Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
■engedem. J ^ ~ ______ Szerda, február 23. .. ( SK feB fMM. JfiPS afflMBBI Telefon: József 13-38, József 121-34 nd„—„ |j|| JjgwiJai mii — EgydEBzim ii.i BuSapistei, vid*- SBK JHHR *_ ken itiit^sdvai-okah^Korona. Bud^apest, Rako..zi-Uo 64. ft*. ^ fi^J^aset 122 56. Iteaielenik nianen ntini cipók Saf Jmw JBbE&®bS ^nxIllwsKr’ JSf KKIADÓIUVATAL. kivételével minden nap. 1Budapest, Erzsébet-korut 43. ROVÁS. Andrássy rúvatottságáról azért, hogy a keresztélypártba belépett, nincs kisebbítő véleményünk. Csalfáé lépés jelentősége más. Más, ha a keresztfénypárt csatlakozik Andrássyhoz, akkory*^vezetné, ahová jutni jó. S más, ha Andrássy belép a kereszténypártba. Akkor ennek egy tehetséges taggal többje van* Nem nyomhatjuk el a megjegyzést, hogy aki íniszes^tsendes múltjára mondja, hogy tévedett, az nem igen alkalmas próféta a jövőre. A liberalizmusban Andrássy csalódott, a zsidókban csalódott s most elhigyjük neki, hogy az uj jelszavak lejárta csakis és kizárólag a vörös uralom visszajöttét jelentheti ? Talán éppen ellenkezőleg. Talán jelentené a jelszó helyébe a tartalmat! • A sévresi békét revideálják. Törökország visszakap sok^mindent, amit másoknak szántak. JSenmíit'semmi elvi akadálya nincsen, nem es^firitár semmiféle úgynevezett igazságban. J^gtörténik, mivel Törökország messze varrni agy terjedelmű és képes fegyveres ellentállásra. Mi közel vagyunk, kicsiny terjedelműek s be vagyunk keritve túlerővel. A török példát mi nem követhetjük. Mégis — ő az első s úgy lehet, mi leszünk a második. Mindenesetre megtanultuk, hogy ha nekik jó, lehet velük beszélni. Keresztény gondolat — liberál&^litika. Líb t. megtisztítana keresztény politikát falitásaitól, ha közelebb hozod a liberalizmust gyakorlatiságában a gondolatához, akkor keresztélngk és liberális politika egy és ugyanaz. Ezt már ismételten kifejtettük, ezúttal csak kiinduló pontul használjuk föl. És késztet bennünket erre az a néhány igen nevezetes beszéd, melyet tegnap és ma hallottunk mindkét irány védelmére, mindkét irány támadásában. És konstatálnunk kell azt a politikai életben éppenséggel nem ritka esetet, hogy voltaképpen magukat az axiómákat senki sem vonja kétségbe, éppen csak a politikai elfogultság taktikája szerint használja föl. A keresztény politikusok élesen és elkeseredetten Rámutatnak a liberalizmus hibáira, bűneire, a beállott szörnyű helyzetre s kimondják:, ime, a liberalizmus gyümölcse, ki ápolná tovább a fát, mely ilyen gyümölcsöket terem? S vele szembehelyezve a keresztény politikát, mely igaz magyar nemzeti szellemet, jobb erkölcsöket és a gyöngék hathatós védelmét akarja, akik a liberalizmus mellett teljesen ki vannak szolgáltatva a szívtelen erősebbnek. Talán maguk sem veszik észre, hogy két különböző dolgot hasonlítanak össze: a gondolatot az egyiknél, a gondolat mellett kialakult valóságot a másiknál. Fordítanák meg az eljárást és néznék azt, mit hirdet a liberalizmus gondolata és mitvalósított meg a gyakorlatban a keresztény politika, ugyanazt az elszörnyedést érnék el — a másik rovására. Gondolatot, czért gondolattal, czéllal elért Valóságokat viszont elért valóságokkal összemérni, — ez vezethet az igazság eredményéhez. S akkor kiderülne az, amit czikkünk elején idéztünk. S nem kellene egymás beleiben vájkálniok, — nem olyan furcsa ellentmondásokat provokálniok, hogy Tisza az oka mindennek, mert nem adta meg azt a választójogot, melynek megadása aztán bolsevizmusra vezetett. Hogy a zsidó munkapárt csinálta a destrukciót, az a munkapárt, mely tűzön-vizen követte Tiszát a túlzott konzervativizmusban. Hogy azok a megbízhatóan forradalomellenes elemek (Andrássy), akik élén lovagoltak a túlfűtött demokratikus követeléseknek. Megérthetnék a másikról is, hogy nem bűnösebb, mint ő, ha elvállalja, hogy ő sem ártatlanabb, mint amaz. Ha ezen az alapon így beállítjuk a két fölfogást, marad egyetlen, de elég súlyos különbségnek: a zsidókérdés. Ha Magyarországon nincs zsidó, a keresztény politika elismerné, hogy liberális. Itt tartunk tehát, — nem liberális ellenségről van szó, hanem zsidó ellenségről. Ez a kérdés pedig — értjük, ha el sem ismerik — annyira a mai idő talajából nőtt ki, annyira összefügg az átmeneti időszak életfélelmével, hogy az ország állandó struktúráját miatta megbontani igazán veszedelmes. De hagyján, rendezni kell. Akkor is egymással czélravezetőbb, mint egymás ellen. Hiszen Sándor Pál is zsidókérdést akar rendezni! Románia és Lengyelország védőszövetsége a bolsevisták ellen. / (z x z x x és Bulgária csatlakozására is számítanak.) / — Jizufán bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Bécsi február itteni entente-körökből amin-lengyel barátságot a legközelebbi időben formális védőszövetség megkötésével fogják megerősíteni. A lengyel-román egyezménynek a kis entente-tal ellentétben egyáltalán nincs agresszív jellege, a két ország csupán kölcsönösen biztosítja egymás területi épségét esetleges orosz támadásokkal szemben. A szerződésben már most vannak intézkedések arra az esetre, ha sikerül x x x és Bulgáriát is megnyerni a szövetség részére, xxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx x x x x és a Bulgária belépésére vonatkozó tárgyalások is nagyon előrehaladtak már Párisban. Bolgár részről a párisi tárgyalást Szavov tábornok vezeti, aki igen jó viszonyban van a franczia katonai körökkel és akinek a működése nagy előnyökkel járt Bulgáriára már a leszerelés kérdésében is. Bulgária igen diszkréten folytatja a tárgyalást és maga a bolgár kormány egyelőre nem is lépett előtérbe hanem párisi követségére bízta az előkészítő lépéseket. Fülöp René, Estes, február2. A Mele , Fiaié Presse jelenti Varsóból: Sapieha herceg külügyminiszter az utolsó pillanatban lemondott arról a szándékáról, hogy Páriából Rómába utazzék és ma Varsóba érkezik, hogy Pilsudszky államfővel tanácskoznék és részt vegyen a minisztertanácson. Sapieha helyczeg február 24-én, csütörtökön Bukarestbe utazik a lengyel-román katonai egyezmény aláírása végett. Cseh-román kereskedelmi szerződés. (Bécs, február 22)ll^S‘eméni mértékadó cseh kisröghöz érkezett emmé szerint Hotovecz dr. cseh szereskedelmi aminiszter legközelebb Bukarestbe utazik walgseu-i román kereskedelmi szerződés finalizálájára és ünnepélyes aláírására. Bukaresti Tartózkodását kapcsolatba hozzák más fontospolitikai kérdésekkel. Hotovecz dr. a bukaresti nolitikai körökkel való személyes érintkezése által egyengetni fogja az útját a Francziaország által megpendített cseh-román, esetleg cseh-ronán-lengyel-masinar közeledésnek, amelynek az a czélja, hogy szövetséget hozzanak létre Szovjet-Oroszország ellen. Fülöp René. Apponyi a középpárt felé orientálódik. (UJ biok van alakulóban. — Hadik, Zichy és Vázsonyi egy táborban.) Apponyi Albert gróf elérkezettr^p^Tátta az időt arra, hogy^mesut mondjon f^a^tSndid i&olationnek. Az ősz áll&férfi aktivifcássu^majt lépni. Andrássynak nem sikerült őt ^^tsereszténypártba vinnie magával, nyilvánvalóan^előTt nem, mert Apponyi nem az egyoldalú politikában látja a boldogabb jövőt. Más irányban indul el s ez a lépése hatalmas felkiáltójel annak a férfiúnak, aki éppen ma tagadta meg a múltját. Apponyi elhatározásáról kitűnő forrásból az alábbi részleteket tudtuk meg: Apponyi Albert gróf olyan politikai btoknak a megteremtőn fáradozik, a mely alkalmas küzdőteret biztosíthat, a konzervatív nemzeti irányzat harczosainak. Ehhez a küzdelemhez a nemzeti középpártban, a nemzeti demokrata pártban és ama politikusok soraiban keres híveket, akik nem, óhajtanak csatlakozni a napokban megalakult liberális előkhöz, mert azt radikálisnak találják. Apponyi már megkezdte az orientálódását a nemzeti középpárt felé, hamarosan mélyreható tárgyalást kezd a Bécsben időző Vázsonyi Vilmossal. Ismeretes, hogy Zichy Jánossal lényegében már megegyezett. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozik Hadik János is. A nemzeti konzervativizmuson kívül a korszerű demokrácziának a jelszavát is írják az új zászlóra. Ez a két gondolat lesz az új biok gerincze. Szinte felesleges hangsúlyozni, hogy az egész mozgalomnak a, nemesen elgondolt liberalizmus lesz az éltető levegője. A kit említik ae ir, hogy a kormánypártból kilépett kiazdapárti jd képviselők tegnap esti értekezletükön süfögetien Arfígazda-, földmives- és polgári párt néven pártlá afakultak és nyomban megkezdték a párt országötszervezését és vidéki szerveinek kiépítését. *iff mai nap krónikájához tartozik, hogy Andrássy Gynjfh nm este hírtfffitkozott a kereszténypártban. Este hét órakor iskütt meg vejének, Károlyi Mihály grófnak pajotáról valal a hol mostanában a kereszténypártiak posztolanak. Pontosan, programmszerűen jelent meg s talán éppen ezért késett el Saller István, a ki helyett Huszár Károly üdvözölte az új keresztény vezért. Andrásy a többi között ezt a merész kijelentést is tette válaszában: — Amikor idejöttem, nem embereket akarok látni, hanem magyar kmményeket. Ebben a pártban látom a magyar események harcos táborát. Kijelentését hangos tapsok kísérték. Korányi Frigyes báró is ellátogatott ma este a kereszténypárt klubjába. Huszár Károly őt is üdvözölte, abban a reményben, hogy a volt pénzügyminiszter állandóan ott marad közöttük. Korányi báró azonban szerényen kitért a magyaros vendéglátás ilyen nagymérvű igénybevétele elől és azt mondotta,, hogy csak mint vendég tartózkodik a klubban. Munkatársunk kérdésére Korányi Frigyes báró így nyilatkozott: — Van néhány jó barátom itt a pártban, őket látogattam meg. Nem lépek be a pártba, továbbra is megtartom splendid isolationemet. A kereszténypárt egyébként csütörtökön este megválasztja elnökségét. Elnököt ezúttal sem emelnek pajzsra. Aznap este nyolca órakor bankettet rendeznek a Gellért-szállóban a ma érkezett vezér tiszteletére. /Kassay holnapi beszéde, /Kassay Károly holnap mondja el beszédét a parlamentben. Az Ti isiin munkatársa kérdést intézett RassEvj*»B!'"milyen szempontokból mond \ I ílijl ítl ■ Tmiiiiíiii I 1113 — Kritikát mondok —• szólt a válasz ~ c. kormánynak ,a nemzetgyűléssel szemben tanúsított politikájáról, a szabadságjogokkal' s elsősorban a sajtószabadsággal szemben követett eljárásáról.. A cenzúra szempontjából nem elégedünk meg valami tessék-lássék megoldással, személyek kicserélésével. Ez nem viszi megoldás felé a kérdést. A rendszerben van a hiba. A kormány ridegen elzárkózott a sajtó szabad megnyilatkozása elől, érzéketlen volt e joggal szemben s a ceensurát a maga létének meghosszabbítására használta fel. Közjogi kérdésekről is fogok beszélni s rámutatok arra is, hogy a kormány voltaképpen nem áll parlamentáris alapon, mert egyik párt sem támogatja, hanem kívül álló tényezőkben keresi erősségét. Indítvány a WoH fillfzerledésr«il. Szabó JózseFJ^ffavesti képviselő indítvány! jegyzett bej^flflff-féle szerződés ügyének tisztázásáról— M'nkatársunk kérdésére Szabó József képvielő ezeket mondotta: — Czélom, hogy tisztázzuk a helyzetet. Sándor Pál ugyanis huszonegy konkrét vádat emelt a szerződés ellen, ezeket a vádakat Lipták Pál volt kereskedelmi államtitkár a nemzetgyűlés nyílt ülésén megerősítette. Hegyeshalmy Lajos miniszter felszólalása nem húzta ki a kérdés méregfogát. A miniszter ugyanis a többi között azt is mondotta, hogy elődje iránti lojalitásból járult hozzá a szerződéshez. Hegyeshalmy Lajos tudvalévően holnap válaszol Sándor Pál interpellációjára és pontrólpontra igyekszik majd tisztázni a felhozott vádakat.