Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-24 / 162. szám

.Budapest, 11121. Előfizetési árak: Égész évre ............... 440 „ — 1 Félévre 220 „ —­Negyedévre........ 110 „ — „ Egy bóra .................. 40 „ — „ Egyes szám ára Budapesten, vidé­ken és a pályaudvarokon 2 korona. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap. • mm*.­­ www. ft 3a­­. évfolyam. 162. száiji. Vasárnap, július 24. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-ut 54. s* Telefon: József 13-36, József 122-5# KIADÓHIV­ATAL: Budapest, Rákóczi-ut 54. sa. Telefon : József 13-33, József 16-25# József 122-56, FIÓKKIADÓHIV­ATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 43. ROVÁS: A vakáczióhoz való erős ragaszkodás nem állitja meg az idő kerekét. Bizony julius köze­pén már sehogy sem­'lehet julius elsején pihe­nőre mentk Perli mákkor indult meg az aratás és akkor voltak *a képviselő urak annyira fá­radtak, hogy nem bírták tovább. A sajtónovel­lát viszont nem akarták a vakácziónak föl­áldozni s mivel lehetetlen volt őszre halasztani, mégis őszre maradt. Most a vagyonváltsággal augusztus közepére végezni akarnak, mert szep­temberre meg kell lennie. Ez már komoly dolog. Jó volna, ha nem akarnák olyan komolyan, akkor valószínűbb lenne, hogy meg is lesz.­­ A szabadforgalomra való áttérés a Bethlen­­kormány legértékesebb programmpontja és ennek­­ogve megszorítják a behozatalt és ismét monopolizálják a kivitelt. Mellesleg az árak szabad kialakulására vigyáz az Árvizsgáló Bi­zottság, melynek rendelete szerint a krumpli még mindig kilencz korona, a piaczon pedig négyért vesztegetik. Kifelé, befelé megkötött­ség, bent kötött árak, — a­mi ezenfelül még a forgalomból megmaradt, az már tökéletesen szabad.* Négy egyetemi tanárt csaptak el, egészen egyszerűen. Mivel nem lehetett az elkövetett bűnök alapjáin elcsapni őket, hát elcsapták a vizsgálat fölmentő eredményének daczára, így is értjük. A többi tanár úr nem hajlandó velük együtt­működni. Rendben van. De akkor okol­ják meg ezzel a kaszinói állásponttal és ne ad­ják a bíróságot. Az utódok bizonyára kelleme­sebb fiúk és föltétlenül nagyobb tudósok lesz­nek. Internaczionlélők. Nem értjük félre az agráriusokat, a­kik zölde­sen­ a keresztártypártiakat, a­kik fehér internaczion­áléért helynek. A vörös inter­­naczionálénak ezei^p reakcziói. Úgy képzelik és úgy mon­dják, í«v körös^ nemzetköziség ellen Szervezni kell,-»í­rellentállóképes polgári inter­­naczionálékat. Logika van ebben is, mint a másik nitus­­ban, mely a munkásoktól kívánja, hogy hagyja­nak föl a nemzetköziséggel. De ha a logika mellett az igazságot is nézzük, bajos beigazolni, hogy a­mit én helyesen teszek, az helytelen a másiktól. Hogy a­mikor én Parisban zöld inter­­naczionálét csinálok, jó magyar lehetek, de ha a munkás Svájczban csinál internaczionálét, akkor nemzetietlen és hazátlan. Váltig hangoz­tatják a szoczialistáink, hogy igenis, nemzeti alapra helyezkedtek s lemondtak az osztály­­harczról. Nem hiszik el nekik, lehetetlennek érzik, hogy a szoczialista jó hazafi lehessen, noha Németországban épp úgy bebizonyult ez, mint Francziaországban. Ellenben a gazdák teljes hazafiságuk tudatában szőnek nemzetközi kötelékeket az egyetemes agrárius érdekek ápolására. S egymás mellett állanak az ellent­mondások: jó magyar hazafi a nemzetközileg szervezkedő búza és marha, megbélyegzett, ma­gyartalan a nemzetközi tőke, a­mely nincsen és a nemzetközi munkaérdekeltség, a­mely volta­képpen szintén nincsen, csak akarna lenni. Mi, a­mikor ezeket a mozgalmakat látjuk, kicsit szorongunk. Az amsterdami nemzetközi szállítási bojkottra gondolunk, melyet ellenünk nyélbe ütöttek s az angol szénsztrájkkal kapcso­latos szállítósztrájkra, mely nem sikerült. Amaz egy idegen állam ellen indult, ez saját hazája ellen. Itt hát világos volt, hogy a munkásérdek nem törődik nemzeti motívumokkal, de mégis fönnakad rajtuk. S egyes szoc­iális rétegeknek ez az összefogása a nemzeti és állami alakulá­sokon keresztül kialakulás és siker esetén a nemzeti és állami alakulatok fölbomlására ve­zethet. Mihelyt a szállítómunkás megállíthatja azt a gépet, melyet az állam útnak indítana,­­ vele kell számolni, nem az állammal. A proletár-nemzetköziséggel szemben pedig szervezni az agrárius és majdan a többi nem­zetköziséget, jelenthet harczot a másik kate­gória, de nem az internaczionálé ellen. Ez az eszme hódítása és befooga­dása.­­És előáll sem­ világalakulat, a­­meg­ört­ót végtelen frontokon vonultatja föl és a magyar agrárius a franczm,'.. .magyar munkás a német mellett tal^M^^O­^hlAftryar gyárossal vagy magyar lateinerrel szemben, i ■* Ha ez a történetb|i{| Win akkor be fog következni, ám legynk tisztában vele, hogy meg^rrrffipfcsa nemzeti határok és a nemzeti alakulé&ok® egyaránt. Akkor nem légz­­nek nemzeti­ralam^k, hanem parasztok, munká­sok, kapita] [t^áfi­.'és gyágjáok frontjai. lA...a világ eltemeídta^wJentj akiihez ma ragaszko­dunk, a mit^^áfi^«6fearaw§al a létünk rendel­tetésének valla^k. a történelem útját nem­csak az uj niziis^yw’mtue, hanem a réginek önfentartó küzdelme is jellemzi. Az újnak csak akkor van jogosultsága, ha a meglevő utolsó leheletéig nem tágított. A meglevő rítus ellent­­állása, az élőnek élni akarása teszi a történelmi korszakváltozást és a kaland vagy pucs között a különbséget. A bolsevizmus berendezkedhe­tett, mégsem volt új korszak, mert csak le­gyűrte, de le nem győzte a régi világot. Szemünk előtt az ország új térképe,­­ há­rom- és talán négyfelé vagyunk magyarok, a­kiknek közössége most csak nemzetközi alapon lehetséges. A pozsonyi magyar, a bácskai mű­rét felénk, de nemzetileg egyek vagyunk. A nemzeti esKBj^ az, a mi Vjenhünket összetart­va id­eál»Hk,/ Ita gy. ez az eá'jinvé Majdan áttöri aa ^ISan. lfft&p'diat. ebbe, az átomba emberiség uj szervezkecsesQ ernekretegee: szerint l Amaink szét kelk rontárniuk plgttéórban azt aZ' Inter­­napzional^t, melyet :|*^agyarság négyfelé té­rése terMP|tett|^n£«ná^/ megvetnünk a lábun­­­­kat a talp»KilH0wTmR,a déli földön, melyen a magyar nemzeti eszme él s megvédelmezni azt a történelmi hivatás nevében a történelmi fej­lődéssel szemben, is*. Elbukni? csak végső küz­delemben szabad, mikor minden nemzet elbukik. De beleúszni az áramlatba, mely a veszedelmet hozhatja, még a legmagyarabb lélekkel sem szabad. A világ minden agráriusa inkább lehet zöld, mint a magyar. Mert a piros, a fehér és a zöld ebben a szimbolizmusban igazán nem nemzetünk színét jelentené. Bsniczif ne­­m hermedszer ii­alta ki a királyi ügyész (Még többször fog megjelenni síitáival az ügyészségen. — A volt belügyminiszter i­s nyilatkozik a vizsgálatról.) Benicziff Ödön volt belügyminiszter ma harmad­szor jelent meg Bezzegh Miklós dr. királyi ügyész előtt s mint értesülünk, még ismételten fogják kihall­gatni a Duna—Tisza-közi atroc­itások ügyében. Az Újság munkatársának így nyilatkozott Beniczky Ödön a vizsgálatról: — Három napon keresztül reggeltől délutánig kizárólag anyagot adtam át — természetesen csak interpelláczióm keretében — a királyi ügyésznek. Munkánkat távolról sem fejeztük be s még egy­két délelőtt szükséges lesz a még rendelkezésemre álló anyag átvételére. Rajta vagyok minden erőm­mel, hogy a királyi ügyész munkáját megköny­­nyítsem és minden részletre kihatóan tájékoztas­sam őt a vizsgálat eredményessége érdekében. Ennnek alapfeltétele azonban az, — a­mit felszóla­lásom óta a parlamentben és a kir. ügyész előtt egyaránt állandóan a legnagyobb nyomatékkal hangoztatok — hogy azok, a­kiket én annak idején az előnyomozat befejezése után letartóztattam és az illetékes polgári és katonai hatóságoknak ad­tam át , a­kik az én időm után helyeztettek sza­badlábra, valamint az azóta mind a mai napig történő bűntényekben alaposan gyanúsítottak, ha­ladéktalanul letartóztatandók és felfüggeszten­­dők, mivel a nélkül az egész vizsgálat eredménye teljesen kétségessé válik. — A »czeglédi keresztény közönség« aláírással néhány ébredő magyar által elküldött sürgöny engem ad personam nem érint, legelsősorban már­ azért sem, mivel ezek a megnyilatkozások, vala­mint az előreláthatóan csak ezután érkező töme­ges nyilatkozatok meg vannak rendelve és köz­pontilag intéztetnek. Másrészt ez a sürgöny nem is reám, hanem a nemzetgyűlésre tartozik, mivel a sürgöny arra hívja fel a kormányzót, hogy nemzetgyűlési képviselőknek a felszólalásait te­gye lehetetlenné, tehát hágja át a törvényben meg­szabott hatáskörét és semmisítse meg a nemzet­gyűlésnek annyiszor hangoztatott szuverenitását. A­mi a velem szemben való elítélést illeti, az en­gem azért nem érint, mert én bebizonyítottan nem fehér terrorról, hanem egészen közönséges rabló­­gyilkosságokról beszéltem, a­minek aktualitását az adta meg, hogy ezek mind a mai napig csak azért történhetnek, mert az én időm­ön megtoro­­latlanul maradtak. A­ki ezeket a dolgokat »intran­­zigens« vagy »gyakorlati« keresztény politika ürügyével fedezi, az rablógyilkosságokat fedez. Az ilyen embertől engem egész világ választ el. S ennélfogva rólam való elítélő véleménye teljes közömbösségemmel találkozik. Én belügyminiszter, korombatt minden kommunistát, akár keresztény volt, akár zsidó, a­ki csak kezem ügyébe került, letartóztattam. De­ nem tartóztattam le egyiknek sem az aranyóráját, sem gyűrűjét, sem léénytár­csáját. Őszre halasztják a házak vagyonváltságát. (Ezt a kérdést kikapcsolták az ingatlanváltságból. — Külön törvényjavaslatban szabályozzák a házak váltságát.) A pénzügyi és földnevelésügyi bizottság ma folytatólag­osap tárgyalta az ingatlanváltságot s mint értesülünk,, jelentős döntést hozott a házak vagyonváltságára vonatkozóan. Ebben a kérdés­ben számos érv hangzott el pro és kontra, való­sággal megoldhatatlan problémává kezdett fej­lődni, a házkérdés s, a bizottság ma azt a meg­oldást választotta, hogy az erre vonatkozó para­grafusokat egyszerűen kiveszi a törvényjavas­latból és azt az előterjesztést teszi a pénzügy­­miniszternek, hogy a házak vagyonváltságát kü­lön törvényjavaslatban szabályozza és ezt az ela­­borátumát őszszel terjeszsze a bizottság elé., SSsasaSwsas tanásskoats as egységes p&rtr&i. Mint megírtuk, az utóbbi időben konkrét for­mában jelentkeztek a­ f egységes párt alakítására irányuló akcziók. figyelőre háttérben történik minden, bizalmas,,ttfegbeszélst tartanak itt is, ott is s úgy tervezik, hogy a váltságjavaslat letárgya­­lása után, de esetleg csak a nyári vakáczió végez­tével, nyílt színre lépnek a tervvel és diadalhoz segítik Bethlen István gróf gondolatát. Nagy az izgalom a kulisszák mögött, főleg az agrárpártban kelt nyugtalanságot ez a legújabb akczió. A kon­krét terv — mint már megírtuk — az, hogy az Andrássy-párt lesz a jegeczesedési bázis s ide csat­lakoznának azok az agrárpárti képviselők, a­kik hívei az egységes pártnak. Ezzel függ össze az az elterjedt hír, hogy nagyatádi Szabó István minisz­ter, a­ki tudvalévően három-négyheti szabadságra megy, szabadsága, végeztével lassan-lassan Mayer János államtitkárt tolja közelebb a bársonyszék­hez, ő pedig búcsút mond a miniszterségnek és tel­jesen a párt szervezésének szenteli minden erejét. Ez a miniszterváltozás — informátorunk szerint — akkor lesz esedékes, a­mikor az egységes párt zászlóvivői nyílt sisakkal lépnek ki a porondra. Közvetlen czélként azt tűzte maga elé a földmive­­lésü­gyi miniszter, hogy alaposan előkészítse a vá­lasztási kampányt s ebből a szempontból akar­ biz­­tosítani magának szabad kezet.

Next