Az Ujság, 1923. március (21. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-28 / 71. szám
q, ! A/(rv=-u-ym r\w~i $ n | fi- a^' • ■'-■:■x Q| / ! 1 f ' ■ 5 | I | * 1923 már '-rt- ' | A Budapest, 192?. Arab korona. XXI. évfolyam. 71. szám, Szerda, március g& / Előfizetési toki ‘ ' ' -|W . Ai ^TIAA '' SZERKESZTŐSÉG: Kegyedésre......„.... 1700 K — I __ .J3L Budapest, Rákóczi-út 54. 82. Ecq l’ira ................... 600 „ —k!$5.3MwE&jBkHl 39 H JKHHH EBSBL /4ff&KsBfö. Telefon•• József 1303, József 122-51. Elföldre az előfizetési ir két- flwpB®! 33 Mm BEM ESS^TM"* --szeresét számítjuk. jBfljBl If £§3 §||j ||g W»to ttmW& JgT KIADÓHIVATAL; iziiz^zizroz^t 11 # tel a *nc^^^r4r |fil§ j# 1 L Iá aMI I Megjelenik ünnep utáni napok M $4 ifin WET HÍ FIÓKKIADÓHIVATAL, kivételével minden nap. H8ÍSÍ a£J$áss«Bö* 'í®*sS*F ^fifia®63 Budapest, Erzsébet körút43. ROVÁS Elvégre nem lehetünk meglepve, ha a szélsőjobbok pártallannak csak azt a vizsgálatot ismerik el, mely nekik ad igazat. Igazság Körzetük már igy van beállitva s az igazság csak akkor szent, ha kedvez nekik, ellenben semmiféle igazság kedvéért nem óhajtanak lemondani valamiről, ami nekik hasznos. Ennélfogva a rendőri brutalitás vizsgálata sem elégiti ki őket. Nem az a fontos, mit derít az ki, hanem mit akarnak, hogy kiderüljön. H ha máskép volna, akkor nem is volnának szélsőjobbok. Igaz, ugyanez a felfogás érvényesül a szélsőbaloldalon is. Ez választ el bennünket mind a kettőtől, de hogy mi választja el ez azonos gondolkodás kapcsa mellett a két szélsőséget, az már nem olyan világos. * Eckhardt Tibornak tökéletesen igaza van: ha a kormány táborában nézeteltérések merültek fel, nem az következik belőle, hogy aki a maga nézetéhez ragaszkodik, vonuljon ki, hanem vigye a vitát a párt elé s attól függ, hogy melyik nézet érvényesül, hogy melyiknek kell kivonulnia. A magunk részéről ezzel az eljárással teljesen egyetértünk és sohasem is akartunk egyebet hogy az egységes párt tisztuljon meg valamelyik irányban. Ha mérsékelt, legyen egészben az, ha jobboldali, akkor támaszkodjék csak a jobboldaliakra. Az utóbbit nagy bajnak tartjuk, de még mindig jobb, mint a keverék állapot . Az utcai vadászatot a »tányérsapkások«-ra nem tartjuk érthetőbbnek és megengedhetőbbnek, mint a vadászatot zsidókra. Ezért nagy megelégedéssel olvassuk a fajvédő sajtóban a felháborodást, hogy a liberális sajtó lelketlen izgatásainak ime ilyenek a következményei. Ha még átlátná azt is, hogy a saját izgatásainak a következései sem lehetnek érthetőbbek és megengedhetőbbek, akkor megelégedésünk teljes volna. Az agrárválság. A gazdák bajban vannak, — erről vitatkozni nem lehet. Az együttdolgozás ezideig nem sikerült, az együttnyanyorgás most már teljes. Város, ipar, kereskedelem ma együtt van a faluval és a ■földeiéi és közösen küldhetik panaszukat fel a magas egekig, vagy politikai gondviselésig. Való igaz, a mezőgazdaság megfullad a pénzinségtől. A legnagyobb föld- és felszereltség gazdagsága mellett nem tud arra a forgótőkére szert tenni, amely nélkül a gazdaságot vezetni nem lehet. Akárhány gazda nekikeseredve fogadkozik, hogy annyit termel, amennyire magának szüksége van, a többi földet a szelekre bízza, vessék be ők. Nem sajátságos kifejlődés ez? Kat évvel ezelőtt még minden pénzinség magyarázatául az szolgált, hogy a város pénze élelemért mind falura megy és ott eltünteti a gyanakvás és félelem. Sem takarékba nem teszik, — nem érdemes azért a semmi kamatért, seta értékpapírba nem fekteti — nem bolond, hogy arra a becstelen pénztársaságra bízza a maga keserves munkája gyümölcsét. S ma üres a ládafia s a mezőgazdaság banktól és kormánytól követel hitelt — teljes megokoltsággal, mert hitelre szüksége van annak a nemzettápláló munkának, mely reá van bízva. Igaza van, csak épp oly kevéssé kielégíthető igaza, mint a többi gazdasági hivatásnak, melyet szintén megbénít a pénz szűkás csak, ideig-óráig tud magán segíteni olyan kamatteher árán, melyet a földgazdálkodás el nem bír. Honnan e tragikus változás? Siránkozni tudunk rajta, csodálkozni nem. Elvégre, ami bekövetkezett, annak nem állhatta útját, hogy lehetetlennek tartották. A gazdának egyszerűen azért nincs pénze, mert minden pénz végső stációként hozzá áramlik. Nem mondunk újságot, állandóan ezt fejtegettük., Az agrárgazdaságot tönkretette az agrárizmus. Az a felfogás, hogy mivel az ország agrárius, ennélfogva az agrárérdekeket minden más fölé kell helyezni. Miben érezték az agrárérdeket? A minél magasabb terményárakban. S itt kezdődik a boszorkánytánc. Az agrárforgalom szabaddá tétele ugrásszerűen harminc-, negyvenszeresére emelte a gabonaárakat. Ehhez harminc-, negyvenszeresen több pénz kellett, de ekkora méretben nem szaporították. Előállt tehát a pénzromlással párhuzamosan a pénzszűke. ,A romlás elértéktelenítette a tez,aurált pénzeket. Ezek a hétszázkor opus búzaár idejében még vagyonok voltak, a tiz-tizenötezer koronás árak idejében jelentéktelenséggé zsugorodtak. Az újonnan keresett pénz tönkretette a már meglevőt s ki- s tébés pótlás nincsen, hiszen éppen azért, mert ■ a gabona- és állatának annyi pénzjegybe kerültek, s nem maradt sem fölösleg, sem szükséges mennyi- ség a városban. Nincs haszna a gazdának a magas árakból, mert elértékteleníti a pénzt, növeli a drágaságot. Az unalomig, a kétségbeesésig hirdettük ezt s az agrárdemokratikus politika minden bajból a gazdát mégis újabb áremeléssel akarta kisegíteni s a gazda még ma is azt hiszi, ha kétszer annyit kapna a búzájáért, állatjáért, akkor többje volna. Ma is csak érzi a bajt, melynek jöttét nem hitte el, de nem látja tisztán az összefüggést a baja és a kiváltságos helyzete között. S követel az államtól, mely ugyanennek a bevételszaporítási rendszernek a sorvadó áldozata s követel a mobil tőkétől, mely nincsen és annál kevésbé lehet, minél nagyobb súlyt vet a gazda arra, hogy terményeiért, minél nagyobb számjegyben fejezhesse ki az árat. Mégis remélnünk kell, hogy az összes gazdasági faktorok a nyomornak ugyanarra a platifarmjára kerülvén, utat tör magának a megismerés, hogy csak úgy lehet az egyiken segíteni, ha valamennyien segítünk S az agrárizmus akkor tölti be igazán hivatását s éri el céljait, ha az ország összes tényezőinek az egyensúlyát és harmóniáját segíti elő. Íilsvét után jön a leszámolás az egységes pártban Gömbös, Eckhardt és Zsilinszky kilépésére számítana!!. Sfoyos Miksa gróf a jobbszélső radikusok Hüssséltelését sürgeti A fajvédő radikálisok döntést akarnak provokálni az egységes pártban, amiről Eckhardt Tibor és Zsilinszky Endre nyilatkozatai is tanúskodnak. Az előbbi nyíltan bevallja, hogy ez egységes párton belül lényeges nézeteltérések vannak, olyan különböző felfogások, amelyeket tisztázni kell. Amennyiben nem sikerül megegyezni a pártvezérekkel, akkor pártértekezlet elé viszik a kérdést s bukásuk esetén levonják a konzekvenciát. Ezzel az akcióval kapcsolatos Hoyos Miksa grófnak kaposvári párthívei előtt tett nyilatkozata. Kaposvár képviselője, az Új-Somogy közlése szerint, a többi között ezt mondotta: — Merem mondani, hogy az egységes párt kilencvenöt százaléka velem együtt Bethlen István gróf mérsékelt, középkton járó politikáját vallja. Ezt annak eredményéül tekintem, hogy korosabb párttagok — amióta helyet foglalnak a kormány táborában — befolyásuk egész súlyával ezt a felfogást képviselték és hirdették. Én magam vetettem fel a pártban több képviselő jelenlétében az utóbbi napokban észlelt izgalmak hatása alatt, hogy aki támogatja a kormányt, nem lehet egyszersmind ellenzéke is annak és viszont. Akik a párt tagjainak kilencvenöt százalékával ellentétes elveket vallanak, azoknak nincs helyük a vártban. Az a hitem, hogy az illetők le is fogják vonni a konzekvenciáit. Ha azonban nem tennék ezt, akkor azok, akik Bethlen István gróf politikájának feltétlenül idei, fel fogják őket szólítani, hogy távozzanak a pártból. Ez a húsvéti szünet után lesz aktuális s akkor tisztázódni fog a helyzet. Általános a felfogás, hogy Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és Zsilinszky Endre ismert mozgalma végleg megbukott s mind a három képviselő ki fog lépni az egységes pártból. K5®3aaS®iies,s és Ergaffbepger. Tanulságos tüntetés volt tegnap éjszaka Komáromban. Klebelsberg Kunó c. gróf kultuszminiszter győzelmének hírére az ott tartózkodó tizenöt ébredő rázendített az Ergerbergerre és ezzel a korszerű dallal ünnepelte a kultuszminiszter győzelmét. Végigvonultak az utcákon és nagy zajt csaptak mindenfelé. Megálltak a zsidó polgárok lakásai előtt. Leghosszabb ideig a Milch-féle telepen tartózkodtak, dühösen rugdosták a kaput és halálra rémítették Mileh feleségét és leányát Iofisch tudvalevően amerikai állampolgár, semmi része sem volt a választási agitációban és hoszszabb idő óta nem is tartózkodik Komáromban. Jugoszláviában jár üzleti ügyekben. Komáromnak százhúsz főnyi rendőrsége van, de a rendőrség nem látott okot a beavatkozásra. Karatcaky Ottón és a keresztény ellenzék. Ebben a pillanatban már minden kártevés nélkül el lehet mondani néhány részletet a komáromi választás kulisszatitkaiból. Beniczky Ödön volt belügyminiszternek rendkívül súlyos harcot kellett vívnia ellenjelöltjével, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel. Ezt mindenki tudta s a keresztény ellenzék volt leginkább tisztában a helyzettel. S mégis mi történt? Az a parlamenti párt, amelyhez mint nem parlamenti tag Beniczky Ödön is tartozott, nem vonta le ebből a tanulságot s nem állott ki olyan erővel a síkra, ahogyan ezt a politikai illem tőle megkövetelte. Mindössze Huszár Elemér és Griger Miklós agitáltak Komáromban Beniczky Ödön érdekében, a keresztény ellenzék többi tagjai egyszerűen távollétükkel tüntettek. Igaz, hogy a keresztény ellenzék már régóta belső válsággal küzd s képtelen volt az egységes fellépésre, de a Beniczky Ödön választási harca iránt tanúsított közömbösség még így is meglepő. Komáromban is elvi küzdelemről volt szó s az elvi küzdelemnek nem volt hadserege abból az erőtartalékból, amelyet a keresztény ellenzék mondhat magáénak. Így történt meg, hogy a legitimista Beniczky Ödön éppen legitimista párthívei részéről nem kapta meg a szükséges támogatást. Ennek a blokádnak érdekes háttere van. A keresztény ellenzék számos tagja már régóta a kormány felé kacsintgat. Ezek nem akarták kockára tenni egyéni érdeküket és előnyeiket annak a Beniczky Ödönnek a kedvéért, aki kemény ellenfele a kormánynak. Munkatársunk kérdésére Beniczky Ödön ma este nyíltan kijelentette,hogy bukását ezeknek az uraknak köszönheti. Rossay 3€ár®íy kritikája, Rassay Károly így nyilatkozott munkatársunknak a komáromi választásról: — Annak idején elhatároztuk, hogy Beniczky Ödönt egységesen fogjuk támogatni. Mi kitartottunk mellette, de legitimista elvbarátai teljesen cserbenhagyták. Beniczky Ödön csak tőlünk kapott aktív támogatást. Hasztalan kapacitáltam a keresztény ellenzék tagjait. Huszár Elemér és Griger Miklós kivételével, egyáltalán nem is törődtek a választással. Kirívó volt, hogy csak mi és a szociáldemokraták támogattuk Beniczky Ödönt. Nem kérdéses, hogy Beniczky Ödön feltétlenül győzött volna, ha a legitimista részről is megkapja a támogatást. Ezt a tanulságot elraktározzuk a jövőre, hogy mindig emlékeztessen arra, mennyit érhet nekünk az egy fronton való küzdelem a keresztény ellenzékkel. Walko Lajost is megválasztották. Baján ma délben hirdették ki a választás eredményét. Walko Lajos minisztert 208 szavazattöbbséggel képviselővé választották. Itt említjük meg, hogy Sllebelsberg Kunó gróf ma délben vette át komáromi mandátumát. &ném@f@rsz3 c sasra adta meg magát. Berlin, március 27. (Wolff). A birodalmi gyűlés külügyi bizottsága ma délben ülést tartott, amelyen liosenberg külügyminiszteren kívül résztvettek Oeser, Luther, Albert, Heinze és Becker miniszterek, az újjáépítési minisztérium részéről Müllerék, a külügyi bizottság számos, tagja, Braun porosz miniszterelnök, valamint a bajor és a szász követ. Cuno úrbirodalmi kancellárt betegsége megakadályozta az ülésen való megjelenésben. A kancellár helyett Rosenberg külügyminiszter részletes jelentést tett a politikai helyzetről. Jelentése teljesen bizalmas természetű volt. A vita során, amelyben valamennyi párt képviselői részt vettek, kialakult az az egyhangú elhatározás, hogy a francia kormány részéről követelt feltétlen megadást megtagadják és folytatni fogják a passzív ellenjábást, hogy ennek, valamint a nemzetközi megállapodásoknak segélyével a fluhr-vidéket megszabadítsák a jogellenes betöréstől. ÍJ'öPass rsr*?sí?sz4eD’fiawá*E. Feltin, március 27. (Wolff.) A porosz kormány ma foglalkozott Severin belügyminiszternek a nagynémet szabadságpárt ellen életbe léptetett intézkedéseivel. A minisztertanács kimondta, hogy ezekre az intézkedéísekre szükség volt és egyértelműen helyeselte a belügyminiszter politikáját. 45 RésszeSaksság és s német StSIesSn, Róma, március 27. A kereskedelmi kamarák nemzetközi kongresszusának határozata értelmében a német kölcsön ügyében nemzetközi bizottságot küldtek ki, amelynek az a feladata, hogy az amerikai közvéleményt a háborus tartozások leszállítására előkészítse, a német kölcsön elhelyezéséről gondoskodjék, Európa pacifikálása érdekében működjék és a háborús készülődéseit csökkentését lehetővé tegye. A bizottságban hét ország van képviselve. Mégy Eleti SSrs zárva ,annai a Glocioums Sislets?*, Berlin, március 27. A lapok bochumi jelentése szerint a város francia polgári parancsnoka felhívta a bochumi kereskedőket, akik üzleteiket a francia rekvirálások ellen való tiltakozásuk jeléül már négy hétóta zárva tartják, hogy április 1-éig ismét nyissák ki rendesen üzleteiket, mert különben az üzletek tulajdonosait, vagy vezetőit egy esztendőn túl terjedő fogházbüntetéssel fogják sújtani. A franciák ezenkívül kijelentették, hogy maguk fogják az árusítást végezni