Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-29 / 25. szám
I I 1 / A szepsii és garbóczbogdányi választás. Ismételten szóvátettük a szepsii és a garstóczbogdányi választások kérdését és annak a véleményünknek adtunk kifejezést, hogy a köz érdekében nagyon káros volt Jedlicska Ferenci dr.-nak és Dvorcsák Győzőnek a háttérba szorítása. Megszólaltattuk magát Jehlicska Ferencz dr.-t is, aki kijelentette, hogy a két kerületben történt dolgokért elsősorban Gedeon Aladár dr. kormánybiztost terheli a felelősség. Ezzel kapcsolatosan Gedeon kormánybiztos az alábbi sorok közlését kéri: »Az Újság szombati számában Jehlicska Ferencz dr.-nak nyilatkozata jelent meg, melyben a szepsii választókerülettel kapcsolatban az én személyemet aposztrofálja. Ez a nyilatkozat csak a tények nem helyes ismerete alapján történhetett, minthogy magam is különösen nagy súlyt helyezek arra, hogy Jehlicska, Ferencz és Dvorcsák Győző, a hazafias tót polgárságnak ez a két kiváló vezető férfia, bekerüljön a nemzetgyűlésbe. A részletekről nem kívánok nyilatkozni.« Lábos Béla, a gurbóczbogdányi kerület választási biztosa az alábbi nyilatkozatot küldte be lapunknak: Az Újság ez évi január 20-iki számában Marakodás két kerületben cziviil czikkének első része a garbóczbogdányi választókerületben folyó pártküzdelmekkel kapcsolatosan személyemmel is foglalkozik és azt meggyanúsítja. Hogy a Dvorcsák Győző úr jelölését »jelentéktelen alakiságok miatt nem fogadtam-e el, hogy jelentékeny számú szavazókat »egyszerüen« töröltem-e az ajánlóivről, hogy a három órai pótlást megengedtem-e vagy sem s ha nem engedtem, miért nem engedtem s hogy a Dvorcsák Győző úr személyének tetszése vagy nemtetszése játszott-e közre az ajánlat elbírálásánál, erre felelni fognak az erre illetékes helyen a vonatkozó hivatalos iratok, jelesül maga az ajánlat, az el nem fogadásról szóló írásbeli közlés részletes indoka, s a választási jegyzőkönyv. Ehhez ez idő szerint nincs mit szólanom, csupán röviden annyit, hogy véleményem szerint az ajánlat oly nagy számú lényeges hiányban szenvedett, hogy annak elfogadása egyenesen és nyilvávalóan törvénybe ütközött volna. Azonban lehetetlen már most megjegyzés nélkül hagynom és ugyancsak a nyilvánosság előtt vissza nem utasítanám a czikknek azt a tendencziózus — a czikk szerint »legérdekesebb« — állítását, amely szerint én az egyik jelöltnek, Ferdinándy Gyulának a szállásán lakom. Ez az állítás a legteljesebb valótlanság és miután a czikkíró előtt még ilyennek a következtetésére sem lehettek adatai, a rosszakaratú rágalom. Ugyanis én a választás székhelyére, Abaújvárra történt érkezésem első perczétől kezdve helyettesemmel együtt Meszellér István kisgazda, abaújvári lakos házában, más lakás hiányában összeszorulva, a postahivatal előszobájában lakom és ott is étkezem. Ferdinándy Gyulánál nem is tartózkodtam és nem is tartózkodom és nála a társadalmi szokásoknak megfelelő egy-két rövid látogatáson kívül nem is voltam. A czikk tárgyilagosságát jellemzi az is, hogy Dvorcsák Győző úr ellenjelöltjeként csak Ferdinándy Gyulát említi, akinél szerinte lakom és elhallgatja azt, hogy Puky Bertalan és Szádeczky Lajos dr. személyében kerületben Ferdinándyon kívül még két érvényesen janlott más jelölt is volt. Kilencz abaújvári választópolgár aláírásával nyilatkozatot kaptunk, amelyben szintén azt bizonyítják, hogy Lábos Béla nem lakott Ferdinándy Gyula szállásán. Készséggel megállapítjuk, hogy Lábos Béla választási biztos nem élvezte Ferdinándy Gyula dr. vendégszeretetét. De nem ez a lényeges, hanem az, hogy nem adta meg a három, órai haladékot. Hangsúlyozzuk: minket a legtisztább hazafiság vezetett, amikor követeltük, hogy a szepsii, illetve a garbóczbogdányi választókerületben Jehlicskának és Dvorcsáknak jusson mandátum. Mert ennek a két férfiúnak a magyar parlamentbe való beválasztása valóban jelentősebb dolog, mint az, hogy Szentimrey Ákos dr. vagy Ferdinándy Gyula dr. foglaljon helyet a magyar törvényhozás házában. Elismerjük, hogy adatainkat nem magunk szereztük, de informátorainknak sem lehetett az a czéljuk, hogy Lábos Béla hírét és Gedeon Aladár kormánybiztost személyükben támadják, csupán a közérdek vezette bizonyára őket is, amikor adataikat rendelkezésünkre bocsátották. Ismételjük: nagy veszteségnek tekintjük, hogy a tótságnak e két kiváló vezére lesodródott a porondról. Arra gondoljanak az urak ott a végeken, milyen hatása lesz ennek az eseménynek Prágában. Ez a fontos s mi minden sorunkat ebből is szempontból írtuk. A székelyek nemzetgyűlése. A székely nemzeti párt szervező bizottsága felszólít minden székely férfit és nőt, hogy most, a választások után, társadalmi állásra és politikai pártállásra való tekintet nélkül iratkozzék be a székely nemzeti párt kötelékébe (Ferencz ,József-rakpart 18., I. 6.). A pártba való belépés teljesen díjtalan. A felhívás azt mondja, hogy a székelység nem küldhetett képviselőket a nemzetgyűlésre, mert a színtiszta székely területek idegen megszállás alatt szenvednek. Holott a székelység méltó arra, hogy a nemzetgyűlésen szavát hallassa, mert ők fajt magyar keresztények, Kossuth Lajos eszméinek igazi követői és az igazi demokráciának , éppen Erdély volt a fészke. A székely nemzeti párt legelső gyűlését február 16-án tartja. A székely nemzetgyűlés idejét pedig időrőlidőre határozzák meg. AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1920 január 29. Ingyen kenyér. (Kevesebb a jelentkező, mint Vaborubán. — Csak februárig lesz kiosztás. — Ki kap kenyeret.) — Az újság tudósítójától. — Tizenkilencz évvel ezelőtt alapították, tizenkilenc éve annak, hogy jószívű emberek gondoskodásából megalakult az Ingyenkenyér Egyesület. Most furcsa, sőt majdnem lehetetlenség elgondolnunk, hogy amikor a leggyönyörűbb, ropogósra sült fehér kenyérszeleteket adta a pék két krajcrátért, léteztek emberek, akiknek ez a két krajcár sem volt meg. De így kellett lenni, különben már rég lehúzta volna redőnyeit ez a jótékonysági egylet. Ma, amikor a koronánál kisebb pénzt nem ismerünk, viszont fáradt és czipőtlen lábbal emberek százezrei vánszorognak a nyomor csimborasszóján, érdekes megtudni, hogy hányan vannak és kik azok, akik ingyentenyérért sorba állnak. Podmaniczky utcza 45 alatt van az elosztóhelyiség. Délután négy órakor kezdik a kiosztást, de már fél kettőkor ott látok ücsörögni négy öt asszonyt. Közülük háromnak kendőkbe burkolt gyerek sivalkodik a karján. A disszonáns gyermekkonczert éles hanghullámai kísérnek, mig benyitok az irodába, hol az egyesület titkára fogad s kérdéseimre a következőket mondja el: — Furcsa, de igy van, hogy ma kevesebb a jelentkező, mintvolt a békében, de különösen a háború első éveiben. Ennek oka egyrészt a szigorú jegyrendszer, másrészt pedig az, hogy megszabott adagot —naponta negyven kenyeret — oszthatunk csak ki. Ez körülbelül négyszáz embernek elég. Ezzel szemben 1914-ben 3000 ember kapott kenyeret naponta. Kötélkordont kellett vonnunk az utczán s több rendőr tartotta fenn a rendet. Hogy ezt a nagy csoportosulást elkerüljük, a háború tartama alatt még hat kiosztóhelyet létesítettünk a fővárosban, helyi bizottságokkal az élén. Az 1917/18. évben 289.530 személynek 419.080 adag kenyeret juttattunk 36.643 korona értékben. A kommün alatt egyesületünket bezárták, a proletárdiktatúra után pedig csak ezt a központi elosztót nyithattuk meg, mert a fiókokban működő helyi bizottságok tagjai, akik a kommün alatt sokat szenvedtek s jótékonyságukért csak üldözésben részesültek, időközben kiábrándultak a proletárokból, így nincs önkéntes személyzet, mely vállalná a kiosztás munkáját. Ne én is forszírozzuk, mert fogytán a pénzünk. Egy kenyér nekünk hat, korona nyolcvan fillérbe kerül s a negyven szétosztásra kerülő kenyéren kívül húszat az Amerikai Gyermeksegélyző Akció ebédjéhez adunk naponta. Számításom szerint az ingyenkenyér még februárig tarthatja fenn magát, mert eddigi pénzforrásainkra, eredményes gyűjtésre, a mai helyzet semmi kilátást nem nyújt. — Ezeket a lesújtó értesítéseket kapom a hivatalban, innen kimegyek a tömeg közé, meghallani, hogy mit mond a nép, mert a nép szava az Isten szava. A nép a sor elején, közepén és végén egyaránt arról beszél, amiről ötéves sorbanállásaim alatt mindenütt egyforma nyilatkozatokat hallottam, hogy tudniillik már igazán nem érdemes élni.... A tömeg nőttön nő. A nyomor százféle módon, száz más és más színű tarka rongyba burkolva képviselteti magát. Csupa asszony, mindegyik elhozta a gyerekeit (mint később kiderül, nem ok nélkül), s csak elvétve áll a sorba valamely falábú koldus, megrokkant aggastyán vagy negyvennyolczas öreg honvéd. — Ma, úgy látszik, nem jön rendőr —– mondja az egyik. Ezt a megnyugtató tényt az ügyesebbek mindjárt felhasználják arra, hogy előre furakodjanak, soronkívül beálljanak, nagyszájúskodjanak és veszekedjenek. * Mikor felhúzzák a redőnyt, épp oly vadul, egymást tiporva és az ököl szent jogán nyomulnak be, mint ahogy ez már régebben divatos nálunk, akár az Opera ruhatáránál, akár a Markó-utczai fogház bejáratánál vagyunk. Ma mindenhová egyforma módon, egyforma tempóban zndul a nép. Odabenn azután fadobogóra, fakorlát közé kerültek, s itt már csöndben maradnak. Mindenki boldog, aki bekerült, odalép az ablak alá, ahonnan a kenyeret osztják, átadja a kenyérjegyet, megkapja az őt megillető adagot , aki az előbb még a legszörnyűbb átkokat szórta összes jelenlévő embertársaira, most egy halk „köszönöm szépen“-nel távozik. Csak nők, hat éven aluli gyermekek, öreg emberek és rokkantak kapnak kenyeret. Az egyik asszony állhatatosan kunyerál: — Tüdőgyulladásban fekszik a kislányom, nem hozhattam el, tessék neki is adni. — Nem lehet, jó asszony, hiszen tudja, ha magával kivételt tennék, holnap már mindegyiknek tüdőgyulladásban feküdne otthon a gyereke — válaszol a kiosztó. — Azoknak adhatok csupán, akik itt vannak. — S a kenyérosztás gyorsan halad. Felnőttnek két szeletet adnak, ha gyerekeit is hozza, minden gyerek után még egy szeletet kap. — Isten áldja meg, aki ezt ki is találta — szól egy sápadt fiatal asszonyka. Idősebb hölgyre kerül a sor. Kalap van a fején. Többet szeretne kapni két szeletnél. A jegykezelő felvilágosítja: — Nem lehet, kérem, itt különben is csak szegények kapnakA hölgy elpirul, zavartan megigazítja kopottas, szomorú kis kalapját:— Hiszen tudom, hogy szegények kapnak, azért jöttem én is... Egy öreg bácsi, ki először van itt, boldogságában, hogy egy heti koplalás után kenyérhez jut, zsírjegyeit adja át kenyérjegy helyett. A tömegben találkozom egy szobalánynyal, ki elárulja, hogy pénzért egész Budapesten nem birt kenyérhez jutni, most tehát ingyenkenyeret visz haza a nagyságárának. Háromnegyed ötre elfogyott a kiosztásra szánt mennyiség. Még vannak ugyan várakozók az utczán, de ezek vagy későn jöttek, vagy olyanok, akik másodszor is odaálltak. A sorbanállók zöme szigorúan törzsközönség, a gyakorlott szemű jegyszedő már ismeri őket és így a másodszori besurranás csak ritkán sikerül. Hogy azonban az istenadta nép nyomoráról a nagyközönség ne alkosson magának téves fogalmat, nem hallgathatom el azt, ami az érem másik oldalán van. Pár nap előtt az egyesületben takarítónőt kerestek. A négyszáz asszony közül egyetlenegy sem jelentkezett. Nagy kár, hogy az Ingyenkenyér meg fog szűnni, de talán, ha az ácsorgást nem fogják ingyenkenyérrel jutalmazni, a fél kettőtől ötig terjedő időt, a mit eddig az utczán töltött a szegény asszony, rááldozza egy kis munkára s lehetetlen, hogy becsületes munkával ne keresne meg három darab kenyérre valót, a mit most az ácsorgással megkeres. Simán. » Az uj honatyák. — Pillanatfelvételek a t. Házról. — Néhány volt képviselő kivételével csupa új ember kerül majd a dunaparti gyönyörűséges gótikus palotába. Súlyos, századokra kiható kérdésekről kell döntenie az új nemzetgyűlésnek, éppen akkor, amikor túlnyomó többségben újonczok kezébe van letéve a törvényhozás munkája. Lássuk, kik az új honatyák, mit remélhet tőlük az ország ! Bárány Imre, a somorjai kerület kisgazdapárti képviselője, okleveles gazdaember. Jószágkormányzója volt Héderváry Károly grófnak. Kiváló szakember, aki Horvátország számos helyén levő Héderváry-birtokokon nagy mezőgazdasági ipartelepeket létesített. Mostanában 1200 holdas bérletevan Sárfenyőszigeten. Pompás mintagazdasága messze vidéken ismeretes. Körülbelül 40 éves. Gedeon Jenő, a tornai kerület kisgazdapárti képviselője, még fiatalember. Alig 35 éves. Földbirtokos Abauj megyében, öccse Gedeon Aladár főispán-kormánybiztosnak. Széntini reg. Ákos, a szepsii kerület képviselője, vitás ember. A kisgazdapárt is a magáénak vallja őt, a kereszténypárt is a maga képviselői közé sorozza, öreg úr már, közel van a hetvenhez. Tiszteletbeli főorvosa Abaúj vármegyének, most birtokán, Krasznikvajdán éli napjait. Szabó Sándor dr., Tiszalök kisgazdapárti képviselője, 32 éves, ügyvéd és ezen kívül még megyebizottsági tag is. Kisgazda-famíliából származik. Schiessl Henrik, Pomáz új kereszténypárti képviselője, sváb korcsmáros. Most fogja megérni az ötvenedik tavaszt. Arról nevezetes, hogy egy programmbeszédet sem mondott a választás idején. Az ellenpárton azt mondják róla, hogy a parlamentben sem fog igen szónokolni, úgy tesz majd mint Franklin Benjámin, akiről feljegyezték, hogy sohasem szólalt fel a törvényhozás házában. Ezt jegyzik fel, mondják a rosszmájunk, ha ugyan feljegyeznek róla valamit. Muszti Istán, Szalántán lett kisgazdapárti képviselő. Jómódú községi bíró, aki maga is szánt-vet a birtokán. Van négy középiskolája. Még nincs negyven éves. Érdeme a párt szemében, hogy Hoffmaim Ottó dr. pécsi ügyvéddel karöltve ő szervezte meg a baranyai kisgazdákat. Földecskéje szerb megszállás alatt van, s ő maga mint menekült Baranya megye egyik községében lakik. Barla Szabó József dr. a Bethesda-kórház igazgató-főorvosa Budapesten. Szigetvárott, jutott mandátumhoz mint kisgazdapárti képviselő. Régi bátor hivő nagyatádi Szabó István miniszternek. Mindössze harminchét éves. Nős ember, négy fia van, köztük három elemibe jár, a negyedik pedig éppen hat hetes. Jelentős tudományos működést fejtett ki az orvosi szaklapokban. Huszár Elemér, Itétság kisgazdapárti képviselője, régi nemesi famíliának a tagja. Bátyja Huszár Aladár, Hontmegye főispán-kormánybiztosa. Másik fivére, Tibor, nagybirtokos Vámosmikolán. A Huszárcsalád birtokainak jórésze cseh megszállás alatt van. Kolozsvári Kiss István, Halas kisgazdapárti képviselője, helyettes polgármester Halason. Nőtlen ember, pedig már közel jár a negyvenedik évhez. Három fivére is agglegény. Egyébként pompás nagybirtoka van Halason. Schandl Károly dr. arról nevezetes, hogy Huszár Károly miniszterelnököt buktatta meg Csongrádon. A kisgazdapártnak a tagja. Egyébként hírlapíró, most az Új Barázda-nak a felelős szerkesztője. Annakelőtte a Gazdaszövetségnek volt a titkára, most a Hangya körül buzgólkodik. ,lluppert Rezső dr. ügyvéd Devecseren jutott kisgazdapárti mandátumhoz. Ismert ember Veszprémben. Sokan olyan karriert jósolnak neki, amilyet Eötvös Károly szerzett, aki szintén mint veszprémi fiskus indult el élete útjára. Még fiatal ember és máris tiszteletbeli főügyész, megyebizottsági tag és elnöke a veszprémi kisgazdapártnak. Vasady-Balogh György dr. Bicske kisgazdapárti