Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
Előfizetési árak: Egész évre 440 K — 1 Félévre ....a.............. 220 m negyedévre............ 110 n “n Egy hóra 400 — „ Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 korona. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. Budapest, 1921. XIX. évfolyam. 142. szám. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap.AZ ÚJSÁG Péntek, július 1. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefon: József 13-36, József 122-59 KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefon: József 13-35, József 10-26, József 122-56. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 43. ROVÁS: valami különös §££je van Hegedűs Lórántnak. Vagy nagyot komplikált, vagy fölötte egyszerű. Mi az utóbbit hiszszük. Abból áll, hogy mindenkihez az illető lelke szerint beszél s kiindul jól, hogy a lélek nem rossz. Megkövesült az emberekben a lélek s Hegedűs mintOrfeusz megpuhítja a köveket azzal, hogy megmozdítja őket. Beszéde nyomán elolvadt a kisgazdapolitika s a lelkek megteltek magyar politikával. Végigjár a magyar földön ez a sajátságos kortes, aki minden voksolótól fizetséget szed. Most mér magunk is reméljük: meglesz a földváltság. Nekünk zárt sorgidpan kell kezdenünk,| mi nem en^áhetjük m*£ kai vi.szállodásokat, — Hányszor mondotta ezt már Horthy |MIUMkf9aEQ Únyzó és hányszor fogja még Gjmr OimmnPmmidani ,— hiába ! Ha pörre nem visBRáljWí^ 18! “Károly ur széke a tetóijják beszedét, döntő bizonysága lett^Wiimt talaját és felekezete hazaárulp in i/^JIan^k. Károly ur sohasem érezte jipiHarszükségfít\ a kijelentésének, hogy nevű‘'aa£Siiondta, :a «*al a lapban megjelent, a lap-fotó&piíj.^yrfofe/volna, hogy hibás .volt a közlése^^lekLPál/grófot sem indította volna a puszta isaziga kijelentésre, hogy Sándor Pál mondása inkább sok volt, mint kevés a hazafiság dolgában. S ilyen rektifikátlan»tévedések« informálják állandóan a közvéleményt s ez csupa olyan adatból alakul ki, melyek szétfoszlanak az első rávilágitástól. ,S nem mindenki mehet pörre, sőt voltaképpen mindenki el van zárva ettől a lehetőségtől. Tán mégis számít valamit a politikai czél mellett az emberséges igazság is ? Szejtes, Bugyula Sándor régensherczeg és Szerbia ujjongó népe szerenytse kivállásainkat a meghiúsult bombamerénylet alkalomból. A czivilizált világ utálata és alázata a gombával, orgyilkossággal dolgozó politika miant nem kisebb, mivel a gyilkosság nem sikerült, mintha czélját érte volna. Minekünk Szerbia ellenségünk volt és most is a fegyver gyűrűnek, melybe fogtak, egyik erős része. Nagy és felejthetetlen a sérelmünk, sulyos sebeketejtettek rajtunk. De irtózat és utálat nekünk ez orv gyilok s nem szomjazzuk azok vérét, a kik diadalban örülnek a mi szerencsétlenségünknek. S utálatunk a gyilkos szándék iránt éppen Szerbia esetében eleven, mert — éppen most van az évfordulója — még halljuk a saját felhördülésünket egy merénylet alkalmából, mely, sajnos, sikerült. S Belgrád utczáin a nép akkor nem szörnyüködött. Vig pohárcsöngés és boldog kólózás járta akkor s utána vérbe borult a világ. Nem érint bennünket. Nekünk megvan a magunk világnézete s ez nem ismer kölcsönösséget. S ahogy akkor Szerbiából került a gyilkos trónörökösünk közelébe, most Magyarországból került Belgrádba. Ezt a viszonzást nem isten rendelte, ez az ördög műve és ismerjenek rá a szerbek. Szejies — szerbember. Bolsevizmus — szláv felekezet. S az a magyar föld, amely a gyilkost adta, meg van szállva és arra ítélve, hogy veszítse el magyar jellegét, mely nem fér össze a bombával és hattassék át szláv lelkülettel, mely bombával szolgálja ideálját, a bolsevizmust és pisztolylyal szolgálta annakidején a nemzeti eszméjét. Itt már fölismerjük a gondviselés intő ujját. Szerbia magyarellenes politikája érdekében pártolja a kommunizmust. Magyar földön egérszerűen tenyészti, hogy így "vagy megtartja, vagy csak" megmérgezetten adja vissza. A magyar Pécsből nem csinálhatván szerbet, nemzetnélküli bolsevistát óhajtana gyúrni. S imen Magyarország kiheverte ezt a halálos mérget s nem inficziálható többé, Szerbia ellenben maga ellen nevelt egy bombavetőt. A kommunista, mikor hazát megtagad, nemcsak magyar hazát nem ismer, hanem szerbet sem. És Stejics kudarczot vallott és fogva van, de a Stejicsek még szabadok és SHS oltalma alatt továbbra is fészkükben tanyáznak, a meggyalázott magyar földön. A meghiúsult merényletből bárha okulnának is a mámorosan kormányfőjük szerencsés megmenekülését ünneplő szerb sokaságok. Hagyjanak föl az ördögtenyésztéssel, mert az ördögöt nem lehet kormányozni és nem vallja magát senkihez tartozónak, a saját poklán kívül. A háború után két esztendővel gondoljanak már arra, hogy valamikor a gyilkos fegyver szörnyű és rendkívüli volt s az emberiség minden nemzetének hivatása, hogy ismét az legyen. A kormány győzött a pártokban. (Nyári vakáczió előtt tárgyalják Jregedüs és Tomcsányi javaslatait. — Július végén kezdődik a kéthónapi szüne! — Legfeljebb egy évre szól az új sajtótörvény.) A keresztény párt és a kisgja®apárt ma különkülön. tartottak^Andrássyéknál a [ iftwSftt. JMt fii,agrárpártban viszont az orjesijes /prpSiJW*'főszerepeit a műsoron. Mind a kát értdjsSletnek az a lényegewJ hogy a kormány t&lHsfeladalt aratott a pártgMvan. A sajtmyvelM^mnezve ugyan Anég nenj^jött létre t'í~¥ M7‘ igazsagügyminiszijJfjfole leijei elírosjL a pártok óhaj*# iwa reedge ^*‘/Wn.sz//jy|gi/npw ér lejemben átszöfofjezi. Thmcsányi miniszter¡í§j*^bW!nt azt is Jtijelentette, hjgy X?: \fi)nara eszméjétől 'sem iaknenketli/jriJrjygljbf azonban az a kijelent té:SLJiog:sí Jog HemG&mnrveny legfeljebb egy évrffiM/TZíjInj^vaafMfcuigmeneti intézkedés lesz. Hól hunietak az őrlési és forgalmi adó kérdésében. Mind a két értekezleten a kormány elnöke is megjelent. Érveivel rá tudta venni a kisgazdapártot, hogy a sajtónovellát és az ingatlan-vagyonváltságról szóló javaslatot még a nyári szünet előtt tárgyalják le. Ilyen körülmények között valószínűnek látszik, hogy július végén megkezdhetik a nyári szünetet s a képviselők teljes két hónapon keresztül fognak pihenni. Megállapodtak arra nézve is, hogy a sajtónovellát és a váltságjavaslatot sürgős alapon és napi nyolczórás ülésekben fogják tárgyalni a nemzetgyűlésen. Figyelmet érdemel a kereszténypártnak az a határozata, hogy a főrendiház reformját csak akkor óhajtja tárgyalni, ha már törvényerőre emelkedik a közigazgatási reform és az új választójog. Az agrárpártban győzött Gál Endrének az az indítványa, hogy a sajtónovellát nem tekintik pártkérdésnek. Most már csak az ellenzék szerepe a fontos. Mint értesülünk, az ellenzék a sajtónovella ügyében semmi körülmények között sem köt kompromisszumot senkivel, sem a kormánynyal, sem a kormányt támogató pártokkal. Az ellenzéknek az a felfogása, hogy teljesen fölösleges mindenfajta sajtónovella, mer£s a Tisza-féle sajtótörvény teljesenelégséges a kilengések meggátlására. A ^eressfipTOmpás-Sep Lanses neje. A kereszténypárt értekezletén Andrássy Gyula gróf elnökölt. A sajtójavaslatot tárgyalták. Megjelent pártéértekezleten a miniszterelnök, a belügyminiszter és az igazságügyminiszter is. Turilgtfn ismertette a sajtónovellát és a felelősség érzésének megállapításánál azt a módosítást javasolta, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani, hogy nincs része az inkriminált czikk közzétételében, hanem a szerző bizonyítsa, hogy a felelős szerkesztőnek része van benne. Kifogásolta, hogy a köteles gondosság elmulasztásáról szóló paragrafus az eddiginél is nagyobb befolyást biztosít a kiadó irányításának. Az egyetemleges felelősség helyett az egyéni felelősség fentartását ajánlotta oly módon, hogy a kiadó felelőssége a felelős szerkesztő felelőssége előtt legyen. Javasolta, hogy minden czikk alá a szerzője hja oda a nevét és csak az alá nem írt czikkért feleljen a felelős szerkesztő. Indítványozta még, hogy a rágalmazás és becsületsértés esetében fokozatos legyen a felelősség, minden államellenes tendencziájú czikknél azonbemn egyetemleges. Lingauer Albin csatlakozott Túri Béla módosításaihoz és egyben hangoztatta, hogy a sajtókamara létesítése elkerülhetetlen része a sajtóreformnak. — A forradalmi sajtó felelősségre vonására — mondotta — ez a törvény nem ad módot, mert nincs visszaható ereje. De ez különben is nehézségekbe ütköznék, mert ma már csak a kiadókat sújtaná, nem pedig a szerzőt. A sajtót a kiadókon keresztül kell megreformálni. A destrukczió ezzel a javaslattal nincs kivédve. Javaslom, hogy a törvény érvényességét időhöz kössék és házhatározattal utasítsák akormányt genirális sajtójavaslat elkészítésére, a mező a parlamejfti szünet után tárgyalandó lo. i^Kleges^sz sz sajtónovella. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kijelentette, hogy Lapys észrevételeit honorálni fogja és kérte, hogy a sajtókamara felállítására vonatkozólag konkrét javaslatot tegyenek. — A kormány — mondotta — ideiglenesnek tekinti a sajtónovellát és én a magam részéről sem kötöm magam a javaslat mostani formájához. .. Haller István indítványozta, hogy a sajtókamara ügyében kiküldendő bizottság feltétlenül foglalkozzék az egyes czikkek szignálásának kötelezővé tétéével. Lingauer Albin újabb felszólalásában azt kívánta, hogy a kamara igazolóeljárást is folytasson le, hogy konkréten meg lehessen állapítani, ki újságíró és kis nem. Gerencsér István javasolta, határozza el a párt, hogy a kormány legkésőbb őszszel valósítsa meg a köz- igazgatás és a választójog reformját, s csak ezeknek törvényerőre emelése után nyúljon a főrendiház reformjához. A pártértekezlet ilyen értelemben határozott. Végül az egyes miniszterek tennek jelentést munkás programmjukról a Lingauer AjMh nyilatkozasa. Lingauer klbüpísz értekezlet végeztével ezt mondta Az Újság munkitársának : — Az a lényeges, hogy a sajtónovellát határidőhöz kötik. Esetleg félévi, de legfeljebb egyévi hatálya lesz. Az igazságügyminiszter ezt kötelezően megígérte. Fontos az is, hogy lényeges engedményeket tesz az igazságügyminiszter az egyetemleges felelősség kérdésében. Az igazságügyminiszter egyébként nem emelt kifogást az ellen, hogy a sajtónovella esetleg a szünet után tárgyaltassék a nemzetgyűlésen. A kisgazdapárt értekezlete. A kisgazdapárt ma este hét órakor értekezletet tartott, amelyen megjelentek Ráday Gedeon gróf, Mayer János, Hegediás Amn'fint és Tomcsányi Vilmos .Fái miniszterek,MITAz értekezlet megkezdése eltt Hegedüs Emrnt pénzügyminiszter jelenlétesen hosszas vita volt az ingatlan-vagyonváltságáról. A mírigben szélesen az a vélemény alakult ki, a/a kisgazdapárt hajlandó a vagyonváltsihol szóló törvényjavaslatot elfogadni, de progresszivitást követel. Az értekezleten az őrlési és az általános forgalmi adót tárgyalták, amelyet Őrffy Imre előadó ismertetett. Az előadó közölte, hogy a pénzügyminiszter honorálja Gaál Gasztonnak és társainak módosító indítványait. Gál Endre dr. volt államtitkár emelkedett most szólásra és megállapította, hogy a pénzügyminiszter megértőleg viseltetett a párt javaslataival szemben és hajlandónak mutatkozott engedményeket tenni, amikor a párt az őrlési adónak öt százalékról négy százalékra való leszállítását kérte. Bodor György indítványozta az állatforgalmi adónak három százalékról két százalékra való leszállítását. Bottlik József a javaslat ellen beszélt és úgy az állatforgalmi, mint az őrlési adónak lényegesebb leszállítását követelte. Temesváry Imre elpanaszolta, hogy a kereskedelmi malmok renitenskednek a rájuk kirótt mennyiségek beszolgáltatásával, holott nemcsak háromszázezer, hanem négyszázezer méter mázsa búzát is be tudnak könnyen szállítani. Mayer János miniszter kijelentette, hogy ij a kereskdelmi malmokat kötelességük teljesítésére fogják szorítani. Vasady-Balogh György indítványozta, hogy a gazdasági munkások mentesíttessenek az őrlési és forgalmi adó alól, mert ezeknek szükségük van a nehéz munkával megszerzett gabonára. Hegedűs Lóránt kijelentette, hogy nem híve ezeknek az adóknak, de a trianoni békeszerződés értelmében vállalni kell olyan adókat, amelyeket a győztes államok és a körülöttünk lévő szomszéd államok is vállaltak. Különben a pénzintézeteket súlyosabb adókkal terhelte meg, mint az ontente-államok a saját bankjaikat. Májusban egyébként egy minisztertanácson Nagyatádi Szabó István, Mayer János és ő a szabadforgalom mellett voltak a többi miniszterekkel szemben, de azzal a feltétellel, hogy a kormány garantálja, hogy a forgalmi adó keresztülmegy. Lényegében eddig is megvolt a forgalmi adó, de más formában. Igaz, hogy most egy új adónem van, de viszont szabad forgalom is van. Amennyiben a párt határozati javaslatot nyújt be, hajlandó ahhoz hozzájárulni. Elfogadja egyébként Vasady-Balogh György indítványát, hogy a mezőgazdasági cselédek, különösen azok, akik önhibájukon kívül kimaradtak az aratásból, főleg a Duna-Tisza közötti területen, mentességet élvezzenek. Keresni fogja a megoldást. A párt a pénzügyminiszter javaslatát, illetve Vasady-Balogh György indítványát elfogadta. Egyébként