Az Ujság, 1923. január (21. évfolyam, 1-23. szám)
1923-01-03 / 1. szám
A politika újéve. ! • Újév napján délelőtt 11 órakor Horthy Miklós kormányzó a királyi palotában ünnepélyes kihallgatáson fogadta a külföldi diplomáciai kar tagjait. Schioppa Lőrinc apostoli nuncius francia nyelven a következő beszéddel üdvözölte a kormányzót: Kőméltósága ar? A mai nap különösen fontos esemény Magyartgm?ng történelmében. Ez az első eset,amikor majdnem az összes nemzetek diplomáciai képviselői együtt jelentek meg a független Magyarország államfője előtt. Örvendetes előjelnek vehető, hogy ittlétünkre az újévi jókivánatok kicserélése adott alkalmat, ficam nézve pedig nagy megtiszteltetés, hogy mint aliptói itráciai kar doyenje, én vagyok kartársaim jókívánságainak tolmácsa. Isten, aki Feröáltóságod hazáját oly sok természeti szépséggel és gazdagsággal, oly magas kultúrával, oly fejlett civilizációval és oly dicsőségteljes múlttal áldotta meg, Isten továbbra is oltalmazza Magyarországot, hogy szerencsésen teljesíthesse történelmi hivatását, amely őt a béke, afalu ura és a civilizált nemzetek boldogulásának egyikre legértékesebb tényezőjévé jelöli ki.. Ez az a kívánság, amelyet a diplomáciai testület azoknak az uralkodóknak és államfőknek nevében, akiket képviselni szerencséje van, úgyszintén a saját nevében a nemes It magyar nemzet irányában nyilvánít. Ehhez a kívánsághoz, Főméltóság,a ur, a személyének boldogsága és kormányzásának sikeressége iránt táplált nagyon őszinte jókívánságainkat fűzzük. A kormányzó ugyancsak francia nyelven a következőképpen válaszolt: Kegyelmes uram! ” Szívem mélyéből köszönöm Nagyméltóságodnak és a diplomáciai missziók jelenlevő főnökeinek a jókívánatokat, amelyeket Magyarország és személyem boldogságáért kifejezésre juttatni méltóztatott. Valóban a békés munkára irányuló politikával reméli Magyarország teljesíteni azt a történelmi hivatást,amelyet a Gondviselés számára kijelölt, amidőn őt egy fejlett kultúra és egy dicsőséges történelmi múlt emlékeinek jótéteményeiben részesítette. Magyarország az összes nemzetek hathatós támogatására remél számíthatni a békének ebben a munkájában, amelyben boldogulásának és jövő fejlődésének alapjait látja. Kérem Nagyméltóságodat és önöket, igen tisztelt misszió-fő urak, hogy az általuk Magyarországon oly méltóan képviselt uralkodóknak és államfőknek tolmácsolják szerencsekívánataimat, amelyeket személyes boldogságuk és nemzetük jóléte iránt táplálok. A kihallgatáson Daruváry Géza miniszter, a külügyminisztérium vezetője is jelen volt. A kihallgatás után rövid cerde volt. A főváros nevében Sipőcz Jenő polgármester fejezte ki újévi jókívánságait a kormányzó előtt, aki válaszában összetartásra hívta fel a nemzetet. A diplomaták kihallgatása után Leitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, tolmácsolta a nemzetgyűlés üdvözletét. A Nemzeti Sajtótudósító jelenti: Horthy Miklós kormányzó ma este fél hat órakor kihallgatáson fogadta a magyar fascista (hungarista) tábor elnökségének kirendelt tagjait. A kihallgatáson, mely közel másfél óra hosszat tartott, a faseisták programmját Hornyánszky Zoltán alelnök fejtette ki. Az előadottakat a kormányzó jóakarattal fogadta és a maga részéről is hangoztatta a nemzeti erők összefogásának szükségességét. Vass József népjóléti minisztert újév alkalmából fáy Aladár államtitkár üdvözölte a minisztérium tisztviselőinek nevében. A miniszter válaszában az összhangzatos munka fontosságáról szótt. Baltazár püspök újévi szózata. Baltazár Dezső dr. református püspököt meleg szavakkal üdvözölték a tiszántúli egyházkerületi és a debreceni kollégiumi tisztviselők az újév alkalmából. Baltazár Dezső hosszabb beszéddel válaszolt az üdvözlésre s a többi között ezt mondotta: Az egyházkerület és kollégiumunk lelki konstrukciójának tartalmat adó eszmék s általában a protestantizmus és még általánosabban: az evangélium lelke csak világosságban és szabadságban érvényesülhetnek nagy teremtő, építő, formáló és konzerváló áldásokkal a köznek javára. Ha ez a világosság és szabadság hiányozni fog az országnak, az ország akaratnyilvánításának, intézményeinek, kormányzatának, törvénykezésének, társadalmának életéből, akkor a protestantizmusnak a világ haladását előrevivő és az emberiség egészét a tökéletesség magassága felé emelő ereje továbbra is az egyéni élet körébe vonni vissza s mint fagyott földben a mag várja tovább is a tavaszt. A kormány hiába tartja magánál még mindig megerősitetlenül a Debreceni Kálvinisták Templomegyesületének alapszabályát s hiába engedélyez viszont gombamódra mindenféle reaccionárius orgánumokat és egyesületeket, a mi szellemünk él, hat, munkál és áldás belül az országra és tisztesség kivül a nagyvilágban. Baltazár Dezső püspök a rendjavaslatról is megemlékezett beszédében. Hangsúlyozta, hogy szükség van a rendre. Nem lehet eléggé fokozni olyan rendnek a védelmét, — mondotta — amelyben az emberi jogok egyetemességének és egyenlőségének minden követelménye érvényesül. De az ilyen rend a maga belső erejével, szilárdságával, általános érdekűségével legjobban maga védelmezi meg magát. Nem kellenek mellé sem paragrafusok, sem börtönök. Ha az új törvény az evangéliumból és hazánk történelméből együttesen vett és alkotott ideálokkal, a józan szabadság, a felvilágosodás, okos haladás, szeretet s az ezekre alapított emberi egyenlőség és nemzeti szolidaritás igazságaival megegyezik, akkor nem jöhetek vele összeütközésbe, ellenkező esetben pedig megtörténnék az összeütközés, amelynek következményeit természetesen legmesszebbmenően vállalnám. Bármit tartalmazzon is a törvény, ugyanazokat az igazságokat fogom hirdetni, mint eddig s ugyanúgy, mint eddig. az újság* Szerda, 1923 január 6. A belügyminiszter elé kerül a választói névjegyzékek ügye Vázsonyi Vilmos nyilatkozata. Egy év múlva jár le a főváros törvényhatóságának mandátuma, de a mostani rezsim már lázasan készülődik arra, hogy uralmát meghosszabbítsa. A központi választmány ma foglalkozott a választói névjegyzékek ügyével. Falkasházy Lajos elnök közölte, hogy a jegyzékek felülvizsgálásának és kiigazításának március 10-ig kell megtörténni. Erre vonatkozóan hirdetmény fog megjelenni, amely közli a közelebbi adatokat. A belügyminiszter újabb rendelete értelmében a tavalyi névjegyzékből kihagyandók azok, akik elvesztették választhatóságukat, akik elköltötttek, meghaltak, vagy akiket tévesen vettek fel a névjegyzékbe. Ezenkívül beszerzik azoknak a névjegyzékét, akiket jogerősen elítéltek, vagy akiknek politikai jogait felfüggesztették és végül megszerzik azoknak a névsorát is, akik állampolgárságukat elvesztették. Wolff Károly felszólalásában kijelentette, hogy a választói névjegyzék felületes, lelkiismeretlen és megbízhatatlan adatok halmaza volt. Intelligens nők ezrei, maradtak ki. A házmesterekre bízták az ügyet és az ő működésük teljesen tendenciózus volt. A belügyminiszter figyelmét fel kell hívni ezekre. A központi választmány így döntött. Vázsonyi VilmosAz Újság munkatársának Wolff beszédéről a következőket mondotta: • Becses és értékes ez a vallomás, amit ezek az urak tettek , amelyben hamisnak deklarálták azt a listát, amelyet ők állítottak össze. Annyira magukra akartak maradni a névjegyzék összeállításánál, hogy a biztosított kisebbségi képviseletet ravasz trükkel kijátszottak és a kisebbség biztosított helyeit a többség tagjaival töltötték be. Mi érezzük, hogy a listák hamisak és melegen ajánljuk, állapítsák meg hivatalosan házról-házra, hogy kik kerültek bele. Bizalmi embereink egyes házakra vonatkozóan érdekes ilyen adatokat állítottak össze. Egyébként van egy szerény javaslatom, amely kockázatossá teszi a hamisítást: a választók ideiglenes névjegyzékét tessék két példányban közszemlére kiállítani, az egyiket betűrend szerint, a másikat házak szerint összeállítva. Igazságot a városi polgárságnak! Vázsonyi Vilmos, a nemzeti demokrata párt vezére, akit a párt nevében Benedek János üdvözölt újév napján, hosszabb beszédben mondott kritikát az időszerű politikai kérdésekről. A kereseti adó végrehajtási utasításáról megállapította, hogy ez az adónem túlnyomórészben a városi polgárságot terheli, vagyis a magyar társadalomnak azt a részét, amely az államnak nagy kisebbsége, a terhek viselése tekintetében pedig mindig óriási többsége. A gazdatársadalomnak csak ipari mellékkeresete kerül megadóztatásra. A jóvátételről így nyilatkozott Vázsonyi: — Mi nem tartozunk reparációval. Nem tartozunk a békeszerződés alapján ,sem és nem tartozunk azzal még ma, mert az az időpont, amelyet a békeszerződés a reparációra megállapított, még nem következett be. Mert a német jóvátétel összege még nincs véglegesen megállapítva és nekünk vannak követeléseink azokkal az államokkal szemben, amelyek területeket szakítottak el tőlünk, állami javakat vettek birtokba. Ezeknek az állami javaknak az értékét kötelesek nekünk megtéríteni. Kedvező megoldástremélhetünk, ha a magyar kormány felismeri a helyes utat. A helyes út pedig nem lehet a titok útja. Nem lehet az, hogy mi elzárkózzunk Európától és ott keressünk barátokat, ahol barátaink nincsenek és viszautasítjuk azokat, akik szívesen segítenének minket. A reparáció nem népszerű sem az angol társadalomban, sem a francia társadalom egyes dolgozó rétegeiben, sem Olaszországban. A magyar kormány ezt a helyzetet kitűnően felhasználhatja akkor, ha bele tud kapcsolódni a nemzetközi hangulatba, ha ott keresi barátainkat, ahol vannak s nem Kemal basának küld diszkardot, nem az olasz feketeségeseknek udvarol, hanem megszerzi az európai demokrácia rokonszenvét és támogatását. Ebben az esetben minden országban akad szövetségesünk. Nagyatádi lapja a rendjavaslat ellen. Nagyatádi Szabó István miniszter hivatalos szócsöve, a Kisgazda című hetilap éles támadást intézett legutóbbi számában a belügyminiszter ismert rendjavaslata ellen. »Tagadhatatlan, — olvassuk a többi között a cikkben — hogy ha a törvény végrehajtásában akár rosszakarat, akár ellenséges indulat van bárki, ellen, ez a törvényjavaslat lehetőséget ad neki, hogy az egyébként teljesen ártatlan embert is üldözze és büntesse törvényes ok nélkül. Vigyázzon a nemzetgyűlés, hogy akaratán kívül bilincsekbe ne verje a közszabadságot és a tisztességes, megbízható honpolgárok egyéni szabadságát és biztonságát. Ha valahol, úgy az ilyen törvény alkalmazásánál elsősorban gondoskodni kellene a kormánynak minden közigazgatási járás székhelyén egy-egy pártatlan bizottságról, amelyikre reábízná a törvény alkalmazását, vagy amely bizottság megsemmisítő joggal gyakorolná az ellenőrzést a törvény alkalmazójának ítéleteivel szemben. Ilyen óvóintézkedések nélkül veszedelmesnek látszik az országra nézve a közrend biztosításáról készült törvényjavaslat és ilyen óvóintézkedések nélkül csak alapos átdolgozásés pedig enyhítő átdolgozás után állana ki a javaslat a közélet szereplőinek, a függetlenségüket védő becsületes magyar honpolgároknak kritikáját. Olyan időket élünk, hogy a közszabadság és az egyéni szabadság gúzsbakötése hazánk és nemzetünk jövőjét teheti tönkre. Hát nincs elég ellenségünk! Még magunk is ellenségei akarunk lenni saját magunknak? • A pápa világbéke-akciója. Róma, január 2. A Vatikán megcáfolja a Berlined Tageblatt-nak, azt, a hírét, hogy a pápa hivatalos felhívást intézett Amerikához. A pápa csupán azt az óhaját nyilvánította, hogy 1923-ban a valódi béke Európában végre helyreálljon azáltal, hogy Amerikát is részt vesz ennek létrehozásában. Azonban a Vatikáni semmiféle hivatalos lépést nem tett Amerika irányában. Cuno német miniszterelnök, aki katolikus vallású, a pápához táviratot intézett, amelyben kijelenti, hogy, Németország örömmel fogadta a békét hirdető encyklikát. Cuno az elmúlt tavasszal hosszabb ideig tartózkodott Rómában, ahol gyakran fordult meg a Vatikánban is. A pápa távirati után válaszolt azoknak az államfőknek, akik őt újév alkalmából üdvözölték: felhívta őket a közös munkára a világbéke megteremtése céljából. Az ország Petőfi- ünnepe. Ji szilveszteri centennárium. § Aztc a , borzalmas nagy katasztrófát, mely, halála után Magyarországra szakadt, Petőfi márnem láthatta. A sors rendelése, hogy a katasztrófa után, mely újból s még végzetesebben szakadt reá. Magyarország, Petőfi emlékének hódolva, lelje vigasztalását és erősödjék meg önbizalmában. 1922 Szilveszter éjszakája egy 110 advent volt nekünk: nemzeti ünnep, Petőfi eljövetelének emlékünnepe. . . Budapest nagyszabású ünnepet ült. Méltán, mert hiszen Petőfi életének dicsősége innen sugárzott régi tartósabban az országra. A hevét viselő Petőfi-Társaság nyitotta meg az ünnepeket délelőtt, féltizenegykor a Zeneakadémia nagytermében megtartott diszközi gyűlésével, melyet hangversennyel tett ünnepélyesebbé. Ami fény és hódolat elfért a teremben, mind együtt volt, zsúfolásig megtöltve széksorait. Ott volt az ország kormányzója is családjával és Rákosi Jenő mondottal az ünnepi beszédet. — Két nagy misztérium övezi Petőül, — mondotd — születésének és halálának misztériuma. Mint egy tünemény szállott le közénk, anyja tót cselédleány, apja szerb mészáros volt, így dolgozik a Gondviselés: tói anya és szerb apa gyermekében iü indoklik legdicsőségesebben a nemzeti géniusz. Amikor egy gyermek megszületik, érintetlen agya napról-napra uj benyolmásokat vesz fel, uj szavakat és igy alakítja ki a nyelv az embert. Az ember gondolkodásmódja a fajtípus megjelölője. Az ember faji különbözősége nem együrt mint a nyelv különbözősége. Aki valamely nyelv hattása alá kerül, az annak a nyelvnek faji tulajdonságait veszi fel. A másik nagy misztérium — így folytatta -s Petőfi halála. Petőfi egy volt Magyarországgal, lelkesben, minden tettében és Petőfinek el kellett buknia Magyarországgal. " Leírhatatlan volt a hatás, a taps, az éljenzés,amikor az ünnep szónoka így végezte szavait: — És mi kérjük őt, hogy álljon ismét elénk eztől keservesebb időben, amely sokkal szomorúbb még, mint az ő ideje volt, jöjjön ma közénk és szavalja el a Múzeum lépcsőjéről: Talpra magyar, ki a haza, itt az idő, most vagy soha. Rákosi Jenő beszéde után Jakab Ödön szavalta el ünnepi költeményét. Saját költeményét adta elő Móri Ferenc is, Jászai Mari és Kiss Ferenc Pétőy-költeményeket adott elő. Szavalattal vett részt a műsorban Grill Lola és Várádi Aranka is, énekszámmal Puluim Imre és Medek Anna s a Budai Dalárda Liszt és Hubai szerzeményeit adta elő. ■ Délután az Otthon-Körben volt Petőy-ünnep s mi Újságíró-Egyesület felkérésére ott is Rákosi Jenő volt az ünnepi szónok. Elmésen és meghatottan beszélt s megtalálta Petőfiben az újságírót is. Hiszen tudjuk, hogy Petőfi 1846-ban a Vahot Pesti Divatlapjának segédszerkesztője volt. — Minden miniszter — jegyezte meg Rákosi Jenő — azzal szeret dicsekedni, hogy mint újságíró kezdte pályáját, legyen dicsőségünk nekünk az, hogy Petői is újságíró volt. || A tapsviadallal kisért beszéd után Márkus Mikss ünnepelte a nap szónokát, Rákosi Jenőt. Kun Rndor szólalt fel ezután, Márkus Miksa érdemeit méltatvn el Márkus Miksa hálás beszéddel felelt s aggódva említette napjaink nehéz problémáit, köztük főként a remi törvényjavaslatot. A fővárosban lefolyt ünnepek közt megemlítendő még a Központi Demokrata Kör Petőfi-estéje is, melyet Benedek János nemzetgyűlési képviselő ünnepi beszédet mondott. Pakots József Petőfiről szóló elbeszélést ujj vásott fel. __„ Al Harangzúgás, fáklyásmenet, utcák, ablaksorok világítása, színházak ünnepi előadásai fejezték be esti Budapest Petőfi-ünnepeit. Az egyetemi ifjúság rendezi a fáklyásmenetet, mely este hat órakor indult el Szabadság-tér irredenta-szobraitól és zárt sorban vonult a Dunaparton Petőfi szobrja elé. Az ifjak megkoszorúzták a szobrot, hazafiasbeszédeket mondottak, Petőfi költeményeiből szavaltak, elénekelték a Himnuszt és a Magyar Hiszekegyet, aztán fáklyásmenetben vonultak végig a főváros utcáin. Ünnepelt Kiskőrös, Petőfi szülőközsége és Kiskunfélegyháza városa, melyet Petőfi második szülőhelyének vallott, mert ott élte ifjúkorának kezdő éveit, melyek lángelméjét fellobbanni látták. Szilveszter éjszakáján villanyfényben, úszott Petőfinek a ’ város Piac terén nemrég felállított ércszobra s ezrekre menő nép hullámzóit körülötte. Az éjszakai ünnep ének- és zene* számokkal volt gazdag s a külső szobrát megkoszorúz* tták. Újév délelőttjén a Petőfi-szoborbizottság nagy ko- I szóraját tették le a szoborra. A prágai sajtó a Petőfi-jubileumról nagyrészt a napihírek között emlékezik meg. A Socialdemokrat és Vénkor hosszabb cikket szentelnek a költő méltatására és tárgyilagos értekezésekben foglalkoznak Petőfi világ- s irodalmi jelentőségével .