Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-20 / 158. szám

Csütörtök, 1921 július 21« AZ UJ&A£5 t | — Nagy hőség és szárazság Francziaországban, Párisból jelentik : Az északi és nyugati Franczia­­országban három hónap ót megszakítás nélkül tartó hőség komolyan győzélyezteti Francziaor­­szág aratását. A mezei­­növények nagyrészt ki­száradtak. Normandia és a^n­ovence sok vidékén a vetemények teljesen elpu­sztultak. A vetemények árai ennélfogva óriási módon felszökkentek.­­ Az Uj Magyar Szemle julius-augusztus havi összevont száma most jelent meg közel kétsz fő oldalas vaskos kötet alakjá­ban. Sebes Dénes Románia erdélyi földbirtokpolitik­á­ját ismerteti alapos forrástanulmányok a­lapjára. Lázár André a nemzeti munka társadalmi és gazdasági­ tényezőit elemzi. A tartalmas kötetet v­áltozatos irodalmi­ és­ fejszegazdasági rovatok zárják le. H­ttven­ezerkoronás pénzbüntetés a szerzői jog bitorlásáért. Az igazságügym­iniszter ma délelőtt ter­jesztette be a szerzői jogról szóló törvényjavaslatát. A javaslat értelmében az írói mű­ közzétételére és forga­­lombahoza­talára az­ új törvényben meghatározott időn belül csak a szerzőnek van joga. A javaslat intézkedik ezután a több szerzőnek egymáshoz való jogviszonyáról. A szerzői‘ jog élők''’között vagy halál esetén átruház­­ható,, Átruházás "hiányában a szerzői jog a törvényes örökösökre száll át. A szerzői jogot a jövőben alko­tandó mű­re nézve át lehet ruházni. A szerzői jog addig, a­míg az magát a szerzőt, vagy örököst, vagy hagyo­mányost illeti meg, végrehajtás tárgya non lehet. Írói néven többszörösítések közzététele vagy forgalomba­­■hozása a szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha a szerző beleegyezése nélkül történik. Ugyancsak a szerzői jog bitorlásának számít a meg nem jelent műnek szer­zői beleegyezés nélkül­­történt közzététele vagy forga­­lombahozatala, valamint a mű­nek több példányban való megjelentetése, mint a­­mennyihez a kiadónak a szerződés szerint joga van. Szerzői jogbitorlás még a nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy össze­jöveteleken, különböző alkalmakkor tartott beszédeknek a szónok beleegyezése nélkül történt gyűjteményes ki­adása; hírlapokban összegyűjtött és többszörösítve meg­jelent táviratok és tudósítások jogosulatlan átvétele; a szerző beleegyezése nélkül a műben közzétett cziitel­ változatlan átvétele más mű­ mmnéül. A védelem, a­me­lyet ezen könyv szerzői jogának javára biztosít, a szerző egész életére és a szerző halála után itt évre ter­jed. A­ki a szerzői jogot szándékosan vagy gondatlan­ságból bitorolja, vétséget követ el és 50.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető, továbbá tartozik a, sértettnek vagyoni és egyéb kárának megfelelő pénz­­­beli kártérítést adni. A kártérítés összege a­ bitorló gaz­dagodásánál kevesebb nem lehet. Ha a bitorlót sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetés­nek helye nincsen és a bitorló a sértettnek csak saját gazdagodási erejéig felelős. A szerzői jogról szóló tör­vény ki fog terjedni az irodalmi műveken kívül a zene­művekre, színművekre, valamint a képzőművészeti, építészeti,­­szobrászati s kőnyomdai alkotásokra, sőt a fényképészeti művekre és a mozgófényképmutatvá­­nyokra is. — Fascisták, kommunisták és katolikusok harcza Triesztben. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon. Ma éjjel ideérkezett hírek sze­rint Trieszt kisíül a fascisták és a katolikusok közt versre­j­szeütközések­ voltak, melyekbe a kommunistáák is beleavatkoztak. A fascisták le­­romboltak­ egy emlékművet, a­melyet Napóleon bukása után, az osztrák bevonulás örömére emel­tetett Trieszt akkori polgármestere. A katolikus párt tiltakozott a rombolás ellen, mire a fascisták azzal válaszoltak, hogy bombát hajítottak a ka­tolikusok tanácskozó termébe. Az összetűzésbe beavatkoztak a kommunisták is és véres ütközet fejlődött ki, melynek folyamán egy kommunista, egy katolikus és több fascista elesett, többen pe­dig súlyosan megsebesültek. — Vass és Marics afférja. Tegnapi számunkban közöltük Marién Jezsőnek Vass János dr. volt miniszter­hez intézett nynt levelét. Vass János dr. válaszában kijelenti, hogy Marich Jenő miniszteri tanácsos ellen rágalmazás miatt bünfenyitő eljárást indíttat meg. — A kolozsvári tudományegyetem az 1921/22. tanévtől kez­dődően Szegeden folytatja működését. Az egyetemre első ízben beiratkozni szándékozók az illető tudománykar dékánjához b­uda­­pesten augusztis 1—31. közti idill­en beadandó kérvénynyel kér­hetik fölvételüket. Közelebbi tájékoztató az egyetemen (11. ker., Szegényház-utza 88. sz.) nyerhető. — Megalakult az Angol-Magyar Társaság. A volt el­lenséges államok felé békejobbot nyújt a magyar társa­dalom. Egymásután alakulnak meg a magyar­ külföldi társaságok, a­melyek a nemzetközi gazdasági és kultu­rális kapcsolatok elősegítésén hathatósan munkálkod­nak. Csak nhány hete alakult meg a Magyar-Amerikai Társaság ,Aponyi Albert gróf elnöklésével. Szerda dél­után a K­épviselőh­áz delegácziós termében a Magyar- Angol Társaság tartotta alakuló közgyűlését, a­melyen az itt élő angolok és angol­ barátok jelentek meg, köz­tük K­. Humphreys, az angol misszió kereskedelmi atta­séja, Reymond Uniain, a Népszövetségi Unió végrehajtó­­bizottsági tagja és Miss Jakob­son, a skót liberális szö­vetség kiküldötte, továbbá Andrássy Gyula gróf, Pal­lavicini György őrgróf, Kenéz Béla, a képviselőház al­­elnöke, Nemes Antal püspök, Földes Béla, Erődi-Har­­rach Béla, Ilosvay Lajos, Marczal Henrik. Az alakuló­ gyűlést Andrássy Gyula gróf nyitotta meg, utána Fálbert Lajos szólalt fel. A lovagias, nyílt, tisztességes „fair play“ Anglia és Magyarország között vont párhuzamot, a­hol Árpád óta ugyancsak a fair play felfogás uralkodik. Andrássy Gyula angol nyelven a nyu­godt fejlődést biztosító parlamentáris angol királyságról és alkotmányos angol parlamenti életről beszélt, amely­nek prec­edenseire­­ a magyar politika mindig a legna­gyobb súlyt helyezte. Ezután Mr. Humpsh­reys angol kereskedelmi attasé, a­ki huszonöt éve tartózkodik Ma­gyarországon a magyar vendégszeretetért mondott kö­szönetet. Mr. Unwin pedig a Népszövetségi Unió nevé­ben a nemzetek közötti vitás kérdések döntőbíróság előtt való elintézéséről beszélt. Miss Jakobson a buda­pesti nyomorról beszélt és kilátásba helyezte, hogy ha­zatérve Skócziába, azon lesz, hogy ott skót-magyar tár­saság megalapításával a két nemzet közötti viszonyt szo­rosabbra fűzzék. A társaság elnökévé Andrássy Gyula grófot választották, tiszteletbeli elnökük: T 15. llethlar, Sir E. Troubridge admirális és Gorton ezredes lettek. — Pallavicini és Batthyány ügye. Batthyány Tiva­dar gróf rágalmazás és becsületsértés miatt bűnvádi feljelentést tett Pallavicini György őrgróf ellen, a ki tudvalévően kigolyózási indítványt tett annak idején a Nemzet Kaszinó választmányánál Batthyány Tivadar gróf ellen. Ennek kapcsán most kérték az őrgróf men­telmi jogának a felfüggesztését. A mentelmi bizottság ma tárgyalta az ügyet és nem javaslata a mentelmi jog felfüggesztésén, mert politikai zaklatást lát fenforogni. Az indokatás szerint Pallaviczini György őrgróf a Nem­zeti Kaszinó igazgatóságának adta be indítványát és a Nemzeti Kaszinó alapszabályainak ama rendelkezésére hivatkozott, hogy a kaszinó tagja csak feddhetetlen múltú egyén lehet. Ezzel az ügygyel a Nemzeti Kaszinó ötven tagú választmánya foglalkozott. Pallavicini György őrgróf nem vitte nyilvánosság elé a dolgot, csak az illetékes fórumnak jelentette be s a választmány határozott. A bizottság felfogása szerint Pallavicini György őrgróf nem követett el semmiféle becsületsér­tést, annál kevésbé, mert az ügyet nem­ is ő hozta nyilvánosságra, hanem, maga Batthyány Tivadar gróf tette ezt. Itt említjük meg, hogy a mentelmi bizottság párbaj­­vétség miatt felfüggesztette Beniczky Ödön mentelmi jogát. Pesti album. Ötpfeer korona, a mennyit egy nagykőrösi orvos a kocséti pácziemsel fizettetett, ma is la­kni és összeér egy orvosi látogatásért. De ötezer koronát a f elete annak is megér, a kinek nincs is iszezője koronája. Igen-igen lényeges kérdések ilyen­ edetben, hogy mit csinált az orvos és a hogy ki m­i is csinálta. Aligha lehetett nyári nátha vagy egyszerű múló rosszullét­et, a­mi miatt szekeret szalasztottak Kőcserről doktorért Nagykörösre. Ott már bizonyosat nagyon kellett­ az orvos és sürgősebben, semhogy professzort várhattak vol­na Budapestről. Kis fáradsággal-e vagy nagy­­gyal, de bizonyosra kell venni, hogy a nagykő­rösi, doktor a betegre nézve igen fontos munkát végzett. Már most itt a másik kérdés. A páeziens anyagi helyzete. Módos ember-e vagy mód nálunk A szegény embernek is épp úgy csak így élete van, mint a gazdagnak, az orvos az egyikért épp úgy köteles latba vetni minden képességet, mint a másikért, de semmit se vét, ha a számla mez­­csinálásánál gondol arra is, a­mire az operáczió­­nál, a vizsgálatnál és a reczeptitásnál gondolnia nem szabad. Ha az orvosnak kötelessége, és kötelességének is érzi , hogy a földhöz ragadt szegény betegnek olcsón, sőt sokszor ingyen is adja a tudományát, viszont jogának érezheti, hogy a gazdag páeziens jól megfizesse, a­miért az életét vagy­ az­ egészségét megmentette. Ötezer korona, ismétlem, szép pénz, de ennek a szép pénznek a tízszeresét is fizették már nemcsak egy operáczióért, hanem azért is, mert a fogorvos rendbehozta a gazdag páeziens száját. Nem Ko­­cséron, a­hová szekéren kell kiutaznia az orvos­nak, hanem Budapesten, a­hol a páeziens ment el hozzá. De Kocséron se szívesen beteg és meg kevésbé szívesen hal meg az, a ki élni akar és egészséges akar lenni­. És az élet meg az egészség ott is megéri egy borni árát. (sz­f ) Elfogató parancs pécsi kommunisták ellen. Az ügyész­ség­ elfogató parancsot ínlott ki Tarral Ferenc is lakaatossegéd, Rig's József vasé­szter­irály és í­­tlettel II. kárpitossegéd ellen, a kiket lázadásra való szövetség Wesztettétel vádolnak amiatt, mert a tanácsuralom visszaállítása érd­ek­ében izgató röpiratok­at csem­pésztek Pécsről Budapestre és azokat­­ itt ter­jesztétették. — Egyelőre nem kellet hazahozni az Olasz­­országban elesetteket. Trieszti konzulátusunk hi­vat­alos értesülése szerint az Olaszországban a­ol­­fzserilok holttestének előfod­l­tását az olasz kormány jelenleg nem engedélyezi, hanem egy később ki­adandó rendeletben fogja ezt megengedni. Hiába való­ utazások elkerülése végett a honvédelmi­ mi­nisztérium fölhívja e körülményre az érdeklődők figyelmét.­­ A Védő Ligák Szövetségének feloszlatását a belügy­miniszter elrendelvén, a liga felkéri mindazokat,, a­kik nevezett szövetségnek bármely akcióénál (szobor, Hiszekegy-hangjegy, Honvédelmi alap, Kaptár stb.) UAtrik­ékban v­annak, illetve fize­tést még nem teljesítettük­, hogy fizetési kötelezettségüknek a gyűljtötek belkiUdéeivel, illetve a befizetési lapok felhasználá­sával figyelik. (Gyűjtöttek és befizetési lapok nem lété­ben a pénz a Védő L­igák Szövetségéhez, VIII., Eszterh­ázy­ utcza ■i. sz. alá küldendő. — Egy milliónál többet jövedelmezett a detektivnap. A kitűnően sikerült detektivnap nagy anyagi eredmény­­nyel zárult, a­melynek összeszámlálása most folyik. Az eddigi adatokból is­­m­egállapitható, hogy a tiszta jöve­delem­ meghaladja az egymillió koronát. A hatszemé­lyes Daimler-autó kisorsolására a detektivnapon nem került sor és azt a közeli napokban fogják kisorsolni. A húzás napjáról a napilapok útján értesítik a közönséget. A detektívnap rendezőbizottsága­ köszönetet mond mind­azoknak, a­kik a detektiv-nyugdíjpótló intézetet ezen a napon támogatták. A detektivnap sikere az intézőbi­zottság tagjain kívü­l Nádasy főkapitány, Czibor Fe­­rencz főtanácsos, Kalmár Béla rendőrtanácsos és Schré­­der Gyula dr. rendőrfogalmazó érdeme.­­ Az osztrák hadivétkeseket kikéri a legfőbb tanács, Zürichből jelentik. A Stampa jelentése szerint a legfelsőbb tanács legközelebbi ülése tár­gyalni fogja-az osztrák hadivétkesek ellen meg­indítandó eljárást. Egyelőre két esetben fogják az eljárás megindítását és az ítélkezést követelni. — Kegyetlen anya. Kedden délután az óbudai hajó­gyári hídról a S­unitba ugrott Wagner Margit gyári­­munkásnő, a­kit azonban Német Dénes rendőr kimen­tett. Az­­ élettani leányt bekísérték a főkapitányságra, a­hol elmondotta, hogy édesanyja kegyetlenkedése miatt akart öngyilkos lenni, a­ki Tataikorától kezdve ütötte­­verte, úgy hogy meg is süketült. Az életunt leányt a rendőrség átadta az életuntak védőirodájának, hogy to­vábbi sorsáról gondoskodjék. — Éretlen dinnye. A vásárcsarnokok igazgatósága figyel­mezteti a termelőket és a d­innyekereskedőket, hogy a befőzésre alkalmas thinyéket^krívóvé, a még éretlen dinnyéket ne hozzák vagyonszájtfíra Bj^&tpestre, mert az igazgatóság el fogja "költözni. — Letartóztattak egy magyar pénzhamisító bandát. Az, Újság bécsi szerkesztősége jelenti tele­fonon . Az Ostba­hnhof vasúti csendőrsége tegnap egy magyarokból álló társaságot tartóztatott le, melyről kiderült, hogy a magyar bankjegyek hami­sításával fogla­l­koztak. A A vasúti csendőröknek fel­tűnt, hogy Teku­cz István, a magyar hálókocsi­társaság tisztogatója beszállt a Budapestre induló expresszvonatba, a rífon egy nagy zsákkal. Letar­tóztatták és a zsákban félmillió korona értékű ha­mis bélyegzésű­ magyar százkoronást találtak melyek bélyegzése még nedves volt. Azonnal ki­hallgatták és ma vallomása alapján még hét em­bert tartóztattak le Bécsben. Kiderült, hogy szer­vezett pénzhamisító társaság került a rendőrség kezére, a­melyben osztrákok is rés­zt vettek. — Halálozás. Dr. b­e. theo­. K­o­v­á­t­s Lajos ref. vallás tanár, a Füstdolfia diakonissza egyletnek és a budapesti reformá­tus egyház Énekkarának elnöke, öt.­éves korában a Ed­heedh kórházban elhunyt és csütörtökön délután órakor temetik a farkasréti temetőből. A halálozás gyászba borítja az egész ma­gyar református egyházat, mert Kováts dr. az egyház egyik leg­­kiválóbb tudósa, a belmissziói munkák egyik nagynevű kezde­ményezője és számos egyházi ének szerzője volt. — A ki érdeklődik elsőrendű hangszerek vagy beszélőgépek iránt, az kérje Wagner magyar hangszeráruháza fényképes ár­jegyzékét ingyen és bérmentve. Budapest, csakis : József-körut 15. TÁNCZI, FRICZI, TÁNCZI!... FÜRDŐZŐ ÉS BOROTVÁL­KOZÓ KUTYUSOK. - FLORI, A SELYF-MI INCSI PEDIKÜ­­RÖZTET. - „PITKII" KU­­TYÁK A fiáVaSASZTALON. Jól nevelt és illemtudó kutyám barátságos fark­csóválással adta tudomásomra, hogy a köztisztaság kö­vetelményeinek eleget teendő, fürödni készül. A szakáll­­viseletről is becsmérlő nyilatkozatot tett és kijelentette, hogy m­a egy valamirevaló kutya csakis borotvált ábrá­­zattal jelenhetik meg a kutyák összejövetelein és csakis így hajlandó udvarlását elfogadni Zizi, a szépséges ku­­tyakisasszony. Bobinak mindenesetre igaza van: a für­dés és borotválkozás a kulturális haladás legfőbb köve­telménye. Elvittem tehát Ilétlaky Ferencz dr. Nagymező­­utczai kutyafürdő- és nyiró-intézetébe. Ez az egyetlen kutyastrand Pesten, a­hol az elkényeztetett öloböcskék­­től egészen a házőrző juhászkutyáig minden rendű és rangú kutya egyforma kényelemmel lubiczkolhat az­­ c­zélra felállított házaiban. Déli tizenkét, óra lévén,­­ már a későn kelő kutyák is megérkeztek, hogy az éjszakai álom után felü­ditsék petyhüdt testtagjaikat. Kíváncsian bekukkantottam az elfüggönyözött fürdőterembe. A­­mikor megpillantottak a kutyák, éktelen ugatásba fogtak; az ismeretlen kétlábúakkal szemben úgy látszik bizalmatlanul viseltetnek. Bobi egy hirtelen és mérési ugrással kitépte magát ölelő karjaimb­ól és kitűnő szag­­lóét "­" révén máris ismerősként üdvözölt egy borzas fekete állatot. Alig leho- iyU-/ tett visszacsalni az iroda-Jn| ba, a hol fürdés előtt ij Vj anyakönyveltetni kell a H ..t/t0­. i \ fürdözőket. E körül majd­/—r 1 nem ha',ok támadtak mert nem volt kéznél Bobinak W/ \ r\zZ-----k sem a születési bizonyít- ft Cj ~~B | r ’i ványa, sem pedig a házas-1 I 111 / sátevele. Egyik-másik * * kérdésre szabatosan felelt, pontosan megjelölte, hogy milyen nemű, de a­mikor a faj iránt érdeklődtek, dühösen vakkantott, jeléül an­nak, hogy a faji kérdést legalább innen kiküszöbölen­dőnek tartja. Anyakönyvelés után a fürdőszobában ketreczbe zárták Bobit, a­míg sor kerülhet reá, így legalább nincs torlódás, nem kell sorban állni s a­melyik fürdő­­vendég fölöslegesen izgatná magát az ilyen elbánás miatt, hamarosan úgyis megkapja a hideg zuhanyt. A szomszédos ketreczekből mérges szemekkel bámultak ki a fürdőre várakozó többi kutyák. Piszkosak borzasak, valóban reájuk fér egy kis mosdatás, fésülés. Szőrze­tük kaszáll és tarkójukról hosszú szálakban hull le a „h­aj“, mint valami elvadult ősbohémé. Két nő fogla­latoskodik a kutyákkal, ők a fürdőmesterek, masszőrök és Figarók is egyben. Vízhatlan kötény van előttük, lábukon holland faczipő, mert a kutyák lubiczkolás közben igen sok vizet kifröcskölnek. Sorra bemutatják a fürdőre váró kutyákat. Az ott egy német juhászku­tya: Lux, amaz egy far­kaskutya: Princz. . . Min­det névről ismerik, állan­dó látogatói az intézetnek. Apró intimitásokat is tud­nak a fürdővendégekről, szeszélyes szokásaikat is is megj­egyzik, a­melyeket feltétlenül respektálnak, nehogy a kutya máshová s­pártoljon. — Az a foltos vizsla — mondják — kádban nem engedi magát fü­rüsz­­teni. Ez valóban egy rossz kutya! Különben szeretettel babusgatják a kutyákat, akár­csak egy pólyást. Éppen egy majompincsi van kezelés alatt. Gyogyónak hívják. Már megfürdött most pedikik­­­özik. Nagy buzgalommal csinosítják, szépítgetik, nya­ralni készül, h­add hódítson. Unottan tartja lábait és mozdulatlanul tűri, hogy körmeit levagdossák. A­mi­kor egyszeregyszer megmacezan rákiáltanak: — Csitt, szépen tartsad! A pincsi tágra nyitja nagy szemeit, bámul egyet és alázatosan engedelmeskedik. — A legjobb fajkutya — mondják. Ez sohasem ugat, még annyi fáradtságot sem vesz magának, hogy ugas­son. Annyira degenerált. . . Most egy franczia ,,buli“ (buldogg) kerül sorra, a Floki. Érdekes kutya: kétféle szeme van, az egyik kék.

Next