Az Ujság, 1920. december (18. évfolyam, 283-306. szám)
1920-12-23 / 301. szám
« **&*.' ■ , ----------------' iEiSfc&iWL___■ isbn.................................... rt * JLVHL Agfolyam. 301. szám. , • Csütörtök 211 *—S **'" M ---------------------------'-ma—,L‘.hig. ........................................................—jjbueaj^afatoll Bndapest,^feóc^^^^rt _ E0iA“ * ~ BnSpS^SSiörnttó. “ ^ M MtSM»“p4k 3 - - ■ ------------ ROVÁS. Színre esté nyi kilép a pártból, de Haller beStmara^ s a kettő közjjgHWRtJbt és közös politikát tlá't fönn, eapfmol mint kormánypárt, másfelől ímint eU^nék. Ez uj találmány a politikában. -Ildegfelé csak egyes családok tették, hogy minden konjunktúrát biztosítottak maguknak egy-egy tagjuk által. Félve vetjük föl a kérdést, hogy Balthazár püspök isitkán nem eléggé magyar és eléggé keresztény, ember-e? Boldog Magyarország, ha erre a kérdésre joggal nemmel lehet felelni! Február hányadikáig szünetel a nemzetgyűlés, a vigasztaló az, hogy nem szénhiány miatt. ’áluk dolgoztak a képviselő urak között, azokra ráfér a pihenés, de nem fognak pihenni, hanem agitálni. Akik pedig nem dolgoztad, azoknak igaz szívvel kellemes ünnepeket és ünnepprókat kívánunk. Nemigen értjük, miképpen képzelik a dolgot, akik Hegedűs Lóránt missziójához hozzájárjaanak, de kikötik, azonban ne politizáljon! Iá csak azt értik alatta, amit a szó mond, rendben van. Mfölfogási ember közöttük süncs iserje mvatva. Mint pénzügyminiszter sokasztildát végezhet és semmi nem késztetheti beleszólásra a pártok viszonyaiba, a kormányzatnak szellemére, amennyiben az csak arra a térre hat ki, amelyet nálunk a politizálás fogalma körülhatárol. Ellenben bajos már megérteni ennek a kikötésnek a lehetőségét, ha a politikát és nem a politizálást tekintjük. Pénzügyileg más helyzetet teremteni anélkül, hogy politikailag is más helyzet álljon elő, képzelhetetlen. Vagy még egyszerűbben: a pénzügyminiszter nem végezhet új munkát, ha a politika folytatja a régit Teleki Pál is, Korányi Frigyes is külpolitikához, pénzügypolitikához alapföltételül megfelelő belpolitikát követelt Olyat, mely jogrendet jogbiztonságot teremt, a külföldben bizalmat gerjeszt, a belföldön pedig munkakedvet és társadalmi békét. A pénzügyek romlása nem kicsi mértékben következése annak a belpolitikának, mely ezeket a feltételeket nem igen szolgáltatta. A kurzushoz tartozó minisztereknek is gátakat, emelt ez a politika, melyet nem tudtak módosítani, az új pénzügyminiszter pedig ne is próbálja módosítani őket! Nem hiszszük, hogy az új bor a régi tömlőbe való volna. Ha a pénzügyminiszter nem politizál, akkor a politikának alkalmazkodnia kell helyeselt terveinek természetes igényeihez. Nem elég rábízni, hogy boldoguljon a maga szakmájában, mert nem tud boldogulni politikai ellenhatások mellett. Hogy egyebet ne említsünk: a takarékosság keresztülvitele igenis politikai támogatást igényel. A kereskedelem és ipar produktívvá tétele szakítást követel az eddigi politikával, mely x x x x x hasznot tenne üzletet más kezekbe tett, ahol állami támogatás vált szükségessé. Lehetetlen pénzügyi sikert elérni a mozirendeletek politikájával, mely az üzleti biztonságélet abszolúte lerontja. Ha tíz milliárdot spórolnak és harmincz milliárdot inkasszálnak is, fogyó közgazdaságnál a plusz megint mínusz lesz. Azt halljuk miniszteri ajkakról, hogy adtunkálkérdésben az engesztelés útjára térünk. Ez politika a Hegedüs Lóránt vállalkozása irányában s eltérés az eddigi iránytól. Jele annak, hogy a politika a mai irányzat mellett ki korrigálja magát. Sok más téren is megvan ennek szüksége ,és ha az urak maguk honorálják ezt a szükséget, akkor a pénzügyminiszternek nem is kell „politizálnia". De ha nem teszik meg, akkor nem tud pénzügyet rendezni. Vizskereszt napján bont zászlót az ellenzék. (Tizenhárman csatlakoztak Szmrecsányi Györgyhöz. — Nem a királykérdés miatt válnak el. ) — Újra a zsidókérdést tolják az előtérbe.) Az uj ellenzék szerepéről mindenféle hirek kerültek forgalomba. Egyesek tudni vélték, hogy Szmrecsányi Jjyoggy és Beniczky Ödön veze**Hi'f"li illír*ellenzék legitimista alapon tömörül. Mások azt rebesgették, hogy személyi fájdalmak terelték ezeket a képviselőket az ellenzéki útra. Sem az egyik, sem a másik hít nem fedi a valóságot. Az úi ellenzék tömörülésének igazi czélja — mint kitűnő forrásból értesülünk — az, hogy újra magasra emelje azt a zászlót, amelyet akeresztény nemzeti egyesülés pártja alakulása első perceiben a keresztény irányzatnak az egész vonalon való érvényesülése érdekében bontott. Az új ellenzék több tagjával volt alkalmunk beszélni, akik az alábbiakban foglalták össze terveiket: • Életre akarjuk kelteni Budapesten és a vidéken egyaránt a keresztényszoczialista párt szervezeteit. Fel akarjuk éleszteni a halódó keresztény szellemet. Ezt a célunkat a kormánypárt keretében nem tudtuk elérni, éppen ezért szerezzük vissza akció-szabadságunkat. Hangsúlyozzuk, hogy csak objektív kritikával szándékozunk élni. Csél tudatos ferdítés, mintha mi ortodox legitimista pártot akarnánk alakítani. — Program munk teljesen készen van. Ezt a munkát Longauer Albin végezte. Sarkalatos pontja programmunknak a zsidókérdés intézményes rendezése. Addig nem nyugszunk,amíg ezt a problémát nem sikerül megoldanunk. A Friedrich-csoporttal együtt fogunk működni azokban a kérdésekben, amelyekben egyetértünk. Viszont~a sziszidensekkel — akikkel tárgyalunk *— még nem fejeződtek be a megbeszélések. Nem valószínű, hogy a disszidensek minden kérdésben támogassanak, bennünket, különösen azokban a radikális megoldásokban, amelyekkel bizonyos felekezeti ügyeket óhajtunk napirendre tűzni. Rentfuivilli értekezlet az új ellenzék kérdésében.És kereszténypárt, holnap este rendkívüli értéket tart a Károlyi-palotában. Nemcsak a er-csoport, hanem az új ellenzék tagjai is vésznél, és megbeszélik azt a tóik*?# a párt zöme milyen föltételek mellett támogathassa továbbra is a kormányt és melyik kérdésnél fog eljönni az az idő, amikor a kormányzópártban benmaradt keresztények fölvetik, majd a kabinet kérdést és igyekeznek megakadályozni az egységes kormányzópártnak a liberális irány felé való elhajlását. A királykérdés — mint informátorunk közli velünk — nem a fő czélja és indító oka az új alakulásnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy Haller — aki nem egészen legitimista — hajlandó a legitimistákkal egy és ugyanazt a programmot vállalni és végeredményben ehhez a frakcióhoz csatlakozni. Ifiért nem lépnek ki Kallerék. ^ Battvatott politikai forrásból az alábbiakat közük : -AAz egységes kcu-jaáaa^pártból való kilépeseket _ aMfidékM*’Wfyftikos megbeszélés, amelyen résztvettek az összes kereszténypárti képviselők, köztük Haller István volt kultuszminiszter is. Ezt az értekezletet kevéssel a kormány megalakulása után tartották meg a Károlyi-palotában levő klubhelyiségben. Hosszú és nagy viták folytak arról, hogy miképpen lehetséges ellensúlyozni a kormány új akcióit és majdnem egyöntetűen a mellett voltak, hogy a régi keresztényeknek el kell hagyni a kormányzópártot. Voltak azonban egyesek, akik taktikai szempontból azt követelték, hogy egyelőre ne lépjenek ki mindannyian, hanem csak egy kis része hagyja el a pártot, nehogy ezzel teljesen f felborítsák a helyzetet és megnehezítsék Teleki vállalkozását reszténypártiak ugyanis tisztán Telekivel szemben voltak engedékenyek, ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha ő nem tudja keresztülvinni az annak idején vállalt egységes kormányprogrammot, akkor fel ne borítsák az egész helyzetet. Az új párt egyébként Vízkereszt napján bont zászlót és ezen a megalakuló ülésen ismertetik majd az új ellenzék programmját. Szmrecsányi az új ellenzékről. Az új alakulásra vonatkozólag egyébként kijjldlést intéztünk Szmrecsányi Györgyhöz, aki Munkatársunknak a következőket mondotta: — Itt arról van szó, hogy az utóbbi hónapokban a kormányzati politikai életben sok olyan dolog adta elő magát, amelyek egyáltalán nem voltak össze. Egyeztethetők a keresztény nemzeti egyesülés pártjaiiyilWHWffl' TITTI'WTél prografusujával. A krisiálás fegyeleittzett kormányzó parlamenti többség kereteiben mindenesetre nagyon meg van szorítva. — Mi, akik a kormánypártból kiváltunk, azokkal a képviselőtársainkkal, akik már előbb léptek ki komoly, parlamenti munkára vállalkozunk. A kettónk minden személyes gyűlölködéstől mentes lesz és mindenesetre arra fogunk igyekezni, hogy a nehéz viszonyoknak és az ország érdekének megfelelően dolgozzunk. Szoros kapcsolatban maradunk a keresztény, nemzeti egyesülés pártjával, mely pártnak ellenzéki csoportját fogjuk alkotni. Munkatársunk megkérdezte Szpirecsányi Györgytől, igaz-e az, hogy az új ellenzék legitimistákból rekrutálódik és vers jön legitimista programmal óhajtanak-e akcióba lépni? — Erre nézve nagyon egyszerű a válaszom — mondotta Szmrecsányi. — Komolytalannak, lelkiismerettennek és az ország érdekei ellen vétőnek tartón azt a politikust, aki a mostani időkben, a királykérdést akár pro, akár kontra aktuálissá igyekszik tenni. — Az új ellenzék. * Az új ellenzékhez eddig a következő képviselői csatlakoztak: Szmrecsányi György, Beniczky Ödön Avarffy Htok- Fangler Béla, Budaváry László, Dvorcsák Győző, Tncziff Béla, Lingauer Albin, Huber János, Reisch Richárd, Irorte Vilmos, Vitter László, Homonay Tivadar. Windischgraetz Lajos herczegcsatlakozása bizonyosra vehető, mert már hosszú idő óta szoros fegyverbarátságot tart fenn Szmrecsányiékkal. Jár Szmrecsányi György alelnöksége. A nemzetgyűlés egyik ülésén — amikor az Ébredj Magyarok Egyesületét támadták — Szmrecsányi György uolvaigy meg lemondott az alelnökségről. A lemondást a a párt — noha nem forma szerint, vagyis írásban történt — tudomásul vette. Szmrecsányi György erre írásban adta be lemondását és ragaszkodik annak elfogadásához. - , Most az a különös helyzet következett be, hogy miután Rakovszky István elnök felvidéki birtokára utazik, Bottlik József alelnök pedig egészségi okokból Semmeringre megy, a nemzetgyűlés elnök nélkül marad. /A \ • W ..' Részleges amnesztia. A miniszter SfWHr ismételten úgy nyilatkozott, hogy a kormány a társadalmi kibékülés útjára óhajt lépni. Ezt a czélt fogja szolgálni a készülő amnesztiarendelet. A rendelet hatálya ki fog terjedni jobbra és balra egyaránt. Amnesztiát kapnak egyrészt azok, akik, a Károlyi-forradalom kezdetétől kisebb bűncselekményeket követtek el, másrészt azok is, akik az ellenforradalom idején bebizonyíthatóan hazafias felbuzdulásból vétettek a törvény ellen. E rendelet értelmében az internáltakat újra megrostálják. Nem a mi hibánk, hogy a fentebbi rendeletről, amelyet néhány ma reggeli lap közölt, nem adhattunk hírt sem tegnapelőtti, sem tegnapi számunkban, xxxxxx x x X X X X X X X X X X X X X X X X X X és az ő poziczióját, mint miniszterelnökét. A ke vét pártra szakadtak a cseh legionisták. '.tápAA ■ ' — Jíz Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Ufrfsh fini fillírt!***”'*!—**-- tegnapelőtt összeültek a cseh légionárius szövetség vidéki szervezetei és elhatározták, hogy elszakadnak a központtól, mert a végrehajtóbizottság a kommunista zavargás idején azt az utasítást küldte a vidéki szervezeteknek, hogy vegyenek részt a bolsevisták üzelmeiben. Brünnben meg is alakult az új végrehajtóbizottság és fölszólította az egyes szervezeteket, hgoy a tagdíjakat ezentúl ne Prágába, hanem Brünnbe küldjék. A legionisták tehát két pártra szakadtak: a Kramatz-pártra és a baloldali szoczialista pártra. A kladnói, bruxi és reichenbergi munkásság hangulata rendkívül izgatott, mert a kommunista pueskísérlet miatt százszámra tartóztatják le bizalmi férfiaikat és vezetőiket. A letartóztatott vezetőség helyett rögtön új vezetőség vette át a kommunista párt irányítását. Megállapították, hogy a kommunistáknak kész miniszteri listáik voltak és már a tanácsrendszer alkotmányát is kidolgozták egész Csehország részére. Frace Reuc. . .