Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-26 / 145. szám
t tettek. A lakosságot az ellenséges aviatikusok megjelenése esetén harangkongással fogják értesíteni. A semlegesek magatartása. Bukarest, május 25. Az entente-barát sajtó minden lehetőt elkövet, hogy Olaszország közbelépéséről, továbbá Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország elleni akciójáról a közönségnek uj szenzácziókkal szolgáljon és a központi hatalmak jövőjét minél sötétebb színben tüntesse fel. Tegnap már közöltek is tudósításokat az osztrákmagyar csapatoknak az olaszokkal való természetesen nagyon veszteségteljes és véres összeütközéséről. Ezzel szemben a kormány magatartása nagyon nyugodt. Mértékadó helyről ismételten biztosították a Lokalanzeiger levelezőjét, hogy a kormány magatartását Olaszország beavatkozása nem befolyásolja és hogy Románia csakis a saját érdekei szerint fog cselekedni. Másrészről az entente egészen fesztelenül adja tudtára Romániának, hogy az ententehez való csatlakozása és segítsége a helyzet tisztázásában már sokat veszített az értékéből. Szófia, május 25. Vezető bolgár államférfiak nyilatkozatai szerint Olaszország támadása a központi hatalmak ellen nem változtatta meg Bulgária semleges magatartását. Radoszlavov miniszterelnök egy itteni lap munkatársának kifejezetten megmondotta, hogy Olaszország eljárása a bolgár politikában a legcsekélyebb változást sem idézi elő. Bulgária vigyáz az érdekeire és csak annyit követel, hogy az érdekeit mások is tiszteletben tartsák. Sonnino hazudozásai, Lugano, május 24. A tegnapi olasz lapokbonnino külügyminiszter hosszadalmas, de minden nyomós érv nélküli köriratát közük, amelyet a miniszter Olaszország külföldi képviselőihez intézett. A körirat bevezetésképpen kifejti, hogy Szerbia felajánlotta az osztrák-magyar ultimátum minden jogszerű követelésének teljesítését. Ez tudatos hazudozás. Róma minden politikai és diplomácziai körében közismert tény, hogy San Giuliano volt külügyminiszter maga is elismerte, hogy a szerb válasz nem kielégítő, és még akkor is kísérletezett, hogy Szerbiát a monarchia követeléseinek teljes elfogadására bírja, amikor már késő volt. San Giuliano kísérlete azonban hiábavaló volt, mert Szerbia számított Oroszországra és tudta, hogy Olaszország évek óta folytatott tisztességtelen politikájával titokban azon fáradozott, hogy Oroszországgal megegyezést hozzon létre Szerbia javára Ausztria-Magyarország ellen. A körirat többi tartalma megemlítésre sem érdemes, annál kevésbé, mert olasz részről a hivatalos és félhivatalos bécsi és berlini előadások és jelentések komoly cáfolatát egyszerűen mellőzik, s azokat a jelentéseket elhallgatják, hogy segítsenek lelkiismeretükön. Olasz lapok a háború okáról. Bécs, május 25. Luganóból táviratoztak a JZeir-nak. Az olaszországi sajtó kommentárok nélkül közli a német birodalmi kormánynak az olasz Zöld könyvre adott válaszát. Érdekes megfigyelni, hogy milyen bábeli zűrzavar uralkodik az olasz lapokban arra nézve, hogy mi indította Olaszországot a hadüzenetre. Czikkeik hetet-havat összehordanak, hogy a közvélemény szemében igazságosnak tüntessék fel a háborút. A Messagero azzal igyekszik magyarázni a hadüzenetet, hogy a jövő békéjének biztosítása czéljából meg kell teremteni az európai egyesült államokat. Az Avantin és a Popolo Románon kívül a nápolyi Maliim is elítéli a háborút, fejtegetvén, hogy az osztrákmagyar monarchia javaslatai és Olaszországnak jogos igényei között kevés volt az eltérés. A Giornale d'Italia felháborodottan száll szembe ezzel a felfogással, amely a mostani viszonyok között hazaárulás számba megy és nyíltan megírja, hogy aggasztó tünet az olasz proletariátus hangulata a háború ellen. Colajanni a Messageróban felszólítja a kormányt, hogy tűzzel-vassal irtsa ki ezt a veszedelmet. A legtöbb lap azzal iparkodik harczias kedvet teremteni, hogy hazug híreket közöl az ausztriai olaszok tömeges letartóztatásáról és kegyetlen internálásáról. AZ TX JSÁCS Szerda, 1915. május 26. A pápai nuncziusok távirata. Lugano, május 25. A tegnap ideérkezett római lapok követelik, hogy a kormány szigorúan tiltsa el a pápai nuncziusok titkosjegyű táviratait. Angol előleg Olaszországnak, Kopenhága, május 25. A Tidendének táviratozzék Londonból. Eddig Anglia előleg gyanánt 900 millió schillinget fizetett Olaszországnak, mégpedig 450 milliót tavaly novemberben, tehát akkor, amidőn még Olaszországot kötötte a hármasszövetség. Az idegen vagyon elkobzása Olaszországban. Genf, május 25. A Havas-ügynökség római táviratot közöl, amely szerint a minisztertanács felhatalmazta a belügyminisztert, hogy német, osztrák és magyar cégek és iparvállalatok olaszországi vagyonára zárlatot rendelhessen el. Berlin, május 25. A Havas-ügynökség és egyéb források által terjesztett azon hírek, amelyek az olaszországi kikötőkben levő német hajók és németeknek egyéb olaszországi vagyona elkobzásáról szólanak, teljesen alaptalanok. A Wolftügynökség biztos forrásból éppen arról értesül, hogy a német hajók a hágai egyezménynek megfelelő elbánásban részesülnek, és hogy a németek vagyonát a nemzetközi jog értelmében nem foglalják le és egyébként sem bántják. A hadüzenet hatása Olaszországban. Berlin, május 25. A Berliner Tageblatt-nak jelentik Luganóból. Az olasz lapok hasábos tudósításokat írnak arról, hogy milyen nagy lelkesedéssel fogadták mindenütt a hadüzenet hírét. A polgárok átölelték a katonákat, a tartalékosok átölelték a tiszteket örömükben. Cadorna vezérkari főnök leánya, aki egy firenzei kolostorban él, fogadta az arisztokrata hölgyek hódoló küldöttségét. Rómában virágkorzó volt, a zenekarok hazafias dalokat játszottak. Este kivilágították a várost. A római arisztokráczia tömegesen strere a zászlók alá. Turinban pünkösd vasárnapján Destree, a belga vándorszónok tartott lelkesítő előadást. Az olasz lapok közül csak az Avanti közöl híreket arról, hogy a hivatalosan kihirdetett mozgósítás milyen nagy lehangoltságot keltett. Milanóban, Santa Croceban és különösen Velenczében voltak háborúellenes tüntetések. Velenczében a munkások és az asszonyok megtámadták a zászlókkal felvonuló naczionalistákat, elragadták a zászlókat és ütlegelték a naczionalistákat. A hadikölcsönt nemcsak az olasz, hanem a külföldi piacon is jegyzés alá bocsátják. Egyszerre nagy összeget fognak igénybe venni. Az olasz nép hangulata. Chiasso május 25. Az olasz lapok kiemelik, hogy az olasz nép a hadüzenetet nyugodtan fogadta, mi kétségkívül érdekes ellentéte az uszítók dühös hadi üvöltésének, kik még néhány nap előtt is urai voltak az utczának. Az olasz Zöldkönyv, Lugano, május 25. A milánói Popolo hasábjain Mussolini panaszkodik a Zöldkönyv nemleges jellegéről. Olaszország semmit sem tud meg a Zöldkönyvből a Németországhoz való viszonyról, sem pedig arról, hogy milyen szövetséget kötöttek az entente-tal. Az az állítás tehát, hogy Sonnino Berlinben Belgium érdekében interveniált, tendencziózus valótlanság. Mussolini amiatt is panaszkodik, hogy sok olasz kételkedik a győzelemben. Ma mindenekelőtt önbizalomra van szükség. A konstantinápolyi olasz kolónia rossz hangulata. Konstantinápoly, május 25. Az itteni igen nagyszámú olasz kolóniában igen rossz hangulatban fogadták az olasz hadüzenetet hírét. A kisebb emberek közül sokan már a tripoliszi háború alatt is károsultak és így prost nem egy elhagyja majd az olasz állampolgárságot, hogy ne legyen az áldozata egy olyan politikának, melynek jogosultságát nem ismeri el. Az olasz kolónia műveit tagjai is elítélik Olaszország politikáját. A Lokalanzeiger tudósítójának egy olasz ismerőse az olaszok politikáját elmebetegek, gazemberek és vérszomjas bestiák politikájának mondottak mellett általánosan félnek, hogy Olaszország katonailag vereséget fog szenvedni. Úgy hírlik, hogy Törökországnak Olaszország nem fog hadat üzenni. Az olasz mozgósítás, Lugano, május 25. A királyi dekrétummal elrendelt mozgósítás igen széleskörű, mert az 1876-os évfolyamig fegyverbe szólítja a népfelkelést és az 1882-es évfolyamig a minden fegyvernemhez tartozó honvédeket is. A tiszteknek negyvennyolcz óra alatt csapataiknál kell lenni. D’Annunzio a királynál, Lugano, május 25. D’Annunziót tegnap a király hosszú kihallgatáson fogadta. Korlátozó intézkedések. Lugano, május 25. Királyi dekrétumok korlátozzák a sajtó szabadságát, a színházakat, megszüntetik a levéltitok védelmét és korlátozzák a távirdai forgalmat. Az aostai herczeg automobilbalesete. Chiasso, május 25. Az aostai herczeg, aki eddig a nápolyi tizedik hadtest parancsnoka volt, és akit most valószínűleg egy hadseregcsoport parancsnokságával bíznak meg, tegnap Mestréből Trevisóba az osztrák határ felé való utaztában, midőn sofőrje egy paraszt kocsit és egy villamost akart kikerülni, automobil-baleset következtében könnyebb sérülést szenvedett. A herczegen kivül még segédtisztje és parancsőrtisztje ültek az automobilban, ők is csak könnyű sérüléseket szenvedtek. A twini gróf beszéde: Lugano, május 25. A turini gróf beszédet intézett Milanóban az elvonuló katonákhoz. Emlékeztette őket arra, hogy Trientben és Triesztben az olaszok százezrei várják, hogy az ősi ellenség rabigájából megszabaduljanak. Az olasz katonák kezében van Olaszország becsülete. Elvárja, hogy az ezredzászlót, armely sohasem szenvedett még vereséget, új babérokkal fogják ékesíteni. Bonaparte herczegek az olasz hadseregben. Kopenhága, május 25. Bonaparte Alfonz, Viktor és Lajos herczegek mint önkéntesek az olasz hadseregbe léptek. A Dardanellák ostroma. A szövetségesek vesztesége a Dardanelláknál. Konstantinápoly, május 25. (Agence Mills.) A főhadiszállás jelenti : A Dardanella-fronton az ellenség Ari Burnu mellett május 23-ára virradó éjjel kísérletet tett, hogy balszárnyunkhoz közeledjék, de súlyos veszteségei mellett visszavertük. Május 23-án délelőtt tüzérségünk tüzelése súlyosan megrongált egy ellenséges pánczélos czirkálót Kaba Tepe előtt, egyik léghajónkról pedig két bombát dobtak rá. A pánczélos czirkálót öt hadihajó nyílt tengerre vonszolta. Ali Burnu és Sed-il-Bahr előtt semmi sem történt. Az ellenség vesztesége halottakban és sebesültekben a május 22-én Sed-il-Bahrnál lefolyt csatában több mint négyezerre emelkedett. Ellenséges hadihajók tegnap rövid ideig és eredménytelenül bombázták a tengerszorosok bejáratának mindkét oldalán levő gyalogsági állásainkat. Egyik ütegünk elpusztított egy Tied-il- Bohr mellett felállított ellenséges üteget. A többi harcrtéren nem történt jelentős esemény. A Goliath áldozatai, Rotterdam, május 25. Az angol admiralitás hivatalosan közzéteszi, hogy a Dardanellák ostromában elpusztult Goliath csatahajón 482 tengerész vesztette életét.