Az Ujság, 1914. július (12. évfolyam, 175-180. szám)
1914-07-26 / 175. szám
_______________________________________AZ ÚJSAQ Vasárnap, 1914. julius 25. Háború előtt. A diplomáciai viszony megszakítása. Belgrád, Julius 25. Posics miniszterelnök néhány percczel hat óra előtt megjelent az osztrák-magyar követségem és közölte a szerb kormány válaszát Ausztria- Magyarország jegyzékére, mely nem kielégítő. Giessl báró osztrák-magyar követ erre bejelentette a diplomáciai viszony megszakítását és a követség személyzetével együtt 6 óra 30 pénzkor elhagyta Belgrádot. A szerb kormány már jóval előbb, délután 3 órakor elrendelte az egész szerb hadsereg mozgósítását. A szerb udvar, a kormány és a csapatok kiürítik Belgrádot. A kormány székhelyét Kragujevaczba helyezi át. Válságos érák Belgrádon. Bécs, július 25. (Saját tudósítónk távirata.) Belgrádból jelentik a »Neues Wiener Tagblatt«nak . A ma délelőtti nyugodt és békés hangulatot délután izgalom váltotta, fel. Délben még a kormányhoz közelálló Samouprava rendkívüli kiadást adott, amelyben vezető helyen közli, hogy Szerbia hajlandó elvben elfogadni a monarchia feltételeit. Mérsékelt hangon emlékezett meg a jegyzékről a többi lap is, amely csak ma volt abban a helyzetben, hogy a demarche egyes részleteit is közölje. Érdekes azonban, hogy a jegyzéknek azokat a pontjait, amelyeket leginkább véltek Szerbiára sérelmeseknek, nem is közölték. ■" Kora délutánig a hangulat határozottan békés volt. Maguk a szerb hivatalos körök is olyan értelemben informálták az osztrák és a magyar sajtó képviselőit, hogy nem lesz háború. Szerbia mai helyzetében úgy mondották nem tehet mást, mint hogy elfogadja a szigorú feltételeket. Délután azután egyszerre megváltozott a helyzet. A belgrádiutczákon nagy tömegek verődtek össze és izgatott hangon újságolták, hogy kétezer szavas távirat érkezett Pétervárról, amely egyszeriben egészen máshelyzetet teremtett. Kevéssel azután■ Sándor trónörökös tanácskozást folytatott Pastes miniszterelnökkel, amely tanácskozás után kiadták a mozgósítási parancsot. Az összes állami hivatalokban, a szkupstinában, a magánházakban csomagoltak és még ma, elutaznak az ország belsejébe, többnyire Nisbe. A Száva és a Duna torkolatából az összes uszályhajókat sürgősen eltávolíttatták. Aki idegen a szerb fővárosban volt , felszólították, hogy az első vonattal vagy gőzhajóval távozzék Szerbia területéről. Viszont szerb útlevéllel senkit sem engedtek többé át a határon. Az egész városban lelkes hangulat uralkodik. Sokan azt hiszik, hogy azért változott meg a szerb kormány békés szándéka, mert a hadsereg tisztikara, fenyegetőleg lépett fel, mások viszont a kétezer szavas orosz táviratnak tudják be a változást. Délután fél ötkor az újságírók az osztrákmagyar követségre mentek, ahol Giesl báró követ fogadta őket. — Milyen a válasz, kegyelmes uram ? kérdezték mohó érdeklődéssel az újságírók.— Nem kaptam eddig semmit, felelt Giesl báró, tehát azt sem tudhatom, hogy milyen. Én mindenesetre hat óráig várok. Megjegyzendő, hogy Giesl báró ekkor már úti ruhában volt és utazásra készen állott a követség egész személyzete. Az újságírók ekkor, látva a helyzet komolyra fordulását, az első gőzhajón visszasiettek Zimonyba. Háromnegyed hétkor a belgrádi követség személyzetével Zimanyba érkezett Giesl báró követ is. — Ich bin abgereist — mondotta fölényes nyugalommal a reá várakozó újságíróknak. Ennyit és nem többet. Azután családjával együtt kocsiba ült és a zimonyi Central-szállóba vonult. Itt később a Neues Wiener Tageblatt tudósítóját fogadta. — Kaptam egy nagyon hosszú jegyzéket, —mondotta — amely azonban nem elégíthet ki bennünket. Giesl báró a Central-szállóban megvacsorázott és este kilencz órakor Budapesten át Bécsbe utazott. Az osztrák-magyar követség személyzetének egy része szintén eltávozott Belgrádból, míg másik része a német követségre ment, ahol este hat óra után a német lobogó mellé felhúzták az osztrák-magyar monarchia lobogóját is. Döntő tanácskozás Ischlben, Ischl, július 25. Berchtold gróf külügyminiszter Hoyos gróf követségi tanácsos kíséretében háromnegyed négykor ideérkezett. A miniszter üdvözlésére Rieger közös pénzügyminiszteri osztálytanácsos ideérkezett. Berchtold gróf a Bauer-szállóba ment. A minisztert a pályaudvar előtt nagyszámú közönség élénken üdvözölte. Krobatin lovag hadügyminiszter ugyanazzal a vonattal ideérkezett és az Erzsébet királyné-szállóban szállt meg. Ischl, julius 25- Krobatin lovag hadügyminiszter Csobán alezredes kíséretében a pályaudvarról, gyalog Paar gróf főhadsegéd és Bolfras báró látogatására indult. Háromnegyed ötkor a hadügyminiszter az Erzsébet királyné - szállodába ért és öt órakor az uralkodó villájába kihallgatásra ment . Bilinski lovag közös pénzügyminiszter negyed ötkor a Bauer-szállóban meglátogatta Berchtold gróf külügyminisztert, akinél egy félóra hosszat időzött. Azután Schiessl báró kabinetirodai igazgató járt Berchtold grófnál. Kevéssel öt óra előtt Berchtold gróf az uralkodó villájába ment. Az események és a pártkörök. A nemzeti munkapárt köre már a kora esti órákban megelevenedett. Háborús volt a hangulat, noha néhány hírlapi különkiadás még békehíreket kolportált. Sokan irigykedve emlegették a pártnak azokat a fiatal tagjait, akik mint tartalékos tisztek részt vehetnek az expedícióban, megszállásban, vagy részleges okkupáczióban. Nagy derültséget keltett az a szerb kormánykörökből felhangzó kifogás, hogy a monarchia a szerajevói merényletre nézve »egyoldalú vizsgálat alapján« foglalt állást »Szerbiával szemben. — Hiszen a szerb kormánynak — mondották — imájában volt, sőt a »jó szomszédi viszony«érdekében kötelessége is lett volna a bűntett első hírére azonnal nyomozást indítania. Milyen más lenne a helyzet, ha Pasics még csak néhány nappal ezelőtt is azt üzeni Giesl bárónak, hogy a merénylet szerbországi részesei vizsgálati fogságban vannak, vagy hogy ezeket már föl is kötötték ! Hire járt, hogy Tisza István gróf miniszterelnök Bécsbe, illetőleg Ischlbe utazott. Az estilapok írták ezt is. A pártkörben hamarosan megcáfolták, hogy a hír alaptalan. Félhét, háromnegyed, semmi távirat, vagy telefon jelentés ! Hét órakor szólal meg a távbeszélő : a miniszterelnöki sajtóirodából közli Drasche- Lázár Alfréd miniszteri tanácsos néhány szóval a történteket. — Éljen! Éljen ! Lejön-e a miniszterelnök úr ? — Kélkilencz tájban. Az egész párt felvillanyozódott. Képviselők, főrendek,, főispánok csoportokba verődve, zajos kedvvel tárgyalták az ellenségeskedés tényleges megkezdését, a háborúnak Szerbiára való végzetes következményeit, amelyek között nem ritkán lehetett hallani Szerbiának a felosztását és a balkáni, térképről való letöröltetését is. Sokan azt hangoztatták, mint egészen bizonyos dolgot, hogy, a mi haderőnk már ma átlépi a szerb, határt, mások azt beszélték, hogy előbb királyi manifesztum, azután mozgósítási parancs fog, nálunk megjelenni, azután következik csak a támadás. Khuen-Héderváry Károly gróf pártelnök érkezik a klubba, hamar körülfogják, az előszobában, s Khuen gróf nagy bizalommal beszél a monarchia kezdeményezéséről, sikeréről. Lánczy Leó ,titkos tanácsos, főrendiházi tagot kapták ezután közre, a helyzet pénzügyi vonatkozásairól való kérdezősködésekkel. Teleszky János pénzügyminiszter ma délután hosszabb ideig tanácskozott Lánczy Leóval, aki a háborús helyzetre való tekintettelszakította meg üdülését, s ma reggel érkezett haza Budapestre. A sokféle kérdésre, amely azonban lényegében jórészt megegyezett, Láncy Leó titkos tanácsos körülbelül ezeket válaszolta : ,. A közönség megnyugtatására, nagyon rászolgálhat az, hogy vezető pénzintézeteink vezető tényezői a legnagyobb megnyugvással tekintenek e konfliktus és esetleges háború elé. Erősnek érzik a magyar közgazdasági élet alapzatát, a kinövésektől purifikáltnak a gazdasági életet és elég erőseknek tartják magukat a, légitim hiteligényeknek a legliberálisabb kielégítésére is." Beöthy Pált , a képviselőház elnökét kérdezik : mi lesz a Ház keddi ülésén. A felelet az, hogy csak egy indítvány, az üléseknek azoknal való elnapolása iránt. Félkilenczkor Tisza István gróf érkezik a klubba. A nagyteremben harsány éljenzés köszönti, a mely meg-megújulva perczekig tart. Újságolják, hogy a hangulat az egész fővárosban harczias, elmondják, hogy az utczán zajos tüntetések vannak a háború mellett. —■ Én nehéz szívvel ejtem ki ezt a szót : háború. — mondja a miniszterelnök tudom, milyen súlyos megpróbáltatásokat jelent, de azt is tudom, hogy ha el nem kerülhettük, akkor a legnagyobb erővel és szívóssággal fogjuk végig küzdeni. A hallgatóság tapsolt. Ezután a mobilizáczióra és a különleges intézkedésekre terelődött a beszéd, a miniszterelnök csak annyit mondott, hogy a kivételes intézkedések a mozgósításiparancs megjelenése után azonnal életbe lépnek. Hogy királyi manifesztum tesz-e, azt még nem tudja. Valaki szóba, hozta, hogy az utcán több szerb fiatalembert, aki provokálóan viselkedett, inzultáltak. A miniszterelnök erre azt a megjegyzést tette, hogy attól ellenben, hogy már most mindenkit, akit nem ismernek, gyanúsnak tekintsenek, óvakodni kell. A hadüzenet kérdése merült még fel a miniszterelnökkel való beszélgetés során, s a miniszterelnök azt mondotta, hogy ennek több formáját ismerik, lehet az egyszerű értesítés is. A pártkör előtt zajos tüntető tábor jelent meg : — Éljen Tisza ! — Éljen a munkapárt ! — Abczug Szerbia ! ''’’ Ezeket kiabálta a sokaság s az éljenz is még zajosabbá vált, mikor a munkapárti képviselők egy része megjelent az erkélyen 63 SPORTEST