már most bekövetkező megvalósításához, úgy feltétlenül szükséges, hogy az egyes javaslatok indokolásában a községek részére kilátásba helyezett segélyezések és azok mérve magukban a hozandó törvényekben szabatosan körvonalaztassék és ezáltal a pótadókulcsok szertelen felemelésének, valamint a községek háztartása és egyes adózó osztályok létérdekei veszélyeztetésének gát vettessék.Maga a kezelési törvénytervezet a maga egészében átrevidiálandó, mert abban sok az ellentmondás és a gyakorlati nehézség. A kényszerbehajtás teljesen állami kezelésbe volna veendő az adóhivatalokhoz decentralizált végrehajtók útján, de a jegyzői karnak a legkisebb követelése is az volna, hogy amennyiben ebbe a megoldásba a kormány bele nem menne, úgy a községek szervezetébe külön végrehajtói közeg illesztessék be, a kinek a javadalmazása a behajtási illetékekből és direkt állami hozzájárulásból fedeztessék és aki a behajtási teendőkért a felelősséget is viselje. Végül hangoztatja az előterjesztés, hogy az ilyen gyakorlati élet teljes ismeretét igénylő törvényjavaslatok előkészítésénél kívánatos volna, hogy már a kezdeményezésnél hozzászólás biztosíttassék a végrehajtással megbízandó közegek képviseletének. Az elnöki előterjesztést hosszabb vita után elfogadták s azt a kormány elé juttatják. KÜLFÖLD: A bolgár trónbeszéd. A túlnyomó demokrata többséggel megválasztott új szobrán jót (bolgár országgyűlést) Ferdinand fejedelem, mint lapunknak Szófiából sürgönyzik, ma trónbeszéddel megnyitotta. A demokrata Malinov-kormány programmjául tekintendő ez a fejedelmi nyilatkozat a belső politikában a békés, kulturális haladást, a pénzügyi és a társadalmi konszolidálást tűzi a közeljövő céljául, ami kizár minden külpolitikai kalandot, ha a kormány tényleg komolyan veszi ezt az imént jelzett törekvést. A trónbeszéd külpolitikai része ennek megfelelőleg annyira higgadt, hogy szinte színtelennek mondható. Nem említi föl sem a Törökországhoz való viszonyt, sem a macedón bonyodalmat. Tekintettel az utóbbi időben különös buzgósággal terjesztett arra a híresztelésre, hogy Bulgária és Szerbia között olyan nagy a feszültség, hogy az összeütközés majdnem elkerülhetetlen, figyelmet érdemel a trónbeszéd azon része, amely szerint Bolgárország a legjobb viszonyban van szomszédaival (tehát Szerbiával is), és ezt a jó viszonyt továbbra is fönn akarja tartani. A fennebb említett nyugtalan