Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-23 / 82. szám

, ha a szorosba mélyebben behatolnak. Chux­­ehillnek optimizmusa tíz hajóegység áldozatá­val számol, holott a kezdetnél már csaknem ennyi vesztesége volt a szövetséges flottának, a­nélkül hogy bármi eredményt ért volna el. Hat nagyobb csatahajó elvesztése vagy súlyos sérülése és háromszáz halott — túlságos áldo­zat a Dardanellák bejáratánál, a­mely még mindig készen áll az ellenség pusztítására. A legutóbbi napokban a Dardanellákban szüneteltek az operác­iók, londoni jelentés szerint a rossz idő miatt; valószínű azonban, hogy a vereségtől még nem tért magához a flotta s most azon tanácskoznak, miképpen kezdjék — másképpen. Szünet a Dardanellák ostromában. Konstantinápoly, márczius 22. A Milli távirati ügynökség jelenti : A főhadiszállás a következőket közli : A szövetségesek flottája­­ma nem kísérelt meg támadást a Dardanellák ellen. London, márczius 22. (Reuters) Az admi­­ralitás közli, hogy az úszó aknák által oko­zott veszteségek miatt a Dardanellák elleni támadást félbe kellett hagyni. Hiteles jelentés a szövetséges flotta vereségéről. Konstantinápoly, márczius 21. A Wolfi-ügy­­­nökség külön tudósítója a Dardanellákról az e hó 18-iki harczról a következőket írja: A szövetségesek kísérlete a Dardanellákban való átkelésre tetőpontját érte el a márczius 18-iki, hét óra hosszáig tartó tüzérharczban, a­melyben a török erődök legénysége csodálatos hősiességgel állotta a golyózáport. A levegőt egészen besötétítet­­ték a felrobbanó lövedékek, a robbanástól felkevert földtömegek és a lőporfüst. A föld több mértföldnyi távolságban megremegett. A szövetséges hajók délben fél 2 órakor befutottak a Dardanellákba és lö­vegeiket Csanak-Kaleh városba röpítették. Egyelőre négy franczia és öt angol hajó vett részt az ütközetben. A laptudósítók helye előbb a régi Sultanie kas­tély mellett levő Csimelik-erődnél, majd a­mikor a golyózápor onnan elűzte őket, a városon kívül egy dombon volt. A­mikor a laptudósítók elhagy­ták a figyelő­tornyot, közvetlen közelükben két gránát pukkadt szét. Ugyanakkor a lövedékek mind sűrűbben zúdultak a városra, felkavarták a kövezetet, sűrű füstbe burkolták az egész környé­ket, a czél előtt leesett lövedékek pedig víztölcsére­­ket kavartak fel. Délben tél órakor a tűz tető­pontját érte el. Ekkor a tüzelés a Csimenlik és Ha­­midie erődökre, valamint a körülöttük levő meg­erősített helyekre összpontosult. A modern hajó­­tüzérség hatalmas harcza az erős parti erődök ellen érdekes, megrázó látvány volt. Egy óra után a harcz heve lassanként engedett, de röviddel utóbb ismét annyira fokozódott, hogy az erődök időnként teljesen eltűntek a füstben. Két óra után a szövetségesek megváltoztatták taktikájukat, a­mennyiben egyes ütegeket bombáztak változó tá­volságból. A helyes távolság keresése nehéz problé­mának látszott. A gránátok vagy rövid távolságra a vízbe, vagy pedig túl messzire, Onnak-Ka­leh vá­rosba estek. Délután a bombázás 4 órakor éppen tetőpontját érte el, a­mikor a Bouvet franczia sor­hajó léket kapott és sülyedni kezdett, míg elülső részé­vel az ég felé emelkedett. A török erődök legénysége hurrák­ kiáltásokba tört ki. Torpedónaszádok és más járművek siettek a süllyedő hajó segítségére, de csak kevés embert menthettek meg, mert a hajó egyrészt aknába ütkö­zött, másrészt a víz felett teljes értékű találatot kapott, a­minél fogva a legsúlyosabban megrongá­lódott és gyorsan sülyedt. Néhány percze­el későbben látták a tudósítók, hogy egy brit hajót török lövedék elülső fedélzetén talált. Letört árbocc­al igyekezett a Dardanellák kijárata felé, de ez az igyekezete nyilván a gép­­rongálás következtében perczről-perczre nehezebb lett. Röviddel ezután egy másik brit hajó teljes erejű találatot kapott a fedélzet közepén és szintén el kellett távoznia a harcz színteréről. Délután 4 óra 45 perc­­­kor egy harmadik brit hajó is súlyosan megrongált állapotban a török ütegek őrületes tüzelése közben kénytelen volt elvonulni. A legsúlyosabb csapás volt a szövetségesekre, hogy a brit hajó kénytelen volt a török ütegek tüzelőhatásán belül a part felé jutni s ott meg­­állani. Teljes egy órán át próbálkoztak a szövet­ségesek, hogy ágyúikkal fedezzék a megsemmisí­tésnek kitett csatahajót, a­míg azután nyolcz teljes találat megpecsételte fáradozásuk hiábavalóságát. Ezután újabb tíz perc­e következett a kínos visszavonulási harcznak. Végül a hajók golyózápor­közben eljutottak a Dardanellák kijáratához, de az erődök tüzelése addig nem szűnt meg, a­míg az utolsó ellenséges hajó el nem tűnt a tűzvonalból. Ez a csata első ízben hozta a szövetségesek hajóit hosszabb időre a török ágyúk tűzvonalába. Az eredmény a török tüzérség főbiztosságánál fogva rettenetes volt, míg az ellenség, holott meg­közelítően 2000 gránátot tüzelt el, egyetlen üteget sem tudott elhallgattatok A csata tényleges ered­ményéről már küldöttünk jelentést. A harcz le­folyása a török legénység bizalmát fokozta. Angol jelentés a hadihajók pusztulásáról. Rotterdam, márczius 22. Londonból táv­iratoztak, hogy a­ brit admiralitás a­ legutolsó hajóveszteségekről ezt a jelentést adta, ki : Az Ocean és az Irresistible pánczélosok, úgyszintén a Bouvet franczia hadihajó elvesz­tése nem ad okot különösebb aggodalomra. Ilyen veszteségek természetszerűleg kikerül­­hetetlenek. Katonai szempontból ítélve, régi csatahajók elvesztése, ha nem is komoly, de min­denesetre sajnálatos. Hogy az Inflexible kény­telen volt a harczvonalból visszavonulni, az a szövetségesek támadó erejére nézve érezhető ugyan, de eleve el kellett készülve lenni nagy áldozatokra. Szerencse, hogy a brit hajók le­génységének legnagyobb részét sikerült meg­menteni, ellenben őszinte fájdalmat kelt, hogy a Bouvet elsüllyedésekor a franczia tengerészet sok embert vesztett. Görögországra nem számíthat az entente. Bécs, márczius 22. Athénből jelentik : A Dar­danellák bombázásában azért állott be szünet, mert az angolokat meglepte a jól szervezett ellen­állás. Az angol flotta vezetői nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy a Dardanellák külső erődei közül nem egy 36 c­entiméteres nehéz ágyukkal sem fel­szerelve. Ezek a nehéz török ütegek okozták az­­ angol és franczia hajórajok nagy veszteségeit . Arra a kellemetlen felfedezésre jutott az ellenséges flotta, hogy a Dardanellák ellen semmire sem megy, ha a hadihajók támadásait egyidejűleg megfelelő nagy­ságú szárazföldi haderő nem támogat­ja. E részben az angol-franczia hadvezetőség Görögország segít­ségére számított és ebben alaposan csalódott. Mint Parisból jelentik, a franczia sajtóban élénken tükröződik ez a csalódás. A párisi lapok azzal próbálják vigasztalni a közvéleményt, hogy noha Konstantin király erősebbnek bizonyult Venizelosznál, semmiesetre sem lesz erősebb, mint a görög nép. A Temps-ban erre mindjárt megvan a c­áfolat. Ennek a lapnak azt távirat­ozza athéni tudós­ít­ója, hogy Venizelosz ú­gy nyilatkozott előtte, hogy a játék elveszett, az entente örökre eljátszotta Görögország támogatását. Még ha sikerülne is ezután újból kormányra jutnia, nem tudná megváltoz­tatni a dolgok mai rendjét. Érdekes, a­mit a czár fáradozásairól beavatott körökben beszélnek. Mikor nyilvánvalóvá lett, hogy Konstantin király elfordult az ententetől, a czár a görög királynak Párisban élő fivérét, György görög herczeget igyekezett rábírni, hogy Görög­országban hangulatot teremtsen Törökország ellen. Tudnivaló ugyanis, hogy György görög herczeg meghitt barátságban van a czárral. Ez a barátság még abból az időből való, mikor a mostani czár még mint trónörökös György görög herczeggel Kelet-Ázsiába utazott s egy fanatikus japán me­rényletet követett el az orosz trónörökös ellen. Akkor György herczeg mentette meg a czár életét. A merénylő kezéből kicsavarta a fegyvert és őt magát földreterítette. Komoly problémák. Pár­is, márczius 22. A Rumanité Írja ! A Dar­danellák bombázása egész sereg komoly problémát vetett felszínre. Ezeket a problémákat Franczia­­ország közvéleményének figyelmesen szemügyre kell vennie. A keleti kérdéseket alapjukban érin­tik a mostani események. Nem szabad e kérdést elhamarkodva megítélni. Ezt annál is inkább hang­súlyozni kell, mert a franczia sajtó egy része, első­sorban a Temps, eleinte oly módon vette fontolóra a tengerszorosok kérdésének megoldását, hogy —­ Konstantinápoly nemzetközivé tételét véve alapul — Romániának és Bulgáriának a szükséges biz­tosítékokat nyújtanák érdekeik megóvására. Ennek a sajtónak hangja később megváltozott. A sajtó úgy írt, mintha­ a nemzetközivé tétel útján való meg­oldást végleg elvetették volna. Néhány czikk majd­nem fenyegető hangot használt a balkán államok­kal szemben. Remélnünk kell, hogy ennek a sajtónak nézetei nem felelnek meg a szövetségesek szándékai­nak, mert ha így volna, ez megváltoztatná a háború czélját, és azt eredményezné, hogy a semlegesek a legnagyobb nyugtalansággal tekintenének a szövet­ségesekre és szívesebben hallgatnák meg a másik oldalról jövő csalogató szavakat. Ez annyit jelen­tene, hogy feláldoznák a kis nemzetek jogait. A diplo­­mácziának nyíltan kell beszélnie és nem szabad titokzatosan cselekednie. Okosan kell lejárni, de ki kell tartani ama jogalap mellett, a­melyre a háború elején állottunk. Ez a győzelem morális biztosítéka, ez a hagyományos franczia­ politika támasza. Ezt ne téveszsze szem elől a franczia diplomáczia. A szövetséges hajóhad vesztesége. Milano, márczius 22. A Giornale d'Italia (az entente nagy barátja és a mi ügyünk nagy ellensége) a következő adatokat kapja Athén­ból a márczius 18-iki tengeri ütközetről. El­merült a franczia 12.000 tornás Bouvet pán­­czélos czirkáló, az angol 16.350 tonnás Africa pánczélos hajó, az angol 15.000 tonnás Irre­sistible, az ugyancsak angol Ocean pánczélos czirkáló, továbbá, egy franczia torpedónaszád. Harczképtelenné lett továbbá a franczia 11.000 tonnás Ganlois pánczélos és az angol 14.000 tonnás Cornwallis pánczélos czirkáló. Az ostromló angol és franczia hajók le­génységéből háromezer ember meghalt, ezer embert megmentettek , néhány száz ember partra úszott s ott elfogták őket.. Úgy látszik, hogy az angol és franczia admirálisok a bom­bázás folytatása előtt csapatok partraszállását akarják megpróbálni, hogy a Dardanellák erős­ségeit szárazföldről támadják meg. Orosz és angol erőlködés Szófiában. Bukarest, márczius 22. Az orosz és az angol diplomáczia számtalan kudarcza után is foly­tatja meddő kísérleteit Szófiában, hogy újabb csábító ígéretekkel valamiképpen eltérítse Bul­gáriát­­a semlegesség útjáról. Ha más jel nem szólna mellette, már abból a görcsös erőlkö­désből is meg lehetne állapítani, hogy a Dar­danellák mindinkább kilátástalan ostromlása óta ez a hiú reménykedés az entente utolsó szalmaszála, így az újságok azt jelentik, hogy Sza­szonov külügyminiszter Milenkov orosz ka­­detpárti politikust külön meghatalmazottként Szófiába küldte, hogy Radoszlavov miniszter­­elnökkel tárgyaljon. Ugyanekkor jelentik, hogy a szalonikai angol konzul Sir Edward Grey újabb javaslataival Nisbe érkezett, a­hol Paget angol tábornokkal is találkozott. A nisi bolgár követ, a­ki legutóbb többször volt kihallgatá­son Radoszlavo­vnál, szintén visszatért­ állo­mására. • Beavatott bolgár körök véleménye szerint Oroszország és Anglia minden fáradozása hiába­való, mert nem küzdhetnek meg a mértékadó tényezőknek azzal a szilárd meggyőződésével, hogy az entente ma nincs abban a helyzetben, hogy Bulgáriának megnyugtató garanc­iális ígéreteket tehessen. Churchill még mindig nyugodt. Genf, márczius 22. Egy londoni magán­értesülés szerint Churchill így nyilatkozott: »Tíz egységnyi veszteséggel számoltunk , te­hát nyugodtan várjuk az elkövetkezendőket.­ A szövetségi flotta tegnapi tengernagyi tanácskozását nem a Queen Elisabeth-en, mely kijavításra szorul, hanem a­­ Souffren fedél­zetén tartották meg. az IrisAo Kedd, 1015. márczius 28.

Next