Az Ujság, 1909. november/1 (7. évfolyam, 259-270. szám)

1909-11-06 / 263. szám

Szombat, 1909. november 6. AZ ÚJSÁG ! Az önök meg akarja szakítani a tárgyalást. Steinheilfté: Nem hadd végezzünk már egy­szer ! Az elnök, Borderei úr tehát faképnél hagyta önt ? Steinheimné : Az igaz ! És én nem magam miatt, hanem leányom miatt fájlaltam, hogy Borderei szakit­ot­t . Csak leányomra gondoltam. Az elnök : A vád azt állítja , hogy ez szeretője miatt történt. Ön azt mondotta, hogy a rendőrség igen lassan jár el és egy laphoz intézett levelében azt jelentette ki, hogy ön saját maga akar keresni és találni. Steinheim­é : Ha én lettem volna a gyilkos, akkor ezt a levelet nem írtam volna. (A Rémyhez csempészett gyöngy.) A tárgyalás rövid időre megszakíthatván, azon gyöngy kerül szóba, a melyet Steinheilné Rémy Cuillardnak, inasának tárczájába csúszta­tott. Ez a gyöngy egy gyűrűből való volt. Steinheilné: A gyöngyöt férjem adta, de a foglalata egy barátom ajándéka volt. Ezért kíván­tam szabadulni a gyűrűtől. Az elnök: A vád azt fogja önnek mondani, hogy ön azért akart a gyűrűtől szabadulni, hogy a gyöngyöt Rémy tárczájába csúsztassa. Steinheim­é : Ujságírók és névtelen levelek már előbb gyaníttatták velem, hogy Rémy részese lehet a bűncselekménynek. Gyanúm megerősödött, a­mikor észrevettük, hogy Rémy leányom által irt leveleket, a­melyeket fel kellett volna adnia, visszatartott. Az elnök: .Azon a napon, a­melyen ujságnók jelenlétében megtalálták a gyöngyöt Rémy tár­­czájában és értesítették erről a rendőrséget, ön Souloir ékszerészhez ment és igen kellemetlenül érintette önt az, hogy nem találta otthon. Steinheim­é: Nem áll, hogy e napon Souloir­­hoz mentem. Elnök: Majd meglátjuk. Térjünk vissza a drámához. Midőn a szerencsétlen legény meg­tudta, hogy megtalálták nála azt a két levelet, a­melyek bélyegeit meg akarta szerezni, azt hitte, hogy el van veszve és azt írta az anyjának, hogy : »Elvesztettem az eszemet«. Steinheim­é: Én is úgy éreztem, hogy közel vagyok a megőrüléshez, mikor Rémy ellen táplált gyanúm megerősödött. Elnök: Nem, nem ! Nem őrült az ember, ha állítólag lopott gyöngyöt előre megfontolt szándékból egy szerencsétlen szolga tárczájába lop, hogy letartóztatását érje el. Steinheimné: Kérdem önt, elnök úr, vájjon ön az én helyemben nem táplált volna-e szintén gya­nút az ellen a szolga ellen, a­ki leveleket lopott ? Azt reméltem, hogy letartóztatása arra fogja őt bírni, hogy bevallja bűnét, vagy pedig, ha ártat­lan, akkor ártatlansága önként ki fog derülni. Hiszen utóbb magam éreztem annak kényszerű voltát, hogy megmondjam a bírónak, hogy én magam tettem a gyöngyöt Cuillard tárczájába. Az­­elnök: A dolgok nem úgy történtek és ön nem azt a szerepet fogja játszani, a melyben tetszeleg magának. Midőn a szerencsétlen Rémy a rendőrségen ártatlanságát erősítgette, ön ezt kiáltotta : — Hazug ! Mindig hazudott! Steinheim­é: Nos és várjon nem hazudott-e tényleg ismételten ? Az ügyész (Steinheim­éhoz) : Ön maga az, a­ki hazudik ! A védő : Megtiltom önnek, hogy ügyfelemet sértegesse ! Az ügyész : Ha önnek, asszonyom, még itt is bátorsága van arra, hogy ezt a szerencsétlen fiút vádolja, akkor csak szánhatom önt! (Wolff szóba kerül.) Wolff Sándorra, Steinheilné szakácsnéjának fiára vonatkozólag, a kit tudvalevőleg szintén igazságtalanul gyanúba kevert és a kivel szemben a vádat csakhamar visszavonta, Steinheimné ezt vallotta : — Úgy értesültem, hogy a gyilkosság után néhány nappal Wolffnál, a­kinek rendesen nem volt pénze, nagyobb összeg pénzt láttak. Közel voltam az őrülethez és zavart lelkiállapotomban azt hittem, hogy Wolff is egyike a gyilkosoknak. Ezzel a vádlott kihallgatása befejeződött. Steinheim­é kimerülten, sírógörcsöt kapva vissza­­hanyatlik a vádlottak padjára. Általános mozgás közben ismét félbeszakítják a tárgyalást. Szünet után első tanúként Buchotte rendőr­­biztost hallgatják ki. Ez egyebek közt azt vallotta, hogy a bűntett színhelyén nem az volt a benyo­mása, mintha közönséges betörésről lehetne szó, mert nem látott elég rendetlenséget és mert Lefévre dr. azt mondotta neki, hogy Steinheim­é megkötözése, úgy látja, nem komoly dolog. Ezzel a mai tárgyalás véget ért. A tejüveg. Minden jóra való kereskedelmi iskolai ta­nuló tudja az özönviz előtti magyarsággal áru­ismének nevezett tantárgyból, hogy a tej üveg vagy csontüveg, avagy alabást­rom üveg az üveg­nek oly fajtája, a­melyet bizonyos, nem is túlságosan bonyodalmas és furfangos eljárás­sal átláthatatlanná tettek. Lámpa­golyók és ernyők, vázák, kandi szemek kiváncsi pillan­tásának útját álló ablakok készülnek tej­üvegből. Budapesten a tejüvegre még egy különös feladat hárul: az erkölcs védelme. A tej­üveg a legrégibb találmányok közül való, de hogy Szent György módjára hadakozik az Erkölcs­telenség Sárkányával, annak mindössze néhány hónapja. A te­j­üveg erkölcsvédő szerepét a buda­pesti rendőrség eszelte ki. Budapesten is van­nak, ó jaj, mernek lenni oly teremtések, a­kik ha nem is önzetlenül, de eléggé sikeresen gon­doskodnak a férfi gyomorbeli éhségével egy­formán erős másfajta éhségének elcsitításáról. Arról az éhségről van szó, a­melynek kielégí­­­tése a morál szerint csak a házasságon belül bár nem illendő, de nem erkölcstelen dolog. De minthogy tömérdek férfi, egyre több férfi él házasságon kívül és nem szándékozik éhen veszni, ezekre az éhség­csillapító teremtésekre — az Istennek éppen oly hasznos teremtései, mint, teszem azt, az aranymosók — szükség van. Ha egy rut napon csoda esnék és példá­nak okáért ezek a teremtések — mennyi meg­vetést gyömöszöl bele a polgári mogul ebbe a jámbor szóba ! — egytől-egyig eltűnnének a világról, olyan vad, mindennél gyilkosabb fölfordulás támadna, a­melynek legjobban azok a javak vallanák kárát , a­miket a mora­listák állítólag annyira meg akarnának védeni. Ezek a mai társadalomban utolsó rendű­nek bélyegzett, voltaképpen elsőrendű fontos­ságú hivatást teljesítő »teremtések« Budapesten eddig nem viseltek messziről meglátszó, lár­másan rikító sárga foltot . A rendőrség jóvoltá­ból ehhez is hozzájutottak. Arra kötelezték őket, hogy túlnyomó részben földszinti laká­suk ablakát átláthatatlan tejüveggel szereljék föl. A hivatalos megokolás úgy szól, hogy az er­­kölcstelenségnek nincs jussa arra, hogy nyil­vánosan, nyitott ablakból kiterpeszkedjék és közbotrányt okozó módon, czégérrel csalo­gassa magához a keresletet. De a hivatalos bölcseség foglalkozott-e azzal a kérdéssel, hogy vájjon lehet-e jobban kiszégérezni az úgyneve­zett erkölcstelenséget, várjon lehet-e erősebben és tetejébe állandóbban is fölhívni rá a figyel­met, mint éppen a czégér- és czegtáblaszerü tejüveggel, mely a maga vakságában és néma­ságában is már folyton-folyvást hirdeti az utczai járókelőknek, hogy »itt olcsó erkölcstelenség kapható«. Régebben, a­mikor az erkölcstelenség­­ára még kitekinthetett az átlátszó ablakon, például a kora délelőtti, vagy az ebéd utáni órákban nem kellette magát. Most a vaksága és némasága mellett is oly beszédes tej­üveg éjjel-nappal egyre kellett a mögötte levő pa­radicsomi gyönyörűségeket. Ezt akarták-e a moralisták ? A tejüveg mögött egyébként minden a régiben maradt : a régi nyomorúság, a régi megzsaroltatás, a régi szenny, az érdemetlen pária­sors egész gyalázata. A fődolog azonban az, és a bölcs hatóság gondosan ügyel is rá, hogy az utczára ki ne hatoljon, ki ne lássék, ki ne hallassák semmi. Magyarországon ilyen a rend. Elrothadhat minden, csak a bomlás látványa ne váljék nyilvánvalóvá. És ekképpen az a tej­üveg, mely a minden férfivágy előtt ajtót táró nők ablakán vakoskodik, általános társadalmi jel­képpé tornyosul. Regrotus. 9 időjárás. Hazánk­ban a Dunántúl és a Kis-Alföld kivételével — a­hol csak szórvá­nyosan esett jelenték­telen eső — majdnem általánosan esett bő­séges csapadék, mely az Alföldön a 20 mm.-t meghaladta (Szentes 25, Debreczen 35 mm.). Északon és az Alföldön helyenként havazott, nyugaton és az Al­földön viharos szelek jártak. A hőmérséklet keleten lényegtelenül ingado­zott, egyebütt azonban lényegesen csökkent s maximuma -1 16 C. fok volt Fiuméban, minimuma Tátrafü­reden —3 C. fok. A maximum a kontinens fölé vonult és úgy látszik, hogy észak­kelet felé fog terjeszkedni. A Fekete-tengeren mély depresszió van, északnyu­gaton pedig egy nagyobb depresszió körvonalai mutatkoznak. Európa keleti részein csapadékos idő ural­kodott, m­íg Nyugat-Európában az idő száraz volt. Közép-Európában a hőmérséklet sülyedt. Jóslat: Nyugat felől az eső csökkenése és helyenként éjjeli fagy várható. Sürgönyjóslat: Nyugat°n éjjeli fagy, keleten sok helyütt csapadék. — Lapunk mai száma 36 oldal. A főlaphoz a »Gyermekeknek« czimü melléklet van csatolva. — A török vendégek a király előtt. Prágai táv­iratunk jelenti, hogy a király hétfőn vagy csütörtö­kön kihallgatáson fogadja a török vendégeket, i­s kitüntetett geológusok. A király Gesell Sándor főbányatanácsosi czímmel és jelleggel felruházott nyu­galmazott fő­bá­nya geológusn­a­k, valamint törvényes utó­dainak sok évi sikeres szolgálata elismeréséül »terd­es­­fehérpataki« előnévvel a magyar nemességet és Telegdi Róth­ Lajos főbányatanácsosi czímmel és jelleggel felruhá­zott főgeológusnak a geológia terén kifejtett tudományos és gyakorlati munkássága elismeréséül a 111. osztályú vaskorona-rendet adományozta. — Az uj török főkonzul. A király Moukhtar bej Budapestre kinevezett török császári főkonzul kinevezési okmányához megadta az exequaturt. — József Ferencz kir. h­erczeg az iparművészeti iskolában. József Ferencz kir. herczeg, a kinek tanulmányi rendjében a művészettörténet külön tárgyként szerepel, tegnap délután Czakó Elemér dr. és Kratochwil Károly százados kíséretében látogatást tett az iparművészeti iskola műtermei­ben. A kis kir. herczeg maga is munkaköpenybe öltözve mintázott és gipszformákat öntött, hogy igy a művészi munka menetéről közvetlen tapasz­talatot szerezzen. Az ipariskola részéről Fittler Kamill üdv. tanácsos, igazgató és Mátrai Lajos szobrásztanár fogadták a fenséges vendéget. — Perczel Mór szobra. Bonyhádról jelentik, hogy Molnár Kálmán főgimnáziumi tanár és ifj. Weber János orsz. képviselő kezdeményezésére mozgalom indult meg, hogy a Zrínyi csapat alapító­jának, Róth tábornok vitéz elfogójának, a szerbek leverőjének, Szenttamás hősének, Perczel Mór honvédtábornoknak emlékét egy Bonyhádon eme­lendő szobor hirdesse. A megindított mozgalom első hangos szavára testületek, községek és tör­vényhatóságok, épp úgy, mint a magánosok siettek a vitéz tábornok emlékének áldozni. Eddig összesen befolyt 3357 korona és 91 fillér ; ebben szerepel Tolna vármegye 300 koronával, Zombor város 100 koronával és a bonyhádi kaszinó 200 koronával.

Next