Az Ujság, 1921. október (19. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-14 / 229. szám
Budapest, 1921. XIX. évfolyam, 229. szám, Péntek, október 1^ ^ Előfizetési árak: ................... ■ ^ SZERKESZTŐSÉG: ~ küzz 0:..* m mm Boa mm bb mm EgTbbrirziz “S: i: Mm jm i B 8 BL Mm : Egyes az Am Ara Budapesten, vidé- Mjj j&W M. ^ Cfi Budapest, Rákóca-ut Szklai kenése pályaudvarokon 2 korona. SSjW H |B MOJ rfUftngWm f§Si “fej- Telefőn: Jés.edS-86, Jugoszláviában egy szám éra «E3BcS£v| W&| Ka Jk @ ’ ■ Józse! 122-56.' ■ Blk Mm IwJ %M J «staeSTM*, tunk volnaEzeket is csak úgy adjuk át, mint a Felföldet, a Bácskát, Erdélyullóm«^|JfC. , A VnS© pedig: annak igazán^ t tjdpáák* örülni, ha a jelenMei, törte volna a jégik M rfWntikái~ elzárkózottságunk megszintjpre. Mert ellenségektől vagyunk’ körülvéve , itlanság kiséri minden megmozdum^inSat,.' mit elméletben majdnem mim^kit^oMdítJrpgy a trianoni szerződéssel sajwb&j elfé^latt! passzív ellentállásunk: nagyon lV^e'Wjp|ybélés szomszédi érintkezéssel és gaSS^agrintenziv forgalommal, annak a gyarsWMxéry.Átsegítésére a velenczei találkozás/valóban lehetfej|,«65 lápés. A maga £&' rébeM elszigetelt 'Ölközvetíhí«e barátságos eljárás a kij^esi’tente- na gyolff nehé'/.sfly^yt íjBi^^árasztott, vagy nem láuiaffiztan 1, vayancyik. lehetővé teszi s normális megért^sU.Stey & uazfcrijt hozzájárul! a nwslavazás hoz^táÉrn azRtezel a szomszéddal vajjral^gadható^Kv mszédi viszony, helyreállinéiii^jdímöséget. l!@y«eMWnf7T Ebben az irányban sokat jelent első eredményes szereplésünk a nemzetközi zöldasztalnál. ITt korszakot nyit, ha külpolitikai kormányypolitikánk erre az útra akar lépni ROVÁS. Szerintünk jó^Kisgazdapárt intranzigens maradt, óhajtásuk ellen semmit sem engedett. Ezt mondja arsagyatádi Szabó István is. Mások szerint jmkint beadta derekát s a nagy fogadkozás vége mégis csak meglapulás. Nekünk van-e igazunk? A másiknak? Elég jellemző a határozatra, hogy ez a kérdés felvetődik. Még jellemzőbb, hogy az igazi feleletet nem is a kisgazdák, hanem a többiek cselekedete fogja megadni. Ha a többi meg tud férni a kisgazdákkal a koaliczióban, akkor meglapult. Ha nem tudnak vele együtt maradni akkor. intranzigens. Volt, jgt ■ ' • A közsaba'dsági tételeket igen erősen hangr ffúlyozzajp kisgazda politika, de kérdés, hogy eze k ly^éért milyen messze óhajt menni. A kmn k erdésben összeveszni végzetes baj, mert sem az egyik, sem a másik irányban nem lehet a végére jutni. Ellenben a közszabadságok dolgában igenis lehet vagy liberálisan, vagy reakcziósan cselekedni. Itt tehát a kenyértörés döntést is jelent: vagy lenne liberálisabb kormányunk, vagy liberálisabb ellenzékünk. Nemzők kezdték, hanem a másik! Olcsó védeljüzés, mely mit sem változtat semmin. Ellenben ha azt értik alatta, hogy legitimista irányban forszírozni a királykérdést nem kevésbé ártalmas, akkor feltétlenül igazuk van. „Örvendetes/4 Hogy Velenczében a magyar kormánymegegyezett a Sal Fober-kormánynyal, ez örvendítős. Iliszeu a megegyezésért ment oda s támogatólag kisérte az egész magyar közvélemény. örvendetes a megegyezés, mert az osztrák kormány többet engedett, mint a magyar f ismert meg nem egyezés esetén a legzűrzavaribb bonyodalmak álltak volna elő, messze a nyugatmagyarországi kérdésen túlterjedők. A megegyezés valóban örvendetes, ide ürülni rajta nem tudunk s aligha maradunk az örömtelenségben egyedül. Mi is voltaképpenaz örvendetes a velenczei eredményben? HogySopront és környékét valószínűleg a népszavazás eredménye alapján megtarthatjuk. Jutunk valamihez, ami a mienk. Ellenben a negatívum az, hogy Nyugat-Magyarország többi részeit most már végleg el kell ismernünk osztráknak. Egyik épp oly eredménye a velenczei megegyeznek, mint a másik. Nem tudunk neki örülni. A kérdés aligha érett még meg annyira, hogy kritikailag hozzá lehetne szólani. Egyet azonban ki kell emelnünk. Deák Ferencz elvére gondolunk. Amit az erőszak elvett, vissza lehet szerezni, de amiről a nemzet önként lemondott, örökre elveszett. Nos hát, a legnyomatékosabban tiltakozni kell a fölfogás ellen, mintha a velenczei megegyezés a Nyugat- Magyarországról való önkéntes lemondást jelentené. Mintha más lenne az ország helyzete ez elvesztett részével, mint a többivel szemben, melyeket a trianoni szerződés elvett tőlünk, de amelyeknek elvételéhez a magunk részéről semmivel sem járultunk hozzá. A velenczei megegyezésnek semmiféle vonatkozásban nem szabad a trianoni szerződés kényszerítő erején túlmenő hozzájárulást jelentenie Magyarország részérül. Nem is jelent, de még azt sem szabad megengedni, hogy valaki erre gondolhasson is. Velenczében egyszerűen hozzájárultunk a trianoni szerződés végrehajtásának egy módjához, de maga a nemzeti fölfogás e szerződés erkölcsi értékéről meg neki másutt Nyugat-Magyarországot sem engedtük át Ausztriának, ahogy Erdélyt nem engedtük át Romániának, csak megtartottunk egy ránk diktált kötelezettséget, melyet szabad akaratból sohasem vállaltunk volna. Nem áll tehát, hogy a soproni népszavazás kedvéért lemond Hegedűs adótörvényei revízió alá kerülnek. Kállay államtitkár rendelete. — Valkó államtitkár revíziós szándékai. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter távozásával a pénzügyminisztérium vezetését Kállay Tibor államtitkár miziszte át. Kállay Tibor államtitkár hivatalba lépésekor rendeletben utasította a pénzügyminisztérium egyes osztályait, hogy azokat az aktákat, amelyeket Hegedűs miniszter már aláírt, de amelyek még nincsenek kikézbesítve, tartsák vissza és újabb elintézés czéljából dolgozzák föl. Ennek az intézkedésnek az a magyarázata, hogy Kállay államtitkár, aki adóügyekben általánosan elismert jeles szakember, sok adóügyi kérdésben Hegedűs Lórántéval ellenkező, álláspontot foglal el. "Az Újság értesülése szerint egyébként Valkó Lajos államtitkár is hivatalbalépése alkalmával módot fog keresni arra, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyi- és adótörvényeit revízió alá vegyék s ez a revízióki fog terjedni Hegedűs összes adótörvényeire. Valkó államtitkár a revíziót úgy szándékozik végrehajtani, hogy abban kifejezésre jusson az adókérdésekben vallott fölfogása. Valkó államtitkár a revizió ügyében meg fogja hallgatni az összes, érdekképviseleteket és a bankokat Sürgősen összehívják a nemzetgyűlést. Harmincz képviselő csatlakozott Kabinett Gyulához. — Régi elemeire bomlik a kisgazdapárt.Jr. Bizalmas értekezlet az igazságügyminisztériumban. — Andrássyék szerint megdőlt a koaliczió. — Nagyatádi kiválik a kabinetből. Andrássy pártja a szabadságjogok mellett exponálja magát. Azt lehetett várni, hogy a tegnapi események után megszólal a kereszténypárt s ultimátummal felel a nagyatádista csoport tiz pontjára. Andrássy Gyula gróf azonban nem akarja elhamarkodni a dolgot, addig nem kezd akcziót, a mig nem tárgyalt a miniszterelnökkel. A kereszténypárt vezérének szavára a várakozás álláspontjára helyezkedett s a miniszterelnökkel együtt kivánja tisztázni a helyzetet. Azt az egyet határozottan leszögezték a Károlyi-palotában, hogy a koaliczió megdőlt. Bethlen István gróf és minisztertársai elvesztették az egységes parlamenti hátvédet s ilyen alapon elkerülhetetlen a kormány rekonstrukcziója. Az első lemondás már meg is történt. Tomcsányi Vilmos Pál miniszter ma megjelent a kormányzó előtt és bejelentette lemondását. A kormányzó nem fogadta el az igazságügyminiszter távozását s felkérte, hogy a miniszterelnök visszaérkezéséig a helyén maradjon. Mint kitűnő forrásból értesülünk, a helyzet úgy fog alakulni, hogy a miniszterelnök megérkezése után rögtön összehívják a nemzetgyűlést, valószínűen már a jövő hétre s akkor hamarosan megkezdődhetik az itt átcsoportosulás. Andrássy Gyula gróf a kisgazdapárt analógiájára szintén a királykérdés zászlajával áll ki a porondra, és nem telik bele hosszú idő, külön-külön táborban helyezkednek el a legitimisták és a szabadkirályválasztók. A főkorifeusok véleménye szerint a mostani pillanat a legalkalmasabb a nyílt színvallásra. Értekezlet az Igazságügyminisztériumban. Ma délután hat órakor tizennyolc képviselő bizalmas értesületet tartott az igazságügyminisztérium épület iltrt. Csak olyan képviselők jelentek meg a megisrtelésen, akik végzetes taktikai hibának tekintti pártjuk tegnapi határozatát és arra szánták el magukat, hogy számolnak az adott helyzetrel s felmondják a fegyverbarátságot a nagyaládistákak. A kisgazdapárt ellenzéke nem tegnap verbuálódott. Már a két hét előtti pártértekezleten tob képviselő nyíltan ki merte mondani, hogy nm helyeslik a tíz pontot, mert nem látják megoldltnak, miért kell a királykérdést, mint Kris szoáját, a felszínre dobni. Ennek a csoportnakggodalmait Kiss Ferencz képviselő tárta hosszab beszédben a plénum elé. Azt mondotta akkorian a többi között, hogy ő elsősorban hazafi, elsősorban az ország konszolidácziójáig munkálkodik s csak másodsorban pártember.A mai bizalmas értekezleten súlyos szavakkal kifogásolták Hencz Károly, Dömötör Mihály és Simonyi-Semadam Sándor tegnapi taktikázásán Leszögezték azt a tényt, hogy ez a három képvselő egyszerűen meghiúsította az intézőbizottság ülésének megtartását, amikor harcziasan fellépve hangoztatta mind a három, hogy fölösleges minden további tanácskozás, kár vitatkozni a 1 . pontról. Éles kifakadások hangzottak el az összejövetelen a többség tegnapi harczmodora ellen Megállapították, hogy valósággal terror alatt áll tegnap a kisgazdapárt értekezlete, szó sem lehetett kontradiktórius tárgyalásról, mert a nagyatádista csoport egyszerűen lehurrogta azokat,köztük Tomcsányi Vilmos Pál minisztert is , akik a kisebbség tíz pontját védelmezték. Hencz Károly szinte magából kikelve, egyre ezt kiáltotta : Szavazzunk! Szavazzunk ! A bizalmas értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy a kisgazdapárt vezetése illetéktelen kezekbe csúszott át, mert most Hencz Károly, Dömötör Mihály és Simonyi-Semadam Sándor a legnagyobb urak a pártban, pedig néhány hónappal ezelőtt még nem is voltak tagjai a pártnál és Dömötör Mihály mint belügyminiszter, Simonyi-Sermadam Sándor pedig miniszterelnök korában a kisgazdapárt ellen dolgoztak teljes gőzzel. Abban állapodtak meg a mérsékeltek hogy egyelőre várakoznak, megvárják a miniszterelnök visszatértét velenczei útjáról, akkor aztán eléje terjesztik programmjukat és azt elfogadtatják vele. Csak a miniszterelnökkel történt tárgyalás után fognak dönteni arról, bent maradnak-e a kisgazdapártban, vagy a párt kettészakadását kivánják-e a helyzet tisztázása czéljából- Tervük szerint a kisgazdapárt régi elemeire bomlik szét, vagyis a Nagyatádi-féle országos kisgazdapártra és a Rubinesc-féle egyesült 'kérész-'' tény nemzeti kisgazda- és földmivesp.intra. A kiválni készülő képviselők ezt az utóbbi pártot, élesztik újra fel s a régi keretekben tömörítik össze a földműves társadalmak Kimondották azt is, hogy nekik nincs okuk a pártból való kilépésre hanem mivel nagyatádiék jöttek annak idején a pártba, nagyatádiéknak kell távozniok. Értesülésünk szerint Rubinek Gyula körül eddig az alábbiképviselők tömörültek: Tomcsányi Vilmos Pál, Csukás Endre, Iklódy-é Szabó János, Lukovich Aladár, Hadházy Zsúr- ' mond, Kolozsy Endre, Czeglédy Endre,Muszti G .. István. Dánér: Béla, Négyessy László.. Kezdi'1?1