Az Ujság, 1915. május (13. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-26 / 145. szám

t tettek. A lakosságot az ellenséges aviatikusok megjelenése esetén harangkongással fogják érte­síteni. A semlegesek magatartása. Bukarest, május 25. Az entente-barát sajtó minden lehetőt elkövet, hogy Olasz­ország közbelépéséről, továbbá Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország elleni akc­iójáról a közönségnek uj szenzácziókkal szolgáljon és a központi hatalmak jövőjét minél sötétebb színben tüntesse fel. Tegnap már közöltek is tudósításokat az osztrák­magyar csapatoknak az olaszokkal való ter­mészetesen nagyon veszteségteljes és véres összeütközéséről. Ezzel szemben a kormány magatartása nagyon nyugodt. Mértékadó hely­ről ismételten biztosították a Lokalanzeiger levelezőjét, hogy a kormány magatartását Olaszország beava­tkozása nem befolyásolja és hogy Románia csakis a saját érdekei szerint fog cselekedni. Másrészről az entente egészen fesztelenül adja tudtára Romániának, hogy az ententehez való csatlakozása és segítsége a helyzet tisztázásában már sokat veszített az értékéből. Szófia, május 25. Vezető bolgár állam­férfiak nyilatkozatai szerint Olaszország tá­madása a központi hatalmak ellen nem vál­toztatta meg Bulgária semleges magatartását. Radoszlavov miniszterelnök egy itteni lap munkatársának kifejezetten megmondotta, hogy Olaszország eljárása a bolgár politiká­ban a legcsekélyebb változást sem idézi elő. Bulgária vigyáz az érdekeire és csak annyit követel, hogy az érdekeit mások is tisztelet­ben tartsák. S­onnino hazudozásai, Lugano, május 24. A tegnapi olasz lapok­bon­ni­no külügyminiszter hosszadalmas, de min­den nyomós érv nélküli köriratát közük, a­melyet a miniszter Olaszország külföldi képviselőihez in­tézett. A körirat bevezetésképpen kifejti, hogy Szerbia felajánlotta az osztrák-magyar ultimátum minden jogszerű követelésének teljesítését. Ez tudatos hazudozás. Róma minden politikai és d­iplo­­mácziai körében közismert tény, hogy San Giuliano volt külügyminiszter maga is elismerte, hogy a szerb válasz nem kielégítő, és még akkor is kísér­letezett, hogy Szerbiát a monarchia követelései­nek teljes elfogadására bírja, a­mikor már késő volt. San Giuliano kísérlete azonban hiábavaló volt, mert Szerbia számított Oroszországra és tudta, hogy Olaszország évek óta folytatott tisztesség­telen politikájával titokban azon fáradozott, hogy Oroszországgal megegyezést hozzon létre Szerbia javára Ausztria-Magyarország ellen. A körirat többi tartalma megemlítésre sem érdemes, annál kevésbé, mert olasz részről a hivatalos és félhivatalos bécsi és berlini előadások és jelentések komoly c­áfolatát egyszerűen mellő­zik, s azokat a jelentéseket elhallgatják, hogy segít­senek lelkiismeretükön. Olasz lapok a háború okáról. Bécs, május 25. Luganóból táviratoztak a JZeir-nak. Az olaszországi sajtó kommentárok nélkül közli a német birodalmi kormánynak az olasz Zöld könyvre adott válaszát. Érdekes meg­figyelni, hogy milyen bábeli zűrzavar uralkodik az olasz lapokban arra nézve, hogy mi indította Olaszországot a hadüzenetre. Czikkeik hetet-havat­­ összehordanak, hogy a közvélemény szemében igazságosnak tüntessék fel a háborút. A Messagero azzal igyekszik magyarázni a hadüzenetet, hogy a jövő békéjének biztosítása czéljából meg kell te­remteni az európai egyesült államokat. Az Avanti­n és a Popolo Románo­n kívül a nápolyi Maliim is elítéli a háborút, fejtegetvén, hogy az osztrák­magyar monarchia javaslatai és Olaszországnak jogos igényei között kevés volt az eltérés. A Giornale d'Italia felháborodottan száll szembe ezzel a felfogással, a­mely a mostani vi­szonyok között hazaárulás számba megy és nyíltan megírja, hogy aggasztó tünet az olasz proletariátus hangulata a háború ellen. Colajanni a Messageró­­ban felszólítja a kormányt, hogy tűzzel-vassal irtsa ki ezt a veszedelmet. A legtöbb lap azzal iparkodik harczias kedvet teremteni, hogy hazug híreket közöl az ausztriai olaszok tömeges le­tartóztatásáról és kegyetlen internálásáról. AZ TX JSÁCS Szerda, 1915. május 26. A pápai nuncziusok távirata. Lugano, május 25. A tegnap ideérkezett római lapok követelik, hogy a kormány szigorúan tiltsa el a pápai nuncziusok titkosjegyű táviratait. Angol előleg Olaszországnak, Kopenhága, május 25. A Tidendé­nek táv­iratozzék Londonból. Eddig Anglia előleg gyanánt 900 millió schillinget fizetett Olaszországnak, még­pedig 450 milliót tavaly novemberben, tehát akkor, a­midőn még Olaszországot kötötte a hármas­­szövetség. Az idegen vagyon elkobzása Olasz­országban. Genf, május 25. A Havas-ügynökség római táviratot közöl, a­mely szerint a minisztertanács felhatalmazta a belügyminisztert, hogy német, osztrák és magyar c­égek és iparvállalatok olasz­­országi vagyonára zárlatot rendelhessen el. Berlin, május 25. A Havas-ügynökség és egyéb források által terjesztett azon hírek, a­me­lyek az olaszországi kikötőkben levő német hajók és németeknek egyéb olaszországi vagyona el­kobzásáról szólanak, teljesen alaptalanok. A Wolft­­ügynökség biztos forrásból éppen arról értesül, hogy a német hajók a hágai egyezménynek meg­felelő elbánásban részesülnek, és hogy a németek vagyonát a nemzetközi jog értelmében nem fog­lalják le és egyébként sem bántják. A hadüzenet hatása Olaszországban. Berlin, május 25. A Berliner Tageblatt-nak jelentik Luganóból. Az olasz lapok hasábos tudó­sításokat írnak arról, hogy milyen nagy lelkese­déssel fogadták mindenütt a hadüzenet hírét. A polgárok átölelték a katonákat, a tartalékosok át­ölelték a tiszteket örömükben. Cadorna vezérkari főnök leánya, a­ki egy firenzei kolostorban él, fogadta az arisztokrata hölgyek hódoló küldött­ségét. Rómában virágkorzó volt, a zenekarok hazafias dalokat játszottak. Este kivilágították a várost. A római arisztokráczia tömegesen strere a zászlók alá. Turinban pünkösd vasárnapján Destree, a belga vándorszónok tartott lelkesítő előadást. Az olasz lapok közül csak az Avanti közöl híreket arról, hogy a hivatalosan kihirdetett moz­gósítás milyen nagy lehangoltságot keltett. Milanó­ban, Santa Croceban és különösen Velenczében voltak háborúellenes tüntetések. Velenczében a munkások és az asszonyok megtámadták a zászlók­kal felvonuló naczionalistákat, elragadták a zászló­kat és ütlegelték a naczionalistákat. A hadikölcsönt nemcsak az olasz, hanem a külföldi piac­on is jegyzés alá bocsátják. Egy­szerre nagy összeget fognak igénybe venni. Az olasz nép hangulata. Chiasso május 25. Az olasz lapok kiemelik, hogy az olasz nép a hadüzenetet nyugodtan fo­gadta, mi kétségkívül érdekes ellentéte az uszítók dühös hadi üvöltésének, kik még néhány nap előtt is urai voltak az utczának. Az olasz Zöldkönyv, Lugano, május 25. A milánói Popolo hasáb­jain Mussolini panaszkodik a Zöldkönyv nemleges jellegéről. Olaszország semmit sem tud meg a Zöldkönyvből a Németországhoz való viszonyról, sem pedig arról, hogy milyen szövetséget kötöttek az entente-tal. Az az állítás tehát, hogy Sonnino Berlinben Belgium érdekében interveniált, ten­­dencziózus valótlanság. Mussolini a­miatt is pa­naszkodik, hogy sok olasz kételkedik a győzelemben. Ma mindenekelőtt önbizalomra van szükség. A konstantinápolyi olasz kolónia rossz hangulata. Konstantinápoly, május 25. Az itteni igen nagyszámú olasz kolóniában igen rossz hangulat­ban fogadták az olasz hadüzenetet hírét. A kisebb emberek közül sokan már a tripoliszi háború alatt is károsultak és így prost nem egy elhagyja majd az olasz állampolgárságot, hogy ne legyen az áldo­zata egy olyan politikának, melynek jogosultságát nem ismeri el. Az olasz kolónia műveit tagjai is elítélik Olaszország politikáját. A Lokalanzeiger tudósítójának egy olasz isme­rőse az olaszok politikáját elmebetegek, gazembe­rek és vérszomjas bestiák politikájának mondotta­k mellett általánosan félnek, hogy Olaszország ka­tonailag vereséget fog szenvedni. Úgy hírlik, hogy Törökországnak Olaszország nem fog hadat üzenni. Az olasz mozgósítás, Lugano, május 25. A királyi dekrétummal el­rendelt mozgósítás igen széleskörű, mert az 1876-os évfolyamig fegyverbe szólítja a népfelkelést és az 1882-es évfolyamig a minden fegyvernemhez tar­tozó honvédeket is. A tiszteknek negyvennyolcz óra alatt csapataiknál kell lenni. D’Annunzio a királynál, Lugano, május 25. D’Annunziót tegnap a ki­rály hosszú kihallgatáson fogadta. Korlátozó intézkedések. Lugano, május 25. Királyi dekrétumok korlá­tozzák a sajtó szabadságát, a színházakat, meg­szüntetik a levéltitok védelmét és korlátozzák a távirdai forgalmat. Az aostai herczeg automobilbalesete. Chiasso, május 25. Az aostai herczeg, a­ki eddig a nápolyi tizedik hadtest parancsnoka volt, és a­kit most valószínűleg egy hadseregcsoport parancsnokságával bíznak meg, tegnap Mestréből Trevisóba az osztrák határ felé való utaztában, midőn so­főrje egy paraszt kocsit és egy villamost akart kikerülni, automobil-baleset következtében könnyebb sérülést szenvedett. A herczegen kivü­l még segédtisztje és parancs­őrtiszt­je ültek az auto­mobilban, ők is csak könnyű sérüléseket szen­vedtek. A twini gróf beszéde: Lugano, május 25. A turini gróf beszédet intézett Milanóban az elvonuló katonákhoz. Em­lékeztette őket arra, hogy Trientben és Triesztben az olaszok százezrei várják, hogy az ősi ellenség rabigájából megszabaduljanak. Az olasz katonák kezében van Olaszország becsülete. Elvárja, hogy az ezredzászlót, a­r­mely sohasem szenvedett még vereséget, új babérokkal fogják ékesíteni. Bonaparte herczegek az olasz hadseregben. Kopenhága, május 25. Bonaparte Alfonz, Viktor és Lajos herczegek mint önkéntesek az olasz hadseregbe léptek. A Dardanellák ostroma. A szövetségesek vesztesége a Dardanel­láknál. Konstantinápoly, május 25. (Agence Mills.) A főhadiszállás jelenti : A Dardanella-fronton az ellenség Ari Burnu mellett május 23-ára vir­radó éjjel kísérletet tett, hogy balszárnyunkhoz közeledjék, de súlyos veszteségei mellett vissza­vertük. Május 23-án délelőtt tüzérségünk tüze­lése súlyosan megrongált egy ellenséges pánczélos czirkálót Kaba Tepe előtt, egyik léghajónkról pedig két bombát dobtak rá. A pánczélos czir­­kálót öt hadihajó nyílt tengerre vonszolta. Ali Burnu és Sed-il-Bahr előtt semmi sem történt. Az ellenség vesztesége halottakban és sebesül­tekben a május 22-én Sed-il-Bahrnál lefolyt csa­tában több mint négyezerre emelkedett. Ellenséges hadihajók tegnap rövid ideig és eredménytelenül bombázták a tengerszorosok bejáratának mind­két oldalán levő gyalogsági állásainkat. Egyik ütegünk elpusztított egy Tied-il- Bohr mellett fel­­állított ellenséges üteget. A többi harcrtéren nem történt jelentős esemény. A Goliath áldozatai, Rotterdam, május 25. Az angol admiralit­ás hivatalosan közzéteszi, hogy a Dardanellák ostro­mában elpusztult Goliath csatahajón 482 tengerész vesztette életét.

Next